Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

Ara: 1 forint Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napi XXVm. évfolyam, 293. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. december 12., vasárnap A KISZ kongresszusának felhívása a magyar ifjúsághoz Jól munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyarországért Mi, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Vili. kong­resszusának küldöttei felhívás­sal fordulunk hozzátok, a KISZ tagjaihoz és minden ifjú tár­sunkhoz: fogjunk össze- tehet­ségünk, tudásunk legjavával, együtt és egymásért munkál­kodva szolgáljuk nagy társa­dalmi célunkat, a szocializmus teljes felépítését Fiatalos szív­vel, lendülettel gazdagítsuk je­lenünket és új sikerekkel bizto- j sitsuk jövőnket, amelynek prog- ; ramja a kommunista társada­lom megteremtése lesz. Csak j akkor lehetünk igazán méltók ügyünkhöz, ha távlatainkhoz és lehetőségeinkhez mérjük mun­kánkat, feladatvállalásainkat A szocializmus felépítése az ifjúság programja Forradalmi célok, távlatok és lehetőségek sorakoznak előt­tünk. Célunk a szocializmus tel­jes felépítése, távlatunk a kom­munista társadalom megterem­tése, lehetőségünk a megoldás­ra váró feladatok sokasága. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség meggyőződéssel vallja: a szocializmus teljes fel­építése, a magyar nép prog­ramja és program az ifjúság számára is. Szívesen vállalt és megtisztelő kötelességünknek tartjuk, hogy egész nemzedé­künket felsorakoztassuk a X. pártkongresszus határozatainak megvalósítására, közös felada­taink maradéktalan és szinvo- ! nalas megoldására. Ezért adtuk ki a jelszót: „Jobb munkával, j nagyobb tudással a szocialista Magyarországért”. Mindenki a maga helyén becsülettel vé­gezze el, ami kötelessége ott | és abban segítsen, ahol és ami- j ben a legnagyobb szükség van j rá, munkájára, gondolataira. Dolgozzunk jobban, hatékonyabban! A munkásosztály, hazánk dol­gozó népe a IV. ötéves terv fel­adatainak teljesítésén munkál­kodik. Ez a^terv a mi tervünk is, mert célja, hogy a termelés hatékonyságának növelésével Magyarország olyan fejlett ipa­ri országgá váljon, amely a la­kosságot, így az ifjú nemzedé­ket is magasabb életszínvonal­ra. jobb életkörülmények közé juttatja. Az intenzív gazdasági fejlődés megköveteli, hogy len­dületes legyen a műszaki, tech­nikai haladás, javuljon a ter­melékenység, a jövedelmezőség és a beruházások hatékonysá­ga. Ebben az alkotó légkörben tág teret kap a tehetség, kibon­takozhat az alkotókedv, elter­jedhetnek a korszerű módsze­rek, szükség van a fiatalok len­dületére, életrevaló ötleteire és kezdeményezéseire. A szocializmus teljes felépí­tésének történelmet formáló programja széles távlatokat nyit az ifjú nemzedék érvénye­sülése előtt. Mindez arra köte­lez bennünket, hogy legszemé­lyesebb ügyünknek tekintsük or­szágos céljainkat és helyi fel­adatainkat. Ifjúságunk számos szép példáját adta érettségé­nek és becsülettel kivette részét új társadalmat teremtő mun­kánkból. Az ifjúsági építőtábo­rok, a kommunista műszakok, a termelést segítő munka helyi példái komoly elismerést vívtak ki számunkra. Helytálltunk a társadalmi munkában is. Ifjú nemzedékünket dicséri a szo­cialista brigádmozgalom fiatal résztvevőinek nagy száma. Ifjú­munkások, fiatal műszakiak ne­véhez fűződik a munkaverse­nyek számos sikere. Ök szerez­tek rangot a KlSZ-védnöksé- geknek. s ők viszik sikerre új kezdeményezéseinket is. Az ed­digi eredmények és az új vál­lalások mind-mind azt bizo­nyítják: dolgozó ifjúságunk az iparban és a mezőgazdaság­ban egyaránt készen áll új fel­adatokra, arra, hogy hatéko­nyabban munkálkodjék az 1972- es népgazdasági év eredmé­nyeiért, a IV. ötéves terv sike­réért - a szocializmus teljes felépítéséért. Munkánkra, kezdeményező­készségünkre, növekvő tenni- akarásunkra a jövőben is szük­sége van társadalmunknak. Ja­vaslataitokkal járuljatok hozzá a munka ésszerűbb megszerve­zéséhez! Legyetek zászlóvivői az újnak, a jobbnak! Keressé­tek, alkalmazzátok a korszerű technikát! Csatlakozzatok a KISZ termelési mozgalmaihoz, alakítsatok ifjúsági brigádokat és törekedjetek a Szocialista brigád cím elnyerésére, indul­jatok a Kiváló fiatal szakmun­kás, technikus, mérnök és köz­gazdász címekért megrendezen­dő versenyeken, a Szakma ifjú mestere mozgalom keretében, tegyetek szert nagyobb szaktu­dásra! Vállaljatok feladatokat az olefinprogram teljesítéséért, a számítástechnika eredményes alkalmazásáért és széleskörű elterjesztéséért; segítsétek a fiatalok fejlődését előbbre vivő oktatási, szociális és kulturális létesítmények felépítéséért ki­bontakozó KISZ-védnökséget; cselekvőén járuljatok hozzá fo­lyamatban levő védnökségeink sikeres befejezéséhez. Vegyetek részt lakóhelyetek a főváros, a megye, a város, a község fej­lődését segítő társadalmi ak­ciókban. Értessük meg társaink­kal, hogy a IV. ötéves terv vég­rehajtásában mindannyian ér­dekeltek vagyunk. Eredménye­ink elsősorban a mi létünket teszik majd szebbé, a műszaki, technikai fejlődés a mi mun­kánkat teszi könnyebbé. Ha tel­jes szívvel, igaz hittel, fiatalos odaadással oldjátok meg fel­adataitokat, egész népünket, if­júságunkat és személy szerint magatokat is gazdagítjátok. Fejlesszük szakmai és általános műveltségünket! Napjainkban — mindenek­előtt a társadalmi és a kibon­takozó tudományos-technikai forradalom következtében - az ifjúság kötelességévé vált a ta­nulás. Az iskola egész életünk, jövőnk megalapozója, amely útravalót ad ahhoz, hogy érté­künknek megfelelően találjunk helyet a társadalomban. A di­ákévek lehetőséget jelentenek valamennyiünknek, s elsősor­ban rajtunk múlik, mit és meny­nyit hasznosítunk belőlük. A diákoknak kötelességük, hogy tanuljanak és jól felké­szüljenek a jövőre. A dolgozó fiataloknak pedig - bármi le­gyen is az alapképzettségük — jegük és személyes érdekük, hogy iskolai tanulmányaik vé­geztével is bővítsék és gazda­gítsák szakmai és általános műveltségüket. Nincs és nem is lesz befejezett tudás. Az új fel­fedezések gyorsuló tempóban alakítják át munkánkat, életün­ket. A XX. század utolsó har­madában élő embernek, aki a közelgő ezredforduló után is meg akarja állni a helyét, gon­dolkodásában, felkészültségé­ben lépést kell tartania a kö­(Folytatás a 3. oldalon.) Befejeződén a KÍSZ Vili. kongresszusa Művelődéspolitikai tanácskozás a Megyei Pártbizottságon Tegnap délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bizottságának propaganda és művelődési osz­tálya tanácskozást rendezett, melyen közoktatási, közművelő­dési és tudománypolitikai kér­désekről volt szó. A tanácskozást Boci lózsel, a Megyei Pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Rajnai Jó* zsef osztályvezető és Csorba Tivadar, az osztály munkatársa tartottak vitaindítót. ^tanácskozáson részt vett dr. Köpeczi Béla, a Magyar Tu­dományos Akadémia megbízott főtitkára és Jánki Kálmánné, az MSZMP KB tudományos, kultu­rális és közoktatási osztályának munkatársa. Munkatársunk jelenti: A magyar nemzeti lobogó és az internacionalizmus vörös zászlóinak ünnepélyes kivonu­lásával tegnap délután véget ért a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség VIII. kongresszu­sa. Szállt a dal és zúgott a vastaps. A négy felejthetetlen j nap záróakkordjaként szomba­ton este ifjúsági bálra invitálta a kongresszus szervező bizott­sága a küldöttek és meghívot­tak sokszázas seregét: a Gel- lért. az ország legfényesebb és legdrágább szállodájának min­den terme és kényelme a fia­taloké volt ezen az éjszakán. A szombati nap egyébként teljes értékű munkanap volt; délelőtt került sor a szekció- elnökök beszámolóira, majd né­hány újabb hozzászólás követ­kezett. Mint arról tegnapi szá­munkban már beszámoltunk: pénteken öt szekcióra osztva végezte munkáját a kongresz- szus. Ez az újszerű forma egy­részt azt a célt szolgálta, hogy több fiatal kaphasson szót, másrészt azt, hogy a vita, ha lehet, még őszintébb, szaba­dabb legyen. Nos, a szekció- elnökök beszámolójából kide­rült, hogy mindkét célt sikerült maradéktalanul elérni: nem volt kényes kérdés. Az ifjúmunkások szekcióülé­sének központi gondolata, illet­ve követelése: a gazdasági ve­zetés tegyen meg mindent a za­vartalan, jól szervezett és ered­ményes munka feltételeinek fo­lyamatos biztosítása érdekében, a politikai szervek — köztük a KISZ — pedig hassanak oda, hogy erősödjön a munkafegye­lem, s társadalmunk minden ré­tegében növekedjék a fizikai I munka rangja, a kétkezi embe- ; rek tekintélye és megbecsülése. A középiskolás, illetve egye­temi szekció a tanügyi reform kérdéseivel foglalkozott legtöb­bet. Az intézeti KlSZ-bizottsá- gok önállóságának, rangjának és felelősségének további erő­sítése mellett szálltak síkra a felszólalók, ugyanakkor azon­ban azt is leszögezték, hogy az iskolákban az eddiginél többet kell tenni annak érdekében, hogy reális életcélokkal, s az élet támasztotta követelmények­nek jobban megfelelő felké­szültséggel bocsássák útjukra a végzett növendékeket. A falusi, illetve mezőgazdasági fiatalok szekciója egyebek mellett a községi önigazgatás szélesedő gyakorlatából következő ifjúsági feladatokkal, a falusi értelmiség gondjaival, illetve a mezőgaz­dasági védnökségi akciókkal foglalkozott. Egyebek mellett elhatározták: országfásítási ak­ció szervezését javasolják az új központi bizottságnak. Az úttörővezetők szekciója a KISZ úttörőszervezetek iránti fe­lelősségét húzta alá. Az alap­szervezeteknek többet kell tö­rődniük a területükön működő úttörőcsapatokkal. Növelni kell az ifivezetők számát is. Ezzel összefüggésben a szekció kérte: az alapszervezetek vezetői is­merjék el teljes értékű KISZ- munkának az úttörőcsapatok keretében végzett munkát. A szombati plenáris ülésen a szekcióelnökök — közöttük Kó- czián Erzsébet, a pécsi Úttörő­ház ^vezetője — a pénteki viták alapján ajánlásokat adtak át a kongresszus elnökségének. Ez (Folytatás a 4. oldalon) Megegyezés az NSZK és NDK között Parafálták a szerződéseket ] Az európai béke és biztonság i ügye szombaton újabb jelentős | lépéssel jutott előbbre: parafál- . ták az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus két egyezményét: az állandó nyu­gat-berlini lakosoknak az NDK- ba való látogatását megköny- nyítő megállapodását és az enklávék területcsere útján való megoldásáról szóló egyezmé­nyét; valamint az NDK és az NSZK kormányának az NSZK- ból Nyugat-Berlinbe és vissza az NDK területén át lebonyo­lított tranzitforgalmi szerződését. A parafálós ténye azt jelen­ti, hogy a felek az egyezmény szövegét véglegesnek tartják. Az NDK kormánya és a nyu­gat-berlini szenátus két egyez­ményét a nyugat-berlini sheö- nebergi városháza dísztermében szombaton délelőtt, pontban tíz órakor látta el kézjegyével dr. Günther Kohrt, az NDK külügy­miniszteri államtitkára és Ulrich Müller szenátusi igazgató. A két német állam első kor­mányközi szerződésének para- fálására egy óra múlva, dél­előtt 11 órakor került sor az NDK fővárosában, a miniszter tanács épülésnek dísztermé­ben. A hatalmas íróasztalon ott Kémesen ú] körzeti általános Iskola épGI. A szépvonalü épületben négy tanterem; szertár és eláadá terem lesi. Ax iskolában a következő tanévben kezdődik meg az oktétás Irb János felvétele ] állott a két német állam rósz- I laja, amikor dr. Michael Kohl, az NDK minisztertanácsának ál­lamtitkára és Egon Bahr, az NSZK kancellári hivatalának államtitkára egyszerre lépett be a terembe. A két államtitkár kézjegyével látta el, majd kicse­rélte a szerződés egy-egy pél­dányát. A Berlinben és Nyugat-Ber­linben szombaton aláírt három egyezmény szerint azok az NSZK-beli állampolgárok, illet­ve állandó nyugat-berlini lako­sok, akik az NDK területére be­lépnek, vízumot kötelesek igé­nyelni az NDK illetékes hatósá­gaitól és útjukat csakis akkor kezdhetik meg, ha a vízumot már beütötték érvényes úti ok­mányukba. Az egyezmények azt is kimondják, hogy azokra az NSZK-beli és nyugat-berlini la­kosokra, akik az NDK területén tartózkodnak, a Német Demok­ratikus Köztársaság törvényei érvényesek. 1. Ami a nyugat-berlini lako­soknak az NDK-ba való belé­pését illeti, az egyezmény sze­rint a nyugat-berlini polgárok egy évben összesen 30 napot tölthetnek a Német Demokra­tikus Köztársaságban. 2. Az enklávék területcsere útján való rendezéséről kötött szerződés szerint az NDK 17,1 hektárnyi területet átad Nyugat- Berlinnek, viszont 15,6 hektárnyi olyan területet kap, amely ed­dig Nyugat-Berlinhez tartozott. A területveszteségért kárpótlásul a nyugat-berlini szenátus négy­millió márkát fizet az NDK kor­mányának. 3. Az NDK és az NSZK kor­mányának szerződése értelmé­ben az NSZK és Nyugat-Berlin közötti tranzitforgalomban az NDK felségterületére belépő személyek a szükséges vízumot közvetlenül az NDK határainál kapják meg. Csoportos utazá­soknál az összes résztvevők ré­szére elegendő egy engedély. A teherforgalmat általában le­plombált gépkocsikkal bonyolít­ják le. Othasználati díj, útjavítási költségek és vízumkiadás fejé­ben az NSZK kormánya évi 234,9 millió márka pausálé- összeget fizet a Német Demok­ratikus Köztársaságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom