Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-01 / 283. szám

1971. december 1. DUNÁNTÚLI NAPIÖ b Mától gyorsabban jár a posta EGY-KÉT ORAVAL ELOSB ÉRKEZIK AZ ÚJSÁG, A LEVÉL, A CSOMAG FÉLSZÁZ BARANYAI FALUBA MIT KÉRNEK A POSTÁSOK A CSÚCSFORGALOM ELŐTT? Fa'ugyűlés — ország-világ előtt. Lassú a postásló, nem megy be minden faluba a gőzös. A posta is igazodik a gyorsuló élethez: mától félszáz baranyai faluba gépkocsival viszik az új­ságot, csomagot, levelet, min­dent Félszáz falu — harminc postahivatal. Az újságolvasók­nak, a levélváróknak, egyálta­lán: — a lakosságnak egy óra, másfél óra, két óra nyereség. Ennyivel korábban dobják be az újságot, ennyivel hamarább köszön be a postás, ennyi a korszerű posta ajándéka. A ba­ranyai posta történetében is fi­gyelemre méltó fordulat alkal­mából beszélgettünk Fellai Jó­zseffel, a Pécsi Postaigazgató­ság forgalmi osztályának veze­tőjével és dr. Szabó Lászlóval, a szállítási csoport vezetőjével. — Az új közlekedési koncep­ció szerint csökken Magyaror­szágon az éjszakai vasúti sze­mélyvonat-forgalom. Éjjel majd csak kifejezetten postásvonatok járnak. A gyorsjáratú személy- vonatokon pedig nem lesz majd úgynevezett „packkocsi”, amely a ki- és berakodás miatt nyúj­totta az állási időt az egyes ál­lomásokon — mondta Fellai Jó­zsef. — Ezen kívül a gépkocsi háztól házig, azaz postahivatal­tól postahivatalig, vihet min­dent, s ezzel is korábban in­dulhatnak a kézbesítők. Végül a gépkocsi valóban több falu­ba, s gyorsabban eljut, mint a vonat. Mától tehát Harkány—Siklós —Beremend vonalán előbb jut az olvasókhoz az újság, mint eddig. Hasonlóképpen Pécs— Vajszló, továbbá Pécs Sellye vonalán. — Szerda hajnalban a pécsi vasútállomási postaközponthoz állnak majd a gépkocsik — mondja dr. Szabó László — NDK gyártmányú ROBUR és 630-as Ikarus kocsik. Például Beremendre 8 óra 22 perckor ért a vonat, onnét még be kel­lett vinni mindent a postára, s Halálos veszélyeztetés KIVILAGITATLAN LOVASKOCSIBA ROHANT EGY MOTOROS Ai országutak fantomja, a klvFIó- gitotlan lovaskocsi, halálos balese­tet okozott augusztus Iá-ón a 6-os úton. Kovács Ferenc, 26 éves, Pécs, Baicsy-Zs. utca 5. szám alatti lakos, kellő világítás nélkül hajtott az esti órákban Pécsre. Útközben megállt néhány percre, hogy a közeli tarló­ról szalmát lopjon. Eközben Pong- rócz József motorkerékpárjával nagy sebességgel belerohant az úttesten állá lovaskocsiba és életét vesztette. Az ügyet a Pécsi Járásbíróság tár­gyalta. Bűnösnek mondotta ki Kovács Ferencet halált okozó gondatlan ve­szélyeztetésben és egyévi szabadság­vesztésre ítélte. Enyhítőként értékel­ték oz ítélethozatalnál, hogy a vád­lott közepes fokban gyengee'mé'ű, valamint, hogy a baleset bekövetke­zésében az elhalt sértett magatartá­sa is közrehatott. A motoros ugyanis tompított fénnyel, mintegy 80 kilomé­teres sebességgel száguldott, nem látva be a féktávo'ságot. A fenti­ekre figyelemmel szabott ki a bíró­ság o törvényes minimumnál rövidebb idejű szabadságvesztést, ugyanakkor 3 évre eltiltva az elitéltet a hajtói foglalkozástól. csak azután indulhattak el a kézbesítők. Most az autó körül­belül 7 óra 40 perckor már Be- remenden lesz, de nem a vasút­állomáson, hanem mindjárt a postahivatalnál. Mindehhez ter­mészetesen feltételezni kell, hogy a Pestről jövő „újságosvonat" nem késik, mert a gépkocsik az onnét jövő lapokat is kiviszik a falvakba, így tehát a pesti „újságosvonat” késése tovább­ra is gondot okozhat. Fellai József azonban közér­dekű kéréssel is fordul a tsz- ekhez, tanácsokhoz, illetve az egész lakossághoz: — A gyors posta a jó és jár­ható úttól is függ. Ezért kérjük, hogy rossz idő esetén mindig gyorsan hozzák rendbe az uta­kat. Hiszen a posta is áldoza­tot hoz a cél érdekében: mint­egy harminc százalékkal drá­gább a szállítás, mint vasúttal. Sőt, mától Siklóson bevezetjük a csomagok házhoz szállítását is, gépkocsival, vagyis gyorsab­ban, mint eddig. Es még vala­mit: közeleg az év végi postai csúcsforgalom. Felkészültünk rá, túlórákkal, személyzettel, jármű­vekkel, szocialista brigádok mozgósításával —, de mindeh­hez szükséges a lakosság meg­értése, segítsége is. Mindenki időben adja fel a csomagot, pontos legyen a címzés, főleg a függő címke —, amely a de- mizsonan, korsón, kosáron lóg — erős legyen, mivel az utóbbi könnyebben leesik. Aki szilvesz­terre bort küld, hagyjon a dugó alatt kis szabad légteret, ne­hogy a raktár és a szabad tér közötti hőmérsékletkülönbség következtében kivágódjék a du­gó, s azt higgyék: isznak a pos­tások. Van sok szép újévi, ka­rácsonyi képeslapunk, s o távi­ratokat is — időmegjelöléssel —, már ma fel lehet adni, akár Jánosnapra is. F. D. Indul a kamera,., Felvétel: Szokolaf TÓNI BÁCSI Ez az utolsó nap. Az utolsó műszak — az utolsó órák... Negyven év után Bachesz An­tal, a Pécsi Szikra Nyomda sze­dőtermi művezetője utoljára pő­röl a szedőkkel, öntökkel, gép­mesterekkel. Vége. Ma már nem kell korán kelni, nem kell ál­mos szemmel, kábult fejjel le­botorkálni az állomásra. Ma már lehet aludni hétig, nyolcig - tízig is akár... Ma már nin­csenek összefirkált, pontatlan kéziratok, nincsenek géphibák, s nincsenek összecsapott mun­kák. Ma reggeltől már csak a csend van — és persze az em­lékek sokasága. 1931-ben szabadult. Siklóson, ahol ma is él, ahonnan nap mint nap beutazott Pécsre. Kis nyomdában tanult, összesen nyolcán voltak. A segédlevél bizonysága szerint szedő, de nincs nyomdai munka, amihez ne értene. Abból a nemzedék­ből való, amely semmit sem ka­pott ingyen, $ amely — talán éppen ezért —, mindig többet dolgozott, mint amennyit meg­fizettek. Most, hogy elérkezett az utolsó műszak, zavart, ta­nácstalan. Telefonál, ehhez is odamegy, ahhoz is: elintézetlen dolgok tucatja jut eszébe, s persze új ötletek, teendők egész sora ... Amikor felszabadult, fogta a vándorbotot. Nem, ezt nem pa­naszként mondja: ez szép volt, hasznos. Naponta húsz kilomé­tert gyalogolt - ez volt az írat­lan szabály. Kilenc nap alatt érkezett Szegedre, ahol meleg étellel, zsebpénzzel fogadta a szakszervezet. Minden városban otthon volt. A szervezett mun­kások nagy családja várta, fo­gadta, tanáccsal, pénzzel, étel­lel segítette a valcolókat. Be­járta az egész országot, min­den nevezetes nyomdában töl­tött egy-két napot Hát ilyen ma nincs — s ezt megérzi a szakma. Negyven év o betűk között. Könyvtárnyi könyv megszületé­sének részese, sok évfolyamnyi újsághoz van köze. A legkülö­nösebb munka? - Ez 1945-ben volt, a felszabadulást követően. Siklóson frontlapot adtak ki a bolgárok — ő szedte. Voltok tu­dósítók, akik a német ellentá­madás napjaiban egyenesen a frontról jöttek, a friss hírekkel. Néha állva elaludt, másszor meg egyszerűen napokon ót nem érzett fáradtságot... A legemlékezetesebb könyv? — Az első, természetesen. Dr. Fejes: Siklós története — az első betűtől az utolsóig ő szedte. A legnehezebb? Ez egy egyházi könyv volt — szinte minden sor­ban egy-egy piros jellel, betű­vel. A színrebontás a legnehe­zebb nyomdai műveletek egyi­ke. Ezt a munkát is Kárpáti Ti­borral csinálták, aki a barátja Ausztria mezőgazdasága színes filmeken Az osztrák műszaki hét nyitánya Pécsett Mit tudunk nyugati szomszé­dunk mezőgazdaságáról? Na­gyon keveset és azt is felszíne­sen. Bár a tsz-szövetségek a szövetkezeti utazási irodán ke­resztül az utóbbi egy-két év­ben több ausztriai utazást szer­veztek termelőszövetkezeti veze­tők, agrárszakemberek részvé­telével, ezek programja főként turisztikai igényeket elégített ki. A legtöbb, amit a hazaérkezők megállapíthattak, hogy szépek az olpesi marhalegelők és jól működnek az osztrák tejszövet­kezetek. Az a mintegy nyolcvan bara­nyai agrárszakember viszont, aki részt vett az első ízben meg­rendezésre kerülő osztrák mű­szaki hét '-gnapi pécsi meg­nyitóján, komoly bepPantást nyerhetett egy ipari ország fej­tett mezőgazdaságába. A MT5Z Baranya megyei szervezetének frisseségét dicséri, hogy az or­szágban elsőként Pécsett tar­tották meg azt oz osztrák szí­nesfilm bemutatót, amely ke­resztmetszetben mutatta be az osztrák mezőgazdaság techni­kai fejlettségét, s számunkra is érdekes eredményeit. A tegnapi bemutatón hat filmet játszottak le. A tegnapi filmbemutató si­keréből kiindulva a rendezők elhatározták, hogy a jövőben a hazai előadásokat is filmvetí­téssel kapcsolják egybe — a megyei filmtárban jelentős film­anyag áll ehhez rendelkezésre —, mert egy-egy jó húsz perces film többet elmond egy ország, vagy üzem mezőgazdasági kultúrájáról, mint a több órás élőbeszéd. — Rné — Van járvány — de nem hong-kongi Az influenza járványról megkaptuk o jelentést a megyei KOJÁL-tól. Az elmúlt héten Baranyában 3995 új influenzás beteg jelentkezett. Ebben nincs benne Pécs új betegeinek szá­ma. A város ugyanis más időpont- ! ban, o hét közepén gyűjti össze oz | adatokat. A megyében tehát 2500-zal több új influenzás beteg volt az elmúlt héten, mint két héttel ezelőtt. A be­tegség szerencsére könnyű lefolyású, 2—3 nap alatt lezaj'ik. A tájékoztató szerint qócok is ki­alakultak Baranya területén: Pécs- váradon, Hosszúhetényben, Berkei­den és Komlón. A bányászvárosban található a legnagyobb góc. Ott ugyanis az elmúlt héten 927 új be­teget kezdtek kezelni, közöttük 455 fiatalkorút, többségében általános is­kolást. Tehát járványról, de nem hong-kongi járványról beszélhetünk. Az Tdén ugyanis — az ősz kezdeté­től tegnapig — Pécsett és Baranya meayóben összesen 25 beteg torok- öblítő folyadékából sikerült kitenyész­teni a hong-kongi, 1958--»* A/1 ví­rust. KÖ-U'Ok 1? volt pécsi, többi a megye különböző településén lakik. »olt, s akivé! ketten keltették életre Pécsett a könyvművésze­tet. Van persze humoros emlék is. Egy jogi művet szedtek, il­letve tördeltek, s amikor elké­szült egy ív — jött a módosítás. Valami jogi bizottság éppen azokban a napokban ülésezett Heteken ót csak korrigáltak - végül per is lett belőle. Fehér fényben úszik a szedő­terem, a tördelők hatalmas asz­talsora — s Tóni bácsi egyszer­esek tenyerébe hajtja a fejét. Ez volt az élete: ez a zsongás, ez az örökös mozgás, ez a min­dig más. Újságírók, szerkesz­tők, írók, szedők, gépmesterek, kíváncsiskodók. A nyomdában nincs két egyforma perc, s nincs két egyforma ember. Lassan mór tíz éve, hogy művezető. Vezetői stílusa? Olyan csúnyán néz, ahogy csak nézni lehet. Nem vezetni kell, kolléga, hanem érteni a dol­gokhoz, s példát mutatni min­denütt, ahol lehet... Ez az utolsó nap. Az asztal alatt, a betű szekrények mellett üvegek — csengetés után bú­csúztató. Holnap már nem kell korán kelni, nem kell a batár­idők miatt izgulni, nem kell a hanyagság láttán mérgelődni. Vége. Jó pihenést, Tóni bácsi — s érezd, tudd mindig: meg­érte ... Békés Sándor A Hét stábja Dunaszekcsőn Svenk Indul a templomtorony­ról I Fiúk figyelem I A csapót kérem I... Már megint hol hagytátok? Dsd kézzel. Na ... felvétel indul I I I Felberreg a felvevőgép. Kint a Duna-parton Botz Lajos ta­nácselnök és Horváth János a Hét riportere beszélgetnek. A víz felső kanyarulatánál uszály tűnik fel. — Jöhetnél egy kicsit gyor­sabban is — jegyzi meg valaki. ♦ Hétfőn este a az emberek mind az eljövendő nagy ese­ményről beszélgetnek. Falugyű­lés lesz. Első alkalom itt hely­ben, hogy amióta az új tanács- törvény életbe lépett, össze­jöhetnek a szekcsőiek, a báriak, s így a „falu füstjén” megbe­szélhetik a közös teendőket. Fél hétkor pedig a tanácselnök­helyettes bevezetőjével megkez­dődött a falugyűlés. Felsorolni is nehéz lenne a kívánságokat — mi lesz a tsz-nyugdíjjal, az üdülőteleppel, az óvodával, az öregek napközijével —, min­denesetre a gyűlés végén töb­ben megjegyezték: valami ilyen hiányzott. Ez a fórum, vagy mi­ként is hívják ...? * Sabók Ferencet, a Hét szer­kesztőjét kérdeztem: — Hogyan kerül a Hét Duna- szekcsőre? — Megtudtuk, hogy egy hét­fői napon, itt Baranyában, eb­ben a községben tartanak falu­— DIAKBAL december 4-én, szom­baton 19 órai kezdettel a Doktor Sándor Műv. Központban (Déryné u. 18,). A Zsoldos-zenekar játszikI (x) Felajánlunk készletünkből azonnali átvételre: ABRONCSACÉLT 30x1,5, 30x3, 30x4, 36x1,5 40x3 MÉRETEKBEN HIDEGEN ALAKÍTOTT DUNAÚJV. ZART SZELVÉNYT 50x40x1,5, 50x50x4 MÉRETEKBEN, HIDEGEN ALAKÍTOTT U-ACÉLT 50x40x2,5, 28x33x3 MÉRETEKBEN, HIDEGEN ALAKÍTOTT KÖRSZELVÉNYŰ CSÖVET 38x2,5 MÉRETBEN, LAPOSACÉLT 25x8, 30x10, 36x6, 50x5 MÉRETEKBEN, T-ACÉLT 40x40x5 MÉRETBEN, TŰZI HORG. LAGYHUZALT 1, 4, 2, 2, 2, 3, 4 MÉRETEKBEN, FENTI ARUKBÓL AZ ARUK MENNYISÉGÉTŐL FÜGGŐEN ÁRENGEDMÉNYT ADUNK. VARJUK SZIVES MEGRENDELÉSEIKET. „DUNA“ Vas- Műszaki Keresk. V. Székesfehérvár, Mártírok útja 5. TELEFON: 126 20 934 MELLÉK, TELEX: 021-393. ÜGYINTÉZŐ: CSERESZNYÉS JANOS. gyűlést Tulajdonképpen az új tanácstörvény adta ezt a lehe­tőséget, s mi annak idején fog­lalkoztunk a Hét műsorának ke­retében e témával. Most az a célunk, hogy bemutassuk en a gyűlést, s ezen keresztül az em­beri gondokat, eredményeket. S azt, hogy mit is ér nekünk ez a fórum, mit ér a falusi em­bereknek. — Az anyag tehát erre épül... — A tegr.ap esti összejövete­len csak jegyezgettünk, figyel­tünk a kérdésekre, a kérdezők­re. Ma és holnap készítjük el a riportot itt a községben, fel­keresve a hozzászólókat, s újra kérdezünk. — Hallhatnánk-e valamit ma­gáról a Hét-ről? — A főszerkesztőnk Polgár Dénes. Ö irányítja a kollektív munkát, melyben a jelen stáb a következő felállításban „ját­szik”: Radó Gyula a rendező, Mohai János az operatőr, Hor­váth János riporter, tíz-egyné- hány tagú műszaki személyzet és én. A Hét programját talán így lehetne megfogalmazni: minden fontos bel- és külpoli­tikai eseményen részt venni és erről az utca emberének igé­nyeit figyelemmel tartva beszá­molni, és természetesen meg­szólaltatni magát az utca em­berét is. Hogy népszerű-e .. .? A statisztikusok azt mondják. — A mai forgatásból mikor lesz műsor? — Talán a hét végén, de ad­dig még sok minden történhet.« Mindenesetre nem szeretném, ha fejemet vennék egy esetle­j ges kérdésért a helybeliek ... — A Riporter kerestetik győz­tese volt... — Ma a Hét egyik riportere vagyok. Horváth János, nős, — és szeretem a munkám. Egyéb­ként fatális tévedés, ha valaki azt hiszi, hogy sokat utazom külföldre. — Hol kezdte a kamerákkal való ismerkedést? — Egy pár perces vöröske­resztes filmben, jó 15 éve. Kern András volt az egyik partnerem, s ha jól emlékszem én játszot­tam a Pöttyöst. De van még egy filmszerep: a Nyomorultakban Gavroche magyar szinkron­hangja. — Mit jelent a népszerűség ? — Ó, igen. A stáb tagjai kö­rül egyedül csak engem lát­nak. Úgymond reflektorfényben vagyok. Ügy érzem hórom fo­kozata van: mikor először is­merik fel az utcán az embert, akkor boldog. Aztán zavaróvá válik ez az egész, de néha még­is csak bosszant, ha nem tud­ják, hogy ki vagyok. — Meddig marad a stáb Szekcsőn? — Holnap estig. A Svenk tehát megvan. Ez egyébként azt a pontot jelenti, ahonnan a kamera megindul. Botz Lajos tanácselnök Horváth János mikrofonja előtt beszél a két községről, az emberekről, a munkájukról, a terveikről, a festői Duna port Szekcsőjéről. A riport harmadik indulásra elkészül. Kozma Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom