Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-22 / 301. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! t-%4 w vw un « Dunántúlt napló XXVIII. évfolyam, 301. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. december 22., szerda Töretlenül folytattuk életszínvonal-politikánk at, következetesen haladunk a negyedik ötéves tervben me^relölt úton Az országgyűlés megszavazta a jövő évi költségvetést Kedden délelőtt 10 órai kezdettel az ország­gyűlés folytatta az 1972. évi állami költségve­tésről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyű­lés alelnöke nyitotta meg, s először Kállai Gyu­lának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöké­nek adta meg a szét. Kállai Gyula: A költségvetés megfelelő alapot biztosít külpolitikai célfaínk megvalósításához Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet mind alap­vonásaiban, mind részleteiben gondos munka eredménye. He­lyesen tükrözi azt az időszerű törekvésünket, hogy megszilár­dítsuk népgazdaságunk egyen­súlyi helyzetét. A költségvetési tervezet egyidejűleg tágabb te­ret nyújt a kedvező gazdasági folyamatoknak és szűkíti a ne­gatív tendenciák lehetőségét. A jövő évi költségvetési ter­vezetben külügyi szerveink szá­mára is biztosítjuk a szükséges anyagi fedezetet. Az elfogadás­ra ajánlott összeg megfelelő alapot biztosít külpolitikai cél­jaink megvalósításához, aktív nemzetközi tevékenységünk foly­tatásához, A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységének, külpolitikai aktivitásának alapja hazánk szocialista rendszere, valamint pártunk és kormá­nyunk elvhű, marxista-fleninista politikája. Nemzetközi tevékenységünk legfontosabb területe a szocia­lista országokkal fennálló két­es többoldalú kapcsolatok fej­lesztése, a szocialista közösség egységének erősítése. Növeli e feladataink fontos­ságát az a tény, hogy a szocia­lista világrendszer — történelmi vívmányaival, eszméinek mozgó­sító erejével, hatalmas anyagi­katonai potenciáljával - dön­tő hatást gyakorol a nemzetközi helyzetre. i Nagyra értékeljük és támo­gatjuk azokat a hatalmas erő­feszítéseket, amelyeket a Szov­jetunió a XXIV. kongresszus ha­tározatainak szellemében kifejt a szocialista országokkal való barátság és együttműködés to­vábbi fejlesztéséért, az antiim- perialista harc támogatásáért és a kongresszuson elfogadott nagyszabású békeprogram va­lóra váltásáért. Ez az átfogó külpolitikai program három fő irányban hozta mozgásba a szovjet diplomáciát, amelynek célja: a béke fenntartása, a le­szerelés előmozdítása, s oz új­típusú nemzetközi viszonyok és kapcsolatok megteremtése. Erő­feszítéseivel méltán váltotta ki a haladó emberiség elismeré­sét és támogatását. Gyümölcsöző együttműködés­re törekszünk a többi szocialis­ta országgal is és elmondhat­juk, hogy a kölcsönös erőfeszí­tések eredményeként sokasod­nak az állami és társadalmi élet számtalan területén ben­nünket összefűző szálak, erősö­dik együttműködésünk. Kállai Gyula ezután iész'ete- sen foglalkozott a Kínai Nép­köztársaság vezetőinek külpoli­tikájával, majd így folytatta: A harmadik világ országai fejlő­désének útja korunk igen fon­tos kérdése, örvendetes, hogy azokban az ázsiai és afrikai or­szágokban, amelyek a nem tő­kés fejlődési utat választották, megerősödött a fejlődés követ­kezetes antiimperialista, antika­pitalista tendenciája. Ezekben az országokban a nemzeti fel­szabadításért folytatott harc egyre inkább a demokratikus forradalmi átalakulásért, a ki­zsákmányolás megszüntetéséért vívott küzdelemmé alakul át. Latin-Amerikában a hatvanas években élénkült meg a társa­dalmi felemelkedésért, függet­len fejlődésért vívott küzdelem. E felszabadítási törekvésekre jelentős hatást gyakorolt az amerikai földrész első szocialis­ta államának, Kubának a meg­jelenése és szocialista építő­munkája. Szemünk előtt folyik az a megpróbáltatásokkal terhes küz­delem, amelyet a chilei nép, Allende elnök népi egységkor- mánya folytat — viszonylag bé­kés formák között — a nemzeti felemelkedésért, a nép boldo­gulásáért. Tisztelt Országgyűlés! Népköztársaságunk külpoliti­kájának alapvető feladata, hogy síkra száll a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének gya­korlati megvalósításáért. A békés egymás mellett élés lenini elvének megalkotása óta gyökeres változások következ­tek be a javunkra a nemzetközi erőviszonyokban. Ennek követ­keztében a lenini koncepció még fokozottabban előtérbe ke­rült és megnövekedtek az ér­vényre juttatásának lehetőségei. Ma még természetesen nem mondhatjuk el, hogy már meg­valósult a békés egymás mel­lett élés politikája a különböző társadalmi rendszerű országok között. Igaz, az imperializmus legagresszívebb körei is tudják, hogy egy új világháború kirob­bantása végzetessé válna szá­mukra. Ez azonban nem homá- lyosíthatja el azt a másik tényt, hogy az imperializmus még renn delkezik azzal ez erővel, hogy helyi háborúkdt robbantson ki a világ különböző térségeiben, és ezt meg is teszi. De a tények itt is arról tanúskodnak, hogy a helyi konfliktusokat sem tudják már győzelemmel befejezni. E fejlemények kényszerű felisme­rése is nagy mértékben Hozzá­járul ahhoz, hogy e politikáért folytatott harc egyre jelentő­sebb eredményeket hoz, mert a két világrendszer viszonyában nincs más alternatíva, 'mint a békés egymás mellett élés po­litikája. Az utóbbi időben kedvezően alakult a helyzet, javultak az európai biztonság megteremté­sének feltételei. Ennek a folyamatnak a leg­lényegesebb állomásait azok a megállapodások képezik, ame­lyek a két német állammal és Nyugat-Berlinnel függnek ösz- sze. Ezen a téren azok a szer­ződések nyitották meg az elő­rehaladást, amelyek a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság, illetve Lengyelor­szág és a Német Szövetségi Köztársaság között jöttek létre. Újabb fontos lépés volt ezen az úton a Nyugat-Berlinre vo­natkozó négyhatalmi egyezmény aláírása, valamint azok a nagy jelentőségű megállaoodások, amelyek röviddel ezelőtt jöttek létre a Német Demokratikus Köztársaság tevékeny és konst­ruktív magatartása révén a Né­(Folytatás a 3. oldalon.) ű§ lakás Pécs balvárosában Kilenc foghíjas területet jelöltek ki Pécs belvárosában nagyon sok olyan elavult .épület van, amire már nem szabad egy fil­lért sem költeni. Ezek rozoga külsejükkel a városképet ront­ják, a lakások pedig életve­szélyt jelentenek a bentlakók számára. Az ilyen házak lebon­tása indokolt, mert helyükön a jelenlegi lakások többszörösé­nek építésére nyílik lehetőség — közművesített területen. A Városi Tanács, a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat és a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat megbí­zottai a napokban jelölték ki a történelmi városközpont terüle­tén azt a kilenc építési helyet, ahol a legkedvezőbb körülmé­nyek között építhetők új házak ebben a tervidőszakban. E he­lyek némelyikén már befejező­dött a régi épület bontása, má­sutt csak ezután kerül sor erre. összesen 31 lakást szüntetnek meg, s ezek helyén 144 új la­kást építenek. A foghíjbeépítésre kijelölt tel­kek a következők: a Citrom ut­cában a 2—4, valamint az 5—7 szám, a Jókai utca 6, a Jókai utca és a Teréz utca sarki üres télek, a Felsőmalom utca 12. és 16/2, a Déryné utca 18/a és 22, valamint az Anna utca 41. A kilenc közül legelőrehaladot­tabb állapotban a Citrom utca 5—7 számú telken építendő négyszintes garzonház előkészí­tése van. Itt 30 garzon- és 6 normál méretű lakást építenek, az épület földszintjén pedig 11 kis üzlethelyiséget alakítanak ki a szanálások miatt megszű­nő üzlethelyiségek pótlására. A modern vonalvezetésű épü­let —, melynek kivitelezését 1972-ben megkezdik — a tör­ténelmi városképhez illeszkedik. A másik Citrom utcai építési terület hosszabb előkészítést igényel, mivel a meglévő épü­letek alatt találhatók a várfal és a déli városkapu maradvá­nyai, s ezeket fel kell tárni. Az épületek tanulmánytervei­nek elkészítését megkezdték a Pécs-Baranya Beruházási Vál­lalatnál. Az álapelv az, hogy az új belvárosi házakban 14—16 lakásnál kevesebb ne legyen, az épületek ne legyenek három szintesnél magasabbak, hogy a környezetből ne emelkedjenek ki túlságosan, s valamennyi új lakást korszerű fűtéssel lássák el. A foghíjbeépítések a belvá­rosi rekonstrukció részét képe­zik, nem függnek azonban ösz- sze a tervbevett tömbrekonstruk­ciókkal, minthogy azokon kívül esnek. Feliér Lajos Damaszkuszijai A Fehér Lajos miniszterelnök­helyettes vezette magyar kor­mányküldöttség — mint már jelentettük — hétfőn megérke­zett Damaszkuszba, ahol azon­nal elkezdte hivatalos tárgya­lásait a szíriai vezetőkkel. A TASZSZ hírügynökség ér­tesülése szerint a tárgyalások a két ország gazdasági, politikai és kulturális együttműködését érintik. Szó van a többi között arról, hogy Magyarország részt vesz a szíriai népgazdaság­fejlesztés több tervezetének megvalósításában. A tárgyalásokon a szíriai kül­döttséget Mohamed Taleb Hilal miniszterelnök-helyettes és ipar­ügyi miniszter vezeti. A Szíriában tartózkodó Fe­hér Lajos miniszterelnök-helyet­tes vezette magyar kormány­küldöttséget kedden fogadta Hmed El-Khatib, a Szíriai Né­pi Tanács (parlament) elnöke. . Hogyan zárnak a tanácsi vállalatok? A Patyolat kivételével valamennyi növelte termelését Gazdaságilag aránylag jól állnak a megye tanácsi válla­latai. Az elmúlt évhez viszonyít­va nem csökkent, inkább nőtt termelésük és nyereségük, Osz- szességében persze vegyes a kép. Közeleg az év vége, lás­suk, hogyan állnak a tanácsi vállalatok? . A Patyolat kivételével vala­mennyi megyei tanácsi vállalat növelte termelését az elmúlt évhez viszonyítva. A legjobban a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat áll. ahol a rekonstruk­ció — a szocialista gépimport­program — meghozta gyümöl­csét. A Carbon az idén is je­lentősen fokozta exportját. Jól áll a Mohácsi Vegyesipari Vál­lalat is, a MEGYESZER azon­ban a vártnál kisebb mérték­ben növelte termelését. A pécsi tanácsi válialatok kö­zül a Fodrászipari Vállalat nö­velte bevételeit, a Vegyesipari Vállalatnál tavalyhoz viszonyít­va némelyest csökkent a terme­lés. Ez utóbbinál most vezetnek be egy új technológiát: a kár­pitos részleg epeda helyett hab­szivacs ülő- és fekvőbútorokat gyárt. A Pécsi Bútorgyárban a legfigyelemreméltóbb a gyárt­mánystruktúra további bővülé­se, ezzel jobban igazodtak a piac igényeihez. A Pécsi Fém­ipari Vállalat termelési értéke a tavalyival azonos. Hazaérkezett a Vietnamban járt tájéknztatási delegáció Simon Ferencnek, a Tájékoz­tatási Hivatal elnökhelyettesé­nek vezetésével a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban járt tájékoztatási delegáció hazaér­kezett Budapestre. A delegációt elutazása előtt fogadta Hoang Anh. a Vietna­mi Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a kormány el­nökhelyettese. A találkozón I részt vett fakus Jenő, a Magyar Népköztársaság hanoi rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követe. Kevés a szénbányász Elnökségi ülést tartott a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Képünkön: • Fock Jenő, Losonczi Pál és dr. Ajtai Miklós a pa.ianien&M Kedden elnökségi ülést tartott a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete. Azt elemezték, hogy miként alakul a munkaerőhely­zet a szénbányászatban, és hogy a központi intézkedések, az állami jogszabályok és a SZOT-irányelvek hogyan hatot­tak a munkaerőmozgásra. Az előterjesztésből és a vitá­ból egyértelműen kitűnt, hogy a szénbányák munkaerőhiány­nyal küzdenek. A nagyarányú vándorlás a szénbányászat ra­cionalizálására vonatkozó kor­mányhatározat helytelen értel­mezéséből és végrehajtásából ered. Amíg ez a rendelkezés 1967. és 1969. között nagymér­tékben segítette a racionalizá­lást, megoldotta a felszabadult dolgozók elhelyezését, a továb­biakban a helyzet félreismerése miatt olyan légkör alakult ki a bányákban, amelynek a nagyfo­kú elvándorlás lett a következ­ménye. 1967-től 1970-ig több mint 12 ezerrel csökkent a bá­nyászok száma. A csökkenés nem arányosan következett be, legszembetűnőbb az 1970-es esztendőben Az 'ekkor jelent­kezett magasabb szénigények és az átmeaeti ellátási zavarok a bányász-létszám stabilizálá­sát tették volna szükségessé. Erre vonatkozóan kormám'szin- tű intézkedések is születtek. A sokoldalú intézkedések el­lenére azonban nem változott lényegében a munkaerőhelyzet. 1971. második és harmadik ne­gyedévében újabb négy és fél­ezer ember hagyta el a szén­bányákat, köztük többségben fiatalok. Egyes bányavidékeken már olyan mértéket öltött a hiány, hogy például a Várpalo­tai Szénbányáknál le kellett ál­lítani egy felszerelt frontfejtést, a tatabányai, borsodi, mecseki szénbányáknál pedig jelentős termelés-kiesést okoz. A dolgo­zók felmondását elemezve meg­állapították, hogy az eltávozot­tak egynegyed-része a fizetést kevesli. A munkaerőhiány ked­vezőtlenül hat a munkafegye­lemre, s befolyásolja a vezető­ket a fegyelmi büntetéseknél is. A tapasztalatokat összegezve a Bányaipari Do!gozók Szak- szervezetének Elnöksége ,megál- lapította, hogy d munkaerőgon­dok enyhítéséhez továbbra is szükség van központi segítség­re. Az üzemek, vállalatok fel­adata, hogy az üzems-ervczés és a wun'-a-.-erveTÖs tökéletesí­tésével mé-s '.ke!iék a főid alatt az élőmunka szükséo'etct. Mind­ezek mellett javítani kell a bá­nyászok élet- és munkakörül­ményeit, rí"-— ->i 1—’| a dol­gozóknak r '••••* ••-•'-.okát, sznl'iá,’1>"' -n r*! 'nél mén ín' ' - ’ " ' 'dnj a bán' " n'-on rr-''okkant vagy c-n'k'-t m"-'pcssé- gűvé vált dolgozókról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom