Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
W72, Január 23, •J DUNANTOLI NAPLÓ Szerényen, ésszerűbben matarozoix vállalati stratégiát Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke a vállalatok középtávú terveinek realizálásáról és az idei év fe'adatairót Először készítettek vállalataink az elmúlt esztendőben középtávú terveket. Ez az újszerű és rendkívül nagyjelentőségű munka népgazdaságunk egészét lázba hozta. A középtávú terveknek világos stratégiai elgondolásokon alapulva a gyorsan változó piaci igényeket kell szolgálniuk, messzemenően szem előtt tartva a gazdaságosság fokozásával kapcsolatos központi igényeket, valamint pártunk és kormányunk életszín- vonalpoiitikáját, Az 1971-es gazdasági év e tervek szempontjából is vizsgaév volt. Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, Párdi Imre miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke, pénteken sajtótájékoztatót tartott,, melynek keretében elemezte a vállalati és tanácsi tervező munka legfőbb tapasztalatait. Az OT elnöke a sajtó- tájékoztató alkalmából a következő írásos nyilatkozatot adta lapunknak: Önállóan, felelősséggel évben különösen sok beruházás megkezdésével számolnak, a tervidőszak végén viszont alig vesznek figyelembe áthúzódó, illetve kezdődő új beruházásokat — Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a vállalatoknak a növekvő kereslet kielégítése érdekében kitűzött tenive- lési, fejlesztési elképzelései helyes irányúak ugyan, de nem minden esetben megalapozottak. Éppen ezért arra van szükség, hogy a jövőben nagyobb súlyt fektessünk a vállalatok anyagi és szellemi erőforrásainak erőteljesebb feltárására, a műszaki fejlesztés hatékonyabbá tételére. Ehhez véleményünk szerint konkrét akcióprogramok kidolgozására van szükség a gazdaságtalan termelés vissza- i szorítására. Tökéletesíteni kell a munka- és üzemszervezést, javítani a vállalatok közötti koordinációt s folyamatosan figyelemmel kísérni a bel- és külföldi piac alakulását. Fontos feladatunk az üzemi demokrácia továbbfejlesztése, s a szocialista munkaversenymozgalorn kiszélesítése is. gasabb . színvonalú oktatásának biztosítására. — A több megyét érintő, valamint a nagyobb válások és környékük összehangolt fejlesztését illetően még nem kielégítő a tanácsok koordinációs tevékenysége., A tervező munkában o jövőben nagyobb gondot kell fordítani a nagyvárosok és fejlődő ipari központok és azok környéke összehangolt fejlesztésére. Ami a tanácsok 1972. évi fejlesztési lehetőségeit illeti: 1971-ben mintegy 16—17 milliárd forintot költöttek, mely ősz- szeg idén' is rendelkezésre áll. Az 1972. évi fejlesztési alapból egyébként zömmel lakásokat kell építeni. Szocialista brigádvezetül értekezlet a Kesztyűgyárban Szombat délelőtt tanácskoztak a Pécsi Kesztyűnvár szocialista brigádvezetői. A pécsi, a dombóvári, a siklósi, a nagyatádi és a marcali üzemek brigádvezetőinek értekezletén először Gábor Istvánné szb-titkár értékelte, elemezte a szocialista brigádmozqalom helyzetét, vázolta a mozgalom további irányát. Majd Gulyás József igazgató tájékoztatta q résztvevőket a népgazdaság és a vállalat jelenlegi helyzetéről, a Kesztyűgyár közeli és jövőbeni terveiről, s hogy ehhez milyen segítséget kérnek a szocialista brigádoktól. A beszámolókat hozzászólások, vita követte. Mivel az idén lépett életbe a törzsgárda jutalmazási rendszere, ezt az alkalmat ragadták meg, hogy átnyújtsák az első, háromezer forintos törzsgárda jutalmat a nyugdíjba vonuló Pozsgai Lászlónak, a gyár régi, kiváló szak- I emberének. Mi lesz ^ az ipari vásárunkkal? Az idén nem lesz Pécsi Ipari Vásár. Miután 1970-ben valóságos vásórláz tört ki az országban, a Gazdasági Bizottság úgy határozott, a már hagyományos vásárrendezők — Szeged, Pécs, Győr, és ide soroltak még két „újoncot”, Debrecent és Miskolcot — kétévenként rendezhetnek ipari kiállítást és vásárt, az összes többi csak ötévenként. Tehát Debrecen és Miskolc is jogot kapott a kétévenkénti vásárrendezésre, s valószínű, élnek is a jogukkal, az idén tehát ebben a két vidéki városban lesz termékparádé. Mit szól az új helyzethez, milyen terveket dédelget Pécs? Erről kértünk táiékoztatóí Asztalos Ferenctől, Pécs város Idegenforgalmi Hivatalának vezetőjétől. Az idén tehát nem lesz Pécsi Ipari Vásár, a legközelebbit 1973-ban, a szokott helyen, a Köztársaság téri iskolában rendezik. De mezőgazdasági kiállítás sem lesz, hiszen Szekszárd „lelőtte" Pécset, az idén négy — A vállalatok és szövetkezetek első önálló középtávú tervező munkája mind a vezetők, mind a dolgozók számára az eddigi tervezés! gyakorlattól el- j térő, árinál jóval nagyobb fel- { adatot jelentett Ebből is következik, hogy az elkészült tervek színvonala, megalapozottsága vállalatonként különböző. A tervezőmunka sokrétűbb, gondosabb és alaposabb volt a magas színvonalú gazdasági vezetéssel és megfelelő szőkém- I belekkel rendelkező vállalatok- [ nál, mint ott, ahol ilyen feltételek nem álltak rendelkezésre. Ezzel függ- össze, hogy-a nagyvállalatoknál általában magasabb színvonalú tervek készültek, mint a közép- és kisvállalatoknál. — A tervező munka során intenzív és alkotó volt a kapcsolat a felügyeleti szervek és minisztériumok, illetve az alárendeltségűkben dolgozó vállalatok között Igen hatékonynak mondható a vállalatok és a bankszerkvek kapcsolata is. A bankszervek gyakran a vállalat egész fejlesztési elképzeléséről véleményt nyilvánítottak, ami elősegítette a tervek megalapozottabbá tételét Természetesen *j bankok csak az általános hitelezési feltételekről adhattak a tervidőszak egészére vonatkozóan tájékoztatást s csak az 1971—72. években rendelkezésre óltó hitelekkel kapcsolatban tudtak konkrét nyilatkozatot tenni. Ez szükségszerűen azt eredményezte, hogy a vállalati terveknek számos bizonytalan- sági tényezővel kellett számolniuk, ezért az érintett vállalatoknak több tervvázlatot kellett volna készíteniök. Ezt azonban csak néhány vállalat tette meg. Amellett, hogy egészében eredményesnek és hasznosnak kell mondanunk a középtávú tervező munkát, ez az egyik negatív j észrevétel. S a másik: a vállalatok jelentős része nem alakította ki a vállalati tervnek azon legfontosabb, stratégiai jelleoű céljait, amelyek elérésére a vállalat feltétlenül törekszik. Túlzott beruházási program — A vállalati tervek általában a népgazdasági terv előirányzatainál nagyobb ütemű fejlő- j déssel számolnak. A legfonto- t sabb feladatnak szinte vala- ; mennyi gazdálkodási egység a termelés bővítését tekintette. Az iparvállalatok a IV. ötéves terv időszakában az ipari termelés mintegy 50 százalékos növekedését tervezik — szemben a népgazdasági tervben előirányzott 32—34 százalékkal. A vállalati tervek a népgazdasági terv előirányzatainál magasabb beruházási színvonallal is számolnak. A termelőágazatok az ötéves tervben meghatározott 23— 25 százalékos növekedés helyett mintegy 35 százalékos növekedést vettek tervbe. Az első két Hatmillió naposcsibe Lengyelországnak A Bábolnai Állami Gazdaság külkereskedelmi irodája, az Ag- rária, amely baromfiexportunkat bonyolítja le, az idén több mint 6 millió napos húscsibét szállít Lengyelországba. A vevőnek, a Lengyel Baromfiipari Vállalatnak, a Ferihegyi repülőtéren adják át a szállítmányokat. A naposcsibéket lengyel gépek viszik a nagyvárosok repülőtereire, ahonnan speciális szállító kocsikkal továbbítják a gazdaságokba. Az első küldeményeket a napokban adta át az Agrárja, 1972. január 10. — 11 óra 7 perc Lakások, iskolák, diákotthonok Párdi Imre nyilatkozata második részében a tanácsok középtávú tervező munkájának eredményeivel, tapasztalataival foglalkozott Mint ismeretes, a fővárosi, e megyei és hely! (községi, városi) tanácsok ugyancsak elkészítették ötéves fejlesztési tervüket — A területi és helyi tanácsok megkeresték a területükön települt vállalatokat és intézményeket, hogy koordinálják beruházási, fejlesztési elképzeléseiket, Erinek eredményeképpen számos közös' beruházás megvalósításában állapodtak meg. Előnyére vált a tanácsi tervező munkának, hogy saját gazdaságuk tervével párhuzamosan egész területükre kiterjedő középtávú területfejlesztési koncepciót és tervet is kidolgoztak, s ezt saját gazdaságuk tervével igyekeztek összehangolni. — Az 1971-es gazdálkodás! év tapasztalatai alapján, éppen a jónak talált középtávú tervek realizálására érdekében, 1972- ben az igényeket egyszerűbben kielégítő, a célnak megfelelő lakások, intézmények és egyéb létesítmények építésére kell törekedni. El kell kerülni minden olyan túlzó megoldást, amelyek anyagi lehetőségeiket meghatadják. A gazdálkodás stabilitása érdekében a tanácsoknak olyan mértékű tartalékokat kel! képezniük, amelyek kellő fedezetet nyújtanak a beruházások esetleges ár- és költségnövekedésével kapcsolatos kiadásokra is, — Fokozattan biztos item! kei? a vízellátás és csatornázás fejlesztésének anyagi megalapozottságát és a lakásépítésekkel való gondos és részletes összehangolását. A kulturális célokat szolgáló tervelőirányzatok keretein belü! ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani az általános iskolai diákotthoni férőhelyek fejlesztésére, s ezzel összefüggésben a külterületi településeken élő gyermekek mail pej a a hMiaufftus bizttsltérendszsr egy réssérel W«*esJ Hrpóé felvétet» Sorsforduló Kossuth-bányán Arra voltam a leginkább kíváncsi, mit mondanak a vájárok. A csigavonala, acélfogú maróhengerek méltóságteljes biztonsággal törnek a szállítóvágat felé, mögöttük 60 centis mélységben három méter magas szénfa! omlik a kaporéra. Egy vájár arasznyi kart húz meg. Fejünk felett hatalmas acélpajzs ereszkedik le néhány centit Aztán egy másik kart mozdít — a többtonnányi pajzs 60 centit előreiép. Még két finom mozdulat, az acélhengerek ismét felfeszítik a fejünk felett levő szerkezetet, A csaptelepen néhány csepp fehér folyadék gyöngyözik — 140 tonnás nyomás nehezedik a pajzsra. Közben előrelépett a következő pajzs is. Amerre a maróhenger elhalad, mint vonalban álló katonák egy-egy lépést előrelépnek a biztosító szerkezetek. — Látja, egy perc sem kellett s „beácsolt” a pajtim, ennyi idő alatt régen a fát sem találtuk, a vastámot meg mozdítani sem tudtuk volna, — mondja Vécsey László. — A rengeteg réseléstől a csuklómat nem éreztem estére. Tizenhatodik éve vagyok a bányában, de úgy gondolom, ezután könnyebben lehúzok még ennyit, pedig hát addigra 50 éves leszek, s manapság abban a korban itt a föld alatt már nem ficánkol senki. A kereset 4500 körül van most itt — hát ezt azért még lehetne emelqetni. A köze! 10 millió forintos fejtést egy 29 éves fiatalemberre bízták. — Várpalotán mór megismerkedtünk a pajzzsal, itt is gyakoroltul^ a berendezések kezelését, örülök, hogy ilyet hoztak Kossuthra — mondja. — Ez a jövő — itt szívesen dolgoznának a bányászok. A legtávoiabbj munkahelyekről is idejönnek, hogy ezt megnézzék. — A „mézga rádió” szakítja félbe beszélgetésünket: miért áll a kaparó? Néhány percig késlekedik a válasz, aztán lábunk mellett megindul a szén- folyam, a hangosbeszélőn pedig felhangzik a válasz: egy éket tettünk a helyére. Nem kell ordítozni, szaladgálni. Az angol hírközlő berendezés a fejtésben $ a napszinti művezetői irodákban egyaránt hírül adja, mi volt az üzemzavar oka. Az egybeépített mikrofon és hangosbeszélő segítségével itt mindenki mindenről tud. Egy elektromos berendezés pedig regisztrálja az összes leállásokat A légvágaton elhelyezett metánmérő, ha a gáz a megengedett szint fölé emelkedik, leváltja az összes elektromos berendezést, a szállítóberendezések kapcsolói biztonsági | berendezéssel vannak ellátva, csak az képes újból megindítani, aki leállította. — Ez a mini-bánya sorsforduló a mecseki szánbányászat történetében — állítja Mérei Emil főmérnökhelyettes. — 1972. i január 10-én délelőtt 11 óra 7 i perckor Indult meg itt a termelés. Az ember olyasmit pontosan megjegyez, ami az életében nagyon fontos esemény. A mi életünkben itt Kossuth-bányán ez pedig az. Ezt már leszállás előtt a olvasócsarnokban is észrevettem. Hatalmas táblákon rajzok, írások száz oldalnyi tömege: a pajzsos feités biztonsági technológiai előírásai. Egy ajtón új tábla hirdeti: itt székel a pajzsos körlet vezérkara. Három fiatal mérnök, technikusok, s Kossuth-bánya több fiatal vájárja tartozik a körlethez. Ok a lehetőségek, ők a távlat. Próbálom kideríteni ki a pajzs apja, vagy meghonosítója? Kit, vagy kiket illet a dicsőség? Reménytelen vállalkozás. Az előkészítésben, a szervezésben, a beépítésben, s most a kísérleti üzemelés alatt is a műszakiak egész serege adja szívét, lelkét — A látvány és a bányászok lelkesedése egyértelmű — mondja Mérei Emil — nekünk azonban ennél többet kell mérlegelnünk. Az egyik serpenyőben a közel 10 millió forintnyi költség van. A fejtés minden méterére, a jövesztőgép nélkül is 200 ezer forint érték jut. Ez sokszorosan felülmúlja az eddigi legdrágább fejtésünk költségeit is. A másik serpenyőben a teljesítmények szerepelnek. Az üzemelés első napján 5121, a negyedik naptól 12 500, január 19-én pedig 13 478 tonna volt. Az elmúlt esztendőben Kossuth- bányán az átlagos fejtési teljesítmény 6144 tonna volt. Ha a mostani 50 méteres fejtési hossz helyett 100, és a fejtés kifutási hossza 80 méter helyett duplája lenne, a teljesítmények sokkal nagyobbak, a költséqek pedig kisebbek lennének. Ebben a serpenyőben van még a kényszer: ugyanis szembe kell azzal a ténnyel néznünk, hogy a nehéz bányamunkát ma már mind kevesebben vállalják. S a fájós derekú, vállú, panaszkodó bányászokat is méq a mérleg innenső oldalán kell figyelembe vennünk. A mostani kísérleti üzemelés túl drága — tehát a gazdaságosabb lehetőségeket kell kutatnunk. Áarilis elseién egy 90 méteres fronthomlokú, 160 méteres kifutású szénmezőben indítjuk a do'zsos féltést. Ott már a gazdasági eredmények is bizonyítani fogják: sorsforduló ez. Lombost Jené dunántúli megye részvételévé! ott rendeznek mezőgazdasági és élelmiszeripari seregszemlét. (Csak zárójelben jegyezzük meg, az idegenforgalom, döntés hiányában a múlt év őszén megkezdte az 1972. évi Pécsi Ipari Vásár szervezését. Halom- számra jöttek a levelek a kiállítóktól, a jelentkezéseket tekintve az „idei" minden idő.í legnagyobb ipari vásárának ígérkezett. Közben jött a stop, így hát a jelentkezéseket nyugtázták és előjegyezték 1973-ru. Ugyancsak zárójelben jegyezzük meg, az idei évi stop Szegednek is szól. Viszont az idei Szegedi Ipari Vásár jubileumi lenne, hiszen az elsőt - mindezt az újságíiók kaparták elő — száz évvel ezelőtt rendezték. Valószínű, hogy kiharcolják az idei rendezés jogát, s ez Pécsnek jól is jönne, nem ütnék égymást a két város vásárai.) Az Idegenforgalmi Hivatal most azon fáradozik, hogy megkezdődjék az állandó vásárterület beépítése. Amint már irtunk róla, az elképzelések szerint a tüskésréti feltöltött zagykazetta területén alakítják ki a pécsi ipari vásárok állandó helyét. Az Idegenforgalmi Hivatal most megkeresi azokat a mecénásokat, akik annak idején felajánlották, állandó vásárterület kijelölése esetén hajlandók saját pavilont építeni. Elsőként a nagykereskedelmi vállalatokkal és más nagyvállalatokkal tárgyalnak, kiderül, ugyan- olyan-e a készség, mint korábban. Ha minden jól megy, az idén Megkezdik az első pavilonok építését Természetesen csak c könnyűszerkezetes építési mód jöhet számításba. Nyilván mindez nem egy-két éves munka, tíz-tizenöt év alatt azonban tekintélyes vásárvárossá terebélyesedhet a kis mag. Csak hozzá kell kezdeni. A pavilonok az év nagy részében kitűnően hasznosíthatók majd különféle célokra. Az elképzelés az, hogy itt lenne a város ifjúságának játékparkja. A KISZ égisze alatt sokféle eseményre, kulturális és sportrendezvényre sor kerülhet Mivel a távlatban a vásárváros mellett tórendszer kialakítását képzelik el a tervezők, a kettő jól kiegészíti egymást A pavilonok másik részét persze raktározásra és más célokra is felhasználhatják. Ha nem lesz Pécsi Ipari Vásár, s nincs szó a baranyai ipar eszéki parádéjáról, akkor mi lesz? Mondjuk egy árumintabemutató a magyar—jugoszláv határmenti árucsere jegyében? Sajnos, egyelőre erről sincs szó. Nem vigasztalásként hát, de ha már hallottuk, továbbadjuk: májusban az angol D. I. C. E. cég két hétre Pécsre hozza játék- és egyéb automatáit Egyébként ettől a cégtől rendelték meg azt a zenegép-automatát, amely majd a tévétorony presszójában rezegteti a vendégek dobhártyáját. Na de ez a zenegép kuriozitással szolgál. A pénz bedobása után nemcsak zenél, de kis képernyőjén színes film pereg — karcsú nők lejtenek táncot a zenére. Miklósvári Zoltán Meisziintetisetí a zsákolás A hódmezővásárhelyi Mezőgép Vállalatnál tovább bővült az egytengelyes pótkocsi család: elkészítették az újtípusú, malomipari pótkocsi mintapéldányát. Segítségével megszüntethető a hagyományos, nehéz fizikai munka, a zsákolás. A kocsihoz tartozó, s a vontató traktorral kardántengellyel hajtott szívó-nyomóberendezés mozgat-j ja a búzát, vagy más szemesterményt a raktár és a kocsi két köbméteres szállítótartálya között. A kirakodást ugyancsak ez a berendezés látja el, emberi erő közreműködése nélkül. A töltőberendezés óránként 15 tonna termény „szivattyúzására" képes. I
