Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-25 / 304. szám
13 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. december 23, Európa asztala A határidőnaplókban ott van már jönéhány bejegyzés, nyilván a diplomáciai határidőnaplókban is jó- néhány naphoz jegyezte be tennivalóit nagykövet, protokollfőnök, külügyminiszter. Von azonban egy esemény, amelynek napját ma még nem tudjuk, pedig egyre több helyről hallani: az új esztendőben sor kerülhet rá. Az európai biztonsági és együttműködési értekezletről van szó: arról, a földrészünk minden országának részvételével mielőbb összehívandó tanácskozásról, amelynek javaslatát a szocialista országok vezetőinek, a Varsói Szerződés tagállamainak 1969 márciusi budapesti felhívása tette oda a földrész politiku-* | sóinak asztalára. A valóságot pontosan, határozott szóval kimondó okmány a budapesti felhívás: „Napjaink Európája, ahogy a második világháború után kialakult, több mint 30 nagy és kicsi, különböző társadalmi rendszerű, földrajzi elhelyezkedésű és érdekű országot jelent. A történelem akaratából azonban egymás mellett kell élniük,, i ezen a lényen senki sem változtathat" - szögezte le a budapesti fel- ! fzivás. S ho o „napjaink Európája" fogalmazás a jelenről beszél is, elkerülhetetlen. hogy o földrész helyzetét végiggondolva ne bukkanjon fel múlt is, jövendő is.. Múlt — azaz o háborúk tüze az öreg földrész sebzett testén, a má- ' sodik világháború sorsfordító nagy csatái o Volga mentén, Moszka körül, az Atlanti-óceán partjain, az Ap- j pennini-félszigeten, a Balaton, a Dnyeper, francia és német vizek partjain, az első világháború Marne- j menti csatái, vagy még előbbi, régirégi fegyveres összeütközések vén | könyvekből megidézett emléke. Igen, vén kontinensünk nemcsak kultúrák bölcsője, hanem katonatemetők földje is volt századok során át A jövőt úgy rajzolta meg, persze j még csak körvonalaiban, a budapesti felhívás is, s az czóto elhangzott szocialista nyilatkozatok sora — közöttük a legutóbbi, a decemberi variéi külügyminiszteri tanácskozás köz- j feménye, ahol a szocialista osrzágok azt ajánlották az európai országok, j az USA és Kanada kormányainak, hogy „késedelem nélkül kezdjék meg j az európai értekezlet gyakorlati előkészítését, s ezzel biztosítsák az értekezlet 1972-ben történő összehívását”- hogy az országok egyenjogúságának, függetlenségének és szuveréni- tásának tiszteletbsntartása alapján alakuljanak, fejlődjenek tovább az európai országok közötti kapcsolatok. Két éve még csak reménykedtünk egy sor olyan lépésben, amely túl légkör-javító szerepén igazi előrelé- | pés. Azóta aláírták — és most már várhatólag mielőbb ratifikálják - a szovjet-nyugatnémet és a lengyelnyugatnémet egyezményt, létrejött Nyugat-Berlin kérdésében a négyha- talmi megállapodás s éppen a minap a közvetlenül érdekelt felek, az NDK kormánya, az NSZK kormánya és Nyugat-Berlin szenátusa is szerződésben rendezték a tranzitforgalommal és más kérdésekkel kapcsolatos ügyeiket. Az európai értekezlet ellenfelei éppen ezeket a lépéseket emlegették, mint „szükséges előfeltételt” a konferencia összehívásához. Legutóbb, Brüsszelben; a NATO-tanácskozáson azonban már ezek az erők is utóvéd- harcokat yívtak - világossá lett, hogy 1971 utolsó heteiben megtermelődtek a lehetőségek a konferencia össze- - ülésére. A politikában dátumokat illetően j sem okos dolog a találgatás-jósolga- tás, igy hát nem érdemes töprenge- j ni, pontosan naptár szerint mikor is j lesz — az eddigiek szerint a finn fö- j városban,. Helsinkiben - az európai ; értekezlet nyitó ülése. Diplomaták határidőnaplójában tehát még nem jegyezhető elő - de van, ahol már számolnak a valószínű dátummal. Az erdőben oly j gazdag, oly remek bútoriparral rendelkező Finnországban nyilván igen hamar hozzálátnak a legmegfelelőbb faanyag, a legjobb furnir kiválasztásához a szakemberek: az asztalt mindenképpen jóelőre el kell készíteni. S ez nem akármilyen asztal lesz; a harmincnál több európai ország, az USA és Kanada képviselőinek kényelmes, jó helyet kell biztosítani körülötte, hogy nyugodtan vitázhassanak, tárgyalhassanak a béke és «Hegért és jegyében - lehetőleg már 1972- l ben. GARDOS MIKLÓS Az atomenergia a béke szolgálatában Ez év szeptemberében immár negyedszer gyűltek össze a világ atom- tudósai, hogy az ENSZ kezdeményezésére létrejött konferencián az atomenergia békés hasznosításának kérdéseivel foglalkozzanak. Az első tanácskozásra 1955,-ben . került : sor, amikor a Szovjetunióban már működött a világ első atomerőműve, felcsillantva a reményt az emberiség számára, hogy az atomenergia nemcsak a pusztítás eszköze lehet, hanem a tudományt, a haladást, a jólétet szolgáló törekvéseké is. A Nemzetközi Atomenergia ügynökség adatai szerint p világon ma körülbelül 700 atomreaktor van, részben üzemben, részben az építés stádiumában. Ezek közül 367 kutatóreakto... am'e'yek 17 különböző orr*---~bcg működnek. Az egykori atomtitok mítosza tehát alaposan szart’e.osziot; az elmúlt egy-két évtized alatt. Egyre több * aiomerömü A világ atomerőműveinek összteljesítménye ma 20 000 megawattra tehető, ami Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária együttes villamosenergia termelésének felel meg. A jelen évtized során tizenötszörösére, az évezred-fordulóig pedig százötvenszéresé- re, (!) nő majd az atomerőművek villamosenergiát termelő kapacitása — vélik a szakemberek, hozzátéve, hogy 2000 körül a teljes villamosenergiafelhasználás felét atomerőművek fogják adni. • ményekre vezetett. Fizikusok, vegyészek, biológusok, orvosok, agronómu- sok csodálatos dolgokat hajtanak végre .segítségükkel. A radioaktív jód lehetővé teszi a pa'zsmúipy működésének és működési zavarainak megismerését. A radioaktív nátriummal a szív- és vérkeringósi betegségeket lehet felismerni és tanulmányozni. A radioaktív foszfor az agydaganatok pontos lokalizálását segíti elő, s ezzel megkönnyíti az operáció útján történő eltávolításukat. A radioaktív kobalttal és céziummal hallatlan erősségű sugárforrásokat lehet létesíteni a belső daganatok „célzott” szétroncsolására. E kobglt- és cé ziumágyúk súg érözönében élelmiszereket is sterilizálnak, tartósítanak, laboratóriumi és ipari méretekben egyaránt. Az agrárszakemberek nemesítés! kísérleteket végeznek radioaktiv sugár- kezeléssel. Részint a vetőmagok besugárzásával, részint o növények su- gárhütásnak való kitételével érik el meglepő, jobb és több terményt létrehozó eredményeiket. Miniatűr atomtefep Az atomenergia békés célú felhasználhatóságának soko'dalúságát jól példázza az alábbi alkalmazási., lehetőség. A szívstimulátofok (pacemakerek) energiaforrásaként eddig kis akkumulátorokat használtak, melyek élettartama egy-másfél év volt. A telep-' cseréhez szükséges operáció elkerülésére ma már 10—15 éves élettartamú radioaktív energiaforrásokat építenek be a szívbetegek szervezetébe. E plutónium 238-cal vagy prométium 47-tel működő nukleáris telepek teljesen veszélytelenek, sugárzásuk dózisa 'nem haladja meg a világító számlapú karóráét. A jövőben a hallásjavító készülékek áramforrásaként is szóba jöhet ez a hosszúéletű kis nukleáris telep. Tanreaktor az egyetemen Egyetemeink hallgatói ma mar tanulmányaik alatt közeli ismeretséget kötnek az atomtechnikával. A Műszaki Egyetem EK—10-es típusú, urán 235-ös fűtőelemekkel működő tanreaktora segítségével tanulmányozhatják a nukleáris elektronikát és a gyakorlatban' szemlélhetik egy atomreaktor működését. Felhasználhatják e kis teljesítményű, de annál hasznosabb reaktort sugárforrásként magfizikai és tieutronfizikai mérésekhez, radioaktív izotópokat állíthatnak vele elő, * Az atomcsend-egyezményy és az atomsorompo-szerződés kedvezőbb Korszerű egészségügyi izotőpiizsgálat légkört teremtett a világ tudósai síé* mára, hogy békéscélú tevékenységükkel „kikövezzék” az atomkorszak felé vezető utat Slaho István Érdemes elgondolkozni rajta, hogy a Föld nagyon is véges szén-, olaj- és földgáz-készleteinek tudható-e be e tendencia, vagy más okok is közrejátszanak az atomerőművek elterjedésében? Annyi bizonyos, hogy a vizek és a levegő szennyezettségének alakulására jótékony hatással lesznek aZ atomerőművek., Hogy anyagforgalomban milyen mértékű a megtakarítás, arra szolgáljon példával a „Sze- ver” típusú atomerőmű: egy 1500 kilowatt teljesítményű energiabiok!? 30 kp 235-ös uránnal öt éven át üzemel! E teljesítmény eléréséhez 25 ezer tonna olaj elégetésére lenne szükség hagyományos erőműben. Pedig a „Szever” a legkisebb méretű reaktorok közé tartozik, ma már nem ritkaság az 1—1,5 millió kilowatt teljesítményű nukleáris erőmű sem (sőt, a Leningrad mellett most épülő óriás atomerőmű kapacitása 2 millió kilowatt lesz: új „világcsúcs”). Az első atomerőművek üzemeltetése még nagyon gazdaságtalan volt. Ma mór viszont nyugodtan beszélhetünk a más erőműtípusokkal való versenyképességükről, különösen akkor, ha az erőművek hulladékhőjét hasznosítani is tudják (pl. tengervíz sótalanítósra, távfűtésre, Szibériában a fagyott talaj fellazítására stb.). Bizonyos, hogy a nukleáris energia gazdaságosságának további javulása nagy hatással lesz a világ iparára és gazdasági szerkezetére. A jövőben a hajózás éppúgy igényt fog tartani a nukleáris energiaforrásokra, mint az űrkutatás. Az űrhajókban, mesterséges holdakon elhelyezhető kis reaktorok már túljutottak a kísérleti, stádiumpn. Kezdetben még 100 kg-os reaktorsúly volt szükséges minden kilowatt elektromos teljesítmény előállításához, ma már 30 kg- nál tartanak. Irányított robbantások Az egyébként félelmetes pusztításra képes atomrobbanás megfelelő .irányítás és felügyelet mellett az építés szolgálatába állítható. Több példa van már rá, hogy nukleáris töltet fel- robbantásával hatalmas víztároló medencéket, gátakat alakítottak ki, hegyeket mozdítottak el, a szó szoros értelmében. A legjobb úton vagyunk alfélé, hogy ez a módszer félelemmentesen és elterjedjen használatossá váljék, természetesen az alkalmazhatóság feltételeinek gondos elemzése mellett. • A kimerültnek látszó olajmezők utánpótlását többször is sikerűit már föld alatti atomröbbantásokkal helyreállítani. Szovjet mérnökök és nukleáris szakemberek figyelemre méltó módszert dolgoztak ki a begyulladt földgáz- és kőolajkutak megfékezésére. Mélyen a föld alatt elhelyezett harminc kilotonnás bombáit felrobbantásával zárják el a tüzet tápláló gáz, illetve olaj útját. Rad!oa!<tlv izotópok A radioaktív izotópok alkalmazásé már eddig is rendkívül jelentős eredRegényhősök — harminc év után Látogatóban a „Voiokalamszki országüt” szerzőjénél Moszkva, Csernyahovszkij . utca. Itt lakik Alekszandr Bek, a Voiokalamszki országút című dokumentumregény szerzője. ...1941. őszén, a szovjet nép életének' e nehéz hónapjaiban, amikor a német fasiszta seregek Moszkva alatt álltak, Panfilov tábornok gárdistái testükkel állták útját az. ellenségnek. És a voiokalamszki országútriál védték meg fővárosukat. E hősi tettükről szól Alekszandr Bek regénye, aki akkor az egyik gárdazászlóalj főhadnagyi rangban lévő parancsnoka volt. A könyv olvasói bizonyára emlékeznek még rá, hogy egy német katona szüntelenül ezt hajtogatta Panfilov tábornok előtt a kihallgatáson: „Reggelizni: Folokclamsrk, ebédelni: Moszkau.” Ez volt a hitleristák terve. A Vörös Hadsereg harcosai azonban mindhalálig kitartottak, és megállásra kényszerítették a német tankokat. A hitleristákat visszavetették 120—400 kilométerre Moszkvától. A németek Moszkva alatt elszenvedett veresége nagy nemzetközi visszhangot keltett és jelentősége meghatározó szerepű volt az egész háború kimenetelére. A VolokalamsZk irányában folytatott harcok véres, kegyetlen, dp felbecsülhetetlen értékű iskolát jelentettek a szovjet katonák számára az egyszerű harcostól a legmagasabb parancsnokig. Ezt írja meg könyvében Alekszandr Bek. Azóta harminc esztendő telt el. .. .Idős, magas, sovány férfi nyit ajtót: az író. Érdekel, mikor találkozott legutóbb könyve életben maradt szereplőivel, mit tud róluk, hogyan élnek most — A közelmúltban két ízben is jártam o voiokalamszki országúton — mondja Alekszandr Bek —, éppen azokon a helyeken, ahol a könyvemben leírt események lejátszódtak. Ezen kívül jártam Isztrában egy irodalmi esten. Ez a Moszkva környéki városka azért is kedves minden orosz em bér számára, mert egyrészt itt élt Csehov színművének három nővére, másrészt 1941-ben Beloborodov ezredes gárdistáinak sikerült visszahódítaniuk a fasisztáktól. A városi művelődési otthonba sokan eljöttek a legendás ütközet egykori résztvevői közül. Kiderült, hogy a háború után többen itt telepedtek le Moszkva környékén a voiokalamszki és isztrai körzetben. Ezt az estet Isztrában Alekszej Szur- kov költő vezette. Ő harminc éve Beloborodov hadosztályának állományában volt, és itt alkotta Fedezék című dalát, melyet aztán széltében-hosszá- ban fújt az egész hadsereg, az egész front. „Pattog a dobkályhában a szikra, csurran a tuskóból a könny, zeng ídelenn a harmonika, mosolyodról, szemeidről. Rólad suttog minden bokor, a Moszkva környéki hómezőn...” A dal egy fedezékben szülelett meg az első vonalban két ütközet között. Levélnek készült, verses levélnek a költő felesége számára. Később megjelent a Pravda hasábjait-/, aztán a megzenésített vers visszakerült az első vonalba: „Ó, de messzi, de távoli vagy, s ide négy lépés a halál...” — Novemberben Guszenkovo faluMegtemmlsftett fasiszta gépesített -9— harminc évvel ezelőtt — a vetolcalantszté országúton foan jártam — folytatja Alekszandr Bek —, abban a' faluban, aho! élete nagyszerű feladatának teljesítése után hősi halóit halt Panfilov tábornok. Voltam Anyinoban is, vagy ahogy a katonai térképeken nevezték ezt a falut: Gorjuniban — folytatja az író. — Itt folytatott súlyos küzdelmeket Momis-Uli zászlóalja. — Panfilov mellett könyvem főhőse, főszereplője, Baurdzsan Momis-Uli. Ez az ember nem kitalált személy. Hol él ma? Bizonyára emlékszik rá, hogy Momis-Uli kazah. A háborút főhadnagyként kezdte, és ezredes: rangban fejezte be. Momis-Uli a későbbiekben-néhány esztendeig katonai akadémián tanított. Ma Alma-Atában él. Nemrég töltötte be hatvanadik életévét. Baurdzsan Momis-Ulit köszöntötte a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság kormánya, üdvözölték egykori bajtársai. A Moszkva alatti harcokban súlyosan megsebesült.. Erről az esetről nincs szó a könyvemben. A következőképpen történt: Épp a parancsnoki ponton tartózkodott. Egy lövedék átütötte a falat, és belefúródott a hátába a gerincoszlop táiékán. Baurdzsan maga akarta eltávolítani a lövedéket, de társai nem hagyták, orvost hivattak. Baurdzsan nem akart tudomást venni a sebesüléséről, nem hagyta el posztját. — A későbbiekben azonban a seb sok kellemetlenséget okozott. Momis- Uli nyugdíiba. vonult, visszatért szülőföldjére, Kazahsztánba. Tollat fogott, és „Mögöttünk Moszkva” címmel megírta visszaemlékezéseit. Baurdzsan Momis-Uli a Szovjet írószövetség tagja. Neve ismert és megbecsülésnek örvend a dokumentumművek kedvelői, körében. Pjotr Logvinyenko, a hadosztály komisszárja ma egy Moszkva környéki szovhoz igazgatója, ö is gyakran tart előadást a Moszkváért vívott harcokról. 1964-ben együtt utaztunk az NDK- ba, a Német Demokratikus Köztársaság Néphadseregének vendégeként. — Járt-e már ön Magyarországon? — Igen, mégpedig a magyar írók vendégeként. Közülük többel azóta is jó barátságban vagyok. Személyes kapcsolataimon túl: sok fiatal magyar írót .ismerek műveikből, nagyra becsülöm tehetségüket, ésr nagyon fogok örülni, ho módom lesz közelebbről is megismerkednem velük . .. Búcsúzóul jó erőt, egészséget kívánok Alekszandr Alfredovicsnak új műve befejezéséhez, melynek címe,; A fronton és a háto“C7áabon. Ez a könyv ismét azokról szól, akik a Moszkva környéki hómezőkön semmivé foszlatták a hitleri hadsereg legyőzhetetlenségéről szőtt mítoszt. Sz. Kaszi nó*«
