Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1971. dacember 2. Baranyából származott \ / Még a múlt hónapban közölt érdekes hírt a Hétfői Hírek ar­ról, hogy november elején dr. Karsay Géza irodalomtörténész új elméletet tár az Akadémia elé, mely szerint Anonymus, a latin nyelvű Gesta Hungarorum (Magyarok cselekedetei) szer­zője nem III., hanem IV. Béla korában élt s neve Pousa volt. 1190 körül született a baranyai Csele faluban s atyját Náná- nak nevezték. Bolognában tanult, a hittu­domány magistere és az egy­házjog doktora lett. Kétszer nő­sült, majd második nejét és gyermekeit elhagyva, a Kassai Kódex szerint Bosznia püspöké­vé nevezték ki s a tatárokról is hírt hozó Julianus barát — ki vérszerinti testvére volt — vitte „engedelmességi nyilatkozatát a római kúriának”. A Hétfői Hírek szerint dr. Karsaynak azért sikerült Ano­nymus személyének megfejtése, mert a Gesta lapjait ultraviolett sugárral átvilágítva, ott vakará­sok és átfestések alatt előtűnt az eredeti kéz írása, mely sze­rint ,,Pousa, akit püspöknek ne­veznek, a hittudomány magis­tere és az egyházjog doktora, a boldogemlékű, legdicsősége­sebb Béla király belső titkára" stb. Csele falucska szülöttje? A hír számunkra, baranyaiak számára rendkívül érdekes, hisz pl. Mohács és a kis Görcsöny- doboka számára nem kis dicső­ség háramlanék abból, ha az Akadémia elismeri, hogy a ha­tárukba olvadt Csele falucska szülöttje a magyar történetíiós egyik legértékesebb kéziratá nak szerzője. Annak megállapítása, hogy Karsay dr. felfedezése kellően bizonyitható-e s hogy ez ho­gyan egyeztethető össze az im­már könyvtárnyit kitevő Anony­mus irodalom más irányú meg­állapításaival, az Akadémia dolga. Számunkra is lényeges azon­ban, hogy foglalkozzunk azon Pósa személyével, ki Karsay dr. véleménye szerint a Gesta szerzője. Nevezett Nána fia Pósa a Baranyában is ősi birtokos Baar (Boor) nemzetség sarja. A nemzetségnek nevet adó cs a Duna menti kis Bár köz­ségben lakott. Az ősi nemzet­ség III. Béla korától igen nagy karriert futott be. Pósa nagybátyja Kálón (ki 1150 körül született), 1181—83- ban III, Béla király kancellárja; 36 éves korában elnyeri a pé­csi püspöki széket, sőt, — va­lamely országos érdeme jutal­mául — a pápa érseki palást­tal is kitüntette, majd 1193-ban Ho.rvátország és Dalmácia kor­mányzója lesz. Tudtunkkal ekkora méltó­ságra a magyar püspöki karból azelőtt senki sem emelkedett. Utána Imre herceg lett a hor- vát-dalmát kormányzó, ki atyját 1196-tól a trónon is követte. Béla király halála után Kalán dicsősége leáldozott, különböző,-— alaptalan — vádakkal illet­ték s 1218-ban halt meg. A Baar nemzetség karrierjé­nek azonban nem volt vége. Falusi tradíciók és urbanizáció A honfoglaló Ond vezér és a tőle leszármazó Baar nemzetség XIII. századi száHásföídjei, illetve azok a helynevek, melyek arra utalnak, hogy a honfoglaló Ond, (Kor-ond, Or-ond), és közvetlen leszármazottjai Ete, Baar, Nána, egykor sokkal nagyobb terület birtokosai voltak Pósa nagybátyja dicsőséges : nyomdokain haladt előre. 1222- ben tagja volt azon hazafias pártnak, mely II. Andrást az ; Aranybulla kiadására kénysze­rítette s egyúttal az e párt ke­beléből választott kormány tag- ; jai közé jutott; országbíróvá ; lett. Tényleg kétszer nősült, Csa­ládja rendkívül méltóságát bi­zonyítja, hogy mindkét neje na­gyon tekintélyes és gazdag családból származott. Első fe­lesége a Sopron és Baranya megyében is nagybirtokos Győr nemzetségből való Pol(a) ná­dor Erzsébet nevű leánya, kitől j három gyermeke született. Majd ennek halála után a nagyhatalmú Héder nemzetség­ből származó II. Héder leányát vette nőül.. Tőle. tudtunkkal csak egy fia született. j Nána fia Pósa fia és örököse j nagyatyja nevét kapta a ke- resztségben, azaz szintén Nána. (Ez egyben arra is utal, hogy a Baar nemzetség ez ágában hagyományos a Nána név!) Ez az ifjabb Nána is igen előkelő nőt, Mojs nádor leányát vette nőül. Az ő házasságukból nem ma­radt utód. így Nána, midőn ' halálát érezte közeledni, öt l I vármegyében fekvő hatalmas birtokait a margitszigeti apá- ! cákra hagyta végrendeletében. Mi szól mellette? 1266-ban halt meg, azaz — ha Karsay állítása helytálló —, I úgy előbb, mint az egyházi pá- j lyát választó atyja, ki a Hétfői Hírekben szereplő híradás sze­rint, csak IV. Béla halála után, 1272-ben halt meg. Igenám, de ha ő udvarbíró 1 korában legalább harm ne éves 1 [ volt, — márpedig az Aranybulla 1 körüli szerepe miatt ennyinek j lennie kellett —, úgy halálakor 80 éves aggastyán volt. Hogyan írhatta „tehát maradandó értékű történeti mfivét a ,,boldogéra,lé- kű” Béla kjirály halála után? Másrészt, ha művét bizonyos IV. Béla uralkodásának idejére jellemző események ismereté­ben is irtai — mint dr, Karsay állítja —, úgy IV. Bélának csak igen idős korában lehetett jegy­zője, hisz a tatárjárás idején már legalább ötven évesnek kellett lennie! No, de ejzt hagyjuk. Ezekre a dolgokra világosságot deríteni a történészek dolga. Másik probléma, hogy a „Gesta" Honfoglalás-történeté­nek Felvidékre vonatkozó rész­letei alapján eddigi kutatóink felvidéki származásúnak tartot­ták Anonymust. Ezt a problémát azonban szé­pen feloldja az a tény, hogy vitathatatlanul legtöbbet a Baar nemzetség szálláshelyével foglalkozik az írás s a Gesta szerint az első magyar ország- gyűlés is Pusztaszeren, azaz a nemzetség későbbi birtokán zajlik le. Azonkívül ha okleveleink nem is, de helyneveink arra utalnak, hogy Ond-nak, a Baar nemzetség ősének nemcsak Pusztaszer 1 és Alpár körül, a Tisza két partján volt birtoka, hanem Dunántúl, sőt a Csalló­közön és Zemplénben, Heves­ben is, azaz a tő'e leszárma­zott nemzetség egy .or e terüle­teken is otthonos volt s így a felvidéki csalódok nemzetségi hagyományaival is teljesen tisz­tában lehetett. Bárhogyan alalsul is az év­százados történeti vita Ano­nymus személyét illetően, maga az, hogy bizonyítékok merültek fel baranyai származására vo­natkozóan, igen fontos további következtetésekre od majd al­kalmat. Dr. Zsolt Zsigmond Mit eszünk, mit iszunk? Lehet, hogy sokat eszünk, de nem túlsókat és nem is annyira egyoldalú a táplál közősünk, mint ahogy a sok szemrehányásból gondol­hatnák, Egyik fő fogyasztási cikkből a gabonafélékből, az úgynevezett cereáliákból hazánkban az egy főre jutó évi fogyasztás 130 kiló. Ez jó közepes átlagnak mondha­tó, mert például Bulgáriá­ban ez a fejadag évi 251 kiló, A legalacsonyabb az Egyesült Államokban, évi 65 kiló és Svédországban, évi 66 kiló. A húsfogyasztásban ugyancsak mértéktartók va­gyunk és középen haladunk, évi 55 kilós fogyasztással. Csaknem kétszer annyit fo­gyasztanak az Egyesült Ál­lamokban és Ausztráliában, 109 kilót, illetve 106 kilót személyenként és évenként. Franciaorszác ban 83, az NSZK-ban 77, az NDK-ban 65, Angliában 75, Csehszlo­vákiában 70 kiló az évi fej­adag. A tejfogyasztás nálunk elég alacsony. Évi 110 kiló az átlag, míg a Szovjetunió­ban 304, Svédországban 258 kiló egy ember évi fo­gyasztása. A tojásfogyasz­tás Magyaro szágon évi 12 kiló személyenként. Ez ugyancsak közepes fogyasz­tás, mert az Egyesült Álla­mokban ugyan 18, és Ang­liában 16 kiló, viszont Bul­gáriában és Jugoszláviában egyaránt csak 6 kilogramm az évi átlag. Gyümölcsből átlagban 72 kilót fogyaszt évenként egy magyar ember. Ez is európai középaránynak mondható, Az 1971 72 tanévben nemvárt érdeklődés nyilvánult meg a honismereti szakkör munkája iránt. 88 lll.-os és IV-es tanuló gyűjt 23 csoportban — így le­hetővé vált, hogy az eddigi ki­sebb egységekre szorítkozó fel­mérő munka mellett néhány he­lyen egészen széleskörű kutató- és felmérő munkát végezünk. Baranya adott nemzetiségi helyzetéből indultunk ki és en­nek megfelelően négy jellegze­tes községet jelöltünk ki teljes, vagy részleges felmérésre. Ezek a községek; Kátoly, ahol a so- : kac nemzetiség ethnologiai em­lékeit vizsgáljuk és mérjük. Eilend, ahol a sváb nemze­tiség népi értékeit vesszük számba, valamint Görcsönyt és Bogádot. Utóbbi községek ma­gyar települések és pécsi közel­ségük arra ösztönzött, hogy a még meglévő értékek mellett vizsgáljuk meg, hogy hogyan hat a megye székhelyének a közelsége, az ipar, a tárgyi és szellemi emlékekre, tradíciókra. De ezen túlmenően mind Gör- csönyben, mind Bogádon vizs­gálatunk kiterjed minden mo­mentumra, amelyek a falu fej­lődésétől és életétől elválaszt­hatatlanok. így feldolgozzuk a község történetét, a zártkert történetét, az iskola, tanítói ház, plébánia és templom, te­mető stb. történetét, adatait, és ezek mellett feldolgozzuk a ter­melőszövetkezet, munkásmoz­galom. ifjúsági mozgalom törté­netét, szociológiai és egészség­ügyi felmérést végzünk. E mel­lett szakmánknak megfelelően elkészítjük valamennyi öreg, vagy jellegzetes lakó-, vagy gazdasági épület rajzdokumen­tációját. Jelenleg talán a munka egy- harmadánál tartunk és máris — különösen az említett két köz­séggel és lakóival kapcsolat­ban - nagyon érdekes tapasz­talatokat gyűjtöttünk. Mindenekelőtt azt, hogy mind szellemi, mind tárgyi vonatko­zásban Görcsönyre hatott na­gyobb mértékben a nagyváros : közelsége és egy helyben, vagy > lakóközeiben munkát biztosító üzem hiánya. Egyetlen eredeti j állapotban lévő lakó- vagy gazdasági épület nincs ma már a kö'ségben. A kisebb, in­kább nag óbb mértékben átala­kított épületekben új lakók laknak, akik a község, vagy az épület történetéről semmit, vagy nagyon keveset tudnak. A pécsi bejárónál, az állomás irányá­ban és Szőke irányában új la­kótelep van kialakulóban. Szin­te minden lakóépület az orszá­gosan elterjedt ún. villalakás térrendszerében kontyolt tetős formában épül. A régi magyar, hagyományos oromfalas épüle­tek teljesen eltűnnek és velük együtt tűnik el az épületek táj­jellege is.- Ugyanezen épületek ma már megtalálhatók Zala, Somogy, Tolna, vagy Csongrád megyékben, Zalaegerszegen, Pécsváradon, vagy Sajókazán. Ugyanez vonatkozik a bútorra, ruhára, használati tárgyra, egy­általán mindenre, ami hozzá­tartozik az ember életéhez. Ma már nincs karaktere az egyes tájegységek népi építészetének, sőt nem is beszélhetünk népi építészetről. Nagyon érdekes, hogy Bo­gádon más a helyzet, nem vi­gasztaló, mégis több jelét ta­láltuk a múlt értékeinek. így legalább négy-öt lakóépület eredeti állapotában található, az őslakosság nagyobb arány­ban van jelen, mint Görcsöny- ben és egy nagyon szép kis iskolamúzeum őrzi a legjelen­tősebb tárgyi emlékeket. Az objektív tényezők mellett Bo­gádon figyelembe kell venni egy erősen siubjektív tényezőt is. Az objektív tényezőről min­denek előtt: a község i lakos­sága túlnyomó részt hosszú idő óta kétlaki. A férfiak főleg a szénbányánál dolgoznak, az asszonyok a mezőgazdaság­ban, illetve fennállása óta a termelőszövetkezetekben. így nem kellett elvándorolniok, ért­hető a város szívóhatása, az urbanizációs negatív jegyek ke­vésbé hatottak, mint Görcsöny- ben. Vagyis a község lakói a lakótelepülést tekintve, a köz­ség határain belül megtalál­ták jobb életük lehetőségeit Szólnom kell a szubjektív té­nyezőről is és ez a nemrégen nyugdíjba vonult Zókonyi-há- zaspár önfeláldozó munkája. Az, aki nem élt évtizedeket egy Bogádhoz hasonló, nagy városközeiben lévő kis község­ben, meg sem érti, hogy Záko- nyi László nyugalmazott álta­lános iskola igazgató és fele­sége, szintén nyugalmazott ta­nár, milyen önfeláldozó, lelkes munkát végzett ezen a környe­ző tájegységen sajátos jegyeit koncentráltan tartalmazó terü­leten, Bogádon, Az ő érdemük a kis iskolamúzeum is. Mind­kettőjük munkájának méltó em­lékműve. Hogy állunk itt az új lakó­épületekkel? Sajnos itt is az országosan erősen tért hódított villalakások a jellemzőek és bent, az új lakásokban a mo­dern, leginkább Varia típus­bútor. A népviselet csodálato­san szép darabjai is még meg­vannak, őrzik a régi családi ládákban, de meddig és mi lesz a sorsuk?! írásomban nem törekedtem, de nem is törekedhettem, tel­jességre, hiszen ha elkészülnek a dolgozatok, lapszámuk raj­zokkal és fényképekkel talán túl is haladja a száz oldalt, célom csak annak megcsillan- tása volt, hogy szemben sokak állításával nem a huszonnegye­dik óra előtt vagyunk egy perc­cel, hanem utána öttel.- di ­Napjaink ifjúsága Világéletemben féltem a ma­tematikától, s felnéztem azok­ra, akik értették ezt a számom­ra örökre rejtélyes tudományt. Móri Tamás — aki a mate­matikai olimpián győztes csa­pat tagja volt — észrevehette e'fogódoftságomat, mert talál­kozásunk első percében meg­jegyezte — Nem szeretem, ha úgy néznek rám. mint egy cso- c' jlónyre • ■. Semmi rendkívülit nem sike­rült raita felfedeznem; haját homlokba-fésülve viselte, far­mert és sárga pulóvert hordott. Nem sokat kellett biztatnom, a padban kényelmesen hátradől­ve mesélte. — Hetedikben még író akar­tam lenni. Közben rajzoltam és verseket írogattam. Az általá­nosban nem érdekelt különö­sebben a számtan Típusfel­adatok tömegét kellett megöl dánunk: igen-igen untam Gim- njá'mban kezdtem megismer­kedni a matematikával, s rop pant élveztem. Ez a csemege! Matematikus leenagerek Ezárt érdemes volt minden egyébről lemondanom. Abba­hagytam a verselést, a rajzot. Belevetettem magam a mate- I matikába. Számomra ez a ki- kapcsolódás. ! - Tehát döntöttél, matema j tikus leszól. — Igen. Ma már nem tud­nám másképp elképzelni az életem. i - Hogyan érzed magad gim- j nazistaként? — Túl sokat követellek az i embertől. Ha mindent be akar- ' nék vágni, nap mint nap késő estig bújhatnám a könyveket. Egyre nő az anyag, félő, hogy pár éven belül beáll a csőd. Az osztályban, ahol beszél­gettünk, a csőd már minden­esetre beállt. A szünet minden örömét élvezték a gyerekek, alia avőzlük a fejünket kap kodni a repülő füzetek, kréta- i darabok elől. Óvatosan köze­lebb húzódtam Tamáshoz, le­lebukva egy száguldó lövedék elől.- Otthon nyugodt körülmé­nyek között tanulhatsz? ; Tamás elmosolyodott.- Mázlim van. Anyám köz­gazdász, mindig segít. Sokat bíbelődöm délutánonként ma­tek feladványok megoldásával. Bevallom, alig mozdulok ki , otthonról.- Azért q matematikai olim­piára csak kimozdultál . .- Csehszlovákiában, Zsolnán : jártunk. Tizenöt ország közül a mi nyolc tagú csapatunk szedte ősszé a legtöbb pontot. Négy első helyet szereztünk. Látia azt a srácot? Az ajtónál lökdösődő egyik i fiúra mutatott.- Ö is kínt járt. f üredi Zo­linak hívjákL Odaballagtam a fiúhoz. Ki iayadtam társai gyűrűjéből. bár rögtön közölte, a szünet­ben beszélgetés helyett tud jobb szórakozó'!. — Látom, sok haverod van . . .- Elég jól kijövök a néppel. A negyven fős társulat nagy része a haverom. Igaz, Feri? — eregette meg egy nyakigláb fiú vállát - Vele lakom a kol­légiumban.- Hogyan kerültél oda? - i tapogatództam. j — Otthon családi problémák ! miatt nem maiadhattam. En­gedélyezték, hogy kolesba köl- I tözzek. Mivel a tanulással nincs baj, fél tízig minden nap ki- * maradhatok. A matematikáról kezdtem ! faggatni. Zoli láthatóan fel­élénkült, szívesen beszélt, — Második gimnazista ko- : romig napi négy-öt órát fog- I lafkoztam matekkal. Aztán rá­jöttem, hihetetlen keveset tu­i dók. Elvégre a világ nemcsak matekbői áll. Lazasan olvas­tam irodc'mat, történelmet, fi­lozófiát. Alapjában véve törté­nésznek mennék a legszíveseb­ben, de mindenki azért főz, ne hagyjam abba a matematikát. Elvégre kétszer sikerült meg­nyernem az Arany Dániel kö­zépiskolai matek versenyt... — Igaz az szerinted, hogy a matematika már-már művészet? — Túl nagy szó ez. Tény, min­den tudomány egy bizonyos szinten esztétikai élménnyel, jár, így a matek is.- Hogyan kerültél be az olimpiai keretbe?- Egy harminc tagú csoport­ból választottak engem is ki. Hosszú hónapokig különböző feladatokat oldottunk meg és ennek alapján döntöttek. Még se hidd. hogy minden időmet matekkel töltöm. Szeretem a ió beat zenét. Még inkább ked­i velem a jazzt Idánként házi­bulira hívnak meg. De szívesen résztveszek a gimnáziumi ön­képzőkör ülésein is. Nemrég tartottam előadást az abszt­rakt festészetről, nem volt va­lami nagy szám. Most nyaggat az önképzőkör titkára, hogy o matematikáról adjak valamit elő, de bevallom, nincs e pil­lanatban témám. Miről beszél­jek, ami mindenkit érdekel? — Zol!, mi jut erről a szóró! az eszedbe: eszménykép? — Nekem, nincs egy megha­tározott eszményképem. Több eszményképem van: tanáraim, iskoiatársaim. Olyan srácokat sorolok ide, akik mindig felta lálják magukat, s a vélemé nyűket mindenütt őszintén el­mondják. Tamás is felfigyelt beszélge­tésünkre. Odalépett mellénk. — Szerintem nem külső esz­ményképet kell választani, aki­re hasonlítani akar az ember. Magunkban kell a célt kitűzni, s küzdeni a megvalósításáéit. Fáy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom