Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-03 / 285. szám

1971. december 3. DUNANTOll NAPLÓ A MAGYAR KORONA ÉS KORONÁZÁSI ÉKSZEREK, Az amerikai fővárosban kiadták a 25 éve az Egyesült Államokban tartott magyar korona és koronázási ékszerek fotóját A dunai áruszállítások fokozásáról tárgyalt a KGST Közlekedési Állandó Bizottsága A KGST Közlekedési Állandó Bizottságának 41. ülésszaka csütörtökön befejezte érdemi munkáját A négynapos tanácskozáson nemcsak a szárazföldi, hanem a víziközlekedés problémáival is részletesen foglalkoztak. A bizottság a kereskedelmi ten­gerhajózásról megállapodást készített elő, amely szerint elő­segítik a két- és többoldalú együttműködést a tagországok illetékes főhatóságai, tengeri hajózási intézményei és válla­latai között a tengeri hajózás fejlesztése, a hajópark és kikö­tők hatékonyabb kihasználása érdekében. Az együttműködési tervezet egész sor új intézkedést java­sol. Az ülésszak megtárgyalta a dunai áruszállítások fejlesztésé­vel kapcsolatos problémákat is. A bizottság korábban már több ízben foglalkozott a nemzetközi dunai fuvarozások kérdéseivel, amelyek fontosságát mutatja, hogy a téma bekerült a szocia­lista gazdasági integráció fej­lesztésének komplex program­jába is. A tanácskozás ünnepi záró­aktusaként a küldöttség-vezetők pénteken aláírták a KAB 41 ülésszakának jegyzőkönyvét. Focit Jenő fogadta a KGST Közlekedési AB ülésszakának küldöttségvezetőit Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parla­mentben fogadta a KGST köz­lekedési állandó bizottsága 41. ülésszakán résztvevő küldöttsé­gek vezetőit. A szívélyes, baráti eszmecserén ott volt dr. Csaná­di György közlekedés- és pos­taügyi miniszter is. Bányászok ás szovjet katonák egviit'müköiíési szerződése Szinte mindennapos vendé­gek az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok egyik közeli alakulatának ka­tonái a Mecseki Szénbánvák üzemeiben. A vállalat KISZ-bi- zottságo most együttműködési szerződést írt alá a Komszoffiol- bizottsággal, illetve az alaku­lat parancsnokságával, melynek értelmében a jövőben még tervszerűbbé válik a két nép barátsága erősítése érdekében végzett közös munka. December 4-én, a szovjet alkotmány napja alkalmából, e szerződés érte'meben közös ün­nepségre kerül sor a Szénbá­nyák komlói munkásszállásának nagytermében. Az ünnepségei negyven szovjet vendég vesz részt, valamint Kossuth-bánya szállító és feltáró körleteinek több szocialista brigádja. De­cember 19-én a bányászok lá­togatnak el a szovjet katonák laktanyájába. Petőházi Szilvesz­ter, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságának első titkára ez al­kalommal élménybeszámolót tart ifjúsági szövetségünk Vili. kongresszusáról. Az élménybe­számolót követően bányász kis­együttesek adnak színes műsort. január 12-15. között Har­kányban KISZ-titkári továbbkép­ző tanfolyamot tartanak a bá­nyász alapszervezetek vezetői részére. Ez alkalomból több elő­adást hallhatnak majd a részt­vevők a Komszomol életéről, munkamódszereiről. Februárban a magyar és szovjet fiatalok közösen rendezik meg az immár hagyományos csertetői emlék­túrát, április 22-én pedig a bá­nyászok kommunista műszakján vesznek részt a szovjet katona­fiatalok. Az együttműködési szerződés­ben a szovjet parancsnokság vállalta, hogy szükség esetén részt vesz a bányaüzemekhez vezető utak hótól való megtisz­tításában. Hírmagyarázatai n k Az általános jövedelemadó szabályozása Kiszakadtak a betonágyból a csövek Elmaradt a próbaüzem a hőközpontban Újabb határidő: december 6, — Puszta véletlen vagy hanyag munka? Az MSZMP Központi Bizott­sága szerdai ülésén megálla­pította, hogy a gazdasági mun­ka eredményeivel összhangban tovább kell javítani a lakosság életviszonyait, hozzáfűzte, hogy intézkedni kell egyes, társadal­milag indoko'atlanul magas személyi jövedelmek igazságo­sabb adóztatásáról. Ennek legyében születtek a legelőbb kormányrendeletek is, amelyek a jövedelemadózást szabályozzák. Mint ismeretes, hazánkban az önálló szellemi fonfalkozásúck, a kisiparosok, kiskereskedők, és eavéb szabad­foglalkozásúak fizetnek általá­nos iövedelmi adót. tehát az új rendeletek a bérből és fizetés­ből élő dolgozókat nem érin­tik. A szabályozásra azért ke-ült sor. mert a személyi ipvedet- mekben az utóbbi években bi­zonyos arónvtalanságok kelet­keztek, társadalmilag indokolat­lanul magas jövedelmek is ki­alakultak. Az új rendeletek az adó’ás szabályozásával — mér­séklésével. szinten fartásáwal, vaay emelésével — a jövedel­mek helyes arányait segítik megteremteni. A jövedelemadók megszabá­sánál az új rendeletek az ed­digieknél jobban differenciál­nak. Ezt szolgálja az az új mód­szer is, amely külön választja egyrészt az önálló szellemi te­vékenységből származó jövedel­mek adózási szabályait. Az em­lített két kategória jövedelmi adójáról most az eddigi egy helyett két különböző kormány­rendelet intézkedik. Mindkettő­nek közös vonása azonban, hogy a kisebb jövedelmek az eddigiekhez képest adókedvez­ményben részesülnek, a nagy jövedelmek adóját pedig eme­lik. Kedvezményben részesül az értékes alkotómunka, s figye­lembe veszik a rendeletek a la­kosság számára nyújtott szol­gáltató tevékenységet, továbbá az adózók szociális helyzetét is. Változatlanul adómentesek a nagyértékű szellemi alkotáso­kért és kimagasló teljesítmé­nyekért kapott díjak, mint pél­dául az Állami díj, a Kossuth- díj, az irodalmi és művészeti díjak, a nívódíjak, a pályadíjak stb, Továbbra is az eddigiek­hez hasonló kedvezménnyel fi­zethetik adójukat azok a szelle­mi foglalkozásúak, például írók, művészek, akik több éves mun­kával létrehozott műveikért jut­nak nagyobb jövedelemhez. A társadalmilag értékesebb szellemi tevékenységből szár­mazó jövedelmek adóterhe ál­talában nem változik. Differen­ciálják viszont a másodállásból és mellékfoglalkozásból szárma­zó jövedelmek adóját, méqpe- dig olymódon, hogy az eddigi felső határ a jövedelemtől füg­gően emelkedik. A másodállás­ban vagy mellékfoglalkozásban végzett fizikai munka bére to­vábbra is adómentes. A kisiparosok és a magán- kereskedők adóztatásánál a rendelet fő célja, hogy kedvez­ményekkel is segítse a lakos­ság igényeinek kielégítését, ugyanakkor erőteljesebben kor­látozza a nagy jövedelmek kép­ződését. Ennek megfelelően a kisebb jövedelmet biztosító javí­tó-szolgáltató tevékenységet folytatók adója csökken, a nagyjövedelműeké, alkalmazot­takat tartóké fokozódik. Az ed­diginél nagyobb adókedvez­ményt kapnak az idős és csök­kent munkaképességű kisiparo- sok, kiskereskedők, továbbá a tanulót tartó, illetve a több gyermeket eltartó kisiparosok és kiskereskedők. Az új szabályozás több szem­pontból egyszerűsíti az adózást. Bővítik például azoknak a körét, akik átalánnyal adózhatnak, e kategóriába sorolják a kisebb jövedelműeket, s elsősorban o szolgáltató-javító kisiparosokat A kormányrendelet lehetővé te­szi, hogy a kisiparosok és ma­gánkereskedők jövedelemadó­jukat is adóközösségben fizes­sék: e módszert fokozatosan 1972. december 31-ig kell meg­szervezni. Ez lehetővé teszi a fokozott társadalmi ellenőrzést, vagyis azt, hogy az adót a jö­vedelmekkel arányosabban ál­lapítsák meg. Az új rendelet az adózás se­gítségével is igyekszik elejét venni különféle manipulációk­nak. A jövőben nem lesz ér­demes spekulációs szándékkal ingatlant vásárolni, mert az ingatlanok adásvételéből szár­mazó jövedelmeket is megadóz­tatják. Szabályozták a termelőszöveikezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenységét Ki tudja hányadszori határ­idő-módosítás után, csütörtökre tervezték a Jókai utcai hőköz­pont, valamint a fűtési rend­szerhez tartozó T-3-as gerinc­vezeték és a K—2-es kooperá­ciós gerincvezeték melegvizes próbaüzemelését. Már napok­kal korábban folyt az ürítés, mosatás, s tegnap reggel vég­re sor került az előírás szerinti nyomáspróbára. Fokozatosan emelték a nyomást, éppen 25 atmoszférával ter­helték a vezetéket, amikor hirtelen felmorajlott, szinte megmozdult az egész beren­dezés. Nem lehetett tudni mi történt. A Csőszerelő Vállalat dolgozói, a munkát irányító Scholcz Csa­bával az élen, az épület mel­lett kígyózó, 40 centi átmérőjű csövekhez rohantak.- Itt a hiba a K-2-esnél — állapította meg a művezető egy szempillantás alatt. Szerelők ereszkedtek a lucskos beton árokba, ahol kiszakadtak a be­tonba ágyazott, úgynevezett fix- megfogások. A tömszelencés kompenzátor szétcsúszott és el­szakadt, ömlött a víz egy 150 milliméteres csővezetékből.- Ki a hibás, hogyan tovább? — érdeklődtünk néhány pilla­nattal a meghibásodás után Scholcz Csabától.- A fix-megfogásokat a Bá­nyászati Aknaniélyitö Vállalat készítette. Kiszakadásuk va­lóban problémát okoz, hiszen a próbanyomásnál a 40 ot- moszférás nyomást is el kel­lett volna birniok. Nem tudom, hogy a munkát a terv szerint végezték-e, ezért a kivitelezőn kívül a tervezőket is azonnal értesítem . . . Sajnos, rajtunk az sem segít, ha meg­állapítják, ki a hibás, hiszen a próbaüzemelés meghiúsult s a műszaki hiba miatt biztosan el­tolódik néhány nappal,- Véleménye szerint mi oz oka a mostani hibán kívül is fennálló súlyos késésnek?- Már szerelés közben több hiba fordult elő, mint ameny- nyire számítottunk. A javítás igen időigényes: többször kellett részlegesen le­engednünk a vizet, s az újra­töltés igen lassú. Ismert Pécs vízhiánya, a feltöltést mindig a Vízmű külön engedélyével vé­gezhettük csak. A meleg vízzel sem jobb a helyzet, óránként csak 10 köbmétert kapunk a távfűtési rendszerből. A vezeté­kekben 800 köbméter víz van, könnyű kiszámítani, hogy pl. 400 köbméter töltése negyven órát igényel. No és a másik: itt nagyon sok vállalat dolgo­zott egyszerre, a mostani hibát se mi vétettük. Egy apró mu­lasztás — bármelyik alvállalko­zó részéről — az egész munka sikerét veszélyezteti. Horváth József vezető szere­lő: a nyomással nem 'ehet ját­szani, félelmetes erő. Még a betonfalat is deformálta! Sze­rintem ilyen durva hibának nem lett volna szabad előfordulni. Nézze meg a Jókai utca men­tén lévő fix-megfogást. Az masszív betonágyban van. Erre azt mondta valaki: csak r.asza- tolás, nem alapos munka. Kilenc órakor történt a hiba, fél tízkor már a helyszínen ta­nácskoztak a Csőszerelő Válla­lat. a Bányászati Aknamélyítő és a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat illetékesei. Gampett László, a Bányásza­ti Aknamélyítő Vállalat főépí­tésvezetője azonnal szakmunká­sokat rendelt a helyszínre.- Természetesen kivizsgáljuk, miként következhetett be a meghibásodás. Addig is - a csőszerelőkkel együtt - éjjel- nappal dolgozunk a hiba elhá­rításán. Beleértve szombatot és a vasárnapot is. Újabb határidő: december 6. Újabb időveszteség. A környék lakói, akiknek lakásait az olaj- tüzelésű kazánok fűtik, várhat­nak, akár a posta új műszaki épülete, valamint a többi köz­épület. Meddig még? Miért és kinek a hibájából? Érthető a türelmetlenség, amellyel a vá­laszra, no meg a hőközpontra várunk! Wesrtl Márta A tsz-ek nem mezőgazdasági jellegű tévékenységének szabá­lyozására azért volt szükség, mert az utóbbi években mind­inkább iparszerűvé vált a me­zőgazdasági termelés, mégpe­dig nemcsak a szorosan vett mezőgazdasági munkáknál, ha­nem a termelés rfiás területein is. Például az úgynevezett ki­egészítő tevékenységnél, amely lényegében úgy tekinthető, mint a mezőgazdasági munka folya­matának „meghosszabbítása" egyebek között a termények fel­dolgozásával, sőt értékesítésé­vel. Mindez gazdasági életünk­ben normális tevékenységnek számít, hiszen lényegében orról van szó, hogy a termelők helyi feldolgozással, a rendelkezésre álló munkaerő hasznosításával nagyobb értékű árut állítanak elő, mint ami a földekről „leke­rül", és természetesen bevéte­lüket, jövedelmüket is növelik. A szabályozás ugyanakkor elő­segítette, hogy tisztázzanak né­Hét vége az éleSmfszerpÉacon • ELEGENDŐ HÜS ÉS TÖLTELÉKÁRU KERÜL AZ ÜZLETEKBE • COMPÓ ÉS AMUR IS KAPHATÓ • MEGJELENT A FÓLIÁS SALATA • 600 MAZSA ALMA A MÉK-TÖL Ezen a hétvégén 2030 mázsa hús és húskészítmény kerül az üzletekbe. 504 mázsa töltelék­áru formájában, melynek egy részét az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek húsüze­mei készítik. A fennmaradó mennyiség 62 százaléka friss sertéshús, 8 százaléka fagyasz­tott sertés, 30 százaléka friss marhahús. A vidéki üzletekbe kevesebbet szállítanak, mert a disznóölési szezon megindulá­sával kevesebb lett az igény mind a friss húsra, mind tölte­lékárura. Halfélékből is bőséges a vá­laszték, 160 mázsa élőhal érke­zik, főként ponty, ezenkívül 5 mázsa compó és 3 mázsa amur is kerül az üzletekbe. Széles a választék a hűtött tengeri ha­lakból is. Baromfiból korlátlan mennyi­ség áll rendelkezésre. 70 má­zsa frissen vágott baromfit szál­lítanak az üzletekbe. A csoma­golt baromfiaprólékból 30 féle összeállítás áll rendelkezésre. Egy héttel meghosszabbították a 20 forintos pecsenyeliba ak­ciót. Tojásból 216 ezer darabot rendelt a kereskedelem, s ezt az igényt ki is tudják elégíteni. A piacokon és a MÉK-üzletek- ben bőséges felhozatal várha­tó. Természetesen már csak a téli cikkekből. Burgonyát igény szerint, mintegy 300 mázsát, vöröskáposztából 100 mázsát, fejeskáposztából 150 mázsát, kelkáposztából 50 mázsát szál­lítanak az üzletekbe. 20 mázsa karalábé, 10 mázsa fokhagyma, 40 mázsa sárgarépa, 40 mázsa gyökér, 30 mázsa zeller, 20 má­zsa vöröshagyma, 30 mázsa sü­tőtök kerül a piacokra. Kapható még a kalocsai paprika, ebből 40 mázsa kerül forgalomba. A céklából 20 mázsát szállítanak, s megie'ent már a fóliás saláta is. Van még szőlő, körte és á téli slágergyümölcsből, az al­mából 600 mázsa felhozatal várható. | hány olyan problémát, amely sokszor a közvélemény előtt is .kedvezőtlen színben tüntette fel a téeszek kiegészítő tevékeny­ségét, mert sokszor valamiféle kétes ügyletnek, vagy éppen fö­lösleges vállalkozásnak számí­tott. Kétségtelen, adódtak visz- szósságok, de korántsem olyan számban, mint amire a „szóbe­szédből” következtetni lehetett. A termelőszövetkezetek kiegé­szítő tevékenységének alakulá­sánál a tények, a számok azt bizonyítják, hogy a fejlődés az esetek döntő többségében egészséges és dinamikus volt. A téeszek árbevétele 1970-ben 54,9 milliárd forint volt, ebből 17,2 milliárd forint — 34,4 szá­zalék — származott a mezőgaz­dasági tevékenységen kívüli munkából, tehát lényegében az úgynevezett kiegészítő tevékeny­ségből, azonban ebből is 9,9 milliárdot tett ki a mezőgazda- sági jellegű melléküzemági munka, tehát például a gyü­mölcs-feldolgozás, konzerválás, a zöldségszárítás stb. Ami nem ebbe a körbe tartozott — ösz- szesen 7,3 milliárd forintos ár­bevétel —, azt sem lehet vala­miféle „ügyeskedésként” el­könyvelni, hiszen köztudomású, hogy a falu legerősebb termelő bázisa ma is a mezőgazdasági nagyüzem, amely nemcsak sa­ját bevételeit gyarapítja azzal, hogy például szállítási vagy építőipari tevékenységre is vál­lalkozik, hanem a helyi lakos­ság igényeinek is eleget tesz, ezzel a főképpen szolgáltatási jellegű tevékenységgel. Oly­annyira így van ez, hogy pél­dául maguk az állami építő­ipari vállalatok segítik sok eset­ben a kisebb termelőszövetke­zeti brigádokat, vállalkozásokat szaktanácsadással vagy gépek kölcsönzésével, átadásával. Amikor a szabályozás arról ír, hogy a továbbiakban is kí­vánatos a mezőgazdasági ter­meléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység fejlesztése és a lakossági szolgáltatási igé­nyek helyi kielégítése, ezeket a számszerű adatokat erősíti meg és további biztatást od az ilyen irányú tevékenységhez. Ugyanakkor azonban kétség­telen, hogy mintegy 3 milliárd forintos nagyságrendben a téeszek melléküzemágai olyan kifejezetten ipari jellegű mun­kákat végeztek, amelyek sem a i mezőgazdasági termeléssel, sem ! pedig a helyi igényekkel nem voltak összeegyeztethetők. Ezért intézkedett^á kormány úgy, hogy a jövőben o mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékeny­ségi körükhöz szorosan nem kapcsolódó ipari árutermeléssel közvetlen piaci értékesítés cél­jából nem foglalkozhatnak. Az ilyen' gép-, könnyű- és vegyipa­ri tevékenységre csak az álla­mi üzemekkel és intézmények­kel kötött szerződés alapján vállalkozhatnak, mert így gaz­daságosan egészítik ki a nagy­ipari termélést. Ezért a tanácsi szervek felül­vizsgálják a mezőgazdasági szövetkezetek ipari jellegű tevé­kenységét és 1972. június 30-ig megszüntetnek minden olyan gép-, könnyű- és vegyipari te­vékenységet, amely közvetlenül a piaci értékesítést szolgálta. Azokat a szövetkezeteket, ame­lyeknél az ilyen jellegű ipari tevékenység árbevétele az ösz- szes árbevétel 30—50 százalé­ka között van, mezőgazdasági­ipari, ahol pedig az 50 százalé­kot meghaladja, ipari-mezőgaz­dasági szövetkezeteknek kell minősíteni. Ezekben a gazdasá­gokban ennek megfelelően sza­bályozzák az adózást, végső fo­kon a jövedelmet. A számok azonban itt is azt bizonyítják, nem sok ilyen szövetkezet vaji az országban: a 2400 téeszből körülbelül 150-et sorolnak azok közé, ahol az iparból származó jövedelem aránya meghaladja az 50 százalékot. A rendelkezés ismeretében arra lehet számíta­ni, hogy ezek a téeszek a jövő­ben felülvizsgálják tevékenysé­güket és megszüntetik az olyan munkákat, amelyek valóban tá­vol esnek mindenfajta mező- gazdasági tevékenységtől, azo­kat az ágazatokat fejlesztik, amelyek bekapcsolódnak a me­zőgazdasági termeléshez, illetve segítik a helyi lakossági igé­nyek kielégítését. — Az o'szóg nyugati fenyve­seiből crütc-íöbcn útrr'indítot­ták az első karácsonyfa-szállít­mányt a fővárosba. A Szombat- helyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozói az őrségi karácsonyfa te'epeken vágták ki a fákat. A sáros, havas er­dőben inén nehéz köri.1'menyek között dolgodnak. Vas megye az idén 180 000 folyóméter kará­csonyfát ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom