Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
t17l Január T3. DUNÁNTÚLI N APLÖ 7 Technika a gyógyászatban Vénrizsgálatok—a gyorsuló idita Látogatás a pécsi Központi Klinikai Laboratóriumban Üj fejezet Mars-kutatásban óra, a Mars—3 viszont 11 nap alatt tesz meg egy fordulatot. A pályák ilyen erősen eltérő volta lehetőséget ad arra, hogy például részletesen elemezzék a Mars- és a Napszél kölcsönhatását, azáltal, hogy azonos időpillanatokban a bolygótól jelentősen különböző távolságokban mérik a Napszél adatait. Ez különben szovjet—francia együttműködés keretében folyó munka, amelynek során francia gyártmányú műszerek is felhasználásra kerültek. A Mars—3 erősen megnyúlt pályaalakjángk két alapvető oka is van. Az egyik ok az, hogy az ebből az egységből útnak indított leszálló rekesz nem volt felszerelve nagyteljesítményű rádióadóval és irányító tükör-antennával. Célszerűbbnek látszott az a megoldás, hogy a felszíni egység jelzéseit a pályán maradt, s a Földdel való összeköttetésre alkalmas rádiótechnikai rendszerrel amúgy is felszerelt egység biztosította. így a keringő rekesz felvette, majd erősítés után a Földre továbbította a felszíni egységtől érkező jeleket: röviden fogalmazva, az átjátszó állomás szerepét is ellátta. Ahhoz, hogy az átjátszás során a felszínen felvett adatok a keringő adóhoz, s onnan a Földre folyamatosan eljuthassanak, szükség volt arra, hogy az átjátszó hold egész idő alatt kapcsolatot tarthasson a felszíni egységgel, akkor is, amikor a Mars nincs a földi központ látóterében. Ezt a legegyszerűbben úgy lehetett megoldani, hogy az átjátszó holdat rendkívül megnyúlt, ezáltal tgee hosszú keringésidejű pályára állítják. Ez a megoldás hasonlít a földi gyakorlatban már jól bevált Molnyija—1 típusú hírközlő holdaknál alkalmazottakhoz. A Mars—3 erősen .megnyújtott pályája ezenkívül lehetőséget adott a Mars—2 által folytatott kutatásokban a mór korábban említett együttműködésre. Különös érdekessége a most folyó kísérleteknek, hogy a Mars térségében végrehajtott valamennyi manőver — a bolygó körüli pályára állás, valamint a leszállás — autonóm rendszerek segítségével, vagyis a földi irányítóközpont részvéteié nélkül ment végbe. A korábbiakban, a Vénuszhoz érkező, és arra leszálló szovjet Venera „menetből", vagyis mesterséges hold pálya közbeiktatása nélkül hajtotta végre a leszállást Most viszont ilyen pálya közbeiktatásával került sor, a Marsra történő leszállásra. Az új módszer általánosan alkalmazható, mind a Hold, mind a bolygók esetében, s éppen ezért a bolygók felszíne elérésének ez a technikája új, perspektivikus lehetőségek forrása a bolygókutatásban. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a most folyó kísérletsorozat a szovjet űrkutatás automatákra épülő ágazatában töretlenül felfelő ívelő fejlődés eredménye, és egyenes következménye a holdkutatásba« már eddig is sikeresen alkalmazott eljárásoknak. Russian Landing on Mars A Mars—3 leszállási helye a déli szélesség 15. és a nyugati hosszúság 159. fokán antitest, amely megakadályozza az átültetett szervek kivetését Az injekcióstű kellemetlen műszer. Akármilyen vékony, bármilyen ügyesen kezelik is, viszolygást kelt — noho a jelentősége fölbecsülhetetlen. Mo már minden komolyabb vizsgálat ezzel kezdődik. „Megszúrják” a beteget, vért vesznek tőle, hogy a minél pontosabb diagnózis érdekében az orvos birtokába juthasson a vér sokféle tulajdonságainak. Ezeket a különböző véranalízisek mutatják ki — a laboratóriumban. A véranalízisek szerepe az orvostudomány fejlődésével (új betegségek, új kórokozók stb. fölfedezésével) együtt növekszik. A gyógyászati osztályok egyre több és több vérvizsgálatot kérnek, a laboratóriumnak pedig lépést kell tartania a gyorsuló idővel; újabb és újabb módszerekkel, technikai eszközökkel; még gyorsabb, még pontosabb eredményekkel Adatok ezrei A Pécsi Orvostudományt Egyetem I. számú klinikai tömbjében (a A00 ágyas klinikán) évente átlag 30 százalékkal gyarapszik a laboratórium forgalma. De százalékban nem is mérhetőek a vizsgálati eredmények pontossága. gyorsasága és a mindig újabb és újabb vizsgálati eljárások, módszerek iránti igények. Hogyan képes megbirkózni évről évre az intézet mindezzel — változatlan létszám mellett? Ezzel a kérdéssel fordultunk dr. Jobst Kázmér docenshez, a Központi Klinikai laboratórium vezetőjéhez. Irodájában, a hatalmas, karcsú hipermodern épület 7. emeletén beszélgetünk. A környezet, a méretek, a miliő mór önmagában is sejteti á válasz lényegét — A labor-orvosok funkcióját régen a belgyógyászok teljesítették — mondotta — ám a fejlődéssel újabb és újabb diagnosztikus laboratóriumi módszerek születtek a vérlaboratóriumokban is, amelyek egyre több segítséget adtak az orvosi diagnózisokhoz. A II. világháború után kivált, önálló szakma lett a klinikai (kórházi) kémia, amely ismert módon a vér és a vizelet analízisával foglalkozik. Hovatovább azonban a régi manuális módszerekkel nem győzik már a gyarapodó igényekét —, s megjelenik itt is a technika. Napjainkban a labor- asszisztensnő szerepét fokozatosan a gép veszi ót. Miért előnyös ez? — Gazdaságosabb, és ami ennél is fontosabb: az emberi (szubjektív) hiba jó géppel a minimumra korlátozható. Ez a szempont vezette a POTE épületének vezetőit és tervezőit is tíz esztendeje, amikor az I. sz. klinikai tömb 7. emeletén kialakították a Központi. Klinikai Laboratóruimot Helyiségeit a legmodernebb gépi mechanizmussal szerelték és folyamatosan szerelik fel ma is.. Műszerparkjának legújabb Szerzeménye a néhány hónapja beállított LKB-típusú (9300 dollár, azaz 630 000 Ft értékű) svéd automata analizátor, amellyel az egy főre eső, vérmeghatározás minősége és ideje ugrásszerűen javult Ezzel a vérmintákból gyorsan és megbízhatóan, jószerével órákon belül, a kért adatok ezreit képes azonosítva a klinikusok rendelkezésére bocsátani... A mechanikus szisztéma programját lépcsőzetesen valósítják meg. Jelenleg a félautomatiká- nál tartanak. Vagyis célkészülékek segítségével mechanikuson előkészítik, bemérik a vérmintákat. Ezt még ember vezérli, azonban a mérést, az eredményt már a gép, az automata fotométer „olvassa le”. De nézzük meg a gyakorlatban. Négy óra alatt A labor vezetője bekísér az előkészitőhelyiségekbe. Látszólag ezek — szemre — semmiben sem különböznek a hagyományos vérlaboratóriumoktóL Azaz, mégis. A klinikai osztályokról érkező üvegcsövek a vérrel ugyanúgy sorakoznak itt b a faállványokon, de már nem névvel, hanem kódszámokkal. Egy-egy kémcső vér és rajta a szám — egy-egy szenvedő vagy vizsgálati eredményére nehéz szívvel, szorongva várakozó embert jelent... Es még valami. Az elektromos gépek, eszközök működését asszisztensek irányítják itt is. De már megszűnt a szájjal való „pipettázás”, a reagensfolyadékot például adagoló pumpa csöppend bele az edényekbe. Ezáltal a pipettázás Ideje a negyedére csökken, nem beszélve a szükséges mennyiség tökéletes pontosságáról. Ilyen félautomata eszközökkel készítik elő a különböző rutinvizsgálatok (vércukor, májfunkció, enzim stb.) anyagát és a vérösz- szetétel megállapításra szolgáló üvegcséket is. Mi az asszisztensnő dolga? Beállítja az adagoló automatákat — csak erre koncentrálhat —, a kis üvegeket, azaz küvet- tákat, (bennük a páciens levett vére, szérum és a reagens) egyenként, tizesével belehelyezi egy fekete műanyag tárba. A küvettákon is számok, a hozzájuk tartozó kódlapokon is számok jelentik a beteg nevét, korát, nemét stb. A tárakat átviszik a következő helyiségbe —• itt kapott helyet a svéd fotométer, vagyis az automata analizátor első része — és belehelyezik a gépbe. A bonyolult műszer falán középütt egy skálán zöld színű számok vibrálnak. Egyidejűleg mellette papírszalagon „érkezik meg” a számokkal jelzett eredmény. Jelenleg 13 féle meghatározást végeztetnek vele. A papírszalagról a számok a leletpapírra kerülnek: a kódszámokból kibontakoznak a vérvizsgálatok de facto értékei. És a délelőtt beküldött anyagokból a leletek du. 3-kor a vizitelő orvos kezében lehetnek. (Hagyományosan csak másnap reggel.) Pécs-Baranya központja? A távlat itt is a teljes automatika: amikor a küvettákat is gép „tározza” be, s a gépi leolvasás után, a kapott adatok feldolgozását pedig komputer végzi majd. Magyarországon ilyen automatizált klinikai laboratórium elsőnek Pécsett létesült. Ez és később a komputer alkalmazása lehetővé teszi, hogy — a távolabbi jövőben, az ésszerű centralizáció jegyében — nemcsak az egyetemnek, de Pécs-Bara- nyónak is laboratóriumi központja lehessen az intézmény. Persze ehhez széleskörű előkészítés szükséges. Állandósítani, uniformizálni kell a különböző kórházakban, rendelőintézetekben ma még alaposan eltérő vérvizsgálati módszereket és értékeket. A távlati törekvések szerint a labor-munka azonos — a nemzetközileg használt — értékekkel, „vérállandókkal” folyik majd a dunántúli kórházakban. A jelenlegi (kórházi, rendelőintézeti stb.) laborok pedig sajátos szakmai profillal speciális laboratóriumi feladatokat látnak majd el. Láda — Hazánk köztudomásúan iparilag feldolgozható fában szegény ország. Érthető tehát, hogy minden kezdeményezés, ami a fa pótlását célozza, tetemes importunk csökkentését ígéri, megkülönböztetett fogadtatásra talál. A felhozható sok példa (bútorlapok faforgácsból és pozdorjából, nyílászáró szerkezetek alumíniumból, acél támaszok a bányafa helyett, fémből való épületállványzatok stb.) közül egy kevésbé ismertet ragadunk most ki, a fának a csomagolástechnikában betöltött szerepét, illetve annak megváltoztatását az elmúlt évek során. JÓL MEGFELEL A CÉLNAK Az új televízió, mosógép vagy hűtőszekrény boldog tulajdonosa bizalmatlanul nézegeti a hullámpapírból készült, az árucikk megvédésére és szállítására szolgáló dobozt. Azután rájön, hogy vékonysága ellenére milyen jól megfelel a célnak, pedig igazán tetemes terhelésnek van kitéve, öt-tíz évvel ezelőtt az ilyen nagyságú és súlyú árucikkeket még faládába zárták, vagy lécketrecben szállították. A hullámlemez és a hullámdoboz térhódítása feltartóztathatatlan. Igaz, hogy a hozzá szükséges papíranyag is fából készül, de kevésbé értékes fából, ami szép mennyiségben rendelkezésünkre áll. A hullámpapír sajátos szendvics-szerkezetű csomagolóanyag. A három rétegű hullám- papír úgy készül, hogy két sík papírréteg közé egy harmadik, hullámosítottat erősítenek be ragasztással. E szerkezeti elv többszörözésével öt és hét rétegű hullámpapírokat is gyártanak. Minőségük sokmindentől függ, a papírrétegek szakítószilárdságától, a ragasztóanyag jóságától stb., de az sem mindegy, hogy később milyen irányú terhelést kap a hullámpapír, a hullámok irányára merőlegeset, vagy azokkal párhuzamosat. A legmodernebb hullámpa- pír-gyártó gépek ún. forró ol- vasztásos viaszragasztási folyamattal egyesítik a hullámosí- tott és a külső papírréteget. Az egyesítést vízzel, hidea levegőAz űrkutatás szakemberei messzemenően felhasználták azokat a kedvező lehetőségeket, amelyet a Föld és a Mars ritkán előforduló nagy együttállásai nyújtanak: egy amerikai és két szovjet rakéta műszertartályai tevékenykednek a Mars térségében. Most első alkalommal került sor arra, hogy mesterséges holdakat telepítsenek Mars körüli pályára, illetőleg, hogy kutatórendszert épségben szállítsanak le bolygótestvérünk felszínére. Az amerikai Mariner—9., valamint a szovjet Mars—2. és 3. egyaránt Mars körüli pályára tért. A Mars—3 azonban december 2-ón kutató automatát küldött a bolygó felszínére, amely ott — épségben — leszállt. Ezzel megvalósult a lágy leszállás a Naprendszer második idegen bolyqóján, a Vénusz után a Marson is. A Mars—2 és 3 felhasználásával folyó kutatások igen érdekesek, annak ellenére, hogy röviddel a lágy leszállás után váratlanul megszakadtak a felszínről továbbított képjelek. A bolygó körül keringő két mesterséges hold pályája ugyanis jelentősen különbözik. A Mars —2 keringési ideje mintegy 12 papírból vei vagy cseppfolyós hidrogénnel való gyors lehűtés követi. A korszerű technológiának ez a fázisa feleslegessé teszi a korábban alkalmazott szárítókamra használatát, ennek köszönhető az, hogy míg a régebbi gépsorok a 100 n éteres hosszúságot is elérték, addig az új gépek csupán 8—10 méter hosszúak. A korszerű gépek gyártási sebessége percenként 45-50 méter hullámpapír, 1,4 méteres szélességben. A fejlesztés egyik fő iránya: korszerű, nagy viztaszítóképes- ségű hullámlemezek készítése. Az egyik megoldás szerint a papírgyártó gépen levő mázoló berendezéssel műanyag diszperzióval vonják be a hullámlemez fedőrétegét. Egy másik eljárással a méretreszabott hullámdobozokra paraffin-olvadékot hordanak fel. Az előbbi „vízlepergető” hatást ad a terméknek, az utóbbival teljes és tartós víztaszítóképesség érhető el ugyan, viszont a doboz lezárásához használt ragasztó- anyag egyelőre nem tapad a dobozfelületra. NÖVELIK A TERMELÉST Hazánkban a hutlómdoboz- felhasználás jelenleg fejenként évi 7-t,5 kg, míg a fejlett nyugati országokban — ahol pedig fa is bőven áll rendelkezésre — eléri a 13—14 kg-ot is. A Csepeli Papírgyárban, a hullámpapír termékek egyedüli előállítási helyén, modern gépek beszerzésével jelentősen növelik a gyártási kapacitást Ezzel megoldható lesz több, a hul- lámpapír-csomagolás iránt eddig alig érdeklődő iparágnak az ellátása is. Külföldi mintára várhatóan a gyümölcs- és zöldségszállításra használatos farekeszeket is fel fogják váltani a hullámpapír-dobozok (a narancsot és a banánt ilyen csomagolásban kapjuk még a tengerentúlról is) s gyűjtőcsomagolásra sokkal nagyobb meny- nyiség áll majd rendelkezésre 0 konzervipar számára is. A műszer- és híradástechnikai iparban is számos termék áruszállító csomagolását oldhatják majd meg faládák helyett hullámdobozban. Az immunológiával foglalkozó szakemberek már régóta foglalkoznak azzal a kérdéssel, vajon a terhes nő teste miért nem veti ki a magzatban lévő idegen proteineket Az is megdöbbentette a kutatókat, hogy ha vemhes állaton végeznek szívátültetést, nem fordul elő, hogy a szervezet kivetné magából az idegen testet Egy dán kutató, Ivan Horon ezt a következőképpen magyarázza: a terhesség során kialakul egy olyan antitest, amely meggátolja a kivetést. Dr. Horonnak sikerült elkülönítenie egy „jónak” minősített antitestet. Ezt normál patkányokon alkalmazva azt tapasztalta, hogy az állatok kivételes módon megtűrik az új testet szervezetükben. A veseátültetés problémáját tanulmányozó svéd kutatók azonosították azokat a „házőrző” antigénéket. Az antigéneket HL—A néven ismerjük. Azt a szót használtuk, hogy „azonosították”, mert ezeket az antigéneket, már 1965-ben felfedezték. Azonban a brit szakemberek úgy találták, hogy a HL—A- nak négy típusa van, s ezek mindegyike 25 különböző formában jelentkezhet. Amennyiben szervátültetés esetén a donor és a befogadó szervezetének HL—A szintje egyezik, sok? kai kisebb a kivetés veszélye. A The Lamce című lap azt írja, hogy a szervek konzerválásának technikája csakhamar lehetővé teszi, hogy az átültetésre váró szerveket a befogadó HL-A szintjének megfelelően osztályozzák. Mindenesetre az említett felfedezés némileg növeli a szervátültetésbe helyezett bizalmunkat, amely az utóbbi időben az igazat megvallva némileg csökkent. Működésben az analizátor
