Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-21 / 300. szám
6 I DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. december 21. A pártélet fontos eseményei Nagyon fontos munka folyik jelenleg a pártalapszervezetek- nél. Megkezdődtek és január közepéig tartanak az éves munkát értékelő, elemző, további feladatokat meghatározó taggyűlések. A X. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat nyomán ez az első alkalom, hogy felmérik, elemzik a pártmozgalmi tevékenységet. Felelősségteljes, izgalmas, jelent bizonyító és jövőt mutató minden taggyűlés. Annak kell lenni, mert így lesz értelme, értéke. Az eddigi, közel négyszáz taggyűlés eredményes, aktív volt A tapasztalatok most, a kezdetnél is hasznos tanulságokat adnak. A vezetőségi beszámolók többsége világos, egyértelmű, a dolgok lényegéről szól. Igazi tájékoztató, nem pedig j beszéd, kerüli a fordulatokat, a vélt lehetőségeket és mindenütt c valóságot igyekszik tükrözni. Ez a kedvezően változott hangvétel és értékmérés amiatt is van, hogy a pártcsoportok vezetőivel, párttagokkal tanácskoztak a vezetőségek tagjai és nem az íróasztal mellett születtek meg a gondolatok. Újszerű munka az ilyen értékelés. A kedvező változatosság mellett, helyenként ragaszkodtak a végzett munka időrendiségéhez, ami ismétléseket hozott, mert az időközbeni taggyűléseken, már szó volt több elvégzett munkáról. Nem az időrend a fontos, o felsorolás, hanem az értékelés, az elemzés és a tennivalók meghatározása. A beszámolók értékére, hatásosságára jellemző az élénk vita. A legrövidebb beszámoló 16 percig tartott, a leghosszabb 65 perces volt Mit mond a különböző időtartam? A rövid beszámolót is követte kétórás vita és tanácskozás, de volt olyan taggyűlés is, ahol a hosszú beszámoló után négy órán át vitatkoztak. A vitának, helyenként a megbeszélésnek értéke, hogy ásol*»szóltak, akik újat, követendői' mondtak, további értékelést adtak, de nem ismételtek. Sok a hozzászólók száma. Ez azt bizonyítja, hogy a beszámolók átgondolt, a közvélemény figyelmét felkeltő tennivalókat fogalmaztak meg. A viták, tanácskozások tartalmát nem lehet színekre bontani, sokrétűségük mellett is csaknem mindenütt a helyi valósághoz igazodnak. Néhány kiragadott változat, - sokat mond és tanulságos. Komlón a pártvezetőségi választásokon hozott határozatok végrehajtása, a párt- megbizatások teljesítése, azok megújítása volt a fő téma. Szigetváron és a járásban a tevékenyebb pártmunkát, a gazdaságvezetéssel való jobb együttműködést, a szocialista brigádmozgalom fejlesztését tárgyalták. A Mecseki Szénbánya Vállalatnál felelősségteljesen tárgyalták az 1972-es feladatokat és kérték a KISZ munkájának további segítését, mely elsősorban az utánpótlást segíteni hivatott. A mohácsi járásban az eddigi határozatok végrehajtása, a pártoktatás fejlesztése, a fiatalok párttaggá történő felvétele, a szakmunkásképzés került előtérbe. A pécsi járásban a termeléssel, üzemszervezéssel és a nők helyzetével foglalkoztak. Pécsett, példa a sok közül, két gimnázium tanárainak párttaggyűlési javaslata nyomán jó ötlet született. Beszélgetésre kérik a kommunista gyermekek szüleit. Nem a gyermekek, a további tennivalók miatt. Mint jelzik, tanácsokat, segítséget kívánnak kérni a tanítás, nevelés, a pedagógia minden létejő módszeréhez, a tanulmányi eredmény értékeléséhez. (Ezt érdemes megszervezni.) Folytatni lehet, de a lényeg, hogy ilyen „szenzációsan” változatos a taggyűlések témaköre. írva és mondva, többhelyütt elvárják, másutt követelik, hogy a munkahelyi vezetők dolgozzanak az eddiginél jobban együtt azokkal, akiket irányítanak, ne legyen ritkán látható vezető. Együtt végezzük közös dolgainkat — ezt sokhelyütt mondották. Vizsgálják, mérik a pórtalap- szervezetek, hogy mennyire eredményes a munkájuk, a pártépítés, szervezés, irányítás területén. Sok az eredmény, sok a tennivaló. És igen jó, hogy sokhelyütt már értékelik az idei gazdasági eredményeket és ahol rendelkezésre áll, targyal- ják a jövő évre szóló feladatokat is. Jó határozatok fogalmazódnak a taggyűléseken. Pontos tennivalókat tartalmaznak. Köszön József 25 éves a Pajtás Negyed évszázaddal ezelőtt: 1946. december 20-án új lapot árultak a rikkancsok — ekkor jelent meg a Pajtásnak, a magyar úttörők lapjának első száma. A háború okozta pusztulásból, nyomorúságból az ország még csak akkor kezdett kilábalni, de voltak messzire tekintő emberek, akik tudták, hogy a jövő generációja, a jövő építői: a gyermekek, s az ő felkészítésüket a jövőie minden eszközzel támogatni kell. A kommunisták irányításával létrejött úttörőmozgalom és lapja ebben a helyzetben egy fontos változás kezdete volt — olyan mag, amelyből mára hatalmas, virágzó, sőt már termést hozó fa nőtt. A szerény kiállítású lap eleinte kéthetenként, 12 oldalon jelent meg. Néhány év múlva már hetilap lett belőle, később — a növekvő igények kielégítésére — a szebb kiállítást biztosító mélynyomásra tértek át, 1968 óta pedig 32 oldalon jelenik meg a gyermekek népszerű hetilapja. A negyedszázados Pajtás hetenkénti példányszáma megközelíti a háromszázezret. Értesítjük Kedves Vevőinket, hogy vállalatunk 1. sí. TELEPÉNEK (PÉCS, MEGYERI ÚT 101.) építőanyag és fűrészáru faanyag részlege 1971. XII. 27—1972. I, 4-ig leltározás miatt zárva tart Tüzelőanyag részleg ezen idő alatt is nyitva tart, a tüzelőeladás zavartalanul folyik. PÉCS-SZEKSZÁRDI TUZÉP VALLALAT, Fegyvert ragadott a második hívó szóra is 1944. decemberében a Debrecenben székelő Ideiglenes Kormány felhívással fordult a felszabadult országrészek lakosságához: ragadjon fegyvert, hogy a felszabadító Vörös Hadsereg oldalán részt vegyen a nőmet elnyomók és nyilas bérenceik megsemmisítésében. A tízgyermekes nádudvari uradalmi cseléd hetedik gyerekeként már 11 éves korában dolgoznia kellett Papp Erzsikének. Kevés volt a kommenció. nagy a család, nehéz az é|et Azon az utolsó háborús őszön, amikor 'éliött a szabadság, ettől a keserves élettől szabadulva vetette manót a mozgalmj munkába. Ott dúlt a környékükön a hadtörténelemben debreceni tankcsataként szereplő ütközet. A német ágyúk lövedékei felettük süvítettek el, s a nádudvari fiatalok akkor alakították meg MADISZ-szerveze- tüket. A kormány felhívása már a Magyar Kommunista Párt tagjai sorában érte a fiatal lányt, aki 250 társával együtt ment is; a hívó szóra. — Mi akkor mindent vállaltunk — emlékezik vissza azokra az időkre Papp Erzsébet, azaz most már Varga Józsefné. — Semmitől sem riadtunk vissza, attól sem, hogy fegyvert fogjunk. Pedig akkor még háború volt és mi a harcot vállaltuk. Egyszerűen nem lehetett, hogy. ne menjünk. Annyi igazságtalanságot láttunk, amit meg kellett torolni .. . Tudtuk, miért fogunk fegyvert. Az ország teljes felszabadulásakor a pallagpusztai női katonai kiképzőtóborban volt, s mire a . kiképzés befejeződött, a háború is végétért, a lányokat pedig hamarosan leszerelték. Ismét a falu. De az már más volt, mint az október előtti. Hol volt már a nagybirtok? öl hol-, dat ő is kapott, mint az új hadsereg volt önkéntese. Számos társával együtt azonban négyről lemondott a még távollevők javára, s az egy holdakkal ösz- szeálltak közösen művelgetni, Aztán jött a férjhezmenés, a gyerek és 1950. augusztusában az első megbízatás: boltvezető lett. Hát ezzel kezdődött... Azután iskola... személyzetis munkakör Szolnokon . áthelyezés Pécsre hasonló munkakörbe a Vízügyi Igazgatóságra ... S a férj mindenhová szorgalmasan követte feleségét. Amikor mái egyenesbe került Pécsett a család, s ő is rendet ‘ teremtett a munkaterületén, eljött az az 56-os október, amiről az első pillanatban látta, hogy mindazt meg akarja semmisíteni, amiért 12 éve dolgozott ő is. Szókimondó asszony, akkor sem titkolta véleményét. S az „eredmény”? Egy október 30-i keltezésű felmondólevél aminek egyes kitételeit emlékezetből idézi: „...a kommunista rendszerhez való tartozását a legutóbbi napokban is kinyilvánította ..." 1956. decemberében a Magyo Szocialista Munkáspárt Központi Di zottscgn felhivással fordult a ma> gyár kommunistákhoz, a dolgozó nép leghübb fiaihoz és lányaihoz: ragadjanak fegyvert a munkáshota lom védelmében, hogy az ellenfor radnlmi erők soha többé ne tá' madhassanak ránk. Vargáné, aki 12 éve a haza felszabadításáért fogott fegyvert, 1957 tavaszán a munkás- osztály hatalmának megvédéséért öltötte magára az acélszürke egyenruhát, s vette kézbe ismét a puskát. — Azóta vagyok ebben a nagy családban. Mert olyan ez a munkásőrség, mint. egy család; közösek az örömeink, a gondjaink és a kiképzés, a szo1- gálat összekovácsol minket. Sokan vagyunk, akik 57-ben együtt kezdtük és csináltuk végig a 15 évet. Az ismerősök, elvtársak számára természetes volt, hogy munkásőr lettem, a többiek véleménye pedig nem nagyon izgatott. Eleinte előfordult, hogy megjegyzést tettek rám a fiatalok. Röviden kioktattam az ilyeneket. „Tanuld meg fiacskám — mondtam —, hogy érted is fogtunk fegyvert. Hát ezért tiszteid a munkásért...” De ez már nagyon régen volt . . . Azóta könnyebb neki is, ami óta a nők nem teljesítenek éjszakai szolgálatot, különben pe- . dig: — Nem olyan nehéz munkásőrnek lenni, hogy ne bírná ki az ember. De én úgy érzem, kell is ez, szükség van a szolgálatunkra, a felkészültségünkre. 15 év után azért már szóba kerül az is: meddig még? Varga Józsefné nem akarja letenni a fegyvert, az egyenruhát. Ezt mondja: — A huszadik évfordulóig feltétlenül tagja akarok maradni a munkásőrségnek, de utána is, ha az egészség még engedi. A munkahelye mú a Megyei Pártbizottság portája, s személyes ismerőse, sokszor talán barátja is mindenki a megyéből, aki itt megfordul. A családja m mm. pedig . . . Nos, a haza fegyveres szolgálata családi tradíció lett Vargáéknál. A férje, áki a Szőlészeti Kutató Intézet kertészének jött Pécsre, az ellenforra- dalom leverését követő napokban karhatalmista lett a'zzál, hogy ha helyreáll a rend, visz- szamegy a munkahelyére. A rend már régen helyreállt, de ő maradt és csak idén nyáron szerelt le — nyugdíjasként. A fiuk a Budapesti Forradalmi Ezredben szolgál' tiszthelyettesként, s foglalkozásul a katonaságot választotta. A munkásőrségben eltöltött 15 év nemcsak szolgálatot, elismerést is jelentett. 1961-ben Munkaérdemrendet, 1967-ben 10 éves szolgálatáért Szolgálati Érdemérmet, 1968-ban a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta meg Varga Józsefné, a kiváló munkásőr. Hársfai István Színpompás katonai ünnepség a siklósi várban Esküt tettek az ifjú határőrök Sok ezer vendége volt vasárnap Siklósnak: a hagyományokhoz híven idén is szüleik, barátaik, ismerőseik jelenlétében tettek esküt az ifjú határőrök. Az eskütételi ünnepség díszelnökségében a pécsi határőr- magasabbegység parancsnoki kara mellett Ott voltak a megyében állomásozó társ-fegyve- restestületek képviselői, illetve a siklósi járás párt és állami vezetői is. Részt vett az. ünnepségen Megyaszai József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese és Kovács József, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, s számos környékbeli üzemi, illetve termelőszövetkezet vezetője is. , A csapatzászlóval felsorakozott egységet Jetenszky Márton ezredes, ' magasabbegység-pa- rancsnok köszöntötte. Rövid beszédében .felidézte azt az utat, melyet a pécsi határör-maga- sabbegység megalakulásától napjainkig megtett, majd arról a felelősségről beszélt, mely a békében is harcfeladatot teljesítő határőrök vállán nyugszik. A Magyar Népköztársaság államhatárai sérthetetlenségének biztosítása alapvető nemzeti érdekünk, mondotta, de hazánk határa egyben a szocialista világrendszer határainak egy szakasza is, védelme és minden körülmények között való biztosítása tehát nemcsak nemzeti, de internacionalista kötelességünk Is. A csapatzászló előtt letett eskü után elsőként a Határőrség Országos Parancsnokságának képviselője üdvözölte az ifjú, s immár teljes jogú és köteles- ségű határőröket. Az ünnepség az esküt tett alegységek díszel- gésével ért véget. Vendégünk volt: SEBESTYÉN JÁNOS Világot járó csembalóművész, kitűnő orgonista, az „Egy rádiós naplójából” című nagysikerű sorozat szerkesztője, rokonszenves ember. — Merre járt idén a nagyvilágban? — Háromszor voltam Olaszországban, Milánóban közre működtem a Bach összes esem- balóműveit megszólaltató sorozaton, játszottam a padovai egyetem fennállásának 750. évfordulóján, nyáron a hegyek között Cortinában, legutóbb pedig Rovigóban. — Más tájakon is hangversenyezett? — Koncerteztem ez évben Svédországban, Göteborgban, valamint a stockholmi rádióban modern csembalóműveket játszottam. Szerepeltem Salzburgban és Linzben a Würtenbergi- sches Kammerorchesterrel, és A LAKÓHÁZBAN, A LAKÁS BERENDEZÉSÉBEN, FELSZERELÉSÉBEN víz es gőzvezeték repedése, törése folytán keletkezett alázási károkat is megtéríti az ÉPÜLETES HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS ai.pjanaz ÄLLftM| B|ZT0S|T(j részt vettem az NDK televíziójában Rafael Márta népszerű sorozatában. — Mint rádiós hol járt?-— Czigány Györggyel Oslóban voltunk, a város zenei életét bemutató műsorunk december 26-ón hangzik el. — Készülnek-e csembaló- játékáról lemezek? — Olaszországban csinálom legtöbb lemezemet. Az ottani CBS, egy francia, valamint az amerikai Vox-cég számára eddig már több, mint egy tucat lemez készült. — Milyen, műveket játszik lemezre, vannak-e magyar vo- natkozásúak? — Legutóbb Haydn hat ún. Eszterházy szonátáját játszottam lemezre, valamint egy sorozatot régi magyar táncokból. Ezenkívül cseh, lengyel, portugál régi zenét, a ritkán hallható spanyol Padre Soler szonátáit, és természetesen készült ! néhány lemez Bach csembaló- [ műveiből is. — Sebestyén János, a kon- j certező művész és rádiós mit I visz magával minden külföldi útjára? — Magnetofont, hogy a nem várt találkozásokat, az életben talán csak egyszer adódó témákat megörökítsem. Az utóbbi időben összegyűjtött kb. ezer | percnyi anyagból 1972 január- j jóban új sorozatot kezdek a rá- I dióban. E műsorok közös témá- | ja, hogy egy világot járt, vagy külföldön élő művész emléke- | zik koncertekre, zeneművekre, partnerekre, kortársakra. — Kikkel készült ilyen műsor? — A nagyszerűen mesélő Rózsa Miklóssal, a Hollywoodban élő zeneszerzővel, számos filmzene komponistájával, továbbá Sándor Árpád zongoraművészszel. Feldolgoztam a Magyar Vonósnégyes történetét, megörökítettem Székely Zoltán emlékeit Bartókról, és az örökifjú 91 éves Robert Stolz is új műsorral szerepel e sorozatban. Emellett folytatódik az „Egy rádiós naplójából” c. sorozat. A következő adás január 8-án 19 óra 30 perckor hangzik el a Kossuth rádióban „Halló — itt Pécs!” címmel. Mert Sebestyén János, mint mondotta, a koncertezésen kívül a felfedezés izgalmával jött Pécsre. Számomra különös öröm az a megtiszteltetés, hogy Sebestyén János itt-tartózkodáso alatt meghallgatta azokat az 1940-es években, a pécsi diákstúdió által készítjgtt decelith- és röntgenlemezeket, melyek megörökítették a korabeli pécsi zenei életet, emellett értékes adalékokat nyújtanak a rádiózás történetéhez is az éter hullámain keresztül rögzített felvételekről. — Ezeket az értékeket meg kell ismernie az egész országnak, ezért soron következő adósom teljes műsoridejét a pécsi gyűjteménynek szentelem — mondotta Sebestyén János, aki januárban ismét Olaszországban koncertezik, februárban pedig Budapesten első ízben szólaltatja meg Susanna Ruzlcsko- va és Pertis Zsuzsa társaságában Bach három csembalós versenyét — nt — Bakfis irhabundák és hosszú szőrű szőrmegallérok nagy választékban kaphatók. SZŰCS KTSZ. Pécs, Sallai u. 14. szám.
