Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

1972. január 1. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Eredményes munkát végzünk megyénkben a X. kongresszuson kitűzött feladatok megvalósításáért Beszélgetés Egri Gyula elvtárssal, a megyei pártbizottság első titkárával Az 1971-es év eseményekben gazdag, nagyjelentőségű esz­tendő volt. Ebben az évben tar­tották meg hazánkban az or­szággyűlési képviselői és ta­nácstagi választásokat, kong­resszusa volt a szakszervezetek­nek és a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek, sor került az or­szágos nőkonferenciára, az év végén nagyjelentőségű gazda­sági aktívát hívtak össze. Több mint egy év telt el a párt X kongresszusa óta és az elmúlt esztendőben a Központi Bizott­ság több ülésén tért vissza a kongresszusi határozatok végre­hajtásával összefüggő felada­tok megvitatására. Mindezek meghatározták a megyénkben működő pártszervek és pártszer­vezetek, a kommunisták felada­tait, az állami és gazdasági ve­zetők felelősségét is. Az új esz­tendő alkalmából a tapasztala­tok összegezéséről, az elvégzett munka értékeléséről, megyénk kommunistái és. pártonkívüli dol­gozói előtt álló időszerű tenni­valókról folytatott beszélgetést Egri Gyula elvtárssal, az MSZ­MP Központi Bizottsága tagjá­val, a megyei pártbizottság el­ső titkárával lapunk főszerkesz­tője, 'Mitzki Ervin. — Egy évvel az MSZMP X. kongresszusa után a Megyei Pártbizottság hogyan értékeli a párt vezető szerepének erő­södését megyénkben? — A párt vezető szerepe csak .akkor 'érvényesül, ha politikája kifejezi a munkásosztály, a tö­megek érdekeit és azok ezt a politikát magukévá teszik. A X; kongresszust megelőzően a kü­lönböző pártfórumok megvitat­ták, hogy az előző kongresszus óta milyen utat tett meg pár­tunk, milyen eredményekét ér­tünk el vezetésével hazánkban. E viták során alakultak ki azok a tennivalók, melyek az elkö­vetkezendő évek feladatait ké­pezik. A X. kongresszus időtál- lóan és reálisan határozta meg c párt és az ország feladatait. Az eltelt év azt igazolta, hogv a kitűzött feladatok megvalósít­hatók, ha erőfeszítéseinket azok érdekében összpontosítjuk. Már az év elején pártmunkánkat a kongresszus útmutatásai, hatá­rozatai alapján kezdtük meg. A közvélemény úgy ítélte meg, hogy a kongresszus határozatai jók. Ez kedvező politikai légkört alakított ki. Ebben a légkörben zajlottak le az országgyűlési és tanácsi választásokat megelőző politikai rendezvények és maga a választás is. Az emberek ki­fejezésre juttatták, hogy a párt politikáját, programját elfogad­ják, megvalósítását támogatják. — A kongresszus határozatait az év elején széleskörűen, a legkülönbözőbb fórumok fel- használásával népszerűsítettük Ez fontos feltétele volt annak, hogy az egységes cselekvésre sor kerülhessen. A különböző pártszervek és pártszervezetek kidolgozták programjaikat egész évre. A Megyei Pártbizottság és a Végrehajtó Bizottság is olyan kérdéseket vitatott meg az év során, melyek a kongresszus ha-' tórozatainak megyei végrehaj­tását segítették elő. A kidolgo­zott tervek, az elfogadott hatá­rozatok végrehajtását tekintet­tük egész évben legfontosabb feladatunknak. Ugyanakkor tisz­tában vagyunk azzal is, hogv sok még a tennivalónk. Úgy íté­lem meg, hogy 1971-ben a me­gye kommunistái jól tájékozód­tak a helyzetről, a feladatokról, a megyei pártvezetés szinte minden fontos döntés előtt ki­kérte véleményüket, javaslatai­kat. Mindez együttvéve kedvező hatást gyakorolt megyénkben a párt és a dolgozó tömegek kö­zötti kapcsolat állandó erősö­désére. A kongresszus után a párt politikáiénak alapvető kér­déseiben erősödött a párttagok körében az egységes megítélés, a lezaj'ott viták után, a párt- demokrácia szélesedése mellett, erősödött a centralizmus, az egységes fellépés. Ez fontosáéi« tétele ónnak, hogy a párttag ság képes legyen a pártortkívü­liek mozgósítására. A kongresz- Szust követően a párt egysege tovább erősödött, tekintélye nö­vekedett, a határozatok, a poli­tikai célkitűzések megvalósítása érdekében aktív munka folyik, szerintem egyben ez eredmé­nyezi a párt vezető szerepének erősödését is megyénkben. — Mivel megyénkben a mun­kásosztály számában és köz­életi tevékenységében jelen­tős, milyen fontos határoza­tok meghozatalára, intézke­désekre került sor gazdasá­gi, társadalmi és politikai megbecsülésének további nö­velése érdekében? — Megyénkben, különösen Pécsett fejlett az ipar, a mun­kásosztálynak sok 'hagyománya tapasztalata, kulturális szokása él közéletünkben. Beszélgeté sünket megelőzően áttekintet­tem, hogy a megyei pártszervek milyen kérdésekkel foglalkoztak 1971-ben és az a véleményem, hogy szinte nincs is olyan, ame­lyik valamilyen módon ne é;in- tette volna a munkásság érde­keit, életkörülméhyeit. Határo­zataink, intézkedéseink megho­zatalánál szem előtt tartottuk, hogy azok mind érintik a mun­kásosztály helyzetét. Nagy fi­gyelmet fordítottunk az elmúlt évben is a Központi Bizottság határozatának végrehajtására, melyet a munkásosztály helyze­tével kapcsolatban hozott, és csüljék meg, azokra támaszkod­janak, felléptünk, sokszor velük együtt, a fegyelmezetlenségek a lazaságok ellen is. Ügy vé­lem, hogy mindezt a kongresz- szus szellemében tettük .meg. — A megyei pártvezetés tisz­tában van azzal, hogy amit tet­tünk, az még nem elegendő, a fejlődés újabb igényeket tá­maszt/ A korábban a fejlődés­ben háttérbe szorult munkás­lakta területekre, újabb fejlesz­tési terveink kidolgozása során, nagyobb figyelmet kívánunk fordítani. Elsősorban olyan terü­letekre gondolok, mint Meszes Pécsszabolcs. A munkásosztály gondjaival, életkörülményeivel történő foglalkozás mellett fon­tos feladatunknak tartottuk hogy a megye lakosságán belül a paraszti dolgozók, a nemze­tiségek életszínvonalának to­vábbi emelkedését is elősegít­sük, szövetségüket a munkás- osztállyal erősítsük, hiszen ez fontos, feltétele a szocialista nemzeti egység erősödésének, pártunk politikája eredményes megvalósításának. — 1971-ben a Megyei Párt- bizottság nagy figyelmet for­dított a nő- és az ifjúság- politikai központi bizottsági határozatok végrehajtására. Milyen eredményekről lehet beszámolni ezeken a terüle­teken? Pécs, Ojniecsekalja amelynek végrehajtása napja­inkban is feladatunk. Szeretnék ezzel kapcsolatba fi néhány pél­dát megemlíteni. Amikor a me­gye területfejlesztési koncep­cióit kidolgoztuk, akkor kikértük a munkások véleményét is, gon­dosan megvizsgáltuk, hogy az egyes területeken milyen jogos igényeket kell kielégíteni, Ami­kor a lakosság ellátásának kér­déseit vizsgáltuk meg, különös gondot fordítottunk a munkás­lakta területek áruellátására, vagy a munkások által igényelt áruféleségek mennyiségének és választékának növelésére. A kollektív szerződések megkötése idején figyelemmel kísértük, ho­gyan érvényesülnek kereseti, munkajogi, szociális kérdések­ben a munkálok érdekei. Meg­vizsgáltuk, hogyan segítik me­gyénkben a munkásgyerekek to­vábbtanulását. Megvitattuk azo­kat a kritikai észrevételeket, melyeket a munkásoktól hallot­tunk, például az árpolitikával, közéletünk demokratizmusával, az egyes kirívóan magas jöve­delmekkel kapcsolatban. Ugyan­akkor, amikor hangoztattuk, hogy a becsületesen, tisztessé­gesen dolgozó munkásokat be­- Mint ismeretes, a párt Köz­ponti Bizottsága mind a két ha­tározatában össztársadalmi ügy- gyei foglalkozott. A szocializ­mus felépítése elképzelhetetlen a ^ nők tényleges egyenjogúsá­gának __ megvalósítása nélkül. Egyenlő munkáért valóban egyenlő bért kell kapni, egyen­lővé kell tenni társadalmi meg- bscsülésüket, egyforma lehe­tősegeket kell biztosítani szá­mukra a munkában, a közélet­ben. Közismert, hogy ezeknek a fontos elveknek a mindennapi életben törtéhő megvalósítása nem könnyű. Ennek ellenére el­mondhatjuk, hogy megyénkben is sok minden megváltozóban van, mindenekelőtt amj a szem­léletet illeti, örvendetes, hogy az állami és gazdasági veze­tőink gyorsan és kedvezően reagáltak a határozatokra. A nők száma kedvezően növe­kedett a különböző politikai testületekben, ahol az elmúlt évben választásokra került sor. Kezdeti eredményekről számol­hatunk be a nők bérezésének javulásában is. Sok munkahe­lyen igyekeznek könnyíteni a nők munkakörülményein. El­maradtunk a bölcsődei és óvo­dai hálózat fejlesztésével, de azért ezen a területen is tör­téntek jó kezdeményezések, összefogással új gyermekintéz­mények létesültek, a tervezet­tek építése pedig meggyorsult, örvendetes, hogy a termelő- szövetkezetekben is mind job­ban megbecsülik a női dolgo­zókat. Páldának említhetném meg a mohácsi termelőszövet­kezetet, ahol külön juttatások­ban részesítik a jól dolgozó, vagy többgyermekes asszonyo­kat. Mindezek után is szeret­ném felhívni a figyelmet arra, hogy a határozat végrehajtá­sában még sok tennivalónk van. Több lehetőséget kell ad­ni a nőknek a különböző szak­mák elsajátítására, hogy nö­vekedjen keresetük, egyre ke­vesebben dolgozzanak olyan munkahelyeken, ahol a bére­zési politika kedvezőtlenül érinti őket. — Nagy öröm számunkra, hogy megyénkben is, oz ifjúság körében egyre aktívabb a poli­tikai élet, növekszik érdeklő­désük a közösségi kérdések iránt, vonzóbbá válik számuk­ra az ifjúsági mozgalom. A Központi Bizottság határozata az egész társadalom felelőssé­gét vetette fel az ifjúság irá­nyában, de egyben a fiatalo­kat is aktivizálta. Különösen a KISZ kongresszust megelőző megyei rendezvényeken és a kongresszuson tapasztaltam ezt. Nagy érdklődéssel, lelkesedés­sel vitatták meg az ifjúságot és az országot egyaránt foglal­koztató kérdéseket. A megyei pártvezetés többször vitatott meg olyan témákat, melyek az ifjúság helyzetét érintették. Megítélésünk szerint elindul­tunk annak irányába, hogy a párta la pszervezetek a fontossá­gának és jelentőségének meg­felelően foglalkozzanak az if­júsággal, mindenekelőtt a fia­talok szocialista szellemben történő nevelésével, az ehhez szükséges feltételek megterem­tésével. A megyei pártvezetés támogat és helyesel minden olyan intézkedést, mely az ifjú­ság művelődési, tanulási, szó­rakozási, sportolási lehetősé­geinek szélesítését szolgálja, azok anyagi feltételeit igyekszik megteremteni. — 1971 a IV. ötéves tervünk első esztendeje volt, A gaz­dasági feladatok elvégzésé­ben, a fejlődésben és a problémákban mit mutat az év mérlege? — Mint várható volt, a gaz­daságpolitikai kérdések ötéves tervünk első esztendejében megyénk közvéleményét is élén­ken foglalkoztatták. A Központi Bizottság decemberi ülése, az országgyűlés év végi vitája a nyilvánosság elé tárta 1971 gazdasági mérlegét, meghatá­rozta a soronlévő feladatokat. A felmerült problémák, követ­keztetések a mi megyei tapasz­talatainkkal is megegyeznek. — Megyénk gazdasági élete dinamikusan és egészségesen fejlődött az elmúlt évben. Az ipar fejlődésének üteme ugyan valamivel elmaradt az orszá­gostól, de ez szerkezeti okok­kal magyarázható, mindenek­előtt a szénbányászat adott helyzetével. Ezzel kapcsolatban jegyzem meg, hogy . megyénk szénbányászatának helyzete biz­tonságos, egynletes termelésére szükség van és ennek érdeké­ben számítunk a bányászok, a bánya gazdasági- és műszaki vezetőinek jó munkájára. Me­gyénkben is a termelés növeke­dését a termelés növelésével értük el. Egyre inkább a hazai és külföldi igények figyelembe­vételével folyik a termelés. Gyors a fejlődés a mezőgaz­daságban is. Mint ismeretes a kenyérgabona termelésben re­kordot értünk el, és a kedve­zőtlen őszi időjárás ellenére közepes termést takarítottunk be az ősziekből is. Fejlődik állattenyésztésünk, különösen a sertésállomány növekedett, az elmúlt évben a korábbinál 60 százalékkal több sertéshúst vá­sároltunk fel. Javult a lakosság áruellátása is, a legfontosabb áruféleségekből az országos átlagot meghaladó mennyiség­ben történtek a vásárlások. — Ugyanakkor megyénkben is jelentkeztek azok a gondok, feszültségek, melyeket az egész ország gazdasági életében ta­pasztalhattunk és amelyek fel­oldására hozott határozatokat a Központi Bizottság ülése, az országgyűlés. Ennek alapján törekszünk a munka termelé­kenységének növelésére, a ter­melés korszerűsítésére, a jobb üzemszervezésre, a munkafe­gyelem megszilárdítására, be­ruházási tevékenységünk javí­tására. Anyagi erőforrásainkat a jövőben jobban a központi feladatokra összpontosítjuk, figyelmünket a beruházások szelektálására, gyorsabb befe­jezésére, a hatékonység nö­velésére fordítjuk. Minden szin­ten a céltudatosabb, tervsze­rűbb tevékenység a kívánatos. Fontos feladat a lakásépítési programunk maradéktalan tel­jesítése, nem feledkezve meg a tervben szereplő járulékos beruházások megvalósításáról sem. A Központi Bizottság ha­tározata arra hívja fel a fi­gyelmünket, hogy a kívánt cé­lok érdekében nagyobb gondot fordítsunk az anyagi és erkölcsi ösztönzőkre, a jobb, a gazda­ságosabb munkára. A szocia­lista munkaverseny újabb kiszé­lesítésére, magasabb színvonal­ra emelésére van szükség. Kü­lön kell szólni a mezőgazdaság fejlesztésével összefüggő fel­adatokról. Fokozni kell az egyes ipari növények, a gyü­mölcs és különösen a zöldség termelését. A mezőgazdaság­ban is gyorsítani kell a folya­matban lévő építkezések befe­jezését, hogy azok minél előbb a termelés szolgálatába állja­nak. Ugyanakkor a régi be­rendezések gazdaságos hasz­nosítására is szükség van. To­vább folytatjuk az élelmiszer- iparunk komplex fejlesztését, gondolok itt a feldolgozás bő­vítésére is. A lakosság jobb áruellátását hálózatbővítéssel, a szolgáltatások fejlesztésével tovább lehet bővíteni. — Milyen legfontosabb fel­adatok állnak megyénk párt­szervezetei előtt 1972-ben? — Ezekben a napokban tart­ják a pártszervezetek az év­végi beszámoló taggyűléseket. A taggyűléseken számbaveszik az elért eredményeket, gondo­kat, elkészítik az új esztendő munkaprogramját is. Mint az elején említettem, az év fő fel­adata az volt, hogy a X. kong­resszus határozatai végrehajtá­sának megkezdésére jó terve­ket készítsünk. 1972-ben a leg­fontosabb feladat az lesz, hogy ezeket a határozatokat, terve­ket végrehajtsuk és a végre­hajtást minden szinten ellen­őrizzük, Nincs szükség újabb tervek készítésére, a figyelmet a konkrét -tennivalókra kell fordítanunk. Szeretnénk elérni, hogy pártalapszervezeteink munkájának színvonala tovább emelkedjék. . Az országos cél­kitűzéseket, a központi politikai vezetés programját a legkisebb pártalapszervezetben is konk­rét helyi tennivalókban kell megfogalmazni és megvalósí­tani. Ezt kívánja 1972-ben a megyei pártvezetés szorgalmaz­ni. — Az újesztendő alkalmából Egri elvtárs mit üzen me­gyénk lakosságának, a kom­munistáknak? — Nem csak a forma ked­véért mondom, de vallom, hogy a gondok, a problémák ellené­re sikeres évet hagytunk ma­gunk mögött. Ez képezi a kö­vetkező év munkájának alap­ját, 1972-es terveink, célkitűzé­seink lelkesítőek, további fejlő­désünket szolgálják, ezért ér­demes megvalósulásukért jól dolgozni. Erdményes új eszten­dőnek nézhetünk elébe. A kom­munistáknak, a megye lakóinak sok sikert, örömteljes és ered­ményes munkát, egyéni és csa­ládi életükben sok boldogsá­got kívánok — mondotta befe- zésül Egri Gyula elvtárs. Vasúti karambol Vácon Csütörtökön este a váci vasút­állomás előtt várakozó személy- vonatba a sűrű ködben beleüt­között egy másik, Budapestről Vácra közlekedő gyorsított sze­mélyvonat. A baleset következ­tében az álló szerelvény két utolsó kocsija súlyosan meg­rongálódott. Lőrincz Ernő 38 éves verőcei lakos, a dunakeszi járműjavító dolgozója életét vesztette, 51 utas megsebesült. A sérültek egy részét a mentők a helyszínen, a többieket a váci kórházban részesítették első­segélyben. Pénteken már csak a balesetet okozó vonat vezető­je és 14 könnyebben sérült u!a* maradt a 'váci kórházban. A vizsgálat megállapította hogy a nagy ködben — mind­össze 5 méterre lehetett látni — a mozdony- és a vonatvezető nem vette észre a tilos jelzést, s így továbbhaladva ütközött a vonat az előtte álló szerelvény­be.- Háromszáz tonna színes­fém. A Pécsi Vasas Száretkezet 5,2 milliós nyereséggel zárta az idei esztendőt. Az idén indult színesfémöntöde beváltotta a hozzá fűzött reményeket: 102 tonnát öntöttek. Jövőre a szí­nesfémöntést megháromszoroz­zák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom