Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fiSé* Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 305. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. december 28., kedd Mire számíthatunk jövőre a közoktatás területén? Növekszik a tanácsok támogató munkája Tovább fejlődnek a művészetek és a könyvkiadás Előkészületek a Kodály-, Petőfi- és a Dó zsa-m egem fékezések re llku Pál művelődésügyi miniszter nyilatkozata Az oktatásügy, a művészeti élet és a közművelődés elmúlt év eredményeiről és a következő esztendő feladatairól nyilatko­zott llku Pál művelődésügyi miniszter Szőke Sándornak és Vágó Tibornak, a Ha^r Távirati Iroda munkatársainak: KÉRDÉS: Egy esztendő telt el a pórt X. kongresszusa óta: mint a kongresszuson is meg- - fogalmazódott, az oktatásügy számos eredménye mellett szükségessé vált a továbblé­pés elemzése is. Mi történt 1971-ben, és mire számítha­tunk 1972-ben a közoktatás területén? > VÁLASZ: A kongresszus ha­tározata alapján egy évvel ez­előtt széleskörű elemzés indult meg o Központi Bizottság ve­zetésével az oktatásügy egész területén, s az utóbbi hónapok­ban megkezdődött a feltárt problémák megoldását szolgá­ló teendők kidolgozása is. A munka még folyik, s részt vesz­nek benne a Művelődésügyi Minisztérium dolgozói is. A vizs­gálat eredményeiről még korai volna beszélni, az azonban kezd. kirajzolódni, hogy a köznevelés bonyolult, szerteágazó és min-' dig sok pénzt igénylő problé­máit nem lehet egyszerre, egyetlen rohammal megoldani; ott kell előre lépni, azon a pon­ton vagy azokon a pontokon ahol a tartalmi és az anyagi feltételek megértek, illetve meg­teremthetők. Az elmúlt tanév végén — a kormány rendelete alapján - az alsó- és középfokú oktatási in­tézmények oktatói jelentős bér- i emelésben részesültek. A beve- | zetett új bérezési rendszer jó j hatást váltott ki a pedagógusok körében. Ez volt az első olyan fizetésrendezés, hogy a bérek általános emelésével együtt a nevelők minőségi munkáját' is honorálni tudtuk. Az 1971-ben elfogadott ta­nácstörvény alapján a helyi ta­nácsok váltak az iskolák gaz­dáivá. A tanácsok hatáskörének bővítésében a Művelődésügyi Minisztérium eddig is „tanács­párti” volt, most is az az állás­pontja, hogy hatáskörük tovább szélesedjen, s a feltételek meg­teremtésével párhuzamosan ki­terjedjen az alsó- és középfokú oktatás egészére. Nekünk jó ta­pasztalataink voltak és vannak a tanácsoknak a közoktatást támogató munkájáról; számok alapján bízunk benne, hogy a IV, ötéves tervben s így 1972- ben is kiemelten törődnek a tanteremépítéssel, az óvodai, a kollégiumi férőhelyek bővítésé­vel, a tanulószobai, menzai el­látás javításával. Bővült és 1972-ben tovább bővül igazgatóink hatásköre. Növeltük önállóságukat intéz­ményeik pedagógiai irány'tásá- ban, igazgatásában, fokoztuk felelősségüket a tantárgyi akta tó-nevelő munka színvonalának emelésében. A hatáskor bővíté­sével együtt gondoskodunk a tantestületi demokrácia további intézményes kiszélesítéséről, az iskolai légkör javításáról, a ta­nulók jogainak és kötelességei­nek jobb összhangjáról. A fizikai dolgozók gyerekei­nek támogatására — az Orszá­gos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanáccsal együttműködve — elő­terjesztést dolgoztunk ki a kor­mány részére, ebben többek kö­zölt vázoltuk a kollégiumi háló­zat fejlesztésének programját és az 1973-ban bevezetésre ke­rülő középiskolai ösztöndíjrend- iáért is. A kormány elfogadtc javaslatainkat. Reméljük, hogy fokozatos életbe léptetésükkel tovább tudjuk csökkenteni a munkás-paraszt tanulók hátrá­nyait. A pedagógushiány csökken­tésére jelentősen növeltük a nevelőképző intézmények hall gatóinak létszámát, Hajdúszo­boszlón új óvónőképzőt avat­tunk, Szombathelyen matemati­kai tanárképzést indítottunk. Képesítés nélküli pedagógusa­ink túlnyomó többsége tanul. A megyék ezután csakis olyan ké­pesítés nélküli nevelőket alkal­mazhatnak, akik a nappali ta­gozaton sikeres felvételi vizsgát tettek, de hely hiányában nem tudták felvenni őket. A pedagógusok lakáskörül­ményeinek javítására 1972-ben is országosan több mint ezer pedagógusnak juttattunk lakás- építési kölcsönt.'Már a mostani tanévtől kezdődően megnöve­kedett a falusi, tanyai nevelők letelepedési segélyének és terü- 'eti pótlékának összege. KÉRDÉS: Hogyan vonható meg a mérleg a kongresszus óta eltelt egy esztendő tükré­ben a művészeti élet fejlődé­sét illetően? Melyek azok a legfontosabb feladatok, ame­lyeket 1972-ben kell megvaló­sítani? VALASZ: E területen is első­sorban néhány kiemelt ese­ményről szólok, megoldandó tartalmi problémákról csak ke­veset, pedig bőven vannak. Al­kotó művészeink segítségével 1971- ben fokoztuk a művészi al­kotó műhelyek önállóságát és felelősségét. Számos olyan al­kotás és esemény tanúi vagy résztvevői lehettünk, amelyek magas színvonalon szolgálták népünk szellemi és erkölcsi fel- emelkedésének ügyét, s világ­szerte fokozták népünk alkotó erejének, kultúrájának megbe­csülését Az a lendület, amely példá­nak okáért a magyar dráma színpadra vitelében az utóbbi években kibontakozott, 1971- ben sem torpant meg. Dráma­íróink égető, aktuális társadal­mi és erkölcsi kérdéseket dol­goztak fel, arra keresve választ, milyen kereteket biztosít fejlődő szocialista társadalmunk az egyén és a közösség számára, hogyan kell élnünk e lehetősé­gekkel, az 1970-71. színházi év­adban ismét nőtt a nézők és ezen belül a színházba járó fia­talok száma. Ezt a folyamatot 1972- ben tovább szeretnénk erősíteni, s ebben bizonyára se­gítségünkre lesz a többi közöt* az is, hogy a múlt évben végle­ges otthonra talált a Bartók Színház és a 25. színház. A ma­gyar színház — és általában a magyar kultúra — nemzetközi kapcsolataiban példa nélkül ál­ja eseménysorozat volt a Szov­jetunióban megrendezett ma­gyar zenei és drámai művek fesztiválja. Ez nemcsak azt je­lentette, hogy egy soknemzeti­ségű baráti országban 73 szín­házban mutattak be magyar színpadi műveket, hanem azt is, hogy e művek repertoáron ma­radnak, s így tovább fokozódik ez érdeklődés drámaművésze- tünk alkotásai és a magyar szín ha zj kultúra »ránt. A magyar zeneművészet évek óta megfigyelhető gazdagodá­sában is jelentős új értékek születtek. Világszerte elmélyült a magyar zeneművészet és XX. századi hagyományai iránti ér­deklődés. Ezt igazolja az a rendkívül széleskörű ünnepség- sorozat, amellyel világszerte Bartók Béla születésének 90. év­fordulójára emlékeztek. A ma­gyar és a szocialista előadómű­vészek nagy seregszemléje és egyúttal példamutató népszerű­sítése folyt 1971-ben a Magyar Televízió interfórumán. Felejt­hetetlen élményt nyújtott a Bol- soj budapesti vendégszereplé­se: ugyanakkor a magyar ope­rakultúra életerejét mutatja, (Folytatás az 5. oldalon) Vállalati és tanácsi együttműködéssel Öfvenszemélyes óvoda építését kezdik meg Szerződés a kivitelezésre — Átadás 1972 szeptemberében Hird, december 27-e, 12 óra 25 perc. A Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat pécsi Fonó- és Szövőgyárának igazgatói iro­dájában ekkor írták alá azt a szocialista együttműködési meg­állapodást, amelynek értelmé­ben .két vállalat és a helyi ta­nács kooperációjában 1972-ben megépítik a felemás közigazga­tási helyzetű község első' — 50 személyes — óvodáját. A szer­ződést a Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat részéről Tóth Lász­ló vezérigazgató és Juhász Lász­ló gyáregységi igazgató, a Be­ton és Vasbetonipari Művek ré- részől László Imre, a pécsi gyár igazgatója, tanácsi részről pe­dig Takács Gyula, Baranya me­gye Tanácsának elnökhelyettese és Deák Józjsef hirdi községi tanácselnök írta alá. NEM EZ AZ ELSŐ A községben települt, bár köz­igazgatásilag pécsi területen mű­ködő két gyár nem minden önzés nélkül segíti Hird fejlődését. Az önzés ebben az esetben dicsé­retesnek tekinthető és az em­ber arra gondol, vajha minél több vállalatunk lenne ilyen önző. A Fonó és Szövőgyár és a betonárugyár egyaránt hely­beliekre kíván támaszkodni a munkaerőellátásban, ezért fon­tos feladatának tekinti, hogy Hirden lakó dolgozóinak jó élet­körülményeket biztosítson. Az el­ső közös létesítmény a törpe­vízmű volt. Amióta az megvan — tavasszal volt az avatása —, az önálló tanácsú Hird lakosai­nak van jó ivóvizük. Az avatá­son vetődött fel a gondolat: a községnek óvodára is szüksége lenne, hiszen így sok otthon- maradásra kényszerült asszony ismét munkába állhatna. A gon­dolatot tett követte. A Kender­fonó és Szövőipari Vállalat sze­gedi központja elvállalta egy 50 személyes napközi otthonos óvo­da tervének elkészítését, a Be­ton- és Vasbetonipari Művek pécsi gyára pedig az előregyór-' tott elemek gyártását. A tegnapi aktussal tettek pontot az elő­készületek utón. Az asztalon oz aláírásra váró együttműködési szerződéssel együtt ott van az új óvoda teljes tervdokumentá­ciója is. A LEGJOBBKOR A hirdiek régóta érzik oz óvoda hiányát, hiszen o község­ben pillanatnyilag semmilyen gyermekintézmény nincs. Az az édesanya, akinek gyermeke nem érte el az iskoláskort, kénytelen otthonmaradni, ha nincs valaki a családbon, akire gyermeke gondozását bízhatná. A mago erejéből a község nem gondol­hatott óvoda létesítésére, ezért a két partner a legjobbkor je­lentkezett a segítő szándékkal. A Fonó- és Szövőgyár két éve befejezett 30 milliós rekonstruk­ciója után ebben az ötéves tervben 20 millió forintot for­dít kapcsolódó létesítményekre. Ezek sorában jutott pénz az óvodára, s jut majd a 600 sze­mélyes étteremre, amely köz­ségi igényeket is kielégít majd. PÉLDAMUTATÓ KOOPERÁCIÓ Az óvoda tervezett költsége 2.1 millió forint. A kooperáció­ban résztvevő vállalatok és o tanács egyenlő arányban osz­tozik ezen. A tanács által ren­delkezésre bocsátott területen — az új település központjá­ban jelölték ki az óvoda helyét — már végeztek bizonyos föld­munkákat, a leszállított tervek alapján a BVM már gyártja az elemeket, s a szerződés aláírá­sakor már azon vitatkoztak a szerződő felek, hogy oz óvoda átadásának határidejét hogyan rögzítsék, szeptember elejére, vagy végére, netán csak úgy, hogy szeptember... A lényeg az, hogy ma, a szerződés alá­írását követő napon példa­mutató gyorsasággal megkezdik a munkát is. A BVM-nél éppen most felszabadult építési kapa­citást Hirden „vetik be", hogy egyetlen nap se menjen veszen­dőbe. Mindezek után felesleges elmondani, hogy az érdekeltek o pénzügyi fedezetet is bizto­sították idei eszközeikből a hirdi óvodához. Méq talán annyit, hogy g 700 ezer forintokért g Fonó- és Szövőgyár és a BVM 16—16, a községi tanács pedig 18 férő­hely felett rendelkezik. Ez a másik oldala a hirdi példának, ami követőkre vár. H. I Egy év múlva próbaüzem? A Mohácsi Farost beruházásának utolsó évében sokasodnak a gondok: pénz, energiaellátás, határidők í Az új irodaépület, s az ebéd­lő elkészült. Baranyában isme­reteink szerint nincs korszerűbb, szebb hasonló létesítmény. Igaz, oz eredetileg kitűzött határidők i egy kissé eltolódtak, de végül I is elkészült a Mohácsi Farost­lemezgyár 454 millió forintos, beruházásának első épülete. A hosszantartó ősz - jó idő — le­hetővé tette. Hogy az építők a határidő-csúszásokból hónapo­kat behozzanak - a 60 ezer tonnás bővítés most az év vé­gén úgy áll, hogy oz eredeti terveknek megfelelően 1973. ja­nuár első napjaiban a próba­üzem megkezdődhet. Az ugyan­csak elkészült ragyogó kivitelű készáruraktárban az új gyár gépeinek 70 százalékát raktá­rozzák - úgy tűnik a technoló­giai berendezések beszerzésé­ben nem lesz hiba. Gond azonban — mint a leg­több beruházásnál — Mohácson is bőven akad. A jelenlegi leg­nagyobb problémát a gyár ve­zetőinek a beruházás költségei­nek emelkedése okozza. Az építőipari árok emelkedése, a tervezésnél számításba nem vett beruházási költségek, s a gépi berendezések árnövekedé­se várhatóan mintegy 100 mil­lió forintos költségnövekedést eredményez. A Gazdasági Bi­zottság a jövő esztendő elején dönt: ki viselje a többletkölt­ségeket. Addigra ugyanis a mostani árváltozások hatását be lehet majd számítani. A MOFA vezetői három elképze­lést javasoltak; a vállalati tar­talékalapok nagyobb igénybe­vételét, az állami kölcsön ide­jének felemelését (a mostani határidő hét és háromnegyed év — 10 évre kérik most az új hitelidőt) s végül hogy az ár­változások miatt jelentkező többletköltséget az állam vál­lalja magára. A gyár ugyanis fejlesztési alapiét 10 évre lekö­tötte a beruházás érdekében, újabb terheket már alig képes vállalni. A beruházáshoz szük­séges gépek árának növekedé­séről elég csak egyetlen pél­dát említeni: 1971. júniusában 60 ezer forintért megrendelt villanymotor ma 80 ezer forint­ba kerül. S ebből a fajtából 250 darab kell. Van azonban más goad is, A próbaüzem beindításához nél­külözhetetlen központi transz­formátorházat megépítették. A fatéri trafó készítése azonban késik, s hiába lesznek az épü­letek készen, várhatóan a jövő esztendő áprilisára, ha nem lesz villamos energia a gépek meghajtására. A beruházás si­kere pedig jórészt azon is mú­lik: júliusban, legkésőbb szep­temberben megindulhatnak-e az aprítógépek — ugyanis a fa- aprítékot a megnövekedett fa­rostlemezgyártó kapacitáshoz előre kell készíteni. A transzfor­mátorházat a Villamos Állomá­sokat Szerelő Vállalat készíti — a határidőkben azonban ez ideig nem sikerült a beruházó­nak és kivitelezőnek megegyez­nie. Van azonban más gond is. Az erőművet a tervek szerint olajtüzelésű kazánokkal kíván­ják felfűteni. A széntüzelésű ka­zánok átalakításához azonban kivitelezőt eddig nem sikerült találni. A Könnyűipari Szerelő Vállalat 1974-re vállalná - az azonban túlságosan késő. Most átmeneti megoldásként a pró­baüzemhez szükséges gőz elő­állítására egy ideiglenes olaj- tüzelésű kazán beállítását ter­vezik. Az energiaellátással kap­csolatban azonban még továb­bi nyitott kérdések is vannak: nincs kivitelező a vízelőkészítő és oz olajlefejtő építésére: Fél esztendővel ezelőtt ke­vésbé volt reményteljes az 1973- as próbaüzem, mint most. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat azonban a hosszan tartó jó időt kihasználva kitű­nően szervezte meg a munká­kat. A tervektől eltérően előny­be helyezte azokat a munkákat, amelyek csak jóidőben végez­hetők - anyagtorony, lapképző, pincefödémvasalás, betonozás — s későbbre azokat a munká­kat, amelyek a rossz idő beáll­ta után is munkateret biztosí­tanak. így az építés megfelelő derűlátásra adna okot, ha: az építőipari árváltozások azonban a határidőkben is zavart okoz­nak, A Mohácsi Farost beru­házásánál a téliesítési többlet- költségek, s 8 százalékos felár miatt történik most a kötélhú­zás, melynek egy részét a MO­FA ki is fizetné, ha az eredeti­leg meghatározott határidőre a gyár beindulna. Ha azonban késve indul a nagyobb rneny- nyiségű termelés, s a beruházás költsége is megnő — ráfizetéses vállalkozás lesz többletköjtséget fizetni. L. J. W&M ■■1 A befejezés előtt álfő készáruraktár Fotó; Erb János i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom