Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

1*72. Január 26, DUNANTOU NAPLÓ 5 Tegnap történt.. A Megyei Tanácson megbe­szélést tartottak a Művelődés- ügyi Minisztérium, a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Baranya megyei KISZ Bizottság képviselőinek részvételével. Na­pirenden a baianyai művész­telepek, szimpozionok eddigi tapasztalatai, eredményei, vala­mint az államigazgatás átszer­vezéséből fakadó feladatok sze­repeltek. A lakásszerzés egyre inkább a fiatalok gondjává válik Százhúsz szövetkezeti leikást osztottak el Komlón Fiatal népnrívelök fóruma Fiatal, jó részben kezdő hi­vatásos népművelőknek új to­vábbképzési formát indított az idei évben a pécs-baranyai Népművelési Tanácsadó. Két- havonként egésznapos foglalko­zás keretében tanácskoznak ve­lük időszerű gondjaikról, tenni­valóikról. Az új továbbképzési forma fórum jellegű, amelyen rendszeres tájékoztatást kapnak a művelődés különböző terüle­teiről; ugyanakkor kicserélhetik tapasztalataikat, elgondolásai­kat is. Ősszel, az első ilyen találko­zón a fiatal népművelők helyze­téről szóló felmérés eredményeit ismertették velük. Legutóbb Pécs-Baranya intézményei — az Országos Szórakoztatózenei Köz­pont, a Janus Pannonius Mú­zeum, az Országos Filharmónia és a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat — illetékesei tájékoztat­ták őket az együttműködés le­hetőségeiről. Tervek szerint a továbbiak­ban a fiatal népművelők saját helyzetéről, helyi lehetőségeiről és a közművelődésbe való be­illeszkedésükről lesz szó az új továbbképzési forma keretében. Májusban fiatal Somogy me­gyei népművelőkkel találkoznak Siklóson, majd a szomszéd megye egyik művelődési köz­pontjában viszonozzák a láto­gatást. Százhúsz nevet véglegesített a Komló városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága tegnapi ülé­sén a szövetkezeti lakások idei elosztási jegyzékében. Az ide­iglenes lista — amely hetekig a lakosság érdeklődésének közép­pontjában állt — rendkívül ala­pos hivqtali és társadalmi el­lenőrzés mellett, az országos és helyi lakásrendelkezések figye­lembe vételével készült. Az igénylés alapjául szolgáló szo­ciális, jövedelmi, vagyoni és egyéb adatok tömkelegét a ta­nács számítógéppel dolgoztat­ta fel. Ennek eredményét még egy utólagos társadalmi ellen­őrzés céljából közszemlére tet­ték. Ez a módszer — amint a vég­rehajtó bizottság tagjai is meg­állapították - jelentősen hozzá­járult az igazságosság fokozot­tabb érvényesítéséhez. Az ille­tékes szakigazgatási szervhez és a lakáselosztási társadalmi bizottsághoz nem kevesebb, I mint 150 észrevétel érkezett az elmúlt hetekben az ideiglenes névjegyzékkel kapcsolatban. Ezeket ismételten felülvizsgálva, elbírálva és az egyértelmű ese­teket korrigálva készítették elő az anyagot a véglegesítésre. Eközben tizenhárom igénylőt töröltek a névsorból, mert a la­kásfajtára a rendelkezések ér­telmében nem jogosultak. Ugyanakkor tíz nevet előbbre, néhányat pedig hátrább sorol­tak. A végrehajtó bizottság igen alapos, részletekre is ki­terjedő vita után lényegében változtatás nélkül jóváhagyta az előterjesztett névjegyzéket. Az immár végleges lista leg­főbb jellegzetessége a fiatal házasok mintegy 90 százalékos részaránya. Ennek a magyará­zata nem az elbírálás módjá­ban rejlik — noha a fiatalok bi­zonyos plusz pontszámot kaptak —, sokkal inkább abban a tény­ben, hogy a város idősebb ré­tegei korábban lakáshoz jutot­tak, megállapodtak, s a lakás­szerzés mindjobban a fiatalok gondjává válik. Intézkedések a beruházási összegek koncentráltabb felhasználására Rendelet a beruházási tartalékról, a tanácsoknak nyújtható fejlesztési pénzeszközökről és egyes építkezések átmeneti korlátozásáról Az Országos Tervhivatal el­nöke az érdekelt miniszterekkel együttesen három rendeletet adott ki, mindhárom a beruhá­zási összegek koncentráltabb felhasználására ösztönzi és biz­tonságosabb gazdálkodáshoz segíti az érintett vállalatokat, intézményeket, szövetkezeteket. Az egyik rendelet arról in­tézkedik, hogy az ötszázezer forintos határt meghaladó épí­tési-szerelési munkák esetén fejlesztési célra felhasználható eszközeiből pénzügyi tartalékot kell képeznie a beruházónak. A tartalék az építési-szerelési költségek 20 százaléka, iroda­ház vagy székház létesítése ese­tén 40 százaléka. A községi ta­nácsok számára — ha szabad pénzeszközökkel nem rendel­keznek — a Megyei Tanács át­j menetileg biztosíthatja saját fejlesztési alapjából o tartalék- ' alapot. A tartalékösszeget a beruhá- ! zást finanszírozó pénzintézet el­különített számlájára kell át­utalni, s ezt a pénzintézet az építési-szerelési munkák befeje­zésekor a számla kiegyenlíté­sére használhatja fel, a mara­dékot ptedig felszabadítja. Ha a beruházó fedezetigazolás és tartalékképzés nélkül kezdi meg a beruházást, a mulasztás fel­tárásakor köteles a tartalékot pótlólag átutalni, de ezt a mun­kák befejezését követően olyan késéssel szabadítja fel a pénz­intézet, mint amennyit a beru­házó az átutalással késett. A rendelet nem vonatkozik a fejlesztési kölcsönnel támoga­tott vállalati beruházásokra, a A szolgáltatási igények rohamosan növekednek Új Tempó-szolgáltatóház Pécsett? Negyven részleg tizennégy helyen —> Hordárszoigálat a főpályaudvaron — Mezőgazdasági garanciaszolgálat Jól sikerült esztendőt zárt a Pécsi Tempó Szövetkezet: 21 millió 200 ezer forint termelési értéket állítottak elő 1971-ben. Ez a bázisesztendő eredményét 19 százalékkal haladja meg. Igen jó ütemben nőtt a terme­lékenység: öt év alatt 47 400 forintról 72 ezerre emelkedett az egy főre jutó termelési ér­ték. Az eredmények köteleznek. A felmérések szerint a szolgálta­tás iránti igények további roha­mos növekedésével kell számol­niuk, s a jelenleg közel negyj venféle tevékenységet végző szövetkezet alig-alig képes a feladatok ellátására. A lehető­ségeiket eddig is maximálisan kihasználták: zsúfolt műhelyeik­ben szinte összeér a dolgozók háta, korszerűsítésre pedig vaj­mi kevés mód van -r helyhiány miatt. A város területén lévő telephelyeik - Újmecsekaljától a Felsővámház utcáig — igen szétszórtan helyezkednek el, a munka szervezettségének bizto­sítása igen komoly erőfeszítése­ket kíván. A közeljövő gondjait a városi szanálások okozzák: a Sallai utcai részleg sorsa éppen úgy megpecsételődött, mint ahogy az ötéves terv végéig a Felsővámház utcai. Doktor Sán­dor utcoi, valamint a Kóczián utcai részlegek szanálásával is j számolni kell. A központ sem | sokáig maradhat jelenlegi he- ; lyén. így vetődött fel a gondolat - a szövetkezet építsen, illetve ta­láljon egy meofelelő szolgálta­tóház kialakítására alkalmas helyet. Az építés diága lenne ­a beruházást elvetették. A má­sik megoldás kézenfekvőnek lát­szik: a felüljáróépítés miatt a Köztisztasági Vállalat telepének jórészét szanálni kell, viszont a belső épületsor a Tempónak megfelelne. Így lényegesen ol­csóbban — talán 6—7 millió fo­rintból — ki lehetne alakítani a központi részleget. Ehhez az összeghez a szövetkezet egymil­lió forinttal hozzájárul — a tá­mogatást megkapják, hiszen a város érdeke a szolgáltatói hálózat javítása. Az összevont részlegek további fejlesztésére így mód nyílhat — a felhagyott épületeket pedig más célra le­hetne használni. Ez az idei esztendő legfonto­sabb programja. Ettől függetle­nül több új szolgáltatás beveze­tésével is foglalkoznak a szö­vetkezetnél. Idei újdonság az NDK-ból érkező fejőgépek ga­ranciális és szerződéses javítá­si hálózatának kiépítése. Ez. fő­leg az egyéni gazdákon — a gépek felhasználóin segít majd. Pécsett a hordárszolgálat meg­indítása lépett fel igényként - ezt a MÁV-val kooperálva old­ják meg. A nyár közepétől pe­dig egy új program kidolgozá­sát kezdik meg: hogyan segít­hetnék a mezőgazdaságban dolgozó nők téli foglalkoztatott­ságát? A terv egy dobozüzem létrehozása — Tempó irányítás­sal, tsz segítséggel. Tovább nö­velik a fűtőolaj szállítási kapa­citását is, hiszen egy év alatt napi 3000 literről 12 ezerre emelkedett a házhozszállítás igénye. Ezek az idei tervek — a Tem­pó Szövetkezet fejlődni akar az igények növekedésével együtt S a szolgáltatás rohamos nö­vekedésével nehéz versenyezni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mi it hogy a szolgáltatás terén az 1975-re kitűzött terveket nagyjából tavaly elérték. Kinek jobb a bora? Termelői borvetélkedó volt kedden a szabolcsfalui kultúr- otthonban. Az I, kerület szőlős­gazdái — mintegy félszázqn — mérték össze boraikat. A válasz­ték meglehetősen bő volt, olaszrizlingtől kezdve a zöld- szilvániig sokféle bort mutattak be a résztvevők, csak vörösbor­ból 11 fajtát. Természetesen o borok minőségét majd a zsűri dönti el, melyben a Szőlészeti Kutatóintézet és más intézmé­nyek szakértői helyetfoglalnak. A verseny egyben főpróbául szolgál a megyei borvetélkedó- re, célja szakmái' jellegű; a termelők ránevelése a bor minő­ségi előállítására. Eredmény- hirdetés, vadászvacso.ával egy­bekötött ünnepélyes díjkiosztás 29-én, szombaton lesz. lakásépítkezésekre, a tanácsok áliámi beruházásként kezelt víz-, gáz-, csatorna- és energiahá­lózat-építkezéseire, a vasúti és városi közlekedés, valamint a hírközlés építési-szerelési mun­káira, továbbá a meliorációs munkákra. A rendeletet nem kell alkal­mazni azokrö az építkezésekre, amelyekre 1972. január 25-e előtt kiadták a fedezetigazolást, az állami támogatásra vonatko­zó határozatot és az építési szerződést is megkötötték. Fia a beruházó a tartalék- képzés miatt kénytelen egyes építkezéseket elhagyni vagy el­halasztani, úgy az ezekkel kap­csolatos esetleges kapacitás­foglalási szerződéstől díjmente­sen elállhat. Egy másik rendelet szerint g tanácsokkal közös fejlesztésben érdekelt állami vállalatok, szö­vetkezetek, költségvetési szer­vek fejlesztési pénzeszközeikből csak a tanácsi koordinációban létesülő közös beruházásokra és az ezekhez kapcsolódó közmű- fejlesztésre, gyermekjóléti intéz­mények (bölcsődék, óvodák, napközi otthonok) közös létesí­tésére, lakásépítési alapjukból pedig tanácsi lakásépítkezé­sekre adhatnak át. Azok az állami vállalatok és szövetkezetek, amelyek oz emlí­tett pénzeszközök átadásainak időszakában állami, vagy álla­mi támogatásban részesített vállalati beruházást valósítanak meg, illetve ha állami fejlesz­tési kölcsönből vagy bankhitel­ből eredő tartozásuk van, úgy csak abban az esetben adhat­ják át a tanácsoknak az emlí­tett pénzösszegeket, ha ez nem akadályozza az állam, illetve a pénzintézetek iránti kötelezett­ségeik teljesítését. Mezőgazda- sági termelőszövetkezetek nem adhatnak át a tanácsoknak fej­lesztési célú pénzeszközöket, ha veszteségesek vagy claphiányo- sak és ennek pótlására állami támogatásban részesülnek. — Ugyanez vonatkozik azokra a kedvezőtlen adottságú téeszek- re, amelyek a tanács végrehajtó bizottságától fejlesztési hozzá- 'árulást kapnak. A rendelkezés nem vonatko­zik a rendelet hatálybalépése előtt létesített megállapodások­ba. A további rendelet értelmé­ben állami vállalatok, szövetke­zetek, költségvetési szervek, ta­nácsok, társadalmi szervezetek stb. további Intézkedésig nem kezdhetik meg új üdülő, hét­végi pihenő, iqazgatósi és iro­daépület, székház, alkotóház, művelődési célú kiállítási épü­let, vállalati beruházásban kul- túrház és kultúrotthon építését, illetve nem bővíthetik a meglé­vőket. Ez a korlátozás nem vo­natkozik az egyedi nagyberuhá­zások, továbbá a fejlesztési köl­csönnel létesülő vállalati beru­házások épületeire, új vállalatok igazgass: és irodaépületeire és a kormány áttol jóváhagyott tu­rizmusfejlesztési programban létesülő üdüiőház-építkezésekre. Eltemették Duga 3ózss' elvtársat Nagy részvéttel, a család, a hozzátartozók, elvtársai, bará­tai, tisztelői — több ezren kí­sérték utolsó útjára tegnap dél­után a pécsi központi temető­ben Duga Józsefet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottságának tagját, a Munkásőrség Baranya megyei pa rancsriokát. A katonai pompával rende­zett gyászszertartás 14 óra 30 perckor kezdődött. A temető fő­terén a ravatal előtt felsorako­zott a munkásőrség fegyveres díszegysége, a koporsónál fegy­veres díszőrség állt. A koporsó előtt vörös díszpárnán elhelyez­ték Duga József kitüntetéseit, köztük a Munka Érdemérmet, a Magyar Szabadság Érdemren­det, a Munkás-Paraszt Hata­lomért Érdemérmet, a Munka Érdemrendet, a Vörös Csillag Ér­demrendet és a Szolgálati Em­lékérmet. A ravatal mellett Ba­ranya megye és Pécs párt- és állami vezetői, a fegyveres tes­tületek vezetői, parancsnokai, társadalmi szervek képviselői, megyei és országos munkásőr- parancsnokok álltak díszőrsé­get. A gyászszertartáson részt vett Papp Árpád, a Munkás­őrség Országos parancsnoka, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja. Sokan jöttek a temetőbe vég­ső búcsúzásra. Szén- és ércbá­nyászok, pártmunkások, építők, termelőszövetkezeti dolgozók, volt munkatársak Komlóról, Sik­lósról, Mohácsról, -Pécsről, hogy elbúcsúzzanak egy kiváló kom­munistától, aki életét a szocia­lizmus építésének szentelte. A sok ezer gyászoló előtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottságának nevében Nagy Sándor, a Vég­rehajtó Bizottság tagja búcsú­zott Duga Józseftől. — Élete, munkája szorosan egybekovácsolódott Pécs, Kom­ló és Baranya megye felszaba­dulás utáni fejlődésével. Élete azt példázza, hogy a dolgozó nép, annak fiai milyen nagy­szerű tettekre képesek, amikor megnyílik a lehetőség a szocia­lizmus építésére. A felszabadu­lás utón Baranya megye mun­kásmozgalmában kiemelkedő tevékenységet végzett — mon­dotta Nagy Sándor. A bányász szülők gyermeke korán megismerte a bányászok nehéz életét. A bányász szár­mazás, a bányász környezet egész életére meghatározó té­nyező volt, formálta tudatát, alakította egyéniségét. Kőmű­ves szakmát tanult, de mindig büszkén vallotta, hogy bányász. — A bányászok, az építő­munkások között érezte igazán jól magát Közöttük és velük végezte a saját számára is leg­szebb, legtöbb munkát. Soraik között bontakozott ki legjobban fáradhatatlan, eredményekben gazdag tevékenysége. Sok, szép feladatot kapott a párttól, eze­ket mindig legjobb tudása sze­rint elvégezte. Ezután Nagy Sándor vázolta azt a munkában gazdag élet- utat, melyet Duga elvtárs be­járt, Ennek két legjelentősebb része Komló és Pécs. Itt dol­gozott felelős pártmunkásként az új létesítmények felépítésé­ért. — Rendíthetetlenül bízott a munkásosztály hatalmában és küzdött érte. Kommunista meg­győződésének természetes kö­vetkezménye, hogy 1956 végén | bátran helytállt az ellenforra­dalmi erők leküzdésében. A párt megbízta a karhatalom, majd a munkásőrség meg­szervezésével. 1957 márciusá­tól haláláig mint parancsnok állt a Baranya megyei Munkás­őrség élén. Arra tanította, ne­velte elvtársait, ami meggyőző­dése volt, hogy felvilágosító szó­val, munkával, de ha kell fegy­verrel is szolgáljak a szocialista hazát, a dolgozó népet. — A halál fiatal, gazdag éle­tet szakított meg. Élete a mun­kásmozgalomban telt el és ezért volt szép. Gazdag életében biz­tos támasza volt felesége, gyer­meke, családja, hozzátartozói, rokonai — mondotta megható­dott szavakkal Nagy Sándor. Beszédét így fejezte be: —- Emlékét tiszteletei, kegye­lettel megőrzi a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Baranya me­gyei Bizottsága, meghajtják előtte a vörös zászlót a Baranya megyei kommunisták, a mun­kásőrök, bányászok, építőmun­kások, termelőszövetkezeti dol­gozók, mindazok, akikkel együtt dolgozott, építette szocialista társadalmunkat. A Baranya me­gyei Pártbizottság, munkatár­said, barátaid, szerető felesé­ged, leányod és a rokonok ne­vében búcsúzom tőled. Nyu­godj békében! A Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságának nevében Nagy György, a Munkásőrség orszá­gos parancsnokának első he­lyettese búcsúzott. — Mély megrendüléssel, szo­morú szívvel vesszük tudomásul, hogy most, amikor szerte az or­szágban megemlékezünk a Mun­kásőrség megalakulásának 15 éves évfordulójáról, te nem le­hetsz közöttünk. Haláloddal nagy veszteség érte testületün­ket. Áldozatkész, bátor harcos­társunkat, tapasztalt parancsno­kot veszítettünk el. Olyan kom­munistát ragadott el közülünk a halál, aki a legnehezebb idő­ben, amikor nehéz volt bátor­nak lenni, fegyvert ragadott. — Az utánad következők to­vább építenek. A másfél évtize­det újabb évtizedek követik. A szocializmust, melynek harcos híve voltál,, rendíthetetlen, szi- Iqrd erők óvjék minden külső és belső ellenségtől. A Mun­kásőrség Országos Parancsnok­f sága, a budapesti és megyei parancsnokságok, a Munkás­őrség egész állománya nevében örökre búcsúzunk tőled. A búcsúztató beszédek után elindult a gyászmenet a mun­kásőrök sgrfala között, hogy Duga József koporsóját a Pécs városi Tanács által adományo­zott díszsírhelyre kísérje. A nyi­tott sírnál a Munkásőrség ének­kara a munkás gyászlnduiót énekelte. — Drága parancsnokunk! Végső búcsúra állunk koporsód előtt. Búcsúzni mindig nehéz, de különösen nehéz attól az elv- társtól, aki tizenöt évig volt pa­rancsnokunk. Lelkesítettél, ne­veltél, tanítottál bennünket. Fáj a búcsú, de segítenek bennün­ket buzdító szavaid — mondot­ta többek között Bimbó József, a Munkásőrség Baranya me­gyei Törzsének tagja. Ezután a zenekar játszotta, az énekkar énekelte az Inter- nacionálét. Ennek hangjai és sortűz kíséretében helyezték örök nyu^ovó-a Duna József elvtársat. A behantolt sír elír'“ melyet elborítottak a kegyeiét virágai, a Munkásőrség dísz­egysége díszmenetben haladt el. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom