Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. december 7. A vágyak telep© Csak egy kicsi kocsi... „Autós fizess, és várj!“ — Zsigu isok előnyben Az első MERKUR. Ugyan kinek jutna | eszébe róla a latin istenke, vagy a Naphoz legközelebb álló bolygó? Nem, ennél sokkal gyakorlatiasa bbak vagyunk, köztudatunkba már évek óta úgy ivódott be a szó, mint a kocsira várók és vágyók „iste­ne", a személygépkocsié'téke- SÍtó vállalat neve. Több mint százezren fohász kodnak hozzá. Ennyi azoknak a száma, akiknek a fohászon kí­vül némi készpénzük is van és gépkocsira vámok. Sokan áld­ják, sokan szidják aszerint, ki­nek mi és mikor jutott. Az idén eddig 41 ezer embernek jutott, s az év végéig még körülbelül tízezren ülhetnek vadonatúj ko­csijuk volánja mögé. A százez­res szám ennek ellenére állan­dósult, jönnek és jönnek az új jelentkezők, akik az igazoló szelvénnyel a zsebükben már másképp nézik a gépkocsiára­datot . .. Másfél évtizeddel ezelőtt még hivalkodás volt — nyolc év alatt összesen 60 ezer ember kapott új kocsit — öt évvel ezelőtt „már mi is megengedhetjük magunk­nak", ma pedig már „olyan természetes", hogy valakinek kocsija legyen. Ezt a természe­tes igényt hivatott kiszolgálni a MERKUR. * Budapest, XXI. kerület, Pet­róleumkikötő. Villamos, gyors­vasút, káposztaföldek, szénhe­gyek, daruk. Az első megállónál hárman szállunk le, s amikor a MERKUR-telep felől érdeklő­döm, a fiatal házaspár közé- lebb jön. Csak ennyit kérdez­nek: „Szintén?” Rábólintok és ezzel bekerültem az autósok nagy családjába. Márkanevek röpködnek, lengéscsillapítókról csevegünk, köbcentikröl és gyorsulásról. Agronómus házas­pár Somogybái, Skodát vesz­nek, három esztendőt vártak iá. A kerítés mögött a vágyak telepe. Kocsirengeteg, katonás sorokban, márkák szerint cso­portosítva. Gazdátlanok, rend- zám nélküliek, csatakosak, a kocsit dédelgető, lehelgető, tö- rglgető új autós szíve összeszo­rul, ha rájuk néz. Távolabb, az átadó csarnoknál már olyanok, mint az eladó lányok: pucco­sak, fényesek, magakelletők. A szomszédos telepről Zsigu A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES VILLAMOS KOCSIVEZETÖXET ÍS AUTÓBUSZVEZETŐKET Jelentkezhetnek: 8 általános iskolai végzettségű, 20. életévet betöltött, szakképzettség nélküli férfi- és nő dolgozók, mert vállalaton belül KIKÉPEZZÜK VILLAMOS KOCSiVFZETONEK 21. életévet betöltött férfi gépkocsivezetők, akik 1 éves — 3,5 tonnás — tehergépjárművezetői gyakorlattal rendelkeznek és vállalaton belül KIKÉPEZZÜK AUTÓBUSZVEZETŐNEK Autóbuszvezetők részére 10 000 FORINT ÉVES FORGALMI IUTTATAS! A Budapesti Közlekedési Vállalattal munkaviszonyban álló JÁRMŰVEZETŐK részére 1973. január 1 -töl 5 ÉV NYUGDÍJ KORKEDVEZMÉNY! Bérezés a kiképzési idő alatt is a Kollektiv Szerződés szerint Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra, HÉV-re és Metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztosítunk. Felvétel: Budapest, VII., Kertész u. 16, és a vállalat valamennyi telephelyén. lik húznak át, a kapuban szőr­mesapkás ember számoija őket. Mint a gulyát. Egy-egy jószág nyolcvanezer forint. — A telepvezetőt keresem. — Aztán miért? — Újságíró vagyok. A portánál őrködő fiatalasz- szony elnézően mosolyog, mint aki minden trükköt ismer már. s amikor mutatom az igazolvá­nyom, megállapítja: „Tényleg az." A büfé társadalmunk kereszt- metszete. öreg, fiatal, orvos tsz-tag, munkás, diók (!), tiszt­viselő . . . Kocsira várnak. * Budapest, VI. kerület. Lenin körút, Népköztársaság útja. Autószalonok. Imponálóan elő­kelő elnevezés, imponálóan elő­kelő bemutatótermek. Ragyo­góan fényes kocsik, táblák árakkal, műszaki adatokkal. Mindent a szemnek, semmit a kéznek. Ezt az árut ugyanis nem veszik ki a kirakatbó' Megnézni lehet, megvenni csak évet, jobbik esetben hónapok múlva. Ezt mindenki tudja, mégis akad szerte e hazában néhány naiv polgár, aki ezzel állított be: „Tessék mondani, ezek eladók?" Hát itt még nem tartunk . . . De hol is tartunk? Az idén félszázezer új gépkocsira váró ember vágyát tudja kielégíteni a MERKÚR — jövőre, a tervek szerint hatvanezer új autót ér­tékesítenek. A jövőre érkező márkák közül a Zsiguli vezet, húszezren felüli számmal. Azok nak kell a legkevesebbet várni akik erre fizettek be. Az embe rek többsége viszont csat egy kicsi kocsira vágyik. Vagyis Tra- ba ra, mert nálunk az az egyedüli kiskocsi, a nyugatia­kat - borsos áruk miatt — nem nagyon lehet ide számítani. A legtöbben — a százezren felüli igénylőknek több mint hatvan százaléka — Trabantot, vagy Wartburgot szeretnének, őket már kevesebb jóval tudjuk biz­tatni: öt esztendő is beleteliK, mire új kocsijuk volánja mögé ülhetnek ... Egyre nagyobb ütemben jön­nek az új kocsik, egyre nagyobb ütemben jönnek az új igény­lők. Átadótelep lesz Debrece­nen kívül Győrben is, és hogy az autószalon necsak a nevé­ben legyen az, Budapesten épül egy szalon, ahol már al­katrészt is fognak árusítani. Egyelőre tehát marad a jelszó, amit az egyik leendő gépkocsitulajdonostól hallot­tam: „Autós fizess — és várj." * Budapest, IX. kerület. Hentes utca. Az út mellett kékeszöld Zsiguli IL 51-37 rendszámmal.’ A tulajdonos beszáll, körbeta- pogatja, kiszáll, körüljárja, be­száll, indexel, kiszáll, kinyitja a motorháztetőt... CL ül az új szerzeménynek, két perce gurult ki vele a kapun. Június közepe óta itt adják át az'új Zsigulikat, a HUNGA- ROSZERVIZ erre a célra 18 millió forintért átalakított tele­pén. — Naponta negyven-ötvenet adunk át, eddig négyezer Zsi­guli futott ki tőlünk a telepről. Mi elégedettek vagyunk vele komolyabb probléma nem for­dúlt elő. Korábban voltak al­katrészgondjaink, de mos' má ez is megoldódik — mondja Polcz Zoltán mérnök, a telec vezetője. — Sok a szóbeszéd arról, hogy hiányosan is kerülnek ki Zsigulik, vagyis ezt vagy azt megspórolnak . . . — Uram, kocsi innen hiányo san nem mehet ki. Előfordul hogy úgy érkezek — hosszú uta" tesz meg —, de mindent póto­lunk. Nem is lenne probléma ha mindenkinek olyan színt tudnánk biztosítani, TTv'vef kedvel ... D. Kónya lózsef narancs­szállttntámf A múlt hét végén Egyiptom ból megérkeztek az első ,na- rancrszállítmányok, s így ha n:'.mi késéssel is, de Mikulásra men elánt a boltokban a ked­velt déligyümölcs.; Eddig hét vagon narancs került forgalom ba, s rövidesen jön az után­pótlás. A vasárnap nyitva tartó üzletek többségében banánt 's 'ehetett kapni. Az jdén előreláthatólag 24- 26 ezer tonna narancsot hozna« be ami elegendő a bőséges el! Máshoz. A banán-helyzet jobb a tavalyinál, december vé­géiig a múlt évinél 15—20 szá­zalékkal több érkezik, az igé­nyek kielégítéséhez azonban ez is kevés lesz. Telesem berek Éjjel fél kettőkor a rámpákon tornyosulni kezd az áru, kék műanyagrekeszekben a zacskós­tej. Zörögnek a fémrekeszek a macskaköveken, odébb-billeg az iskolatej, a kakaó. Vékony, fia-| tál nő dobálja a tolókocsira a huszonötliteres teieskannókat, aztán viszi oda, hátra, besora­kozni a többihez. Kérdezem Orosz József rendészt: vajon tudiók-e. hová kerül az a tej, kakaó, teifel? Minden kocsinak megvan a komisslója, volt a vá­lasz, aszerint rakodnak. Gyor­san dolgoznak- Úgy éjéi kettő körül nagyiából kiürülnek a rak­tárak, az áru glédában áll, vár­ja a kocsikat, a szállítást. A tejesembereket, akik éjjel kettőkor kezdenek. * Tíz tankautó hozza a felvásár­ló helyekről a tejet. Tizenöt új IFA szállítja a boltokba a tej­fellel, kakaóval, tejszínnel együtt. Nyolc zárt kocsi viszi a sajt­árut, vajat. Ezzel a körforgás lezárul. A Tejüzem feldolgoz, csomagol, raktároz, kiszállít a kereskedelemnek, ott aztán jö­vünk mi, vásárlók és elvisszük. Mit érdekel bennünket az, hogy a reggeli tej hogyan ke­rült a boltba? Fő az, hogy ott legyen. Ha nincs ott, lármázunk. És Pécs gyomra nagy, nagyot kordul, ha nem kapja meg a reggelit. Egyetlen hajnalon ki­szállítanak — többek között — 48 ezer liter tejet, 14 ezer pohár tejfelt, három és félezer liter kakaót, huszonkét mázsa túrót... Mit érdekel bennünket az, hogy néhány ember fejtetőre ál- htja az életét, hogy soha nem jut el egy moziba, a televíziót sem nézheti. Az sem érdekel bennünket, hogy ez a tizenöt gépkocsi 468 felé teríti az árut­Fő az, hogy ott legyen, » Koszér Lajos a komissióval a kezében ellenőrzi a kirakott árut. Négy éve minden nap éj­jel kettőkor kezd, s másnap délután háromkor ér haza. — Itt lakom a Mezőszél utcá­ban. Szerencsére közel van. Képzelje, ha Potccsról kellene bejárnom. Éjjel egykor gyalog, hóban, esőben, hidegben, me­legben — mindegy. Tíz-tizenkét órát dolgozunk naponta. A fi­zetés? Háromezerkettőötven. Átlagosan kettőhat a kereset. Nem nagyon fizetnek meg ben­nünket. És mindig fáradt az em­ber. H ’ n—. a vagyok otthon, fe­le-: jl négyre, ebéd, egy kis beszélgetés, elmegyek a gye­rekért az óvodába, aztán lefek­szem. Tévét sem nézhetek, ki­véve, ha focimeccs van, azt né­zem, inkább nem alszom. De szabadnapon sem tudok tele­víziózni- Délután ötkor annyira elálmosodom, hogy nem bírok magammal. Átáll az ember. Fá­radt is, magasak ezek az új kocsik, százötven-kétszázszor ie- felugrálni, ez kikészíti az em­bert. Nem lehet ezt sokáig bír­ni... Másnap megtudtam, hogy van köztük, aki már tizennyolc éve „tejesember”. . . Persze sokan bedobják a törülközőt. Volt rá példa, hogy az új fiú a harma­dik napon már nem jött dolgoz­ni — elege volt. . .-V­Régen rosszak voltak a ko­csik, lerobbant Csepelek. Ré­gen fémrekeszek voltak, üveges tejjel- Most? Műanyagrekeszek, polypack-tej. A műanyag sta- nicli könnyebb, mint a literes- üveg. A megmozgatott súly ti­zenhárom százalékkal csökkent, a bér nyolc százalékkal nőtt. A helyzet? Most sem jó, de régen rosszabb volt. A megoldás utópisztikus. Ré­gi nóta: a kereskedelem hűtő- kapacitása hiányos. Ha meg­volna a megfelelő hűtőtér, a másnapi tejet, tejterméket dél­után kiszállíthatánk. De így, éj­jel kettőkor kezdik teríteni, be­terítik az utcára, s van óm mó­kás kedvű hajnali járókelő, aki belekóstol. Akkor káromkodhat a kereskedő, fogyasztó, szállító egyaránt.-r­Az áru nyitásra a boltba ke- I rül. Hála érte a tejesemberek- ; nek. S ha nincsenek elegen? j Erre is volt példa: karácsony- i kor is kocsira ül a művezető, a i rendész, a raktáros — a fő, hogy a tej „ott legyen”. A bol­tosok pedig azzal hálálják meg a jó munkát, hogy másnap ki­készítik a göngyöleget, nem tart- I jók fel. a fáradt, éjszakát át- í dolgozó embereket. Vagy ellen-t ! kezőleg? Úgy is jó, másnap ak- | kor telepakolják a boltajtót te­jeskannával, rekeszekkel, min- ! dent el kell rakni, hogy bejus- ] sanak- Kitör a háború, idő kell, míg elássák a csatabárdot, í Ez is hozzá tartozik ehhez a nehéz munkához. A humor, ami l egyedül az emberé. És ami so­ha nem hagyja el. Még a nehéz körülmények között sem . . . Kampis Péter New York múzeumaiban New York központi pályaud­varától északra, alig negyven utcányira van a világ egyik leg­híresebb közgyűjteménye, a Metropolitan Múzeum. A csaló­ka várostérkép sétára csábítja a gyanútlan idegent, különösen j azt, aki frissen érkezve, ká­bulton a forgalomtól, egyene­sen a szakmája után rohan. Egy óra séta után, idegesen számolva az utcákat, elvesztik szépségüket a kisebb-nagyobb paloták, a Centrál-park gondo­zott sétányai, csak a képről már jól ismert klasszicista palo- ! tát várja a szem és ami benne J található. A látvány valóban lenyűgöző és a hatalmas márvány elő­csarnok még fokozza a várako--1 zást a borsos egy dolláros be­lépő ellenére is. Minden nap más színű alumínium jelvényt tűznek nagy „M” betűvel az ér­kező kabátjára és egy napra szabad a gazda, az évezredek emlékeit felhalmozó múzeum í légkondicionált csarnokaiban. Hasonlóan más amerikai mú- ! zeumokhoz, a Metropolitan gaz- | dog gyűjteménye is elsősorban j magángyűjtők adományaiból és csak másodsorban saját ásatá- | sokból és vásárlásokból szár­mazik. A század első évtizedei­ben óriási anyagi áldozattal kezdődött az a törekvés, hogy j az európai és ázsiai régi civili- j zációk legfontosabb emlékeit, . lehetőleg mindazt, amit még nem takarítottak be a nagy eu- I répái múzeumok, Amerika mondhassa magáénak. Az ak­ció sikerrel járt, s az egyre szaporodó amerikai régészeti expedíciók a Közel-Kelet me­sés műemlékeit juttatták a kü­lönböző múzeumokba. Sorba leírni egy múzeum ki­állításait szinte lehetetlen és igazságos sem lenne, mert ki­maradna a felsorolásból az élmény ereje, a pillanatnyi ha­tás, amit a látogató egy-egy különösen megragadó résznél i érez. Minden múzeumnak, még í a Metropolitannak is megvan­nak a szakmailag jó részei és vannak azok a tárlatok, melyek szépsége és hatása mindig el­maradhatatlan. Lehet barangol­ni hosszú termeken keresztül, ha . áttekintést akarunk kapni a gö­rög archaikus és klasszikus szobrászat magasságairól. Az­nap azonban már nem szabad a római szobrok százainak kö­zelébe sem merészkedni, — nem ! bírja befogadni sem a szem, ■ sem az értelem. Különös világ fogad a ciprusi Cesnola-gyűjteményben, ahol talán a világ legjelentősebb ál­dozati szobrai, pazarul festett és faragott kőszarkofágjai áll­nak, az ie. VI—II. század kö­zötti időszakból. A keleti, kis- ázsiai és a fegyelmezett görög | világ olyan művészi keveredése, ötvöződése jelentkezik az élet­nagyságú szobrokon, hogy az I ember érzi a kor levegőjét és a sziget fontosságát a medi­terrán kultúra formálódásában. A múzeum egyik különös han­gulatú, nagyhatású egysége, az adományozóról, George Blu- ; menthal gyűjtemény néven is­mert. Két emelet magasságban j egy 1503—1515 között épült I spanyol nemesi udvarház tel- í jes rekonstrukciója fogadja a j látogatót. Velez Blanco palo- : tája olyan nemes eleganciával l kei ült újrafelállításra emeletes | loggiával, pazar reneszánsz bul- ; I lusztrádjaival, hogy hitelessé- , | gében kételkedni sem lehet l A múzeum egy teljes emele­tén kapott helyet az európai festészet reprezentatív gyűjte­ménye. Közismert az a tény, hogy az impresszionista festé­szet legnagyobb áttekintése el­sősorban az amerikai múzeu­mokban lehetséges. Erre igen jó példa a Metropolitan, ahol a századfor­duló nagy spanyol, francia és orosz mesterei főművekkel van­nak képviselve. New York múzeumait végig­barangolni, vagyis nap mint nap végigszáguldani a város alatt egyik intézménytől a má­sikig a nélkülözhetetlen, de enyhén szólva csúnya metrón, valójában több hetes progra­mot jelent. Egy cikkbe sűrítve csupán egy-egy villanás a Mo­dern Művészeti Múzeum, a Frick-Collection, a Morgán- könyvtár csodálatos kódexeivel és Mátyás corvináival. A Brook­lyn Múzeum egyedülálló egyip­tomi és Copt-gyűjteméaye ki­váló korai keresztény textiljei­vel elsősorban a szakemberek találkozóhelye. Sajátos angolszász rendszerű az „American Museum of Na- J tural History” óriási ötszintes j palotája. A különböző gyűjte­mények és kiállítások az „em­ber és természet" gondolatköz­ben rendeződtek. „Az ember biológiája” című kiállítás külö­nösen magasszínvonalú, minden esztétikai és didaktikai igényt kielégít, ebben a rendkívül ne­hezen ábrázolható témában. A különböző emeleteken felvonul­nak előttünk a földrészek. Ame­rika. Afrika, Eurázsia és Auszt­rália gazdag élővilága, techni­kailag tökéletes diorámákban, melyek méreteiknél fogva is illú- ziókeltőek. Az 1971-es év szenzációja két néprajzi kiállítás átadása volt a múzeumban. Az Óceánia né­peit bemutató tárlat kb. 100x40 méteres csarnoka fölé tenger­kék világítómennyezet borul, s a látnivalók minden igényt ki­elégítenek. Az új Afrika - kiá II í- tás megoldása azonban való­ban forradalom a muzeológiá- ban. A földrész földrajzi, etni­kai, és ökonómiai egységei a leg meg közel ítőbb természetes színben (a sivatag sárgájától a trópusok haragos zöldjéig) je­lentkeznek. A rendezés igen szakszerűen, az amerikai antro­pológia-tudomány legjavát nyújtja. Az eltérő települési- struktúrák, építészeti megoldá­sok modern eszközökkel, ko­runk jellegzetes absztakciós igényével, mégis a legéletsze- rűbben tárunak a látogató elé. A tárlat hangulatát csak fo­kozza az egységenként eltérő, jellegzetes afrikai népzene, tö­kéletes sztereohatással betöltve a kiálítást. Utolsó délutánomat a világ­város zajától távol, a Manhat­tan északi csücskén, a „Kolos­torok" múzeumában töltöttem. Több spanyol és francia, ro­mán- és gótikus templom és kolostor nemes összeépítéséből keletkezett ez az Amerikában páratlan múzeum, még a har­mincas években. Az újraépítés sikerült, a kerengők árkádjai alól a zárt kis udvarok igazi középkori hangulatában gyö­nyörködhetünk. Délutánonként korabeli hangversenyeket köz­vetítenek és ha kipillantunk a szűk kis ablakokon, semmi sem látszik a Broodway-fényeiből. Dr. Bandi Gábor Eladunk: 1 db 12 tonnás statikus úthengert, 1 db E—153-as Tip. kotrót, 2 db 3 m-es útvibrátort, 10 db MV-11-es tűvibrátort. Megtekinthető a B. m. Tanácsi Magas- és Mélyépitő Vállalat, Pécs, Nagyárpád úti géptelepén. Ügyintéző: Kovács János TMK művezető A teJOzemtő! jj„ \ ■ .o. ;ólykocjll

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom