Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

1971. december 5. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Az első baranyai munkásújság " ~■**$*»**>»* **r *. * ;V * 9j •• : NEPBÁRÁT Népbarát és Volks-Freund . , - h mmm? iwa.fr ümMtötföm, ■ „ , , :•':*&£ > #.< . ............... ' .. ■■ 4 < , ,.:<'v ( -x'. •,/ 'iv $ ' '........' ’........' Í KÍWÍ96 JM> } -9« «ÍV(«v UrK««ti ..-: :-•••. - ■ > • ^ v.. , . -vx HutikHzté 1 Kés»»tfitték mtifm m EliÄx©t*»i £©Dsuiträe! a*a»k*«M»k t Elvtér*u»k! A 1.-.) Vasiuis-iM-*? !«>,l«í-r. nSíwB <// <■ <; , :...-, - r xj;:: > AHcyi.n Í5? i^s-:rs .;<?a>' <... á s»:,w -Smi«l<!) Sírt. ta.tífei?« Ks> if <. $x «»Äiltijteri,!;!,, / ep ■ .!« i-ss^vp i to;»Ä «■ •! «*'•*>*<«*> kfi-t a in;?. .s :n te*:; iií.yvr; >: .v - V .asaw h.'iAív<aaííí*s Aúa.a:t;aí'i.íi.. m»: ^ íntíam*:*.;;!* is AA : 'viAtfil. ... ../ :/.' /,/ S'SÍí^i’fs.- Ífs5i&­* !>1' *äii>»*;S;:iVfi;: s ^«SíSalS !a.VidíiS, lí- k.*< ".<» ,n K\«S<-• . 1 % * -A « ■•.ti.úvv.t .VSS;,;: 3!S*á» -> fe- «- v «.te;.: Sí KäiASiSii <;%! . V:■/.//íK?: Ki »agy«;; S*sf,iiíVv í:>/■ ; i- Í. 4<;S;,; sí!;; fc/vS/i! j.; . _-----— —■ * iiiiKií?; i': » ki f ?>< « ><s 1 ; !i ! i ! ? tf M&Ä siiiíterá. a sSäi53tei.:äs;,ia> «ä» , ?| ;-s.-.,7, vs .7,77. .7.vy. vs-. .. ~,S. . 1.. , ■ >- i i > j : ? ; )" Kite" ?V !>/*:?« /•:'! K.i .S3 KC/?». »'i«« x>t*»s ,?<?*»«??,; a X,>,.«í«>ii telist, - -»a. ;'jaa??a?i a<(s _u.zrt&\ «$y a »a ta»'«.»«.: i. : : -3 '■ . . ...;f.<!:.i«S •!!»&.«;>?• ; .V.viv!.<: : tel ;'teteii; ife! ■ te!? A << <<<*&>, ti, útra t»&mk üsíu-íí; ÍíS!'>; aa" K ' ■ ■..•••. .«»«■!« 6 «(»í ííSí.^ ss ÍSitKí te si™?: ’ • ; *:.: ■■'■ ? ! i' : / «it ! S iijitessá tejiijS,« te:■' !«:te .! * :• .3 i .- ? .. * ‘V . \.ín ?'->: Kteiá. : • : ; :-teAÄ.>;!i aíiateA-K iteiviíK íSteiytete? Aíisássá? iávíí­: .SS.íAiijíftó •­teil te s ,-?i sv'te) ív- - -i - -. ; ■■: fiartei’ar- i..­........ ... V . i.;.;. i,Ví.t'?te.:s ívni! ' . c-. Ili/..- :. .:i;, ... i : ;>< ' ■•• s’ 'S ■■<..■: :.: ; !:.;.. ;/ ........ . .te.,..'.. ■ ■ . » ::!■ ■ /•■■ :-..: ■ tea - i.?:/.!:■■.li/. a/iSSteáif, ,t »>!« ,( ■...., ' ./,/•; te-tete.' - :..,:V. :.. ite.tev? /../.::/. te:/./ ■..../ i!'/:;; :/:;5;:/! ^R/VAisteiii^s;;;!?, mgr ' > i- 1“1 • J „ :-•-. ? './ -te- : ./. .' i.v: x .::■■! f: ■..«•; ,:.;/; ?>:* ''''' .. ...V ' • .-.v; tel -. ‘ X : ?!<;te:;Sí: :/ : i:! ‘ .;■>:£ :l<í::: t V:, ://.?:..<:;/:> ' is i?/ i.-i i ‘ • / ?:? /: / site ; ". ' /V;te/! ...;i. .>../ . ■. ' ■ ...' ‘ SS:?'/«' ! :>?>;teH . . .. ; ; . • i .«//.te 3 .te.; .í/i Kte/tei.ite f: ' ! '?! '/ / : . -/. te/’. is./::: /'..: ... : .1.: / -te S í-2® J Séiwtáv*« Ä«3m:: ii: te»* • • -a» íi .• « •: mm i; :-•• V ‘ X. '• \ V-.V ■ v: i tei' . Wí mi 'íi r®* ' ' ' *'•" - ' : : iifll m Nemrégen került elő a baranyai- pécsi munkásmozgalom első szocialis­ta újságja a NÉPBARÁT és német­nyelvű megfelelője a VOLKS-FREUND- Létrejöttének és történetének nagy je­lentőségű kapcsolatait sikerült felde­ríteni a magyarországi osztályharcos szociáldemokrata ellenzéki mozgalom­mal. Vitathatatlanul tisztázódott az is, hogy a pécsi szociáldemokrata moz­galom irányítása az 1890—1898 közötti években az osztályharc alapján álló és a reformizmus ellen küzdő vezetők kezében volt. Oszfályharcos irányzat A magyarországi szociáldemokrata párt megalakulását követően a köz­ponti pártvezetésben az osztályhorcos irányt képviselők a főváros munkás­ságának egy részére támaszkodhattak. Ugyanokkor a vidéki ipari centrumok közül elsősorban Arad. Temesvár és Pécs jelentette bázisukat. Az önálló pécsi szociáldemokrata pártszervezet 1891 márciusában kezdte meg tevékenységét. Az 1893 nyarán lezajlott általános Pécs vidéki bánya­munkás sztrájkban a pécsi szociálde­mokrata pártszervezet irányító szere­pet vállalt. Ez az országos jelentőségű nagy sztrájk már azt mutatta, hogy a pécsi vezetőség az MSZDP II. kong­resszusa után (1893. január 6—8.) az Engelmann vezette ellenzékkel kereste a kapcsolatot. A rendőrkapitány 1893. évi jelentésében erre félreérthetetlen utalásokat tett: „...a szocialisták olyan lapokat járatnak, amelyeket az országos vezetőség (a kongresszuson megválasztott reformista vezetőség. — Sz. L.) is ellenez. Az ismert szocialista vezetők felutazgatása alkalmával sok agitóciós anyagot hoznak, az egész bányavidéket a gyakori agitációjukkal az eruptióba vitték, legfőbb ellenségei a csendes haladásnak,..". íme itt lehet és kell felvenni a helyi osztályharcos, radikális szociáldemok­rata mozgalom szálait. 1893—1895-ös évek a szociáldemok­rata szervezetek kiépülését hozták Pé­csett és környékén is. Csaknem vala­mennyi szakmában létrejöttek a szak­egyletek, illetve szakszervezeti helyi csoportok. Az építő, bőr, keramikai, bányamunkások bér és egész szakmát átfogó sztrájkjai zajlottak le, erősítve a helyi munkásság szervezettségét. Újabb kapcsolatok jöttek létre, a már meglévők megerősödtek az orszá­gos vezetők osztályharcos tagjaival. 1894-ben a pécsi népgyűlések szóno­kai Silberberg Ignác, az országos párt­vezetés első embere, a Népszava szer­kesztője, a radikális szociáldemokrata irányzat vezetője. 1895-ben Silberberg és hívei a betegpénztáriak elleni küz­delemben, több vidéki központ közül, o pécsi pártszervezet támogatásához is nagy reményeket fűztek. 1895 tava­szától a pécsi munkásgyűléseken és az egymást érő sztrájkok idején Sil­berberg köréhez tartozó ellenzéki ve­zetők gyokran fordultak meg Pécsett. Ismeretes, hogy Sllberberg a beteg- pénztári csoporttal egyesülni szándé­kozó pártvezetőség nyomásáro lemon­dott az MSZDP országos vezetőségé­ben viselt funkcióiról, kapcsolatai azonban nem csak megmaradtak, ha­nem erősödtek a pécsi vezetőséggel. Hívei ugyancsak további támogatóst nyújtottak a pécsi munkásmozgalom­nak. Az osztályharcos frakció legjelentő­sebb vidéki bázisa Temesvár és Arad volt. A két város és Pécs kapcsolatára utal a temesvári polgármesternek a pécsi rendőrkapitányhoz küldött leve­le, amelyben arról érdeklődött, hogy kik vesznek részt Pécsről az ellenzéki munkások kongresszusán. Vaszary rendőrkapitány tájékoztatója szerint annyi bizonyos, hogy a pécsi pártve­zetőség Lauber Mihály választmányi tagot küldte ki az osztályhorcos ellen­zék tanácskozásaira. 1895. szeptember 10-én megtartott országos párt értekezleten a refor­mista és az osztályharcos irányzat egyesült. Silberberg jól látta, hogy ez a pártot a reformizmus lejtőjére viszi, ezért harcot indított a pártvezetőség politikája ellen. A pécsi pártvezetőség ebben a küzdelemben az országos nyilvánosság elé lépett és hitet tett Silberberg vezette osztályharcos irány­zat mellett. A pécsi pártszervezet szeptember 19-én Marmorstein Henrik párttitkárt Budapestre küldte, hogy a „...párt- vezetőségben dúló viszályt kiegyenlí­teni segítse, és megtudja a kitört vi­szály okát...”. Marmorstein a Nép­szava október 5-i számában felhívás­sal fordult az ország valamennyi párt- szervezetéhez, elítélte az országos ve­zetőséget a betegpénztárakkal való egyesülés miatt, mert az a pártkong­resszus határozatainak ellentmondott. Új országos pártkongresszus összehí­vását követelte. Felhívta valamennyi pártszervezetet, hogy csatlakozzanak az osztályharcos ellenzékhez. A pécsi pártvezetőség tovább haladt az osztályharcos ellenzéknek elköte­lezett úton. 1895. október 23-i sajtótudósítás ár­ról számol be, hogy „ .., Pécsett nagy tömegben árusítják a Népszavát..,”. A BM utasítására a júniusi—augusz­tusi számokat elkobozták. A Népszava ekkor az osztályharcos ellenzék lapja volt, szemben a betegpénztári csoport „Új Népszava” c. lapjával. November 9-én a Pécsi Munkáskép­ző Egylet vezetősége, valamennyi szak­egylet nevében, a Népszaván keresz­tül, levélben fordult a „központi 11-es bizottsághoz", az osztályharcos frakció központi szervéhez, hogy a pécsi mun­kásegyletek székházénak felavatása alkalmából az országos vezetőséget Silberberg képviselje, akit hivatott ve­zetőjüknek ismertek el. 1895 végén megtartott országos pártgyűlésen a reformista szárny ugyan vereséget szenvedett, de az osztály­harcos frakció legrátermettebb vezetői nem vállaltak funkciót. Soraik alapo­san meggyengültek. Kapcsolataik a vidéki bázisaikkal legtöbb helyütt megszakadtak. 1896 februárjától szó­csövük a Népszava is megszűnt. A pártvezetőség központi szerveiben a reformista irányzat szilárdult meg. Pécsett azonban továbbra is az osz­tályharcos irányzat tartotta kezében a helyi munkásmozgalom vezetését. A nehéz belpolitikai viszonyok között, a Bánffy-kormány erőszakpolitikája és a reformista irányzat felülkerekedése idején, egy, az osztályharcos irányzat célkitűzéseit propagáló pécsi munkás­újságot hoztok létre. Az első munkásújság A lap alapításának gondolatát az országos pártvezetőség osztályharcos, radikális csoportja Vetette fel először. A központi pártlapnak, a Népszavának a megszűnése sürgette Silberberget, hogy a mozgalomban jelentékeny súlyt képviselő Pécsi Pártvezetőség ke­zébe olyan újságot adjon, amely a reformista irányzat ellen hatásos esz­f vS3««!. 1 «» •! *i W. ís w te te t«:? *», 1896 elején ragadta meg. Január végi elhatározását a létesítendő pártújság­ról, február 6-án a városi tornacsar­nok melletti téren (a mai Dischka Gy. u.-ban, a Kórbonctan Intézet) tartott munkásgyűlésen hozta nyilvánosságra. Az 1400 munkás részvételével lezaj­lott gyűlésen egy helyben kiadandó munkáslap ügye is szerepelt. A NÉPBARÁT első számában a feb­ruári eseményről a következőképpen számolt be: „...a helyben kiadandó munkáslap ügyéhez Szikora elvtárs magyarul, Marmorstein elvtárs néme­tül szóltak, mindketten melegszavak­kal ecsetelték egy helyi munkáslap égető szükségességét, elvünk minél nagyobb terjedése és törekvéseink érvényrejuttatása érdekében...” E gyűlésen felszólalt Kirsteier János pé­csi nyomdász munkás a pártvezetőség tagja, a NÉPBARÁT későbbi szerkesz­tője és kiadó tulajdonosa. A gyűlésen elhatározták, hogy a lapot magyarul és németül jelentetik meg NÉPBARAT, iljetve VOLKS-FREUND címen. Kirsteier János, Marmorstein Henrik és Halá- szek István kérték a munkásságot, hogy „fejtsenek ki legmesszebbmenő agitációt szellemi fegyverük a NÉP­BARÁT érdekében ...”. E gyűlést kö­vetően megalakult az első pécsi szo­cialista szerkesztő bizottság, amelynek tagjai a következők voltak: Kirsteier János nyomdász, Marmorstein Henrik kerámiafestö munkás, Szikora Imre kádórsegéd és Brüsztl Lajos, aki az első szám megjelenésekor a lap kiadó­ja/is volt. A bányászokat Olényi Sán­dor képviselte a szerkesztőségben. Az újságkiadás anyagi fedezetének ösz- szegyűjtése nagy nehézséggel járt. A lap első száma 1896. április 26-án je­lent meg. Felelős szerkesztője és kiadó­ja Brüsztl Lajos. Az újság kiadóhivata­la és szerkesztősége a Kossuth utca sc« . •VMcüMWiu, .« «*<• VSy~í. . „ ' -íj. ; u ? Ifetesst . t ».m VaraatwíailfctK:, ttt&ctsur: 3 t «*« » 4. MtruOr. f, Wwt» •»«««. ««,<« siet,, »««na,, / -y.y.-3 - -V . ? ? . 77<. .vxs*Vv«»VX*C& <V> »V. WV .NZ \ 77. , 7.- ,7vy.v-'77 n ..v Kmtet euchi zur Feier des i-ten Maii Au <lúí /sensmmiz artxiknrlr Veit, mié iukH KU<Kf;n<:erb<in%b(»Je Funfiirek-nr ' * teste Umgelmag. Öfe -i^émm ffc3wn«fs£fceit#n sind iitxwunden and mi: Kreuáe können wir áen ■SaMtdssts?* Wunsch iksr hiesigen K1«ts«nfcewusstín Árheítmchajt, sowi« derei Freund* edfäikn, kvátfá wir da* ErsehníX”'. hic&egcn Aft>e(k:rbUttes ärtödgltchtcn ! Eine Tür M.e«s?liri3, die vt>n jeder Seite um ihr Recht betrogen werden, und dt* es «ach /er Aufgabe istaehtsi wird für Rocht und Wahrheit unangesehen J/r Person einzu- ireten,' wn« auch «rft)dr«nd and balehrend auf die Masse zu wirten. Weht Sueben w» vitáé Zeitunger. in KfttiJidn/her, abet kdne von diesen befassen eich enstiieh aút der Steh*, dz* Arbeite dann e», «rd G*seháft8-Ö)í«er, die jähdieh für gross«? Cewin» der gigdiáhúme.r, sowie di« Pro«St«,ne ihren bdih ti): Geld, so die >e ihre frocter verkaufen, auf dte»:r .Art mit deb» ffanda!. unserem Feinde auf freundschaftttet-ers Russe stehen attessn La ist ibro LteiemthedKigang! Wir m.v;xr> inter rnrtftufig recht ffsnögetw den Werth eii?ea Arb*tierh!*tt«s auteieamäerseteüO m$tn de» iiesehränittheit des Raume», doch ist damit gehdft *us- mtpöelm. wentt »ir Segen: de* ist ein Arbcherbtart f Wobt»» trtetaet eure einzige geistige Waffe in Fünfkirctten kräftigst zu'ünter- tedtterv livr#. m*ssersb*»iw /khonrnnmg, in keimt Arbeiterfar>%«ie fehte da» Arbeit«fhtan? ÍM s'erwgc iinstwtgir« srmiteticiit n «inen jeden Arbeiter dies*« Platt zu feste Abonnonientspmis: MrmtürA (0 kr... vuticl.iairiidi 20 kr., knlbjäkrtxb 00 kr., . f idit } ß. 20 hr, Bmultu Kummer 0 kr. Mit Soetalderookrnt!sehen C,nm AtoiteWnutiM dt» jfyf ftfl* i t»«». iff «ft Anm «#age >« rtto ff* j» ........ .....„. . .«....., er^fd—ftt ffwft^fri*. fv# frt>f« 3«br. rm* ter tm *« frmmht. ii^TílTT^f 1* t jji jx<>< w ■&»<** ltrti>»M|»yff|ii<|i ef/Tw Xtw, ”X*• vTv »WrtX* Vrkfft feilV» —ÍV,- V' *'f—tp. »aS 8rt i. SB« bätet tár te* gw!«? *«ftr ts«r, rt* htteitem ttkriwuafteQ ha» tk n tefd* s«kt t« »tgraWtd. «« ©war». ■I ...I ^ , .Itomwm & t/uy ..Ute» hrt «** taern« UzMw közzé válhat. A Pécsi Napló 1895. de­cember 4-i számában adott hírt az újságalapítás e tervéről: „...Silber­berg Pécsre érkezett miután Pesten a Népszava megszűnése miatt --- állás nélkül rrtaradt... Vasárnap több sze­mély jött le a központból, akik itteni opostolkodásaik között lépéseket tet­tek egy Pécsett megjelenő szocialista lóó megindítására. A lap már a jövő hónap elején indulna meg. Hát ez az észfnéjük a nemzetközieknek, ami Ózonban valószínűleg hajótörést fog szenvedni, mert a rendőrség máris szemmel tartja hazoeílenes és áldat­lan működésüket.. A* újságalapítás gondolatát a Pé­csi Szociáldemokrata Párt vezetősége »8 <mf tet stó«m, tef* b* uaszs y**t* , bate», tee f rsStjór. tet ttodig* »dritte «MtgteifRfcfwaft, tetté« «8«* rbft us» gtrtr re- Síét, <s «wart« ter pi*& 3a£S te< 8st*testrr I w» prfdfí«»CBra Hagttt hit jjtm m l. Ä«, i w«» terít äd totstes tstágr* »«>»« ®íe aitjN ! rí teli tet 8tb*t«t m Rteüara jtwt t »Tai für ■ ané ült «(t béért» Btfrr gmiBrt btótr swc j test« m jWdn IS««, tl*b mm tett jHt«ifbi«h» s? Usgart? asf : ter »«f«t? ter State*. wÄte« a« <Btí tet» teüte »ar ®<vrt;r? teil ait «dt teilet Btercgtr sah isiket «MapirtWS ;. prüfst más tm rdt? Í*«? teä vm» Rrte ( bM|m, tm tét wir -amt stem **W» 14. szómban volt. A második számtól kezdődően a kiadást és szerkesztést Kirsteier János végezte. Az újság né­met nyelvű számait Marmorstein Hen­rik készítette, bár szerkesztőként Kirsteier János szerepelt. Havonta két­szer: 1-én és 15-én jelent meg. A VOLKS-FREUND számait a Lyceum nyomdában Madarász Béla tulajdo­nos nyomtatta ki. A júliusi számok Taizs József pécsi nyomdájában ké­szülték. A NÉPBARAT feltételezhetően ugyan­itt készült, bár egyetlen szám sem tüntette fel a nyomda helyét. A két újság tartalmilag több helyen is eltér egymástól. Mindez tudatos szerkesztői módszer volt a szűkös anyagi körül­mények között a terjedelem növelé­sére. A lap munkatársai pécsi és bu­dapesti munkásokból tevődtek ki. A mintegy hatvan oldalnyi terjedel­met kitévő szöveg (április 26—augusz­tus 1-ig megjelent számok) elemzé­sére e helyen nincsen lehetőség. Csu­pán a lap legfontosabb cikkeire utal­nék, amelyek jelezték az osztályhar­cos, radikális irányvonal követését, a reformizmus elleni küzdelmet. Az új­ság első száma beköszöntőjében a lap programját körvonalazva a követ­kezőket írta: „...El vagyunk készülve arra, hogy lapunk megindulásakor el­leneink minden lehetőt elkövetnek, hogy újszülött harcost, mely a mun­kásnép jogaiért van hivatva küzdeni, elnémítsák .... elvünkhöz híven küz­deni fogunk a munkásnép érdekében, hogy mielőbb elérhessük azt az időt, amikor a munkásosztály, az általa oly régen óhajtott boldogabb jövőbe jut.. ”. A német nyelvű szám hasonló beköszöntőben a munkásság nemzeti­ségre való tekintet nélküli egyenlő­ségért, a szocializmusért folyó küzde­lemre szólít. \ Az újság első számában, harcos május elsejei tüntetésre hívta fel o munkásságot. Éles cikkben tárta fel a községi önkormányzati választásokon folyó visszaéléseket. A Társadalmi Szemle c. rovata gazdag anyagot tar­talmaz a helyi egyleti életre. Síkra szállt az általános választójogért, a nyolcórás munkaidőért, gyermek és női munka korlátozásáért. Már a 2. szám arról tudósít, hogy több helyütt a hatóságok elkobozták az újságot. Szigetváron a főszolgabíró o megrendelt újságokat lefoglalta és a munkások ellen eljárást indított. A „Fővárosi Levelek” c. rovatban éles támadást láthatunk az országos veze­tőség reformista irányvonaláról. Ugyan­itt derül ki, hogy a szociáldemokrata párt központi vezetősége, amely ekkor mór (1896 augusztus) a reformizmus vizein evezett, a pécsi szociáldemok­rata NÉPBARAT és a VOLKS-FREUND e. újságokat, amelyet az országos pártkongresszus pórtlapnak nyilvání­tott, törölte a szociáldemokrata újsá­gok közül. Nem véletlen, mivel a lap valamennyi számában élesen támadta az Opportunizmust, a betegpénztário^'u': kot nyíltan elítélte. A két nyelvű lap,<:u Baranya, Somogy, Tolna megyébe is eljutott. Bátor, éles hangja hamar nép­szerűvé tette. A magyarországi cipész és csizmadia munkások kongresszu­sán, 1896 június 15-én, amikor be­jelentették, hogy „Pécsett”, a kranken- kaszlerek hitványsága folytán meg­szűnt „Népszava" helyett egy külön lapot létesítettek ...”, a munkásság nagy tapssal fogadta. A pozsonyi munkások 1896. évi általános munkás- gyűlése levélben köszöntötte o pécsi munkósújságot. A helyi polgári sajtó élesen támad­ta. A Pécsi Közlöny némi tárgyilagos­ságot színlelve „csak" hazafiatlanscg- gal és „istentagadással" vádolta. A Budapesten megjelent „Alkotmány” c. kormánypárti lap, „Forradalmi Szo­cializmus Baranyában" c. cikke sze­rint a Népbarát „ . . . a vakmerőség és durvaság tekintetében a hasonfaj- ta lapokat messze megelőzi ...” A polgári lap denunciáns módon fordult a hatóságokhoz „csodálkozását fejezi ki, hogy a belügyminiszter tétlenül nézi a lap megjelenését és még nem kobozták el...". Mindezek a sajtócikkek nem ma­radtak hatástalanok. Zsolnay György királyi főügyészhelyettes 1896. június 15-i levelében arról kért tájékoztatást Aidinger János polgármestertől, hogy a NÉPBARÁT szerkesztői a „törvényes bejelentésnek eleget tettek-e, mert az ügyészségre köteles példányt nem küldtek." Vaszary Gyula városi rendőr- kapitány június 18-i jelentésében a szerkesztők bejelentési kötelezettségé­nek elmulasztásáról tett feljelentést. Kirsteier János ellen a rendőrkapitány a nyomozást csak szeptemberben in­dította meg. A lap megszüntetésére szeptember végén keletkezett rendőr­ségi határozat. Kirsteier János szer­kesztőt és kiadótulajdonost október elején o pécsi törvényszék elé állítot­ták és 10 forint pénzbüntetésre Ítélték, az újságot betiltották. Az első pécsi szocialista munkás­újság rövid féléves fennállása után megszűnt. A helyi szocialista munkás- mozgalomban mégis az egyik legje­lentősebb mozzanatnak tekintjük. Dr. Szita László levéltárigazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom