Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

1972. január 20. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Sajtótájékoztató a 15 éves munkásőrségről A munkásőrség méltó a párt bizalmára (Munkatársunk tudósítása) A munkásőrség megalakulá­sának 15. évfordulója alkalmá­ból szerdán, a Parlament de­legációi termében sajtótájékoz­tatót tartottak. A tájékoztatón a magyar sajtó képviselőin kívül részt vettek a Munkásőrség Or­szágos Parancsnokságának képviselői, a fegyveres testüle­tek tagjai, munkásőrök. Meg­jelent Égető Lajos elvtárs, oz MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese. Dr. Várkonyi Péter, a Kormány Tájékoztatási Hivatala elnökének bevezető szavai után Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka méltatta oz önkéntes fegyveres testület létrehozásának körülményeit és másfél évtizedes tevékenységét. Elmondotta, hogy 1956 végén és 1957 elején jött létre ha­zánkban a dolgozó nép önkén­tes, társadalmi alapon működő fegyveres testületé, a munkás­őrség. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. de­cember 5-én hozott határozata kimondta, hogy az ellenséges erők által fenyegetett belső rend megszilárdításához szük­ségessé vált a demokratikus karhatalom, a gyári munkásság felfegyverzése. A munkásosz­tály új fegyveres szervezete, a munkásőrség egységei a párt- határozat nyomán kezdtek meg­szerveződni. 1957 elején látott napvilágot a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényere­jű rendelete, melyet követően rövid idő alatt, dz ország min­dén területén megszerveződött a munkásőrség. Papp Árpád elvtárs emlékez­tetett arra, hogy 15 esztendővel ezelőtt a dolgozó nép legáldo­zatkészebb fiai és leányai sa­ját elhatározásukból ragadtak fegyvert Hazánk, szocialista tár­sadalmi rendünk, békénk, biz­tonságunk védelmére. Elsősor­ban a magyar munkásmozga­lom régi harcosai, az 1919-es Tanácsköztársaság Vörös Had­seregének és a Vörös őrségnek egykori tagjai, a proletariátus nemzetközi küzdőterein, a spa­nyol polgárháborúban, a szov­jet és más partizánfrontokon harcolt volt önkéntesek ezrei­ből szerveződtek meg a mun­kásőrség első zászlóaljai. Ké­sőbb mind nagyobb számmal jelentkeztek fiatalabb korosztá­lyok, o munkások és dolgozó parasztok, értelmiségiek és vé­gül napjainkban már a fiata­lok, köztük pártonkívüliek is, együtt szolgálnak a párt veze­tése alatt álló fegyveres testü­letben. A munkásőrség országos pa­rancsnoka elmondotta, hogy nemrégiben a 15 év tapasztala­tait összegező parancsnoki to­vábbképzőn Kádár János elv­társ hangsúlyozta, hogy a mun­kásőrség önkéntes, szocialista és demokratikus testület, fő cél­ja a munkásosztály hatalmának védelme és erősítése. Ennek szellemében a munkásőrség legfontosabb feladatának tart­ja a párt és a munkásosztály kapcsolatának, a kölcsönös bi­zalomnak az erősítését, munka jóval nap mint nap bizonyítani akarja, hogy a testület méltó a bizalomra, amely szülte és amely létének, jövendőjének is alapja. A munkásőrségben há­rom generáció olyan kommu­nista összeforrottsága jött létre, amely formálja önmagát és kör­nyezetét, amely képes mind­azok végrehajtására, amit a párt, a kormány megjelölt. A munkásőrök iránt megnyilvá nuló széleskörű társadalmi ér­deklődés és szimpátia bizonyít­ja, hogy a közvélemény elisme­ri, megbecsüli őket. Megalaku­lásának 15. évfordulóján or­szágszerte mindenütt szeretettel köszöntik a munkásőröket, nagy figyelemmel és érdeklődéssel ki sérik tevékenységüket. A sajtótájékoztató résztvevői között kiosztották a testület-ő! és hivatásáról szóló ünnepi ké­pes kiadványt, melynek címei Pillanatképek a munkásőrség­ről. A munkásőrség életét, te­vékenységét bemutató riportok között olvashatjuk lapunk két munkatársának írását is. Békés Sándor a Pécs városi, illetve já­rási zászlóaljának előképzős századát, Rab Ferenc Lerch An­tal idős munkásőrt mutatja be. M. E. Tegnap történt Az új tanácstörvényből és a szervezeti szabályzatból adódó feladatokról, az Ifjúságpolitikai Tanács és a Koordinációs Bi­zottság előtti beszámolók elő­készítésének feladatairól tartott tájékoztatót tegnap Horváth La­jos, a Baranya megyei Tanács elnöke, a városi tanácselnökök­nek, a járási hivatalok elnökei­nek és a megyei osztályvezetők­nek. A Pécsett tartott értekezleten dr. Nagy Gyula elnökhelyettes gazdasági kérdésekről, Takács Gyula elnökhelyettes pedig a megyei tanácselnöki értekezlet anyagáról adott ismertetést a résztvevőknek. * ülést tartott tegnap a KISZ Baranya megyei Bizottságának Végrehajtó Bizottsága. Napi­renden a párt Politikai Bizott­sága határozatából adódó ká- | dermunka szerepelt. Egyetlen lángoszloppá vált a szürke Skoda Életmentő pécsiek „Bármelyik bajtársunk ugyanezt tette volna...” „Tragikus kimenetelű beleset tör­tént január 15-én Érden. Ismeretlen ok miatt villamosvezeték-osxlopnak üt­között, majd az árokba zuhant és ki­gyulladt egy Skoda személygépkocsi. Pár pillanattal később érkeztek a helyszínre O Budapestről állomáshe­lyükre igyekvő pécsi mentők. Azon­nali beavatkozással kimentették a lángok közül a súlyosan sérült nyolc­esztendős Marót Lászlót, a gépkocsi vezetője azonban az égő autóban lelte halálát.” (Újsághír) Az életmentők: Cs. Kovács Ti­bor 37 éves ápoló és a 39 esz­tendős Fenyővári József gépko­csivezető. Mindketten a Pécsi Mentőállomás tapasztalattal rendelkező dolgozói. Elmondá­suk szerint sok „nehéz beveté­sen” vettek már részt, mégis, ez a rendhagyó, parancs nélküli riasztás emlékezetesebb marad a többinél. — Beteget szállítottunk Buda­pestre. aztán útban hazafelé, megelőzött bennünket egy vilá­gosszürke Skoda. Alig volt for­galom, hamar észrevettük, hogy a közelben nehéz, sűrű füst go­molyog a magasba. Egyenesbe érve — vagy 300 méterre a bal­eset helyétől - pillantottuk meg a lángokban állé autót. Nem tudom mennyi idő telt el, ilyen­kor az ember ösztönösen, vil­lámgyorsan cselekszik. Elő a poroltót. A közeli üzletből ek­kor már újobb készüléket ho­zott a boltvezető. Hiába. Re­csegett, ropogott minden, 5—6 méterre csaptak a lángok, az arcunkba visszalökve az átfor­rósodott port - idézi fel a küz­delem pillanatait a gépkocsi- vezető. Miközben a bajtársam a lán­goló gépkocsit igyekezett meg­közelíteni, egy kisfiúra bukkan­tunk. Talán kirepült az összeüt­közés pillanatában, vagy ki­emelték. Nem tudni. Az arca csupa vér, a koponyája bero­gyott, deformálódott az egyik oldalon. Eszméletén volt, de igen súlyos állapotban. A bal­eset részleteire nem emlékezett, egyre a keresztapját, a gépko­csivezetőt kereste, akinek a ne­vét nem tudta megmondani. Az emlékezetvesztés feltehetően az agyrázkódás következménye. El­láttam, bekötöttem, minden por- cikáját megvizsgálva ... Egy ember van a gépkocsi­ban! — kiáltotta valaki. Amíg az ápoló a mentőkocsihoz vitte és ellátta a gyereket, társa a roncsba szorult férfit igyekezett kimenteni. — Akkor már sokan voltunk, de hiába, Sírni tudtam volna a tehetetlenségtől. A szemünk előtt játszódott le a tragédia, mégse tehettünk semmit. Tized- másodpercek alatt lobbanhatott fel az üzemanyagtartály, égtek a kerekek, alul, felül minden ... Piros zászlóval, kék fénnyel, szirénázva röhögött a pécsi mentőautó a Buda II. mentőál­lomásra, ahol már esetkocsi várta őket. — Sióval tartottam a fiút, fi­gyelve, romllk-e az állapota. Azóta - értesülésünk szerint - túljutott áz életveszélyén. — Nekem Is Van egy kislá­nyom, a Jóskának két,fia. Ha gyerek sérül, Szinté apai aggo­dalom kerít hatalmóbo, megvi­sel bennünket. Csak akkor hfvt nak, ha baj van, sok tragédiát láttunk már. Mégis, nem lehet megszokni. Talán már nem Is az eskü, a hivatali kötelesség, az emberség parancsolja, hogy minden lehetőt megpróbálva segítsünk. Ezt magánemberként mondóm. Ami a köszönő, dicsé­rő szavakat illeti, él kell mon­danunk, hogy nem téttünk kü­lön említésre méltót. Itt lehetné helyünkön bármelyik bajtársunk, aki naponta névtelenül helyt­áll. Hásóhló esetben ők Is így tesznek, így tették vólnö ... WeSZtl Márta Európában először: Klinikákon a prosztaglandin, a holnap gyógyszere Ezerszer drágább az aranynál — Rakétahajtd anyag a szintézisben Európában elsőnek állítottok elő klinikai vizsgálatokhoz ele­gendő mennyiségű Prosztaglan- dint a Chinoin Gyógyszeráru- gyár kutatói. A XX. század egyik jelentős felfedezése ez a hormonhatású anyag, amely az emberi szer­vezetben képződik, és ott szá­mos szabályozó funkciót tölt be. Eddig felismert hatása szerint elsősorban a születésszabályo­zásban van nagy jövője. Ada­golásával el lehet majd indítani a szülést, illetve a nem kívánt terhesség esetén helyettesíthe­tő a művi beavatkozás. Ettől a nagyon fontos oxizsírsavszárma- zéktól várják a születésszabá­lyozás ideális módszerét, a ha­vonta egy tablettát. Ezen túl­menően a vegyület hat a gyo- morsav-elválasztásra és feltehe­tően hasznosítani tudják majd oz asztma gyógyításábon is. A Chinoin Gyógyszergyár o „sokat tudó" Prosztaglandin ku­tatására koncentrálta erőit. Munkájukat eddig siker kísérte, hiszen lépést tartanak az euró­pai kutatásokkal, sőt az első nagyobb mennyiségű Prosztag­landin szintézisével megelőzték európai konkurrenseiket. A szintézis rendkívüli felada­tok elé állította a kutatógárdát. Három úton kísérelték meg a mesterséges előállítást. Először kémiai szintézissel, a kompo­nensek összerakásával hozták létre. Ehhez a folyamathoz mí­nusz 50 fokos hőmérsékletet kel­lett biztosítani, hiszen a kom­ponensek csak ilyen alacsony hőmérsékleten stabilak. Előállí­tották még biológiai eredetű enzimekkel, valamint Karib-ten- göri korall kivonatából is. A szintézishez speciális berende­zésekre és segédanyagokra volt szükség, köztük például percen­ként 70 ezer fordulaté centri­fugára, valamint a rendkívül robbanékony diboránra, amely a rakéták hajtóanyaga is. A kísérletek egy részét nem lehet zárt helyen végezni, ezért való­ságos kis laboratóriumot ren­deztek be a Chinoin egyik épü­letének tetején. A nagy kuta­tási programba bekapcsolódott a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézete, a Gyógyszer Kutató Intézet és több klinika is. A stabilitás elemzése és a pharmakológiai vizsgálatok után megkezdik a klinikai vizsgálato­kat. Előzetes becslések szerint o Prosztaglondinból 5—6 év múlva lesz gyógyszer. Előfordul azonban, hogy az értékes ve­gyület ellenanyagaiból legalább oiyan hasznos gyógyszerek ké­szülnek, mint magából a ható­anyagból. Hosszú időn át azt feltételez­ték a biológusok, hogy a szer­vezetben lévő belső mozgásokat, folyamatokat más-más anyag szabályozza. Úgy gondolták, hogy külön anyag irányítja a tüdőizmok összehúzódását, q méh-összehúzódást vagy a bél­mozgást. Ezeket az anyagokat tiszta állapotban nagyon sokáig nem tudták előállítani, hiszen az élő szervezetben rendkívül kis mennyiségben találhatók. A svéd Fon Euler több mint 30 éves kutatómunkájának ered­ményeképpen megállapította, hogy ezek az anyagok mind egy csoportba tartoznak, és prosz- taglandinoknak nevezte őket. A természetben 14 különböző prosztaglandin fordul elő, ezek egymással szoros, szerkezeti ro­konságban állnak. Nagy felada­tot jelentett izolálásuk és szer­kezetük felderítése Is; az utóbbi a svéd Bergström kutatócsoport­jának eredménye. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt a világon évente egy-két tudományos közlemény jelent meg a Prosztaglandinról, 1971-ben pedig már minden napra jutott egy-egy tudomá­nyos publikáció. Napjainkban a világon gyógyszergyárak, egye­temi intézetek, tanszékek és klinikák háromszáz laboratóriu­mában kutatják a Prosztaglan­din rejtelmeit. Az előállítás rendkívüli bo­nyolultsága a Prosztaglandin értékét az aranyénak ezerszere­sére emelte. Galambvizit Pécsett GABONA AZ EG ALATT Tegyünk egy kis számítást — j írja Burai Lajos pécsi olvasónk j —, ha egy vadgerle csak napi hat deka gabonát fogyaszt, és mondjuk ezer gerle étkezik na­ponta, ez azt jelenti, hogy min­den nap hotvan kiló fogy. 1971 augusztusától 160 napot szá­molva 96 mázsa gabona kellett a galambok táplálására. Rög­tön hozzáteszi azt is, hogy na­gyon óvatosan számolt, hiszen Mohácsnál is zajlik a Duna A folyam felületét 60 százalékban bv.iijáL a ■>s úszó Jégtáblák Fotó; Erb János a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat pécsi tárolóhelyén ezernél jóval több a lakmározó galambok szórna, és legtöbbjük nem is elégszik meg a napi hat dekával... Olvasónknak a gabonaraktár körüli „madórfelhök” szúrtak szemet, nekünk pedig a levelé­ben írt számok — így lett téma a gerlék étvágya — és a sza­badtéri gabonatárolás... Kissé szürkül mór, amikor te­repszemlét tartunk a pécsi tele­pen, ahol a nagy gabonasilók mellett, két fedett szín alatt a szabadban is tárolnak terményt. A galambvizit eredménnyel járt: jöttünkre csapatostól szálltak fel a madarak az itt tárolt ku­koricáról, biztonságos távolság­ra. Nem túl messzire, csak a tetőt tartó vastraverzek közé, ahonnan azután egy tapodtat sem mozdultak. Pedig 0 kuko­ricát nem is nagyon szeretik, kedvencük a búza, amelyet de­cemberig tartottak itt a tető alatt... Az irodában mosolyognak, amikor a számokat idézem — a 96 mázso válóbon csak óva­tos becslésnek bizonyult. Néhány évvel ezelőtt per is volt emiatt — és a Madártani Intézet szak­véleménye szerint jóval falán- kabbók 0 modorok, amint azt Burai Lajos kiszámította. Ez per­sze még inkább Őt igazolja; „miért nem szüntetik meg ezt az áldatlan állapotot, miért hagyjuk, hogy az értékes gobo- na egy részét a madarak egyék meg.. Nos, a madarakat hamarosan „kizárják” a telepről; a vállalat majd egy esztendeje megren­delte már a nyíltszíni tároló kö­rülkerítéséhez szükséges „ma­dárfogó" dróthálót, amelyet a napokban leszállítottak, s fel is szerelnek. Szendrő Károly, a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója: — Csak érzékeltetni szeret­ném a gondjainkat: 1964-ben a vállalat 6800 vagon kenyérga­bonát vásárolt fel, 1971-re ez a mennyiség 17 ezer 100 vagonra emelkedett. Raktárkapacitásunk 1964-ben 6256 vagon volt, a ta­valyi évben már 10 ezer 276 vagon gabonát tudtunk raktár­ban tárolni. Több lett a he­lyünk, de korántsem annyival amennyivel több gabonát vásá­rolunk fel. Az elmúlt években jóformán minden rendelkezé­sünkre álló pénzt raktárak épí­tésére, bővítésére költöttünk, mégsem elég, továbbra is szük­ség lesz a gabona szín alatti, és nyíltszíni tárolására. Bármennyire furcsának tűnik, ez a kényszerhelyzet diktálta nyíltszíni tárolás is „korszerűsö­dik": a zsákfalas módszer he­lyett fa-kalodával veszik körül a gabonát, o színekből folyama­toson zárt raktárokat alakítanak ki. A vállalat dolgozóinak lelki­ismeretességét dicséri, hogy ilyen körülmények között is vi­gyázni tudtak a minőségre: a Baranyából exportált gabona hagy része ezekből a nyíltszíni tárolókból kerül ki. még tart ; esztendő A kényszerhelyzet egy ideig: az 1971 *S terméséből 3 ezer vagonnal kel­lett szabad ég alatt tárolni — ennek a mennyiségnek a fele még mindig ponyvák alatt van. Sokat enyhít majd a gondokon a Mohácson épülő 2 ezer vago- nos vasbetonsiló, a vajszlói 400 vagonos acéisiló, — és az elő­készítés alatt álló újabb 500 vagonos acéisiló. Ennek ellené­re számolni kell azzal, hogy még a IV. ötéves terv végén is lesz gabona a szabad ég alatt. Addig is, vigyázni kell a ga- gonára. Dróthálóval, téglafal­lal, figyelemmel. És jó, hogy so­kan vigyázunk rá, — amint ezt Burai Lajos levele is bizonyít­ja ... D. K. J. A HASZNÁLT TEHERGÉPXOCSI- KOPENYEKET MEGVÁSÁROLJA A liill Átvétele valamennyi telepén. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom