Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ära: 80 finir Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 17. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. január 21., péntek Szóból éri az ember A felvilágosító, őszinte szó­ból. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa 22 üzem-ben megvizsgáltatta, hogy a dolgo­zók ismerik-e munkahelyük gaz­dasági, politikai eredményeit, feladatait, gondjait és az agi­táció ösztönöz-e a jó munkára. Megállapította, hogy jelentős a fejlődés, ugyanakkor azt is, hogy sok a tennivaló. Az utóbbi években az üzemi agitáció háttérbe szorult, mert „divatjamúlt”, mert a sajtó, a tömegkommunikációs eszközök helyettesítik. Kiderült, hogy nem pótolják és elsőként a nagyüze­meknél (szén- és ércbánya, ép1- tőipar, közlekedés) elővették e fontos politikai feladatot, mely elősegíti a termelést, a vezetés sokrétű munkáját, a tömegkap­csolatok erősítését, a jó köz­hangulat kialakulását. Minden munkahelyen alapvető igény, hogy a dolgozó tájékozott le­gyen. A felvilágosító beszélge­tés legjobb eszköz arra, hogy mindenki örömét lelje munká­jában, becsülje, szeresse mun­kahelyét, arra biztassák, hogy ne csak a szombatot, de a hét­főt is örömmel várja. Ilyen jó, hatékony eszköz az agitáció. Sok helyen ez új felfe­dezésre vár. „A jó példák mel­lett még mindig nem alakult ki a szervezett, rendszeres agitá­ció” — állapította meg az SZMT ülése. Hol a hiba, mi a legfon­tosabb tennivaló? Ott eredményes az üzemi agi­táció, ahol kollektív feladat. Jo­gos az igény, hogy a gazdasági munkahelyi vezető magyarázza meg, hogy amit el kell végezni, miért fontos. Igénylik a dolgo­zók és közgazdasági érdeklő­désükre jellemző véleményük: „Sajnos, nem ismerjük szemé­lyes tevékenységünk üzemi és népgazdasági összefüggéseit. Ehelyett inkább a nyereséges gazdálkodás van előtérben, ami fontos, de nem minden." A vizsgálat ismételten igazolta, hogy a dolgozók többsége hely­telennek tartja a rosszul értel­mezett anyagi érdekeltség és ösztönzés előtérbe állítását és tagadják, hogy „a pénz be­szél”. Véleményük, hogy ez kö­zömbösséget, politikai érdekte­lenséget szül, melyre sajnos, sok a példa és „forintosított tu­dat" az elnevezése. Az anyagi érdekeltség helyes útját tartva várják, hogy a munkahelyi gaz­dasági és politikai felvilágosító munka minden dolgozóban erő­sítse meg a helyes tulajdonosi szemléletet, mert ez elősegíti a szocialista munkatudat tisztább értelmezését, a munkafegyelem javítását, az üzemi tulajdon el­leni vétségek csökkenését. Az üzemi agitáció fogyaté­kosságát és feladatát jelzi a munkaerővándorlás is. Mértéke csökkenő és két helyen (szén­bánya, építők) elemezték en­nek munkahelyi okait. Pedig a dolgozóval foglalkozni kell at­tól a pillanattól kezdve, amikor belépett a kapun. Az igazgató­nak, párttitkárnak, szakszerve­zeti titkárnak nem kell külön fogadni minden új belépőt, de arról gondoskodniuk kell, hogy beszélgessen vele közvetlen ve­zetője. Él még a vélemény, hogy a régi szakik majd elkap­ják az illetőt. Jó értelemben megtették ezt, később nem, mert rájöttek, hogy jobb a bé­re az „új madárnak”, mint ne­kik. Ök is kifelé kacsintgattak és sokan fájó szívvel elmentek, mert erkölcsiekben, anyagiak­ban elmaradt a megbecsülésük A törzsgárdában nagy a szak­mai és politikai erő. Ennek fel­ismerését elmulasztani szarvas hiba. „Csak most kezd kialakul­ni a törzsgárda megbecsülésé­nek megfelelő rendje” — állapí­totta meg az értékelés. Ugyan­akkor azt is, hogy mind több helyen tapasztalható változás. A Bolyi Állami Gazdaságban törzsgárda szabályzat van és tízezer forintos életbiztosítási kötvényt kap, aki 15 évet dol­gozott a gazdaságban. Másutt több a szociális juttatás, lakás- építési támogatás, a jobb mun­ka nyomán a bér, a nyereség- részesedés, a jutalmazás. Kez­det ez, többet^kell tenni, a jó munkaerőt, az embert becsülni kell. Az anyagi és erkölcsi meg­becsülés mellett akkor politikai erő a törzsgárda, a szocialista brigád, ha rendszeresen tájé­koztatják, felkészítik a feladat­ra. A szocialista brigádok az utóbbi években felsorolhatatla- nul sok, nagyszerű munkát vé­geztek. Mégis vannak vezetők, akik vagy nem értik, „vagy alusznak, vagy nem hallják?!” hogy ez a brigádmozgalom új erő, minden jóra, nagyszerűre képes. „Nálunk formális az egész. Dolgozunk, de nem poli­tizálunk, pedig a munkás ön­tudat nem születik az anyatej­jel”. A megvizsgált huszonkét üzemből négy jelentős vállalat­nál mondták ezt a szocialista brigádok tagjai, vezetői. Nem számolnak velük? Miért nem? Az agitáció régebbi, helyen­ként rossz íze elmúlott. Akkor olyan jövőről volt szó, melyből jelen is nehezen lett. Most van jelenünk, de a holnapot kell formálni munkahelyi felvilágo­sító munkával. Köszön József Nixon elnök kongresszusi üzenete „Nemzedéknyi békét”, a viet­nami háborúban való amerikai részvétel közeli befejezését ígérte és a katonai kiadások emelését jelentette be Nixon elnök csütörtökön a törvényho­zás két házának együttes ülé­sén elmondott éveleji kongresz- szusi üzenetében. Az országos rádió- és tévé­állomások által egyenes adás­ban közvetített 40 perces be­szédéhez az elnök terjedelmes írásbeli üzenetet is mellékelt, amely gyűjteményes kiadása a kormányzásának három éve alatt előterjesztett, s még jóvá­hagyásra váró törvényjavasla­tainak. Miután Nymodon félre­érthetetlenül a demokratapárti többségű kongresszust tette fe­lelőssé a megoldatlan gazda­sági és szociális problémákért, a törvényhozók többsége kétke­dő mosollyal fogadta Nixon el­nöknek azt a felszólítását, hogy „ne engedjenek az elnökválasz­tási évben érvényesülő politikai nyomósnak" és „felülemelked­ve" a pártpolitikai választási érdekeken, „helyezzék a pár, toskodás fölé a létfontosságú nagy nemzeti problémákat”. A szóbeli és az írásbeli üzeneten egyaránt vezérfonalként vonul végig Nixon elnöknek az az igénye, hogy az elnökválasztási évben se tekintsék őt pártpoli­tikusnak, hanem „az egész amerikai nép elnökének". Határozatok a szocialista integráció ^ további fejlesztésére Közlemény a KGST végrehajtó bizottsága üléséről je választékának bővítéséről. Meghatározták az élelmiszer- ipar legfontosabb ágazataiban a technológiai folyamatok mű­szaki színvonala távlati fejlesz­tésének tendenciáit és megha­tározták az e folyamatokhoz szükséges, 1985-ig esedékes be­ruházások általános irányvona­lát. A KGST tagországai számos, az állandó bizottságok által ki­dolgozott megállapodást írtak alá a tudományos és műszaki együttműködésről, a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar te­rületén. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta a KGST 25. ülésszakán hozott határozatokat a KGST új szerveinek létrehozásáról: a KGST tervezési tevékenységét (Folytatás a 2. oldalon) I Uj kenyérgyár épül Pécsett SÜTŐIPARI SZAKEMBEREK TANÁCSKOZÁSA A MÉM-BEN Tartalomból: Ratifikációs vita az NSZK-ban (2. old ) Mennyivel viszünk többet a világpiacra ? (3. old.) Repülőgéppel a zajló Duna felett (5. old.) Hivatása: „védő néni" (5. old.) Heti rádió* és tv-műsor (6. old.) Az alábbiakban kivonatosan közöljük a KGST végrehajtó bi­zottsága 56. üléséről kiadott közlemény szövegét: Január 18. és 20. között Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságá­nak 56. ülését. A KGST 25. ülésszakának utasítása értelmében a végre­hajtó bizottsága megvizsgálta a tagállamok együttműködésének további elmélyítésére és tökéle­tesítésére, szocialista gazdasági integrációjuk fejlesztésére vo­natkozó komplex program egyes intézkedéseinek megvalósítását. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a végrehajtó bizottság elnöke, oz állandó bizottságok és o KGST más szerveinek el­nökei közt lefolyt megbeszélé­sekkel foglalkozó jelentést. A megbeszélések témája a KGST szerveinek a komplex program \ megvalósítása terén kifejtett te- I vékenysége volt. A végrehajtó bizottság a kérdésben megfe­lelő határozatot hozott. A végrehajtó bizottság elfo­gadta a KGST gépipari, ródió- és elektronikai ipari állandó bi­zottságainak javaslatait az új nagytermelékenységű felszerelé­sek, rádióelektronikai berende­zések és alkatrészek termelésé­nek bővítését célzó együttmű­ködés fejlesztéséről, a gépipari és rádióelektronikai termelés műszaki színvonalának emelé­séről, valamint a kölcsönösen szállított gépek, berendezések 1972-t az UNESCO nemzet­közi könyvévvé nyilvánította. En­nek egyik hazai rendezvénye az immár hagyományos — tizen­ötödik mezőgazdasági könyvhó­nap, amelynek alkalmából 23 művet jelentetnek meg a könyv­kiadók. Mint a Magyar Sajtó Házá­ban tartott csütörtöki sajtótá­jékoztatóján dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója elmondta: a mező­gazdasági termelésnek a IV. ötéves tervben előirányzott fej­lődése csak úgy valósítható meg, ha a tsz-ek, állami gazdaságok szakemberei rendszeresen tanul­mányozzák a legújabb szak­könyveket. Rámutatott, hogy a mezőgazdaság eredményeinek 30—35 százaléka közvetve és közvetlenül a tudomány ered­ményeinek, s az ezeket a gya­korlati szakemberekhez eljuttató szakkönyveknek köszönhető. Hi­szen csak a legújabb kutatási eredmények ismeretében lehet fokozni a mezőgazdaság' ter­melését. A tudomány és technika újabb eredményeinek folyama­tos elsajátítását a mezőgazda­ságban az is megkönnyíti, hogy a szakkönyveket nem a kultu­rális célokra fordítandó pénz­eszközből kell megvásárolni, hanem a könyvek ára termelési költségként elszámolható. Az idei könyvhónapot Szarva­és felszerelések karbantartásá­nak tökéletesítését célzó intéz­kedésekről. A végrehajtó bizottság ülésén a KGST tagországok együttmű­ködési megállapodást írtak alá bizonyos típusú fémforgácsoló gépek közös tervezésére. A végrehajtó bizottság meg­hallgatta a mezőgazdasági és élelmiszeripari állandó bizott­ságok jelentését a komplex programnak a bizottságok te­vékenységi köréhez tartozó in­tézkedéseinek teljesítéséről. A mezőgazdasági állandó bi­zottság, a komplex programnak megfelelően 1971-ben javasla­tot dolgozott ki az alapvető mezőgazdasági kultúrák neme­sített magvai termelésének sza­kosításáról és megállapodott a j nemesített magvak kölcsönös szállításának volumenéről, amely kielégíti az érdekelt országok importigényeit. Megállapodás történt az 1975-ig terjedő idő­szakra vonatkozóan a tenyész­állatok és szárnyasok KGST tag­államok közötti kölcsönös szál­lításának volumenét illetően. A KGST tagállamok közti koope­ráció és munkamegosztás alap­ján megszervezték a nagyüzemi állattenyésztés egyes ágazatai­val kapcsolatos létesítmények építésének korszerű technoló­giai, munkaszervezési és terve­zési módszereit. Az élelmiszeripari állandó bizottság intézkedéseket dolgo­zott ki a KGST-tagországok kö­zötti élelmiszeripari áruk cseré­són (Tessedik Sámuel egykori munkásságának színhelyén) nyit­ják meg február elsején. A könyvhónapon az érdeklődők 400 különféle könyvből választ­hatnak, amelyekből a boltokban másfél millió példány kapható. Csütörtökön a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi minisztérium­ban tanácskoztok a sütőipari szakemberek, vállalati igazga­tók, tanácsi csoportvezetők. Lénárt Lajos miniszterhelyettes megnyitó előadásában hangoz­tatta, hogy o tavalyi mezőgaz­dasági termelés biztonságos „nyersanyag” készletet adott a sütőiparnak. Kétmillió tonnával több gabona termett, mint 1970- ben, és egymillióval több, mint a tervezett mennyiség. Javult a fajták összetétele, ennek követ­keztében a kenyérliszt minősé­ge is. Az országos tanácskozáson a sütőipar elmúlt évi eredménye­it, ez évf terveit, valamint az 1975-ös kilátásait Kiss László főosztályvezető ismertette. Az 1972-es esztendőben napi 465 tonnával nő a sütőipari üze­mek kapacitása, közöttük első­sorban Bács, Fejér, Szabolcs és Szolnok megyében. Új gyárak építésére kerül sor Pécsett, Sze­geden, Kaposvárott, valamint Budapest területén Csepelen és a Százados úton. A legfőbb fel­adatok között említette a fő­osztályvezető a szakember után­pótlást, a szakember-képzést. | Mint mondotta, o sütőiparban j dolgozók 40 százalékának nincs j szakmai végzettsége, az ő to- i vábbképzésükre, valamint a fia­talok taníttatására az eddigiek­nél nagyobb gondot kell fordí­tani. A főosztályvezető röviden ér­tékelte a sütőipari vállalatok IV. ötéves tervét is. Ezek, mint mon- dotto, reálisak, megalapozottak. A tervek szerint a kenyér meny- nyisége 1975-ben nagyjából azonos lesz a jelenlegivel, pék­süteményekből 30 százalékkal többet terveznek a mostaninál. Kifogásolta, hogy az édes tésztaféleségekből nem tervez­nek fejlesztést, holott a piaci igények szerint erre igen nagy szükség volna, Részletesen ki­tért a beruházások problémái­ra is, amelyekkel kapcsolato­san hangoztatta, hogy eddig indokolatlanul magas volt az importgépek aránya. Ezt nem a hazai gyárak termékeinek mi­nősége okozta, hanem a rend­kívül lassú, körülményes szállí­tás. A jövőben éppen ezért a megrendelésektől az üzembe­állításig tartó időszakot kell le­rövidíteni. Sásdon 16 lakásos bérházat építettek, amelybe a lakók már az elmúlt évben beköltöztek. A föld­szinti részen az ÁFÉSZ kezelésében megnyitandó üzletsor épül. A teljes beruházás 12 millió forint Fotó: Erb János Négyszáz kötet másfél millió példányban Február elsején kezdődik a mezőgazdasági könyvhónap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom