Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-10 / 291. szám
1971. december 10. OUNANTOLI NAPLÓ JÖYÖre elkészül a város ßld alatti térképe fl forgalom megzavarta a pincerendszer „nyugalmát" A már ismert labirintus hossza 21 kilométer A „bosszú" ára: 37 millió forint Lassan nevezetessége lesz Pécsnek a város alatt húzódó — teljességében egyelőre ismeretlen nagyságú — pince- rendszer. A pincék jelentős anyagi gondot okoznak a tanácsi, illetve építőipari szerveknek. Az évről évre rohamosan növekvő gépjármű forgalom másrészt az elvizesedés miatt e földalatti üregek, folyosók sorra beszakadnak. A várható — esetleg súlyosabb — következmények megelőzése miatt még 1969-ben megbízást kapott a Pécsi Tervező Vállalat, hogy — különösen a történelmi belvárosra vonatkozóan — térképezze fel a pincerendszert, mert eddig erről sem térképanyag, sem nyilvántartás nincs. A munka meg is kezdődött és a jövő esztendőben várhatóan befejeződik. A vizsgálatok jelenlegi eredményét a közelmúltban terjesztették Pécs megyei Város Tanácsa végrehajtó bizottsága elé. A már ismert pincék építési Idejük szerint három korszakra oszthatók: mintegy 5—10 százalékuk római kori, a török időkből származik 30 százalék, a többi pedig általában 100 esztendővel ezelőtt, illetve közvetlen utána létesült. De találtak olyan kiépítetlen üregeket is, amelyeket az áramló víz hozott létre. A jelenleg ismert pincerendszer — persze becslések alapján — mintegy 1300 . pincéből tevődik össze, körülbelül 21 kilométer hosszúságban. Zöme általában 4 méter mélységben helyezkedik el, de sok pince helyezkedik el 4 és 7 méter, illetve 7 méter alatt is. A tervezők a vizsgálat során kü'önbözö kategóriákba sorolják a pincéket, meghatározzák: melyik hasznosítható, melyik veszélyes, melyik igényel további kutatást, hol szükséges szerkezeti megerősítés? A műszaki beavatkozás többféle lehet: vagy tömedékelik, vagy falazattal, támpillérekkel megerősítik, illetve talajtömörítést, injektálást alkalmaznak. Többféle elgondolás van a hasznosítható pincék alkalmazására. Kiépíthetik zöldség és burgonya raktározására, borospincék, esetleg pezsgőérlelök, hordótárolók, vagy reprezentatív borkóstolók számára, felmerült az is, hogy amelyik ilyen célra alkalmas, ott gépkocsik garazsírozását oldják meg. A pincerendszer feltérképezése meglehetősen sürgős feladót. Az útleszakadások, épületrongálódások már eddig is komoly összeget emésztettek fel. Az utóbbi hat évben tizenhat alkalommal „állt bosszút" megzavart nyugalmáért a pince- rendszer. Az utak helyreállítási költségei összesen 18 millió 550 ezer forintot igényeltek, a közművek kijavítása több mint 2 millió vált és 16 millió forintba került a megrongálódott lakóházak rendbehozatal, összesen 36—37 millió forint! A feltárás után következő műszaki munkálatok szintén nem kevés ösz- szegbe kerülnek majd, de végre kell hajtani, hogy legalábbis hosszú évtizedekre e gondoktól is megszabaduljon a város. Megkezdődött a Duna-szabályozás utolsó szakasza Széchenyi gondolata 130 év múlva valóra válik Változások a baranyai parton — Újfajta jégtörők Véglegesen valóra válik Széchenyi gondolata: közel 130 év után megregulázzák a Dunát. Ö hirdette: Dévénytől Orsová- ig rendezni kell a nagy folyót, szabályozni, védekezni az ár ellen. Közben korok múltak el, sok mindent átélt az ország, de Pestről kétfelé: nyugatra és délre már 130 éve elkezdődött a munka, szabályozzák a Dunát. Dunaföldvártól délre már 1872-ben elkezdték ezeket a munkálatokat, a baranyai részeken pedig körülbelül az 1920-as években. Akkor még folyammérnökségeknek hívták a vízügyi igazgatási szerveket, s Baranya táján hosszú évtizedekig két városban volt ilyen folyammérnöki hivatal: Baján és Zomborban. A mai elosztás szerint pedig a Duna baranyai szakaszának balpartja minden vízügyigazgatási szempontból a bajai- jobbpartja pedig, a folyamszabályozási munkálatok kivételével a Pécsi Vízügyi Igazgatósághoz tartozik. A szabályozás tehát mindkét baranyai parton a bajaiak feladata, s a Bajai Vízügyi Igazgatóságon megkezdődött a Duna legalsó magyarországi szakaszának, a Kölked közelében lévő úgynevezett Sirinai-kanyartól az országhatárig terjedő 2 és fél kilométeres szakasz szabályozása, s egészen a jég beálltáig dolgoznak. Végleges lesz tehát a Duna baranyai szakaszának a medre is. így Dunaszekcső alatt a folyó jobbpartján teret hódíthat a szárazföld és a már meglévő három keresztgát segítségével lassan megszűnik a Bári- sziget, s összefügg majd a szárazfölddel. Épül egy úgynevezett vezetőmű o Gabriella-sZiVigyázat! Gázkitörésveszély! Eszék! jogészkiildöttség Pécsen A Magyar Jogász Szövetség Baranya megyei Szervezetének vezetői, 1971. októberében látogatást tettek Jugoszláviában az Eszéki Jogászok Egyesületénél. Ennek viszonzására tegnap — csütörtökön — Pécsre érkezett az eszéki jogászok küldöttsége. Tagjai: Miroslav Lehnet, kerületi főügyészhelyettes, az Eszéki Jogász Egyesület elnöke, Jakob Báron, az eszéki kerületi bíróság bírója, a Jogász Egyesület titkára, Siavo Sztambolija, kerületi főügyész, a Horvát Köztársaság Jogász Egyesületének tagja és dr. Dragon Cepelity ügyvéd, a Horvát Köztársaság ügyvédi kamarájának tagja. Az eszéki jogászokat — akik három napig tartózkodnak Baranyában — dr. Szalmásy Lajos, a Megyei Főügyészség vezetője fogadta. Délután a vendégek az ügyészség épületében találkoztak a Jogász Szövetség Baranya megyei Szervezetének vezetőivel: dr. Szalmásy Lajos főügyésszel, a Jogász Szövetség elnökével, dr. Kecskés Lászlóval, a Jogász Szövetség titkárával, dr. Kertész Lászlóval, a Jogász Szövetség delnőkével, dr. Csiky Ottóval, a Megyei Bíróság vezetőjével, és a szövetség munkájáról, valamint az ügyészi szervezet tevékenységéről beszé'n-ttek. A jugoszláv küldöttség tagjai tegnap este az ügyvédi Kamara vendégei voltak. Még a rendezők fs meglepődtek: olyan nagyszámú érdeklődő jött el tegnap a Technika Házában rendezett gázki- töréses ankétra. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Mecseki Csoportja, valamint a Magyarhoni Földtani Társulat Dél-dunántúli Területi Szakosztálya által szervezett ankét nem véletlenül váltott ki ilyen óriási érdeklődést a bányaüzemek legmagasabb műszaki beosztású dolgozóitól az oknászokig, a Mecseki Szénbányák igazgatósági műszaki dolgozóitól dr. Koncsag Káro- lyig, a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség vezetőjéig egyaránt, hiszen a vitaindító előadások látszólagos ellentmondásai is szinte illusztrálták, hogy milyen nehezen kiismerhető veszély a gázkitörés. A pécsi bányaüzemek nyolc évtizede, s az utóbbi években a komlói üzemek is napról napra szembekerülnek a veszéllyel. Az ellene folyó védekezés ma is a bánya- művelés legnagyobb feladatai közé tartozik. Dr. Szirtes Lajos, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának vezetője „A geológiai zavargások szerepe a gázkitörések létrejöttében" című előadást, dr. Messzi Dénes geofizikus mérnök, az osztály dolgozója „A geológiai zavargások felderítése geofizikai módszerekkel” című előadást és Kiss József geológus „A gázkitörés- veszély néhány kérdése István- aknán” című előadást mondották el. A gázkitörések 75 százaléka váratlanul következik be a mecseki szénmedencében — szerte a világ bányáiban 90—95 Százalékban kiszámítható, várható a gázkitörés. Ezért nem elég a jól kioktatott, tapasztalt, szakmailag képzett bányamunkás érzékszerveire bízni, hogy mikor kell menekülni. Technikai berendezéseket kell készíteni a veszély megelőzésére. A megelőzés azonban csak abban az esetben lehetséges, ha az okokat ismerik. Losarlécverseny Tegnap, csütörtökön este logarlécszámolási verseny volt a Pécsi Pollock Mihály Műszaki Főiskola gépészeti karán. A résztvevő hatvan hallgató közül egyéni versenyben Major Gábor másodéves épületgépész szakos növendék lett az első. A csapatverseny győztese a harmadik évfolyamú szilikát- és vegyipari gépészeti csapat. — PÁLYÁZATOT HIRDET a BDSZ Körzeti Könyvtár (Komló, Kossuth Lajos utca 115.) könyvtári feldolgozói munkakörre. Feltétel: könyvtári középfokú, vagy egyetemi végzettség, a jelentkezési határidő 1971. dec. 15. Nos, a gázkitörés irodalma szerint és a mecseki szénmedencében lezajlott 500-nál több gázkitörés legnagyobb hányada azokban a bányatérségekben következett be, ahol a szénte- lepet a kísérőkőzetek, mint valami satu szorították, s d szén nem áramolhatott a szabad térség felé. Különösen ott voltak gyakoriak a gázkitörések, ahol geológiailag zavartak voltak a széntelepek: vetők, telep-véko- nyodások esetén. A Szabolcs- bányón 1960-ban bekövetkezett gázkitörés, mely 1180 tonna szenet dobott ki és négy ember életét követelte, pontosan az elmondott geológiai körülmények közepette történt. 1969 i decemberében Zobák-akna mé- : lyítése közben is hasonló kö- j rülmények között szedte áldó- | zotoit a jelenlegi legnagyobb bányaveszély. A feladat tehát az lehet, hogy gyorsan és pontosan felderítsék ezeket a geológiai zavargásokat. Erre úgy tűnik, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályán alkalmas eszközt szerkesztettek. A kőzet sűrűsége, természetes Dotenciálja, aktivitása, ellenállása mind, mind árulkodik, hogy milyen kőzet következik 20-30—80 méterrel a vágathojtó bányászok előtt. A műszer lényege, hogy egy hosz- szú fúrólyukba rádióaktív izotóp-szondát helyeznek, amelynek segítségével megállapítható, pontosan mérhető a kőzet minden jellemző tulajdonsága. A zavargások jól felismerhetők, a védekezésre pedig már jó- néhány eredményes eljárást kidolgoztak. Az elmondottak alapján az ember szinte megkönnyebbül: hát akkor nincs mitől tartani. Az István-aknai tapasztalatok azonban a gyakorlatban nem igazolták az elméletet, miszerint a gázkitörések többsége a geológiailag zavart területeken történik. A legnagyobb igaz ott történt, a többi azonban nem Nos, a kivételek erősíthetik a szabályt — mégis figyelmeztetnek is: nagyon sok még a tennivaló. A jelszó csak az lehet: Vigyázatl Gázkitörésveszély I Lombos! J. get partján is. Ez annyit jelent, hogy a partot kikövezik s így ellensúlyozzák a sodrást. A költségek? — 1971-ben 7 millió forintból 5 millió 900 ezer forintot a baranyai szakasz szabályozására költöttek. Jövőre 14 millió forintért szabályoznak. Ennek az igazgatóságnak a folyamszabályozási munkálatai a most következő ötéves tervben összesen mintegy 150 millió forintot emésztenek fel. Végül is megvalósul tehát Széchenyi oondolata s a Duna — miután körülbelül 130 év munkájával kétharmadára csökkentették a hosszát, nagyon sok kanyart levágtak - gyorsabban folyik majd s ezzel lényegesen kisebb lesz az árvízveszély. Minél lassabban folyik ugyanis a víz, természetszerűleg tovább, s erősebben feszíti a gátakat. A Sirinai-kanyar és az országhatár közötti szakasz szabályozásával 90 százalékos biztonsággal meghatározzák a Duna medrét az országban. Végül még egy időszerű és érdekes vízügyi hír Bajáról: az eddigi „táncoló” jégtörőhajók mellé újabbak érkeznek. Az első ilyen kis jégtörő már el is készült a balatonföldvóri hajógyárban, s megérkezett Bajára. De még a télen újabb kettőt kapnak. Ezek a kis jégtörő hajók mindössze 300 lóerősek — a legnagyobb magyar jégtörő | 1200 lóerős — s ezeknek a fel- j adata az -,apró munka” lesz: I a hídpillérek, kikötők, torkolatok tisztítása, valamint a jeget nagy erővel, „táncolva” zúzó nagy jégtörők után a nagyobb jégtáblák szétzúzása lesz. F. D. ANYAK0NYV PÉCS SZÜLETTEK Bon ez Zsófia, Simon Mónika, Kresz Krisztina, Vass Dóra, Jantner Kinga, Gugán Emília, Dián Ildikó, Gyarmati Melinda, Balog Zsolt, Rácz Gábor, Sónyák Ákos, Benics Péter, Agatics Katalin, Szűcs Dezső, Tornyos Ibolya, Kis-lván Valéria, Jagicza Tamás, Be- luska Edina, Sárdi Ferenc, Borkúti Timea, Jeges Viktória, Varjú Ágnes, Bősz Csilla, Szabó Krisztina, Szentes Gábor, Kneif István, Mosonyi Tamás, Varga Róbert, Heim Sándor, Papp Andrea, Németh Edit, Németh Eszter, Horváth Miklós, Benkő Zsolt, Horváth Eszter, Nagy Gábor, Makó- viczky Gyula, Greifenstein Mónika, Poszter Ottó, Albrecht Erika, Perne- kér László, Csuka József, Szederkényi | István, Lénárd László, Keszler Béla, Bátaszéki Róbert, Gálosi Szilvia, j Zsupán Piroska, Horváth Péter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Lípóczki János és Sztranyák Júlia, Mogyorósi András és Kovács Edit, j Zahoránszky Zoltán és Sátor Mária, I Sáska Tibor és Hámán Mária, Rabi ! István és Horváth Mária, Tóth János és Kovács Eva, Mayer Tibor és Fodor Ilona, Kovács Imre és Med- nyászky Ottilia, Felmérői Ferenc és Hazafi Terézia, Győr László és Székely Erzsébet, Vétek Lajos és Váradi Terézia, Kántor József és Frig Aranka, Szarka László és Vass Aranka, . Bordács Etele és Nyíri Márta, Gás- j pár János és Hoppár Piroska, Kormányi Miklós és Papp Anna, Lakatos János és Pavlicsek Márta, Hegedűs Tibor és Karádi Zsuzsanna, Keller János és Rada Ilona, Kovács László és Nagy Anna, Horváth Jenő és Domány Ibolya. A dolog nem az október 30-i városi tanácsülésen került szóba. Mindenki tudja, aki a budapesti vonalon valaha is utazott, hogy a Pécsre érkező vonatok milyen gyakran kapnak piros jelzést Újmecsekalján. A környéken lakók ilyenkor igyekeznek kihasználni a nagyszerű alkalmat és testi épségük kockáztatásával ugrálnak le a vonatról, csörtetnek át a kiserdőn, s mire a szerelvény párperces várakozás után befut a pályaudvarra, legtöbbjük jósze- rint már otthon is van, míg a maradtak akkor kezdenek auHét vége az élelmiszerpiacon • Elegendő friss hús kapható • Széles választék mélyhűtött tengeri halakból O Zöldpaprika, szőlő fejessaláta. A disznóölési szezon megindulásával valamelyest csökkent á kereslet a hús iránt, így kevesebbet rendelt a kereskedelem friss húsból, baromfiból. A húsipar friss sertéshúsból és friss marhahúsból minden igényt ki tud elégíteni. Segítik az ellátást a mágocsi tsz újonnan megnyílt Alkotmány utcai húsboltja, valamint az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek húsüzemei. Töltelékáruból is korlátlan mennyiség áll rendelkezésre. Baromfiból és a több, mint 40 féle csomagolt baromfiaprólékból is a kereskedelem igénye szerint szállítanak az üzletekbe. 220 ezer tojást igényelt á kereskedelem, de ennél nagyobb mennyiséget is tudnak szállítani. Mélyhűtött mirelité árukból is szinte valamennyi fájta kapható. Mélyhűtött főzelékfélékből, húsfélékből széles a választék. A halüzletekbe 160 mázsa ponty, 7 mázsa amur és 1 mázsa harcsa kerül. Fagyasztott tengeri fiiéból és a közkedvelt tengeri hek-bőt széles választék és korlátlan mennyiség áll rendelkezésre. Ugyancsak kapható a dobozolt, panírozott tengeri tőkehal. A piacokra és a MÉK üzletekbe nagymennyiségű téli zöldárut és gyümölcsöt szállítanak. Burgonyából 250 mázsát, vöröshagymából 100 mázsát, fejeskáposztából 200 mázsát, fokhagymából 10 mázsát. 40 mázsa sárgarépa, 40 mázsa gyökér, 10 mázsa zellergumó, 10 mázsa cékla, 20 mázsa vörös- káposzta Is kerül áz üzletekbe. Kelkáposztából 50 mázsa a felhozatal, karalábéból 10 mázsa karfiölból 30 mázsa. —*■ Ritkaság, hogy decemberben szinte korlátlanul kapható zöldpaprika és szőlő. Az előbbiből 30, az utóbbiból 20 mázsa érkezik. Körtéből 20 mázsát és a téli gyümölcsből, az álmából 200 mázsát szállítanak. Kapható a fóliás és a melegágyi fejes saláta i«. tóbuszhoz szaladni, tolakodni... Miért ne lehetne ezt legalizálni? Tulajdonképpen ezzel a gondolattal vetik fel közel másfél évtized óta időnként az új- mecsekaljai feltételes vasúti megálló létesítésének ötletét. Dr. Szabó Dezső, a 83-as választókerület tanácstagja választóinak a fogadóórán elhangzott kérését tolmácsolta írásban, Biri János, a 85-ös választókerület tanácstagja pedig interpellációját még azzal is alátámasztotta, hogy a megálló létesítését már az előző tanácsciklusban is kérte, sajnos eredménytelenül. Voltaképpen nem valami különlges, nagy beruházást igénylő megállóra gondoltak most sem — mint ahogy korábban sem így vetették fel —, hanem csupán az érkező vonatok megállási lehetőségének biztosítását, hogy a város nyugati részén lakó utasok ne kényszerüljenek bemenni a városba, s onnan autóbusszal, taxival kimenni lakóhelyükre. Az utasok kényelme mellett az amúgyis túlterhelt helyi közlekedésen lehetne némileg könnyíteni a feltételes megállóval. A tanácsülésen ismertették az írásban benyújtott interpellációra a pécsi MÁV Igazgatóságtól kapott választ, ami a műszaki feltételek hiányára hivatkozva utasítja el a kérelem j teljesítését. Ez nem elégítette ki a tanácstagokat, akik végső választ a Közlekedés és Postaügyi Minisztériumtól várnak, s ilyértelmű határozatot is hoztak, A tanácsülés óta több, mint egy hónap telt el. Az interpellációkkal kapcsolatban mint a Városi Tanácsnál elmondták — dr. Mészáros Károly miniszterhelyetteshez, a MÁV vezérigazgatójához fordultak. állásfoglalás végett. — A MÁV Vezérigazgatóságától mindezideig nem érkezett vá- ! lasz. I MEGHALTAK Királyi József, Heil János, Balogh Dávidné sz. Nagy Mária, Paik József- né sz. Hochrein Erzsébet, Gresa Jenő, Spruzsina Lipót, Nagy István, Janka István, Valencsák Imre, Tar nik József, Geisler Imréné sz. Brandt Anna, Demeter Márton, Berta Imre, Wallinger Andrásné sz. Glaser Eleonóra, Czebei István, Salgó János, Zombory János, Simá Hajnalka, Pandur Lajos, Ernszt Ferenc, Spengler Franciska, Varga Sándor, Rich- weisz Ferenc, Főfai János, Karadva Margit, Bíró Gabriella, Nagy István, Major Pálné sz. Kernreiter Gizella, Bauer - Béla, Vékás Ferenc, Ágoston Istvánná sz. Simonies Éva, Pethő István, Argalás Ferenc, Kövecs Fe- rencné sz. Pelczbauer Mária, Gá- belies István, Zsikő Ferencné sz. Burghardt Mária, Mészáros Ferencné sz. Kirí Mária, Tóth János, Schunk József, Sztipánovics Kálmán, Nagy György, Rontsits Mártonná sz. Hafner Gertrud. Novak Ferencné sz. Petényi Anna, Orzsi Ferenc, Kriger József, Szántó Jánosné sz. Dobra Verem, Nagv-Kun Józsefné sz. Soós Karolina, Tóth Istvánná sz. Mathievics Anna, Klingenbrunner Luiza, Tankovrcs Jánosné sz. Arccs Erzsébet, Kröff Pé- terné sz. Kiss Piroska, Danvi Bertalan, Bálint Józsefné sz. Király Mária. KOMLÓ SZÜLETTEK Orsós Imre, Kovács Gyöngyi, lyok József, Sulyok Sándor, Lipi Sza: bölcs, Tóth Ferenc, Bischof Tamás, Farkas Anita, Dómján Zsolt, Gocsel Gábor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Theisz János és Pinczehelyí Anna, Puskás Zoltán és Höfflen Katalin, Berze János és Bor Ilona, Takács Gábor és Papp Julianna, Csinos Mihály és Horváth Mária, Tóth Péter és Nagyiván Julianna. MEGHALTAK Vékási Jánosné sz. Pófcozd! Erzsébet, Fazekas Pál, Barkó Miklósné sz. Hársógyi Rozália, MOHÁCS SZÜLETTEK Bányai Zoltán, Várda Zoltán, Csülök Beáta, Túrái Gábor, Balogh János, Schufteisz Gábor, Farkas Andrea, Kosztics Miklós, Micek Krisztina, Balogh Márton, Kovács Zsuzsanna, Baches* Annamária, Móricz Gyöngyi, Dudás Beáta, Czina Tünde, Kornfeld Attila, Máltesics Gábor, HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Oszwald István és Dénes Margit, Mayer János és Kollár Anno. MEGHALTAK HoSczmann Józsefné sz. Wiszmann Borbála, Sipeki András, Bokor Mátyás, Schneider Antal, Kovács Jánosné sz. Kovács Katalin, Lengyel Lajos. SZIGETVÁR SZÜLETTEK Neumann Attila, Szőllősi Csaba, Hallgató Attila, Papa György, Szakács József, Halász Judit. Orsós Katalin, Fülco Gvörgy, Kóois Zoltán, Horváth Péter, Kuaecz Norbert. Fenyvesi János, Tinusz Beáta, Horváth Tsaba, Koroknai Zoltán, Gyovai-Rafa Tamás. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Saár Sándor és Kárpáti Rózsa. MEGHALTAK Szabó Venda’n* sz. fi'ílew'r.s Mária, Hen'nr’er József. Tirrbéki János. Tarrá Ferenc. Sárdi István, Füle Józsefné sz. Csók Julianna, Níchter András, Egy interpelláció nyomában Lesz-e Újmecsekalján vasúti megálló? A MÁV-vezérigazgatóság még nem válaszolt
