Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

1972. január 28. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Hetven nappal az üzembe helyezés előtt Áz enyhe tél segít a BCM építőinek J Hírmagyarázatunk Előkészületek a Népfront­kongresszusra. Csütörtökön dél­után ülést tartott a Hazafias Népfront szigetvári Városi Bi­zottsága. Megtárgyalták a vég­zett munkát, az eredményeket, majd határozatot hoztak a kongresszusra való felkészülés és a választási előkészületek feladatainak megvalósítására. Kibővített ülést tartott tegnap • Baranya megyei Tanács Mű­velődés- es Egészségpolitikai Bizottsága. A napirendi pon­tokra való tekintettel az ülésre meghívták a Megyei Tanács va­lamennyi KISZ-korú tagját. — Az ülésen megtárgyalták a ja­nuár 31-i megyei tanácsülés elé kerülő, ifjúsággal foglalko­zó anyagokat: a tanácsok ifjú­ságpolitikai munkáját és felada­tait a IV. ötéves tervben, a Baranya megyei Tanács és a KISZ Baranya megyei Bizott­sága közötti együttműködési megállapodást, valamint a Ba­ranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó megalapítását — Megválasztották a Baranya megyei Tanács Művelődés és Egészségpolitikai Bizottsáqa nyolc albizottságának vezetőit és tagjait, majd megtárgyalták és elfogadták a Bizottság 1972. évi munkaprogramját A Magyar Tudományos Ako- j démia pécsi Bizottsága, a Me- j csekvidéki Intéző Bizottság, a j Magyar Hidrológiai Társaság j pécsi csoportja és a Pécs vá- j rosi Természetvédelmi Bizottság j közös rendezésében ..A tenkési erdőkopárok és Harkány” cím­mel előadást és vitadélutánt tartottak tegnap Pécsett, az MTESZ-ben. „Töltsön egy napot az állat- kertben" címmel dr. Fülöp Ist­ván, a Mecseki Kulturpark igaz­gatója tartott vetítettképes elő­adást csütörtökön délelőtt Pé­csett, o meszes! általános is­kolában. A kultúrpark vezetői rendszeresen tartanak ismerte­tést tiz iskolákban és a klu* bókban, * Tolna megye élelmiszergaz­daságának helyzetéről, fejlesz­téséről tanácskoztak csütörtö­kön Szekszárdon a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Miniszté- j rium vezető munkatársai Tolna j megye párt- és tanácsi vezetői- j vei. A megbeszélésen részt vett j dr. Gergely István, mezőgazda- j sági és élelmezésügyi miniszter- j helyettes. I A daruk, a hangok és a szí­nek árulkodnak: közeleg a Bs- remendi Cement- és Mészművek üzembehelyezésének ideje. A daruk már csak ritkán mozdít­ják óriási gémjeiket — sokszor félórákig csak a szél mozdítja a kötélen függő vaskampókat. A hangok is megváltoztak: még néhány hónapja a betonkeve­rők és döngölök, s az ácsok szekercéinek tompa puffanása volt az uralkodó z*aj. Most az érces zörejek uralkodnak a BCM-ben. A kalapácsok vason, acélon csattognak, s csikorgó gépzajok hallatszanak minde­nütt. A vasszerkezetek q techno­lógiai szerelés első szakaszában sötétbarnák voltak a rozsdától, később piros védőfestékkel má­zolták be, tegnap már csaknem mindenütt ezüst festéken, s a csillogó alumínium védőpajzson tükröződött a téli napsugár. Az építők azt mondják: ép­pen az évszázad „legszebb te­lének” köszönhető, hogy ilyen jól előrehaladtak a munkával. Még két hét kellene, s szinte valamennyi, az üzembehelyezés szempontjából fontos külső munkával végeznének. Harminc-harmincöt méteres magasságban megyünk át a nyersanyagtárolóból a malom- űsarnokbá egy szalag-hídon. A személyvonat vasúti kocsijaihoz hasonló szalag-hídból már csak néhány van a földön, a többi keresztül-kasul hálózza a BCM létesítményeit. Az egyik utolsó 50 méteres szakaszt éppen teg­nap emelték helyére. Egyik ol­dalon egy bikának becézett, 30 tonna teherbírású árbocdgru, a másikon a „Dzsoni” segített emelni a szaiag-hidat, A „Dzso­ni" egyébként az egyik legcso­dálatosabb „Munkatárs" O BCM építkezésén. Az angol JONES cég autóra szerelt daruja, mely 7 méter magasságba akár 41 6 tonna súlyú terhet is képes fel­emelni, vagy 70 méter magas­ba 0,8 tonnát. A jövő hét ele­jén még felemelik a visszavevő néhány szalüg-hídat s akkor a technológiái vonalak között tel­jes lesZ qz összeköttetés. A malomcsarnokban a tech­nológiai szerelésen kívül teljes erével dolgoznak az üvegezők — hó befejezik munkájukat a BCM összes létesítménye fűthe­tő lesz. Ugyanis már csak a malomcsamok egyik üvegfala van szabadon. A nyersanyagtá­rolóbán például a 26-os Állami Építőipari Vállalqt legnagyobb i munkája a fűtés. Nyolc thermó- | ventillátor ontja a meleget. A I szerelőknek még így is nagy ne­hézségeket okoz, hogy a leme- l revedett kábelokat a helyük.e I lehessen szerelni. Az építők I egyébként ezekben a napokban „pipere” munkát végeznek. A gépalapokat öntik ki betonnal. Ez a munka látsiatra szinte semmi, hiszen naponta alig tíz­tizenöt köbméter betont dolgoz­nak be - viszont milliméter pon­tossággal kell a gépek csavar­jait lebetonozni. Az állomáson - vasútvonalon — éppen erősítést várnak. A Betonútépítő Vállalat egy újabb brigáddal erősíti az itt dolgo­zókat. Február közepére ugyan­is az olajlefejtőben várják a BCM felfűtéséhez érkező paku­rát. Az 5 ezer köbméteres olaj­tartályok körül már a biztonsá­gi töltés simító munkáit végzik. Az olajtartályoktól délre, a kerítésen kívül katonák gyakor­latoznak. Nélkülük a BCM szin­te elképzelhetetlen, etekben a napokban azonban a szerszá­mokat felcserélték a fegyverek­kel - gyakorlatoznak ... lombos! Jenő Á tapasztalatok igazolták a lakáshatározatok irányelveinek realitását Akik a hírekben szerepelnek SZABÓ FERENC „ .. , a Hőszolgáltató Vállalát főmérnökévé Szabó Ferencet, a Hőerőmű beruházási osztályveze­tőjét nevezték ki.” (Hir a Dunán­túli Napló január 19-i számából.) Eddigi életútja a felszabadu­lás után felnőtt generáció élet­útját tükrözi. Apja. aki mezőgazdasági cse­léd volt egy Siklás környéki bir­tokon, 1944 nyarán a nagy szol­noki bombatámadásnál vesztet­te életét. A tandíjmentességgel tanuló legkisebb Szabó fiúnak is kereső foglalkozás után kel­lett néznie a polgári elvégzése után. Mindig a vasas szakma tetszett neki, de a felszabadu­lás utáni első években éppen itt nem lehetett elhelyezkedni. Kez­dett megalkudni. Hirdetésre je­lentkezett a pécsi Horgas-cég­nél rádiószerelőnek. 102-en vol­tak, egyet vettek fel. Végül is szabó lett. Muskát Edénél ta­nulta ki a szakmát, s talán még ma is szabó lenne, ha szabadu­lása után nem az Egyenruháza­ti Ktsz az első munkahelye. Más­fél hónap utón az üb. javasolta szakérettségire, s ő már akkor döntött: mérnök lesz. Szakérettségi után a Buda­pesti Műszaki Egyetemre vették fel, onnan került át áz Oleg Kosevojba, á ézovjetunióbeli ta­nulásra készülő diákok előkészí­tő intézetébe. 1952 őszén már Leningrádban volt, S 1958 tava­szán kész mérnökként jött haza. Szakterülete: belsőégésű moto­rok, pontosabban a Diesel-mo­torok. A KGM három fővárosi nagyvállalatnál kínált állást, de 6 a magyarul még nem tudó szovjet feleséggel, az alig egy- esztendős kisbabával inkább hazakívánkozott. Első munkahe­lye a Pécsi Állami Gazdaság volt, de alig egy év múlva már az akkor felfejlődő Hőerőműnél van. öt évet töltött a turbina- üzemben, utána két évig a be­ruházási osztály vezetője volt, majd 1966-ba« megválasztották a Flőerőmű pártbizottságának titkárává, — Ezek a pártmunkás-évek rendkívül sokat adták a vezetői készség fejlesztésében — em­lékezik vissza arra a négy szép esztendőre. — Kitágult a látó­határ és alkalmam volt a/ válla­lat problémáival vezetői szinten is megismerkedni. Kovács Béla igazgató mellett sokat lehetett tanulni. Tehén viadal a Széchenyi téren A tehervonatot is megállította a vágóhídról elszabadult tehén Pécsett a Széchenyi tér sar­kán pillantottuk meg a tehenet. Többen próbálták lefogni, és a villanyoszlophoz kötözni. Meg­tudtuk: a Baranya-Tolna megyei Húsipari Vállalat vágóhídjáról szabadult el, délelőtt 11 óra­kor. A történetet a következőkép­pen mesélte el Kiss Gyula áru­kezelő, aki a megvadult állat nyomában egy óra leforgása alatt végigszaladt a városon: — Éppen akkor érkeztem a vállalat portájára, s szemben velem a tehén. A portás kiug­rott, becsapta a kihajtót, de a nagykaput már nem sikerült. Valaki ott állt és még meg is veregette a jámbornak tűnő ál­lat faiát: „Hess, ssss . .." Az meg elindult nagy iramban a Rózsa Ferenc utca felé. látom a sorompó leengedve, s majd csak megáll valahol — gondol­tain. De a megvadult jószág a felüljáró miatt kibontott résen, az épületek között berohant a sínekre, s elindult a nagyállo­más felé. Közben leállított egy arra jövő tehervonatot. A nagy- ellomásnál mar majdnem lefog tűk, de az utolsó pillanatban kiszaladt a Jókai utcába. Egészen fel a Rákóázi úton ke­resztül, a posta előtt a Jókai térig. Forgolódott egy darabig, majd a Bem utcán at a Szé­chenyi térre futott. A végét már ismeri. A nem kis riadalmat okozé tehenet az egyórás fiesta ala­posan kifárasztotta, s a bíróság épu'ete előtt adta meg magát. \ Talán az enyhébb büntetés re- j menyében .., A vállálat dolgozói megpró­bálták élvezetni a vágóhídra, de \ az állat nagyon rugdalódzott, vonakodott. így teherautóért kel­lett küldeni, az állatot utána kötötték, s úgy vontatták be a ! vágóhídra.- kf ­A titkári megbízatást egy cik­lusra vállalta, 1970-ben vissza­ment korábbi gazdasági poszt­jára, s azt cserélte fel most a Hőszolgáltató Vállalat főmérnö ki székével. — Nem volt könnyű dönteni. Elvállalni ezt a felelősségteljes beosztást egy ilyen „nyitott” üzemben, amelynek vagyona a városban szétszórtan található, emberei is ahányan vannak, annyifelé dolgoznak... S tete­jében egyre inkább megyei vál­lalat, holott az alapítólevél sze­rint pécsi. Komló után. mi látjuk el meleggel a siklósi új lakó­telepet, s ittast tárgyalunk Szi­getvárral és Moháccsal a hő­szolgáltatásról. Az ésszerűség azt diktálja, hogy a megye egész területén mi lássuk el a hőszolgáltatást, bár az üzemel­tetés gazdaságilag nem mindig előnyős. — Az első hetek tapasztala­tait, s az ebből adódó felada­tokat hogyan látja? • — Véleményem szerint a ve­zetői összehangoltságban kell előbbre lépnj. Egységes vezetői felfogásra vart szükség. Főleg ebben látom a további eredmé­nyes munka zálogát. H. I. ELVESZETT a Baranya-Tolrvo me- gyai Téglaipari Vállalat három­szögletű anyagátvevö bélyegzője melynek pontos szövege: Baranya Tolna megyei Téglaipari V. Pécs 240-02501. g bélyegző közepén: 4. átvevő. Felhívjuk a vállalatok, boltok, szö­vetkezetek és mdgártosofe figyel­mét, hógy a fénti bélyegzi ér­vénytelen, orra árut ne adjanak ki, szolgáltatást ne íéljfcsítsenek, mert ilyen vásárlásokért á felelős­séget nerd vállalhatirik. A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló határozatok végrehajtásának tapasztalatait összegező jelentés megállapít­ja, hogy a közvélemény meg­értéssel fogadta, általában idő­szerűnek, indokoltnak és igaz­ságosnak tartotta az intézkedé­seket. A végrehajtás eddigi tapasztalatai a lakáselosztás és a lakbérek új rendszerére vo­natkozó központi irányelvek rea­litását tanúsítják. A lakásigénylők igazságosnak tartják, hogy a lakáselosztás­nál, igényeik elbírálásánál min­denekelőtt szociális, anyagi és jövedelmi helyzetüket veszi fi­gyelembe a tanács. A lakáselosztás fejlesztése so­rán a közvélemény egyetérté­sével találkozott, hogy az igényjogosultak kijelölésébe, a sorolási, kiválasztási tényezők meghatározásába a tanácsok bevonják a társadalmi és a munkáltató szerveket. A lakás- elosztás helyi rendeletéiben a tanácsok meghatározták a jö­vedelemhatárokat és azokat a szociális, vagyoni és egyéb té­nyezőket, amelyek alapján ta­nácsi bérlakást vagy tanácsi ér­tékesítése lakást kaphat az igénylő. így bérlakás-juttatásnál az egy családtagra jutó jövede­lem felső határa havi 1200—1500 forint, tanácsi értékesítésű lakás esetén pedig havi 2000—2500 forint között változik, a helyi rendelkezéseknek megfelelően. A lakásigénylések megújítása során az országban 178 ezer kérelmező jelentkezett ismét. A f e I tétel ezés ek n ek m eg fel el ően jóval kevesebben újították meg lakásigényüket, mint ahány la­kásigény a tanácsi nyilvántar­tásban szerepelt. A szabályo­zás elvei szerint az igénylők szelektálódtak, mert a megújí­tott kérelmeknek több mint a j felében nem bérlakást, hanem j tanácsi értékesítésű lakást kér- I tek. Jelentőse« megnövekedett az j érdeklődés a tanácsi értékesí- i tésű lakások iránt, hiszen az' ártámogatás és a szociálpoli- [ tikai kedvezmények következté- | ben ez a lakásépítési forma ‘ nyújtja a legkedvezőbb lehető- I ségeket a saját tulajdonú la­kás megszerzéséhez. Kedvezőek a tapasztalatok az új lakásépí­tő szövetkezeti forma bevezeté­sénél is. Az új rendelkezések lehetővé tették a lakásépítés vállalati tá­mogatásának kiszélesítését. Az előterjesztés azonban megálla­pítja. hogy a vállalatok és in­tézmények eddigi segítsége el­marad a lehetőségektől. A lakbérek rendezésével kap­csolatban csaknem egymillió bérlakást kellett felmérni és - a -komfortnélküli lakásokat le­számítva — mintegy 650 ezer la­kásra kellett a lakbért ismét megállapítani. A tanácsok kő- I rültekintő munkáját mutatja, hogy országosan a bérlőknek mindössze 4,2 százaléka tett észrevételt, s ennek is csak tö­redéke került fellebbezésként a különféle jogorvoslati fórumok elé. A lakbérhozzájárulás megelé­gedést váltott ki a bérlők köré­ben. A végrehajtás során né­hány kérdésben méltányossági és szociális okokból, felmerült jogos igények rendezésére több kiegészítő intézkedést adott Id a Pénzügyminisztérium. Az előterjesztés beszámolt ar­ról, hogy az ingatlanok adás­vételének és cseréjének, vala­mint a bérlakások cseréjének élénkítésére hozott kormányha­tározat végrehajtása is megkez­dődött. A lakásforgalom fejlesz­tésére számos jó kezdeményezés valósult meg a tanácsoknál. Megkezdődött az ingatlanköz­vetítés új rendszerének beveze­tése is. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy a lakáshelyzet javításá nemcsak az új rendelkezések maradéktalan végrehajtásán* hanem alapvetően a tervidőszak lakásépítési programjának meg­valósításán múlik. A lakásépíté­si célok teljesítésére már szá­mos intézkedést tettek az állami és tanácsi szervek. Egyes ten­denciák azonban az eddiginél nagyobb erőfeszítések szüksé­gességére figyelmeztetnek. Ezért az érdekelt állami, tanácsi és társadalmi szerveknek kiemelt feladatként kell figyelemmel kí­sérniük a lakásépítést és segí­teniük a problémák megoldásá­ban. Miután a lakásépítési program egyik legfóntosabb cél­ja a városok és a munkáslakta települések lakáshelyzetének ja­vítása, különösen nagy gondot igényel az állami lakásépítési előirányzatok teljesítése. A jelentés melléklete tájé­koztatásul felsorolja azokat a kérdéseket, amelyekben egyes lakosok, a tanácsok és más szervek a jogszabályok, kiegé­szítését, vagy további intézke­dések kezdeményezését javasol­ják. A felvetett kérdések egy ré­sze már korábban, a rendelke­zések előkészítésének során na­pirendre került, és akkor a problémák ismeretében döntöt­tek. A kérdések másik részében eltérő az illetékes szervek véle­ménye, és ezért széleskörű vizs­gálatok, egyeztetések utón le­het csak állást foglalni. Ezért döntött úgy a kormány, hogy a felmerülő problémák megoldá­sa érdekében meg kell vizsgál­ni, milyen vonatkozásban indo­kolt kiegészíteni vagy módosí­tani az új lakásügyi jogszabá­lyokat. A miniszterek felhatal­mazást kaptak, hogy hdtóskő- rükben megfelelő egyeztetés után tegyenek intézkedéseket, a hatáskörüket meghaladó ügyek­ben pedig terjesszenek javasla­tot a kormány elé. Sorkatonák — közelebb a lakóhelyhez A Honvédelmi Minisztérium illetékes szerveinek intézkedése alapján — a csapatoktól ér­kezett javaslatok figyelembe vételével — a közelmúltban más alakulatokhoz helyeztek át sorkatonákat. Az intézkedés cél­ja, hogy az érdekek mérlegelé­sével erősítsék a hadsereg igényei és az érintettek egyéni érdekei közötti összhangot. Az illetékesek arra töreksze­nek, hogy a csapatoknál fenn­álló szükségletek szem előtt tartásával — a lehetőségek ha­tárain belül — ö nős, gyerme­kes, szociális problémákkal küzelő sorkatonák, valamint ózok, akiknek idős, beteg szü­lei vannak, a lakóhelyükhöz vi­szonylag közelebb állomásozó alakulatnál töltsék szolgálati idejüket. Erre természetesen nincs minden esetben és min­denütt lehetőség, mivel az ese­tek egy részénél a magánérde­ket alá kell rendelni a szolgá­lati érdeknek. Nem jelzett a fejtés ... Vizsgálat a Kossuth-bányai omlás ügyében — Nem jelzett a fejtés! —■ ezt állította csütörtöki meg­hallgatásakor a Kossuth-bánya nyolcadik szintjén lévő 16/1 te­lepi frontfejtés csapatvezető vájárja. A kijelentést megerő­sítette q keddi bányaomlás ide­jén a helyszínen tartózkodó aknásí is. Ezzel megkezdődött a szerencsétlenség körülményei­nek tisztázása. A vizsgálatot vezető dr. Szé­kely Gábor, a Kerületi Bánya- műszaki Felügyelőség főmérnö­ke kijelentette: — Valóban, semmi előjele nem volt a szerencsétlenségnek, nem mozgott a fejtés, Mint áz egyébként gyakran megtörténik és pillanatok alatt következett be az omlás. Mivel a csapat tagjait idegi­leg megviselte áz eset, kihallga­tásukat a jövő hétre halasztot­ták. A komlói kórházban ápolt Tollár József, akit társai men­tettek ki az omladék alól, Mér jól érzi magát t I Tegnap történt...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom