Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-19 / 15. szám

1972. Január 19. DUNÁNTÚLI NAPLÖ Szobrok Baranyában^ Több mint száz műalkotás az ötéves teivben Borsos Miklós, Schaár Erzsébet, Barcsay Jenő, Vargha Imre szobrai Bors©* Miklő* tanús Pannonius-szobro Talán első pillantásra külö­nösnek tűnhet, hogy ötéves terv rögzítse azt is, hogyan gazda­godik egy megye szobrokkal, képzőművészeti alkotásokkal. Ez azonban nem a túlzó, merev tervgazdálkodás egy jele. In­kább az igényesség, a tudatos környezetalakítás megnyilvánu­lása, közállapotaink fejlődésé­nek bizonyos pontján jelentkező új jelenség. Baranyában mór 1966-ban megtörténtek az első lépések. Akkor mérték fel a megye ilyen jellegű helyzetét, készítették el a képzőművészeti alkotások be­szerzésének, felállításának, a megye összképe alakításának tervezetét A munka megkezdé­sét vb-határozat rögzíti. Leszö­gezték azt is, milyen célokat szolgál ez a munka: szolgálja először is a kortárs művészetek megismerését, terjesztését egy (szabadtéri, az egész megye te­rületén szétszóródó) közgyűjte­mény kialakítását, ezen túl az emberek ízlésnevelését, a haza­fias nevelést, a történelmi ha­gyományok ápolását, végül pe­dig az idegenforgalmi, esztéti­kai szempontokat Lektorátus A Megyei Tanács ezzel lénye­gében közvetítő feladatot vál­lalt Egyik oldalon a helyi ta­nácsok, a maguk igényeivel, észrevételeivel, a másik oldalon a Képző- és Iparművészeti Lek­torátus, a műalkotások megren­delésére, finaszírozására, elfo­gadására hivatott szerv. Ismert dolog, hogy törvény van arra, hogy a beruházások összegének bizonyos ezrelékét műalkotások­ra kell fordítani. Ezeknek az összegeknek a kezelője a Lek­torátus. A Lektorátus ugyanak­kor az a szerv Magyarországon, amely egyedül hivatott elbírálni, hogy melyik műalkotás alkal­mas a közrebocsátásra, a nyil­vánosság elé kerülésre. Ez a helyzet eleve megszabja a le­hetséges megoldásokat —, de ez a keret ugyanakkor már szűknek is bizonyul. Egyre gya­koribb, hogy adott terület gaz­dái ilyen vagy olyan műalkotást igényelnek egy köztérre, épület elé vagy belső - térbe, igényei­ket pontosan körül is tudják ír­ni, sőt, a cél érdekében anyagi áldozatokat is hoznak. A két fél között természetes és ava­tott közvetítő lehet a Megyei Tanács. A közvetítés fogalmá­ba beleértendő a helyi igények helyeslése vagy ellenzése, a ki­választásnál, zsűrizésnél való jelenlét is. Mecénások A művészettörténet tanúsága szerint nagy művek ott és akkor jöttek létre, ahol és amikor együtt volt a mecénás, a prog­ramadó és a kivitelező művész. A mecénás és az, aki az elvi programot kidolgozta, nem min­dig esett szükségszerűen egy­be, de azonos is lehetett. A lé­nyeg általában az, hogy ezek a feltételek egyhelyen, szelle­mi és területi egységben legye­nek. Ezért értékelhető olyan ma­gasra, hogy kisebb városaink tanácsa, a terület gazdái is fog­lalkoznak a problémával, felis­merték annak jelentőségét. Szi­getvár város Tanácsának végre­hajtó bizottsága ülésen beszélte meg, hová milyen jellegű szob­rot, műalkotást kellene elhe­lyezni, mi lenne ezzel a célja, sőt: milyen forrás áll ehhez ren­delkezésre. Ugyancsak helyi kezdeményezés gyanánt meg­született Mohácson és Komlón is az a helyi terv, amely az igé­nyeket és a saját erőforrásokat tartalmazza. E terveket gyűjtötte egybe a Megyei Tanács, s ezek­nek alapján dolgozta ki a be­vezetőben említett ötéves tervet. Hogy az elvi feltételek emle­getése nem merő szólam, arra hazánkban van már néhány pél­da. A legismertebb talán a sal­gótarjáni városközpont, amely ilyen jellegű összefogást, a fel­tételek ilyen szerencsés találko­zását példázza a maga — ma már látható — eredményeivel. Pécsett is létrejött egy operatív bizottság a majdani városköz­pont esztétikai képének kiala­kítására, — kár, hogy hatásköri problémák, technikai nehézsé­gek, megvalósításbeli eltolódá­sok egyelőre elodázták a való­ban operatív munkát. Ami biztos Vessünk egy pillantást erre a bizonyos tervre. Az anyagi fel­tételeket ezúttal mellőzzük, az­zal a megjegyzéssel, hogy sok esetben amúgyis vegyes hitel­ből jönnek létre a végleges megoldások. • Egyes' helyeken példamutató helyi áldozatválla­lásnak lehetünk tanúi, Komlón például, ahol a bánya mártír­jainak emlékére állítandó bá­nyász emlékmű elvi'programját és anyagi feltételeit a tanács és a széntröszt biztosította. A félmillió forintos, a Bányász Parkban felállítandó szobor ter­vezésére pályázatot írtak ki, az ügy ma a második válogatás stádiumában van. Az országos keretekből Bara­nyába jutó műalkotások egészí­tik ki az összképet — méltá­nyosnak, helyesnek és egyedül járható útnak tartjuk, ha ezek­nek végső kiválasztásában, igénylésében és elfogadásában is a helyi szervek szava a dön­tő. Ez persze hosszas tárgyalá­sokat, egyeztetéseket jelent. A terv sok pontja ezért még nem tekinthető véglegesnek, emeljük ki tehát azokat, amelyek már túljutottak az egyeztetések idő­szakán. Az emlékművek kategóriájá­ban a már említett komlói bá­nyász emlékmű mellett Bolyban j egy felszabadulási emlékművet ; terveznek, Sellyén pedig a Pe­tőfi partizán brigád emlékére állítanak fel szobrot Beremenden Bartha Lajos, Bükkösdön Hámán Kató szobor- portréját, Feisőszentmártonban Matija Gubec portréját állítják fel. Himesházán (a községi ta­nács pénzéből!) Petőfi-szobrot terveznek a község Petőfi teré­re. Komlón a Szilvási lakótele­pen szeretnének egy építészeti együttest kialakítani József At­tila szobrával. Mecseknádasdon az általános iskolánál lesz Liszt Ferenc, Mohácson a járásbíró­ságnál Petőfi szobra, illetve domborműve. Pécsett — e te­kintetben itt említendő — a Modern Képtár épületéhez ké­szíti Asszonyi Tamás Steinmetz Miklós domborművét, a Borba- kánhoz Borsos Miklós, a jubi­leumi ünnepségeken avatandó Janus Pannonius szobrot. Szent- lőrincen a Művelődési Házon helyezik el Lemle Géza dombor­művét Sásdon a járási párt- bizottság falára kerül egy Le- nin-dombormű, végül a sziget­vári könyvtárnál állítják fel Rá- tonyi József szobrászművész Ka- poli Antalról készülő szobor- portréját. Ami a kifejezetten, esztétikai rendeltetésű, díszítő jellegű szobrokat, domborműveket ille­ti, az aimamelléki általános is­kola kap egy dekoratív fal­mozaikot, a siklósi vár kong­resszusi terme egy Barcsay Je- nő-mozaikot, a somogyapáti új művelődési ház majd egy zo­mánc műalkotást. Abaligetre, a szabadtéri színpadhoz kerül Pa- pachristos Andreas szobrászmű­vész hármas női figurája, ugyan- csak Abaligetre, a parkba igé­nyeltek egy Gábor István-mű­alkotást. A harkányi turista szál­lóhoz Vargha Imre készít szob­rot, Ibaíára a múzeum elé Nagy Sándor Parasztfej-e, Komlóra, a Lenin téri lakótelepre Németh János Lovacska kerámiakompo- zíciója kerül. Móré vára Schaár Erzsébetnek a helyi mondát áb­rázoló szobrával gazdagodik, Mágocson helyezik el azt a dísz­kutat, amelyre pályázatot hir­dettek, s a pályázatot Lisztes István műve nyerte meg. Orfűre Melocco Miklós már elkészítette a Sárkánykúthoz kerülő szob­rát, Vigh Tamás a Dombai-tó- hoz készíti a Régészet című plasztikát. Sellyén az általános iskolához kerül Rétfalvi Sándor Ormánság című, domborműves oszlopa, Szentlőrincre a mozi­hoz Szomor László szobra, Szi­getvárra az Oroszlán szálló ud­varára Fürtös György kútja ke­rül, amelyet a keramikusművész pécsi kiállításán vásárolt meg az Idegenforgalmi Hivatal. Je’entős műalkotások Legalább ennyi az, ami már biztosra vehető abból a több mint száz, nagyrészt jelentősnek ígérkező műalkotásból, amelyet Baranyában az 1971—75 közötti években felállítanak. (h.e.) Jegyzetek a nevelésről Magyar kilincsek a Zsigulikhoz A volgai autógyárban készülő Zsiguli gépkocsikhoz számos ma­gyar üzemben — köztük az Elzett Fémlemezipari Művek sátoralja­újhelyi telepén — készítenek al­katrészeket. A határmenti gyár dolgozói a személygépkocsikhoz komplett külső , és belső ajtóki­lincseket, valamint csomagtaitó zárakat szállítanak. A jó felké­szülés eredménye, hogy eddig j már több mint kétszázezer gar- j nitúra alkatrészt szállítottak a I szovjet partnernek. A volgai au- j tógyár vezetői úgy a mennyiség­gel, mint a minőséggel elége­dettek. Kérem az ellenőrzőt! Megvoltak a konferenciák, az iskola értékelte a tanulók fél­éves munkáját. Az osztályzatok bekerültek az ellenőrzőkönyvek­be. A szülői ház és az iskola leszűri a tapasztalatokat, di­csérnek, jutalmaznak, intenek, s kezdődik a következő félév... Miközben az osztályzatok be­kerülnek az ellenőrzőkönyvbe, azon tűnődünk, hogy megvan-e ennek a könyvecskének az őt megillető szerepe. Betöltötte-e funkcióját, amelyre hivatott. Va­lóban ellenőrző könyv-e? Mi­előtt „megvallatnánk” egy ilyen Tokió és M.ajiáthpusztcs A világjáró folklórénekes Pályázat a második országos diákköltő és diákíró találkozóra Szombathelyen irodalmi pá­lyázatot írtak ki a második or­szágos diákköltő és diákíró ta­lálkozóra. A pályázaton az or­szág valamennyi középiskolás és szakmunkás tanulója részt vehet legfeljebb 5 verssel, illetve 10 gépelt oldalnyi novellával, ri­porttal. A pályamunkákat három gépelt példányban — a pályázó iskolája címének feltüntetésével — 1972. március 1-ig kell elkül­deni Szombathelyre, a KISZ Vas megyei Bizottságához. Az írások tükrözzék szocialista hazánk fej­lődésének eredményeit, ifjúsá­gunk örömeit, gondjait A legsikeresebb versek és pró­zák alkotóit díjazzák, s meg­hívják a Sárvárott április 28- ón és 29-én lezajló második or­szágos diákköltő és diákíró ta­lálkozóra. Egyhónapos japán! hangver- senykörútjáról nemrégen tért haza. Újabb kőrútjának első hangversenyei Baranya pusztái­ra, munkásszállásaira szólították a Magyar évszázadok című iro­dalmi-zenei műsor szerkesztője­ként és előadójaként, Szabó Tünde és Szafai József közre­működésével. Elfogódott han­gon szól arról, milyen öröm szá­mára újra itthon, Majiáthpusz- ta, Boly, Károlymajor, Beremend kétkezi dolgozói előtt énekelni. Hiszi és vallja, hogy népünk min­den megnyilvánulása kifejeződik dalaiban is. Ezeknek — minden évszázad magyar daltermésének — jó ismerője Béres Ferenc, aki immár 26 éve járja az ország és a világ pódiumait, hangver­senytermeit. Célja: igényt és igényességet ébreszteni népze­nénk iránt; bebizonyítani, hogy népzenénk nem kuriózum, ha­nem örök értékeket rejtő zenei kincs, a legmagasabbrendű elő­adóművészet rangján. Valaha pataki . diák, majd egyetemista korában furulya- művészként muzsikált az 1945- ben megalakult pesti Muharai- együttesben. A furulyát öccsére, Jánosra „testálta", jómaga pe­dig 9 évig a Honvéd Együttes, azóta az Országos Filharmónia szólistája. Ismert és népszerű népdalénekesünket most — Pé­csett — legújabb világjáró él­ményeiről kérdezem. December­ben Tarjáni Tóth Ida cimbalom- művésszel Tokióban és 13 más japán városban összesen 15 j koncertet adtak. — Tokióban helyi zenepeda­gógusok kezdeményezésekép­pen három nagy koncertet ren­deztek decemberben Bartók j Béla születésének. 90. évfor- | dulója tiszteletére. Az egyiket j mi adtuk A magyar zene 1000 éve címmel; második részében Bartók, Kodály és a kortársak műveiből. Mindenütt nagy kon­certtermekben és különösen meleg fogadtatásra találva. Ja­pánban ugyanis századunk ze­néjét rajtunk — Bartókon és Kodályon át — közelítik meg. Klasszikus zenei hangverseny ritkaság ott Bartók nélkül. Ál­talában mindenütt rendkívüli tisztelettel adóznak a két ma­gyar zenei nagyságának. Ja- pán-szerte ismeretes, egyre job­ban hódít Kodály zenepedagó­giai módszere. Hosszabb ideje már japán zene- és énektaná­n Városkrón?l:af Pécs, 7!rí Elkészült a „Városkrónika. Pécs, ’71.” c. film. Először vá­rosunk felszabadulása 25. év- [ fordulója alkalmával, 1969-ben , bízta meg a Városi Tanács I Knoll István Balázs Béla-díjas j filmrendezőt, hogy készítse el | a , „Városkróniká'’-t Ebben a | felszabadulást követő negyed- I század helyi eseményeit és eredményeit, fejlődését — részben aktív filmanyag felhasz­nálásával — dolgozta fel a ren- | dező, aki korábban a magya- felsőoktatás 600. éves jubileu­ma alkalmával a nagysikerű „Diákváros" c. filmet készítette el ugyancsok Pécs város Taná­csa megrendelése alapján. 1970-ben újabb „lapokkal” gyarapodott a krónika, hírt ad­va az újmecsekaljai rendelőin­tézet, a „Pollack Mihály” Mű­szaki Főiskola felépüléséről, a nemzetközi néptáncfesztivál és a II. Pécsi Ipari Vásár és Kiállí­tás eseményeiről A most elkészült 11 perces J folytatás, a „Városkrónika, Pécs, ’71.” képsorai a Pécsi Nemzeti Színház 75. éves jubileumáról, j a nyári nemzetközi ifjúsági ze- i nei tábor életéről, a Körrepülő Modellek Európa-bajnokságá- i ról és a X. Horgász Cél- és Táv- j dobó Világbajnokság versenyei- j ről számolnak be. Néhány má­sodpercre felvillannak a néző előtt az országban elsőként fel­épült Építők úti fapanel óvoda, a dr. Hal József utcai új általá­nos iskola, valamint a siklósi úti felüljáró és a sportcsarnok ala­pozási munkafolyamatai és a szigeti városrész lakásépítkezési munkái. A filmet a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat január 20- tól 23-ig a Park moziban, 24- től 26-ig pedig a Petőfi mozi­ban vetíti a „Neretvai csata” c. jugoszláv-olasz játékfilm kísé- j ráfi lmje ként | rak százai jönnek hazánkba, hogy a kecskeméti Kodály-sze- mináriumon és a Zeneakadé­mián tanulmányozzák a magyar általános iskolai ének-zeneokta- tást. Ennek a korszerű módsze­reit — folyamatában — a japán oktatási reform részévé tették. — Van-e különösen emléke­zetes élménye? — Megható volt hallani Ku- natachi zeneművészeti főiskolá­ján a hallgatók vegyeskarának előadásában Kodály—Berzsenyi Forr a világ... kánonját és Kodály Esti dalát — japánul. Tökéletes zenei „ráérzéssel” énekelték, valószínűleg kitűnő átültetésben. A magyar népze­nével egyébként nemcsak isko­lákban találkoztunk. A japán óvodákban először magyar gyermekjátékokat tanítanak a csöppségeknek ... A legmegrá­zóbb élmény: Hiroshima ... Egyik koncertünket felajánlot­tuk az egykori atomtámadás sé­rültjeinek; az életben maradott sérültek utódainak, akik között változatlanul pusztítanak a leu­kémia és az atomrobbanás egyéb következményei. A tisrte- letdíjunk hatalmas virágözön volt Ezt elvitettük az itteni „A- bomba” kórházba, ahol min­den szobába beadtunk egy csokrot. Nagyon sok szoba volt... — A baranyai koncertsorozat után hol lesz a következő? — Márciustól egy hónapig: Torontó, Montreal, New York, Los Angeles, San Francisco, ahol Jancsó Adriennel adunk közös koncerteket. Azután újabb három hónapig kisebb magyar irodalmi-zenei pódiumműsoro­kat adok a kint élő magyarok­nak ... Ezzel bezárul a kör. Béres Fe­renc ugyanis eddig több mint 20 országban szerepelt és — az amerikai kontinens kivételével — valamennyi földrészen. A nép­zene előadóművésze bejárja a világot a magyar népdallal. Hirdeti szépségét, a folklór mű­vészi erejét. Ez — mint hangsú­lyozta —, fontos. De legalább ennyire fontos ugyanez itt, a végeken, Majláthpusztán is . , . C*- *4 kiskönyvet, máris nevének pon­tatlanságával találkozunk. Sze­repkörének — mivel üzeneteket tartalmaz — inkább más elne­vezés felelne meg, mondjuk: üzenetek könyve. Ugyanis első­sorban arra való, hogy üzene­teket közvetítsen a szülői hóz és az iskola között. Ezt szolgál­ják a benne található rovatok is: a tanuló órarendje, a fo­gadóórák, a tanuló érdemje­gyei. félévi osztályzatai, a meg­hívók. a mulasztások igazolása, az iskola értesítései és a szü­lők kérései. A sokféle rovat közül emel­jünk ki néhányat! Az a rész, amelyikbe az egyes tantárgyak­ból szerzett érdemjegyeket be­írják, nyilván arra való, hogy a szülők tájékozódjanak gyerme­kük előmeneteléről. Gyakorla­tilag máris egy buktató! A ta­nuló félévi vagy évvégi érdem­jegyeit nem lehet pontosan ki­számítani a tanév folyamán és ellenőrzőbe beírt osztályzatok­ból. Annál is kevésbé, mert a tanulók teljesítményének elbírá­lásakor figyelembe veszik a ta­nítási órán tanúsított figyelmü­ket, munkájukat, aktivitásukat. Másrészt az ún. információs je­gyeknek nincs rubrikája, de ha lenne is, az iskolai élet mene­te, a tanítási óra sokféle fel­adata, az osztály tanulóinak nagy száma nem tenné lehető­vé, hogy valamennyi osztályzat bekerüljön az ellenőrzőbe. (Vi­szont a fogadóórákon szemé­lyesen tájékozódhatnak az elő­menetelről, és ami ennél is több, a tanulók neveltségi szint­jéről. Egy-egy szóbeli tájékoz­tatást még vitás esetben sem pótolhat az ellenőrzőkönyv.) A másik rovat a félévi osz­tályzatok rovata. Ezzel összefüg­gően önkéntelenül is eszünk­be jut, hogy kb. tíz évvel ez­előtt ugyanezeket az osztályza­tokat még az úgynevezett fél­évi értesítőbe írtuk be. Ennek a jegynek, ennek az osztályzatnak épp a bizonyítvány, az értesítő jellege miatt még pedagógia- lag volt súlya, volt tekintélye, hiszen iskolai okmányként?, sze repelt Ezt és mellette az anyp- könyvet megszüntették azzal a céllal, hogy az Iskolák admi­nisztrációs munkáján könnyít­senek. Az elképzelés szép, a szándék nemes volt, de gazdag pedagógiai értéket veszítettünk ezzel egyidőben. Ugyanis an­nak a régi félévi értesítőnek még volt varázsa, akkor még rangot jelentett, tiszteletet pa­rancsolt a diákok között is. Ar­ra nagyon kellett vigyázni, hi­szen az iskola okmányaként szerepéit, nem lehetett elveszte­ni csak úgy egyik napról a má­sikra, mint most az ellenőrzó­könyvet. Az esztétikai nevelés szempontjából is értékmérő volt. S most egy kicsit behunyjuk a szemünket, midőn a félévi osztályzatot beírjuk az ellenőr­zőbe, hiszen egy kopott, szag­gatott, bekötetlen ellenőrző, va­jon miképp fejlesztheti az il­lést? A nevelés bonyolult gépe­zetéből kivettünk egy fogaske­reket, mely áttételként szerepelt ugyan, de abban nem vagyunk biztosak, hogy a jelenlegi el­lenőrzőkönyvet éppolyan tiszte­let övezi-e, mint a régi értesí­tőt. Hiányzik egy azonos éven belül az összehasonlítási alap is, mire évvégén a bizonyítvány a szülők kezébe kerülne, addig az „ellenőrzőkönyvek'’ a diákok jóvoltából nyomtalanul eltűn­nek, hiszen a következő évben újat kaphatnak kézbe. Ha vall­juk, hogy a diákok életében az első félévi tanulásuknak is van súlya, amely a további munká­juk irányítójaként szerepelhet, akkor az értékelést, az osztály­zatot igen fontos nevelési esz­köznek kell tekintenünk. E te­kintetben az első félévi osztály­zat mindenképpen veszít peda­gógiai értékéből. Kérem az ellenőrzőt! ... és előkerül a zsebből kissé gyű­rötten. . . . ejnye fiatalember, én szégyellném magam ... Pály Gábor tanár — Most jelent meg: Az álla­mi lakásépítkezések színvonalá­nak és költségeinek alakulása, valamint a Közlekedési és Hír­közlési Évkönyv című kötetek, a Statisztikai Kiadó Vállalat gon­dozásában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom