Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-27 / 22. szám

1972. Január 27. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Nem a vezetők vállalása! Az ígéreteket tettekre keit váltani Beszélgetés a védnökségi mozgalomról és az együttműködési megáhapodásrói A Városi Tanáccsal kötött együttműködési megállapodás kimondja, hogy a KISZ városi bizottsága „segíti a főbb város- ' politikai célkitűzések realizálá­sát, közreműködik a IV. ötéves tervidőszak városi ifjúsági léte­sítményeinek megvalósításá­ban”. Mi van emögött, milyen formában várhatjuk a pécsi if­júság részvételét a vállalt fel­adatokban? Szirtes Gáborral, a KISZ városi bizottságának mun­katársával, a Városi Tanács vb- tagjával, az ifjúságpolitikai bi­zottság elnökével beszélgettünk. — Elöljáróban talán azt kellene tisztázni, milyen gon­dolatok szülték a megállapo­dást? — Sokszor már közhelysze­rűen emlegetjük — pedig így igaz —, hogy Pécs az ifjúság városa. Ez kétoldalú kötelezett­séggel jár. Az egyik, hogy a város érezze magáénak a fia­talságot, felelősséggel foglal­kozzon a gondjaival, s tegyen is érte. A másik: a fiatalság is tegyen a városért, hogy ezen belül saját problémái is meg­oldódjanak. A város és a KISZ között jó munkakapcsolat van kialakulóban. Ennek első doku­mentuma az együttműködési megállapodás, amelyben köl­csönös kötelezettségvállalást rögzítettünk. — Tehát a város a fiata­lokért, a fiatalok a városért. De hogyan? — A megállapodás szerint védnökséget vállalunk négy if­júsági létesítmény — az ifjúsági ház, az ifjúsági park, a mecse­ki ródli pálya és az ifjúsági köz­lekedési park — felett. A konk­rét feladatokat a beruházóval és a kivitelezővel kötendő véd­nökségi szerződésben szabályoz­zuk. A közreműködésen egyrészt a nem szakmai jellegű társa­dalmi munkát, másrészt a ki­mondottan szakmai jellegű se­gítségnyújtást értjük. — Vegyük akkor sorra egyenként a létesítményeket! — A legelőrehaladottcbb ál­lapotban a mecseki ródlipálya van, amelyen a MÉV kiszistái már eddig is rengeteget dol­goztak középiskolások és szak­munkástanulók közreműködésé­vel. Ott lényegében ennek a munkának a folytatásáról és mielőbbi befejezéséről van szó. Boltnyitás Dávidföldön Másodszor nyitják meg hol­nap a Baranya megyei Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat dávid- földi, Orosz Gyula utcai élelmi­szerboltját. Az üzletet ugyanis nagy forgalma miatt bővítették és átalakították. Az alapterü­letében kétszeresére nőtt eladó­térben bevezették az önkiszol­gálást és bővítették az áruk vá­lasztékát. A jövőben Mirelit- készítmények, vágott baromfi, rövidáruk, műanyagtermékek ér­tékesítésével is foglalkoznak. A BEK vezetői o helybeli lakosság Igényeit figyelembevéve módosí­tották és az eddigihez képest megnyújtották a bolt nyitva­tartási idejét A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat és a Pécsi Vízmű már megkezdte a munkát a baloká- nyi ifjúsági parknál. Mi a to­vábbiakban a kivitelezők mű­szaki irányításával végzendő társadalmi munkát akarunk ott végezni, minthogy erre meg is van a lehetőség. Megítélésem szerint tudjuk is mozgósítani a fiatalokat, hiszen az ifjúsági park évek óta feszítő problé­mánk, a pécsi fiatalok érzik a hiányát, ezért biztosak vagyunk benne, hogy hívó szavunkra na­gyon sokan jönnek majd ide dolgozni. Az. ifjúsági ház kivi­teli tervei elkészültek már, s bár szerződéskötés tudomásunk szerint még nincs, idén remél­hetőleg megkezdik az építést. Ezt kiemelten jelentős ifjúsági beruházásként kezeljük és min­den segítséget megadunk, hogy 1975-ig el is készüljön. Olyas- I mire is gondoltunk, hogy ha az i építkezés során valamikor is ka­pacitásproblémái lennének a kivitelezőnek, akár a pécsi fia­talok átcsoportosításával is a j segítségére sietünk. Akkor azon­ban számítunk a vállalatok megértő támogatására. A köz­lekedési park tervei is kézben vannak, a kivitelezésre azonban mindeddig nem akadt vállalko­zó.-— Pedig ezt is meg lehet­ne valósítani alapvetően Hiú­sági társadalmi munkával... — Ez így van. Csupán olyan gazdára lenne szükség, aki a művezetést látja el, a szerszá­mokat biztosítja. Miért ne le­hetne ez a gazda például a III. kerületi tanácshivatal, vagy an­nak költségvetési üzeme? Ta­vasszal kezdeni szeretnénk ott, hogy végre a közlekedési park­ból, amelyet az ifjúság közleke­dési oktatása fontos eszközének tartunk, legyen valami. — Tehát ez a négy legfon­tosabb létesítmény? — Ezeket ítéltük ml a leg­fontosabbnak Pécs ifjúsága szempontjából, ezért a védnök­ségi szerződéseket nagyon át­gondoltan készítjük elő, hogy a részünkről nyújtandó segítség­hez a másik fél is biztosítsa a feltételeket. A cél szempontjá­ból feltétlenül káros lenne és nem vezetne jóra, ha a mun­kára jelentkező fiatalokat nem tudnánk ellátni munkával, szer­számmal, vagy lelkes segíteni- akarásuk más módon vallana kudarcot. Ezt ml mindenképpen el akarjuk kerülni. Az a törek­vésünk, hogy a kivitelezőkkel jó és hasznos munkakapcsolat jöjjön létre, s reméljük, hogy ez a törekvés nem lesz egyoldalú. — Épül azonban e tervidő­szakban még Pécsett sport- csarnok és természettudomá­nyi stúdió is, amelyeket szin­tén az Hiúsággal kapcsolatos fontos létesítménynek tekint­hetünk. Ezekre nem terjed ki a védnökségvállalás? — Ha ebben a formában nem Is, de erőnkhöz és lehetősé­geinkhez képest — és természe­tesen, ha igény lesz rá — öröm­mel közreműködünk más mun­kában is, így ezekben is, vagy a tervezett középiskolai kollé­gium, az ifjúsági garzonház építésénél, azaz minden olyan munkában, ami a város egészé­nek, s ezen belül az ifjúságnak is, mint rétegnek az érdekét szolgálja, s ami maradandó, ami nyomot hagy. — Az együttműködési meg­állapodás alapján tehát nagy feladatok várnak a város if­júságára. De mi a biztosíték arra, hogy a szándék valóság lesz? — A városi küldöttértekezlet hozott annak idején határoza­tot a védnökségi mozgalomról, s ez is bizonyítja, hogy amit az együttműködési megállapodás­ban vállaltunk, az nem a ve­zetők vállalása. Tény azonban, hogy komoly dolgokat vállal­tunk, ami felelősséggel jár és mi érezzük is a felelősséget. A KISZ-szervezeíektől ígért támo­gatást most már tettekre kell váltani. Hársfai István 7 százasokkal nő j az élelmiszeripari! ■enne és 1972-ben 7 százalékkal nő az élelmiszeripari termelés. Ezen belül 25 százalékkal emelkedik a mezőgazdasági üzemek fel­dolgozó tevékenysége — han­goztatták szerdán az Élelmezés­ipari Dolgozók Szakszervezeté­nek Központi Vezetőségi ülésén. A fejlődés üteme nagyjából megfelel az elmúlt évinek, egyes ógczatok termelésére azonban különös gondot kell fordítani. A cukorrépa-termesztés 29 szá­zalékkal emelkedik és a cu­kortermelés 26 százalékkal. En­nek ellenére a biztonságos el­látás érdekében további import­szállítmányokról kell gondos­kodni. Fontos feladat, hogy az idén már megvalósítsák a gaz­daságos cukorrépa-termelést, amely a cukorgyártás fellendí­tésének elengedhetetlen felté­tele. Önkéntes tűzoltók Régente féireverték a haran­gokat, szaladtak az emberek a vödrökkel, a lajtoskocsival olta­ni a tüzet a mezőn, a szérűben vagy éppen a falu közepén ,. Ma már sokhelyütt más a hely­zet. Jólszervezett önkéntes tűz­oltó testületek sietnek a hely­színre és már nagyon sok hírt kaptunk, de adtunk is arról, hogy nagy értékeket mentettek meg egy-egy közbelépésükkel. A jó és sikeres közbelépés­nek azonban komoly tárgyi és személyi feltételei vannak. Ezek­ről nem lehet eleget beszélni, tulajdonképpen állandóan na­pirenden vannak, mégis idősze­rű jelenleg, hiszen a községi önkéntes testületek vezetőség­választó közgyűlései mostaná­ban zajlanak. Helybeliek előnyben A vezetőség felelős a testület szervezeti életéért. Mind a kö­350 éves térkép a szemétben Dollár lesz a hulladékbél mm A telepen felhalmozott hulladékvcsat daruval emelik vasútikocslra, Irány az olvasztó Dél-dunántúli „MÉH” Nyers­anyaghasznosító Vállalat telepe Pécs, Gomba utca 4. A telepen rakodógépek, ma­gasnyomású présgépek, vago­nok, teherautók. Csikorogva hul­lanak a vaslemezek. A MÉH inkább hasonlít egy ipari üzem és egy kereskedelmi vállalat valamiféle különös keverékéhez, mint hulladékgyűjtő vállalathoz. Ma már nem is az. ■— Hol van mór az az idő, amikor a MÉH afféle szemét- gyűjtő volt — mondja Szigeti Béla telepvezető. — Csontot, vasat, rongyot gyűjtöttünk kez­detleges eszközökkel. Lovasko­csival hordtuk a hulladékot, kézzel raktuk a vagonokat. A vállalat eddigi neve Mel­léktermék és Hulladékgyűjtő volt. Ma mór. a gyűjtésen kívül ipari tevékenységet is folytat­nak. Ezért a tröszt nevét 1972. január 1-vel „MÉH” Nyers­Mini paraszttal* „üzem“ Bizonyára egyedül­álló az országban Molnár József puksi pedagógus hobbyja. Parasz'kotsilr kicsin í tett mását faragja tö­kéletes hitelességgel. A kocsjkészítés ötle­tét az adta, hogy kis­diákjai nes ismerték kellőképpen a parasz­ti munkaeszközöket. Azóta — nyo.c éve — oz országban megta­lálható 22 változatból 15-öt már kiaragott. A kész példáryo'ot sokszor felhasználta szemléltető tárgyként az iskolai foglakozá­sokon. A még hiány­zó változatokat is e‘- készíti s hamarosan megkezdi más pa­raszti munkaeszközök fesragását is. anyaghasmasító Trösztre változ­tatták. A „méh" a gyűjtés, a szorgalom szimbóluma, ezért ezt az elnevezést megtartották. Szigeti Bélával és Gór György igazgató-helyettessel járjuk a telepet. A papírbálázó és osztályozó csarnokban végzik földi pálya­futásukat a kiselejtezett ira­tok, az elvénült akták, az el­használt csomagópapírok, vala­mint a világon elképzelhető és létező összes papírfajta. Legna­gyobb részét az úttörők gyűj­tötték. Évente mintegy 300 va­gon bálázott papír kerül ki in­nen. Több, mint fele Ausztriába és Olaszországba megy. A kilenc holdnyi telepen ta­lán minden megtalálható, amit egyáltalán gyártanak valahol. Vaslemezek, csövek, idomvasak, alumíniumlemezek, ócska akku­mulátorok, kivénhedt gumiab­roncsok, roncs teherautók, ki­szolgált dinamók, elektromoto­rok, üvegcserepek, csontoí, s a jóég tudja,mi még. — Nálunk a fő szempont az olcsóság — tájékoztat Gór György. — Ezek a vasak, leme­zek ugyan nem elsőosztályú áruk, de a barkácsolásra, az otthoni bütykölésre kell-e jobb? S főként olcsóbb? Talán ezért is ez a szolgáltatásunk a leg­sikeresebb. Akinek nincs kedve, vagy lehetősége otthon fűré­szelni, hegeszteni, kész kerítés­elemeket, kapukat is vásárolhat itt. Idén már háromféle kopha­tó. De árulnak még habsziva­csot, olcsó cipőt, méterárut. Nézzen körül egyszer az Irányi Dániel téri olcsó áruk boltjá­ban. Csak az nincs ott, ami fi­zikailag nem létezik. — Persze nem ez a legfon­tosabb tevékenységünk. Közis­mert, hogy Magyarország nyers­anyagokban szegény, s nálunk nagy értéke van a hulladéknak. De így vannak ezzel a fejlett nyugati országok is. Az olaszok például innen hordják az üveg­cserepet, állítólag újra üveget gyártanak belőle. Az osztrákok a feldarabolt, elkopott gumi­abroncsokat viszik, Semperiték csinálnak belőle gumiszőnye­get, meg gumiaszfaltot. A csont is nagy kincs. A vágóhídról ka­pott csontért minden héten jön egy olasz kamion. Van aztán egy csomó melléktermék, szak­nyelven másodnyersanyag, amit itthon dolgoznak fel. A hazai ipar szinte nem is tudna meg­lenni nélkülünk. A vashulladék az acélgyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. A laza lemez, nép­szerű nevén bádog azonban ma már eladhatatlan. Ezért egy magasnyomású lemezbálázó géppel kockákba tömörítjük a vashulladékot. így sokkal jobb a vagonok kihasználtsága és a kohók is szívesebben fogadják a kohókész árut. De felhasználja az Ipar az ócska akkumulátorokat is: úja­kat készítenek belőlük. A ház­tartási rongyokból géptisztító rongy készül, ez szintén hiány­cikk, s ami már erre a célra nem felel meg, papíripari alap­anyagként hasznosítják. A fotó­soktól, a kórházi laboratóriu­moktól felvásárolják a használt fényképrögzítő oldatot, a fixirt, amelyből a Pénzverdében ezüs­töt vonnak ki. Csak Baranyából évente 100 kiló ezüstöt „bá­nyásznak” ilymódon. Itt vannak aztán a roncsteherautók. Kilóra vásárolják, feldarabolják, s koc­ka lesz ezekből is. Ha bárki­nek alkatrész kell, kijön ide, kibontja a kocsiból, lemérik, s már viheti is. — Szoktak értékes tárgyakat találni a hulladék között? — Mostanában már nincse­nek ilyenek. Ügy 10—15 évvel ezelőtt egy munkás egy halom rongyos papír között megtalálta Nagyvárad 1600-ból származó fejlesztési térképét. Beszolgál­tattuk a levéltárnak. Aranyat, ékszert soha nem találtunk. Kevesen gondolnák, hogy a MÉH szinte valamennyi vállalat­tal, üzemmel valamilyen módon kapcsolatban van. Hulladék, melléktermék mindenütt van, s legalább ennyi helyen szükség is van ezekre, előkészített álla­potban. Ma már a legtöbb helyen olajjal, gázzal fűtenek, sok a távfűtéses lakás is. Nincs hol elégetni a papírhulladékot. Gond ez a világ összes nagy­városában. Nyugaton néhol már-már katasztrofálissá válik a helyzet. Bennünket — hála a MÉH-nek — nem fenyeget ilyen veszély. Megvan a helye a hul­ladéknak. S némelyikért ráadá­sul még dollárt is kapunk . . . Panics György zös megmozdulások, kulturális rendezvények, kirándulások, mind a kiképzés órái, a verse­nyekre történő felkészülés ide­je, kovásza, összetartó ereje a kollektívának. Annak a kollek­tívának, amelynek baj esetén óramű pontossággal, precízen kiszámított mozdulatokkal és nagyon együttműködve kell dol­goznia. A vezetőség akkor jó, ha jól szervezi meg mindezt. Számos példa mutatja, mennyire ütők» pes egy testület, ha élén olyan emberek állnak, akik jó szer­vező készséggel rendelkeznek, A felhívások és körlevelek — amelyek a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalától, a Tűzoltóság Országos Parancsnokságától, valamint a Megyei Tanácstól érkeztek az illetékes kezekbe — arról is szólnak, hogy a tűz­oltótestületek vezetőségében képviselje magát a pártszerve­zet, a helflr termelőszövetkezet és nem utolsó sorban a fiata­lok szervezete, a KISZ, De a legfontosabb, hogy a testület tagjai közül mind töb­ben lakjanak és dolgozzanak helyben. Mit is ér az olyan ön­kéntes tűzoltó, aki esetleg Üj- petrén lakik, de Pécsre jár dol­gozni, s napja nagyobb részét lakhelyétől, az esetleges tűz­eset színhelyétől távol tölti? Meg kell tehát fontolni, felül kel! vizsgálni a tagság szemé­lyi állományát is, s kapjon e fontos kérdés minél nagyobb hangsúlyt Ki a gazda? A tárgyi feltételek közé a fel­szerelések — a vödröktől a gép­járműfecskendőig minden — tartoznak. Megyénkben jelen­leg 240 község van ellátva mo­torfecskendővel, harminc köz­ség az elmúlt években gépko­csihoz jutott Többek között ah­hoz a tíz Zsuk típusú tűzoltó­autóhoz, amelyek átadásáról szinte minden alkalommal hírt adtunk. Az elmúlt négy eszten­dőben negyven új tűzoltószer­tár épült A községek többsé­gében a szertárépületek elfo­gadhatók. Sokhelyütt azonban volna még tennivaló. Szaporí­tani kellene a komplett gépjár­műfecskendők — a vizet is szál­lító tűzoltóautók — számát, ál­talában korszerűsíteni a felsze­relést Mindez viszont pénzbe kerül. Az önkéntes tűzoltók „gazdái" a községi tanácsok, s azoknak, ha van is pénzük, kevés, s nemcsak erre kell fordítaniok. Megoldást jelentene, ha a he­lyi közös gazdaságok, termelő- szövetkezetek nemcsak erkölcsi támogatást nyújtanának a tűz­oltóknak, akik mellesleg szól­va, sokszor a közös vagyont vé­dik meg a lángoktól, hanem anyagilag is hatékonyan támo­gatnák e testületeket. A „gaz­da" gondjai ekkor megoszlaná- nak, a tanácsok és a szövetke­zetek közösen viselnék ezeket. S akkor biztosan az sem jelen­tene problémát, ha a tsz-tag tűzoltó részt akar venni a gya­korlatokon, versenyeken. Azt a véleményt is hangoztatták már, hogy ahol már volt komoly tűz­eset, ott a tűzoltókkal semmi probléma nincs és nem is lesz... Miért kellene ezt megvárni? Az okos ember mások kárán tanul- hangzik a módosított köz­mondás, és ebben is van vala­mi igazság. Nagyon komoly és felelősség- teljes az önkéntes tűzoltókra háruló teher; a folytonos ké­szenlét, a mindenkori erőt és fáradságot nem kímélő segítő­készség. Sok községben ott ta­láljuk őket a társadalmi szer­vezetekben, a közéletben is. Megbecsülik őket, ők pedig jó munkával és sok segítséggel hálálják meg ezt a megbecsü­lést Tanulmányterv az UH szabályozásra A romén sajtó ismerteti az Olt folyó szabályozására kidol­gozott keret-tanulmányt, amit a múlt héten hagyott jóvá az RKP Végrehajtó Bizottsága. Az Olt folyó 670 kilométer hosszúság­ban hat megyén halad keresz­tül. Vízgyűjtő területe 24 ezer négyzetkilométer, Románia egész területének mintegy 10 százalé­ka. Vízhozama a dunai torko­latánál átlag I62 köbméter má­sodpercenként. Szabályozható hidroenergetikai potenciálja csaknem 3 milliárd kilowattóra évente. A tervek szerint a fo­lyón 31 hidrotechnikai beren­dezésből álló kaszkádot létesí­tenek. Egy-egy ilyen berende­zés gyűjtőtóból védőgátakbál ét egy vízierőműből áll. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom