Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-15 / 295. szám

*971. december 15. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Februárban megnyílik Szahadpo'cos kölcsönzés a Hegyei Könyvtárban December 22-én a Megyei Könyvtár kölcsönzési részébe bevonulnak a Békéscsabai Vas­ipari Ktsz építőmunkásai és megkezdődik az a jelentős át­alakítási munka, amelynek eredményeképpen legalábbis egyelőre megoldódnak a könyv­tár súlyos kölcsönzési gondjai. A kölcsönzőtér fölé galériát építenek, itt tehát raktározni le­het az állomány egy részét. A felszabaduló részen szabadpol­cos kölcsönzést vezetnek be, ahol a friss szépirodalmi anyag kap helyet. Január végéig a kölcsönzés szünetel, februárban viszont az olvasók már maguk választ­hatják ki a polcokról a keresett könyveket. Az átalakítás közel 200 ezer forintba kerül; ezt az összeget a Megyei Tanács biz­tosítja. Ha az átalakítás végle­gesen nem is oldja meg, né­hány évre mérsékli a könyvtár elhelyezési gondjait. Átadás előtt a négyszáz fős orvoskollégium Hogyan lehet fellendíteni Komló kulturális életét? A tanács vb sürgeti a megoldást Az épület fűtését szerelik a szakemberek Erb János felvétele Ma délután 6 Érakor Zamenhoi­eml8künnepség Az eszperantó nyelv megalko­tója születésének évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendez Pécsett a Magyar Esz­perantó Szövetség dél-dunán­túli bizottsága. Az ünnepséget a Ságvári Művelődési Házban (Üjmecsekalja, Hajnóczi út 36.) tartják 18 órai kezdettel, amely­re eszperantistákat és nem esz- aerantistákat egyaránt szeretet­tel várnak. Az ünnepi megem­lékezés után műsor következik, s ennek során fellép az eszpe­rantó bábegyüttes, az eszperan­tó kamarakórus, a HVDSZ népi táncegyüttese továbbá úttörők és óvodások. Ez alkalommal könyvkiállítást és könyvvásárt is rendeznek eszperantó nyelvű könyvekből. A képzőművészei jövő évi terveiből A képző- és iparművészeti lektorátus gondozásában elké­szült jövő évi kiállítási tervek gazdag programot ígérnek 1972- re. Mintegy 100—120 budapesti és vidéki tárlat széles skálán mutatja be a kortárs képzőmű­vészet színe-javót. A tervek egé­szét az a törekvés jellemzi, hogy stílusokhoz való kötődés nélkül támogatjuk a társadalom számára elkötelezett haladó hu­mánus művészeti törekvéseket. Januárban jelentkezik Reich Károly Kossuth-díjas grafikus tárlatának bemutatásával a tv galériája a Műcsarnok kamara­terméből, februárban pedig — ugyancsak a tévé-kamerák se­gítségével láthatják az érdek­lődők Kő Pál szobrászművész kiállítását is. A Műcsarnok ter­meiben kap helyet az állami vásárlások kiállítása, mely be­mutatja az 1969—70-ben állami tulajdonba került művészeti al­kotásokat. Miháltz Pál Munkácsy-díjas érdemes festőművész, Féner Ta­más fotóművész egyéni tárlatai mellett érdekes csoportos kiállí­tások is nyílnak már az első negyedévben. Februárban a krakkói grafikai biennálén díjat nyert művek gyűjteménye, már­ciusban a VI. Országos Plakát­művészeti Kiállítás ígérkezik a képzőművészeti élet érdekes eseményének. 1972-ben a Műcsarnok és a Képcsarnok bemutató termei­ben Ék Sándor Kossuth-díjas, érdemes festőművész életmű­kiállítással. Kerényi Jenő Kos- suth-díjas kiváló szobrászmű­vész utóbbi éveinek alkotásai­val jelentkezik. Rangos képzőművészeti se­regszemlének adnak otthont a vidéki kiállítási termek. Sze­geden és Debrecenben a „nyá­ri tárlatok”, Hódmezővásárhe­lyen az „őszi tárlat”. Szombat­helyen — textil-, Pécsett kerá­mia biennólé emelkedik ki a Jtrog romból. Impozáns, nyolcemeletes épü­let támaszkodik a domboldal- i nak. Mészfoltos ablakai, korlát­nélküli teraszai jelzik messziről is, hogy félkész házról van szó. Közelebb lépve előbb sáron, í aztán csöveken és gépeken kell átlépkedni — javában szerelik a földszinti kiszolgálóhelyisége­ket, műhelyeket. A hőközpont már készen van. A félkész épü­let folyosóin kellemes meleg terjeng, asztalosok, mázolok, szerelők dolgoznak, végig, mind a nyolc emeleten. Az átadás előtt álló új orvoskollégiumban két személy- és egy teherlift lesz, egyelőre azonban gyalog megyünk fel Nagy Bélával, a rektori hivatal kollégiumi fele­lősével a legfelső szintre. A nyolcadikon feleannyi szoba van, mert jókora, széles terasz lesz itt, jó időben fonott szé­kekkel. Most csak a henger­alakú szellőzőnyílások törik meg a sima terepet. A kilátás bőven megéri a nyolcemeietnyi lépcsőmászást. Az épület alatt kanyargó Jakabhegyi út kis há­zainak sátortetői innen fentről élénkszínűek, a kopaszon me­redő jegenyék meg mintha füst­ből lennének. Üjmecsekalja ködbe burkolózik, s a ködvá­rosból sötéten emelkednek ki a tízemeletesek egyenes tor­nyai. Jobbra szinte karnyújtás­nyira a Makárhegy, lekopasz- tott szőlőivel. Az épület északi oldalán minden emeleten nagyablakos társalgósarkokat képeztek ki. Jól látni innen az elhagyott ho­mokbánya sárga falait. A ho­mokbánya még az egyetemé, a .tereprendezés után beletarto­zik majd a nagy parkba, ami északon a kollégiumot körülve­szi. Lesz helye itt a sportpá­lyáknak is, amelyeket természe­tesen csak tavasszal kezdhet­nek építeni, a kollégium jöven­dő lakóinak közreműködésével. Kik is lesznek a lakók? A négy­százfős kollégium végre lehe­tőséget nyújt az egyetemnek, hogy fölszámolja a 48-as téri épületben évek óta rossz, egy­re rosszabb állapotokat. A régi diákotthonban tehát csak 250 hallgató marad, megszüntetik a zsúfoltságot és a kényszerű­ségből az alagsorban kialakí­tott lakószobákat. A ma még albérletben lakó egyetemisták közül 250 új kollégistát tudnak felvenni. Egyelőre az a fontos, hogy a második félév kezdeté­re már beköltözhessenek a gon­dosan - és nem könnyen — ki­választott új lakók, később majd mód lesz arra, hogy a régi épü­letet szakkollégiummá szervez­zék. Egy bizonyos; az orvos- egyetem két kollégiumépülete szervezetileg egy egység lesz, az új épület neve: Balassa Já­nos kollégium, B-épület. Máris érdeklődtek több hely­ről, átadja-e az egyetem nya­ranta szállodának a kollégiu­mot. Valószínűleg igen, de egyelőre ez még aligha meg­oldható. Ha készen lesz, min­den szempontból megfelel majd ennek a feladatnak is. Lássuk tehát, milyen életkö­rülményeket gondolt ki a kollé­gium majdani lakói számára a tervező, Köves Emil. Emeleten­ként van tehát egy társalgó helviség, egyes eme'eteken ki­sebb folyosónyúlvány inkább, lejjebb üvegajtós, tágas klub­terem. Minden emeleten az igényeket bőségesen kielégítő mosdóhe'yiségek sorakoznak. Szintenként építettek egy — hűtőgépekkel ellátandó — ‘élel­miszertárolót és egy csempés, tágas teakonyhát. A szobák nem nagyok, tizenkét négyzet- méteresek, de az ésszerű hely- kihasználás folytán valószínűleg kényelmes lakást biztosítanak két-két ember számára. Kétszáz egyforma kis szoba van a nyolc emeleten. Az ajtón belépve egyik oldalon fogasnak való mélyedés, majd beépített pol­cok, majd mélyebben beépített két szekrény sorakoznak. Az ab­lak alá beépített asztal kerül, kétoldalt egy-egy szekrényké­vel, s egy-egy forgószékkel. A szoba hosszában helyezkedik el a két heverő, amelyeken le­dőlve is lehet majd olvasni, ta­nulni, a leendő lámpák villany­drótjai már mindenütt a falba- építve várják a berendezke­dést. A bútorok, villanytűzhe­lyek, szőnyegek, függönyök és minden egyéb már itt vannak, csak az építők elvonulását vár­ják. Az építők pedig januárra ígérték a műszaki átadást, feb­ruárban tehát minden valószí­nűség szerint a hallgatók is birtokba vehetik az épületet. Lent az első emeleten ala­csony szárnyépület csatlakozik a kollégiumhoz. Itt lesz a kony­ha, az étterem, a porta, iro­dák és egy könyvtárszoba. Szé­les előcsarnokon át lehet az étterembe jutni — természete­sen önkiszolgáló lesz —, s két­oldalt a kékcsempés Falakon végig kézmosók sorakoznak. Az étterem — most még -akolat- lan, nyers oszlopokkal osztott hodály — egyidőben pontosan 102 embernek tud helyet adni. így másfél óra alatt bőven meg tud ebédelni az egész kollégi­um. A konyha és csatlakozó ré­szei nem készülnek el az emlí­tett határidőre — itt még sok a munka. A főbejáratnál téliker­tet is létesítenek — fóliával, pa­pírral eltakarva már most is lát­ható a leendő télikert üvegter­me. A több mint 30 milliós beru­házás tehát most már igazán a megvalósuláshoz közeledik. A kollégiummal tovább gazda- j godik az épülő egyetemi város- I rész, csökkennek az egyetem gondjai. Igaz, hogy még Így is legalább 300 diáknak jlbérlet- ben, rokonoknál kell majd lak- ! nia. De akik majd egyetemi éveiket ebben a korszerű, ba­rátságos, világos épületben töl- ! tik el — nem panaszkodhatnak. H. E. A Komló városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága tegnapi ülé­sén elmarasztalta a művelődés- ügyi osztályt, mert a város köz- művelődési helyzetéről konstruk­tív javaslatokat nélkülöző jelen­tést terjesztett elő. Az anyag csak azokat a problémákat ve tette fel, amelyeket évek óta hajtogatnak, tehetetlenül ismé­telgetnek. Nevezetesen, hogy a tárgyi-anyagi feltételek nem fe­lelnek meg a mai igényeknek, de személyi és szervezeti prob­lémák miatt a meglévő intéz­ményeket és ezek felszerelését sem hasznosítják a lehetséges mértékben. „Azt kell bírálnunk az elő­terjesztésben — hangzott az egyik megállapítás —, amit nem tartalmaz. Nem ad javaslatokat a jelenlegi helyzetből kivezető megoldásra.” Pedig — képlete­sen szólva — a közművelődés vezetőjének kezeügyében van az a „létra”, amellyel ki lehet­ne segíteni a várost a jelenleg; „kulturális szakadékból”. A legjellegzetesebb problé­ma az az „albérleti” viszony, hogy Komló jelentősebb kultu rális intézményei a MeeseM Szénbányák Szakszervezeti Bi­zottságának irányításával mű­ködnek. Nem arról van szó, mintha ez a szerv nem igyekez­nék a lehető legnagyobb mér­tékben figyelembevenni a vá­ros egészének igényeit, de az egységes irányítás hiánya —, amely más vonatkozásban az anyagi lehetőségek szétforgá- csolását is előidézi — óhatatla­nul ellentmondásokhoz, vagy éppen szükségtelen párhuza­mosságokhoz vezet. A szakszer­vezet is szívesebben venne részt a tanáccsal és más szervekkel együtt, egy olyan „társbérlet­ben", amely elősegítené az anyagi és szellemi erők kon­centrálását s hatékonyabb, egy­séges irányításra adna lehető­séget. Ami végül a kézenfekvő meg­oldást illeti, a vb-ülésen több­ször hivatkoztak az ózdi és ka­zincbarcikai példára, ahol — mint a korábbi tapasztalatcse­rék igazolták — lényegében a komlóihoz hasonló körülmények között létrejött és eredménye­sen funkcionál a legjobbnak tűnő szervezeti forma. Iskolai népművelés „Az igen nagy mértékben egy­másra utalt két ágazat, a köz­oktatás és a közművelődés sok­szor egymástól elszigetelten vég­zi nagyfontosságú tevékenysé­gét." Ez a megállapítás általános­ságban hangzott el az elmúlt évi országos népművelési kon­ferencián. Hangsúlyt kap, föl­erősödik azonban mihelyt szo­rosan a közoktatás műhelyére, az iskolákra vonatkoztatjuk. Tényleg: milyen tudatos köz- művelődési munka folyik a mi iskoláinkban, és milyen kapcso­latban a közoktatással. Nincse­nek adataink, nem végeztünk felméréseket —■, pedig egyszer nem ártana —, valami azonban mégis történt ez ügyben. A Pécs városi Tanács művelődésügyi osztálya a közelmúltban tájé­koztatta a középiskolai igazga­tók testületét az iskolai közmű­velődés eredményeiről, tévé­Mit keres az író a pódiumon? A kérdés azóta motoszkál bennem, mióta a közelmúltban befejeződött — legalábbis er­re az évre — a Pécsett élő írók szerzői estjeinek sorozata, A színészt értjük, ha reflektor- fénybe áll, ő másként nem tud ja önmagát adni. De az író miért választja a szereplés ne­hezebb fajtáját? S ami ezzel összefügg, a közönség miért köszönti tapssal az írót, első­sorban az írót az ilyen esteken, s másodsorban a művészeket, akik sikerre viszik az estet. Mert őszintén mondjuk meg, így van ez valamennyi szerzői esten. Hiszen a nézőtéren ülők leg­többje olvasta mór a felhang­zó verseket, prózát, s legtöbb­ször olvasva többet is lehet ma­gunkévá emészteni a művek sokrétű világából. Akkor pedig minek vannak az ilyen estek? Talán mert kíváncsiak egymás­ra. Az író a közönségére és a közönség az írójára. Mert kap­hat akár száz levelet is egy író naponta — azok az olvasók mégis arcnélküliek. S szólhat az író könyvén keresztül mindig csak annak az egyetlen olvasó­jának, aki éppen a könyvét for­gatja, az még kevés. Az olvasó j kíváncsi arra, hogyan monda- j ná a kedvenc írója maga ezt vagy azt a versét, milyenek a gesztusai, milyen az ember? Ta- j Ián ezért van szükség az iro- j dclm-i estek ünnepi fényeire is. | Az itt élő író az itt élő embe­rekkel, olvasókkal talán egv kissé jobban megérti magát, mert ugyanazon az utcákon megy végig naponta, ugyanazt a hegyet látja nap mint nap. Ezeknek az esteknek az elő­készítésénél különösebb szer­vezés nélkül is találkozhatunk olyan gesztusokkal, mint a Ma­gyar írók Könyvesboltjának rög­tönzött kiállításai az éppen sor- i rákerülő írók műveiből. A szer­vezett akciók, az összehangolás pedig az estek anyagi alapjait biztosították. Nem a protokoll : miatt soroltunk fel annyi rende­ző szervet az estek után, hanem annak bizonyításául: nemes ügyre adta ki-ki a maga kevés avagy jelentősebb pénzössze­gét. Fodor András költő, ak! vendégként tartózkodott itt né­t hány esten, de egyben a Ma- ! gyár írók Szövetsége költői szakosztályának titrára is, azt hiszem nem udvariasságból I jegyezte meg, hogy ami itt ! ősszel sorozatban ment, az országosan is figyelmet, köve­tést érdemelne. És lesz is folytatás jövőre. Az írószövetség helyi csoportja és a városi művelődésügyi osztály már felvette a kapcsolatot, és jövőre a könyvvel jelentkező szerzőknek ismét biztosítanak lehetőséget a szereplésre. Hadd egészítsem ki egy javaslattal ezt a hírt. Anélkül, hogy rosszízű „nemzedéki” érvelésbe kezde­nék, érdemes lenne felkutatni annak lehetőségeit is, hogy olyan írók is pódiumhoz jussa­nak, akiknek nem jelenik meg könyve a következő évben. Idő­sebbek és fiatalok egyaránt. Ha nem is az eddig megszokott „reprezentatív" bemutatkozási helyiségekben, hanem szeré­nyebb keretek között, de szín­vonalasan. Nem félve a koc­kázattól, hogy „sok lesz” a kö­zönségnek az írókból. (Marafkó) Háztartási tüzelőolaj MEGRENDELHETŐ, HÁZHOZ SZÁLLÍTÁSSAL! PÉCS, ZSOLNAY V. U. 42. TELEFON: 15-50 331-ES MELLÉK Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy 4200 i 015 mm-es polietilén fólia megérkezett a Tiszai Vegyikombinát Mintaboltjába. PÉCS, KOSSUTH LAJOS UTCA 47. SZÁM kenységi formáiról és lehetősé­geiről. Miért fontos ennek kapcsán külön is szólnunk a népműve­lésről az iskolákban, méghozzá a szélesebb (és az oktatásra épülő, állandó folyamatnak te­kintett) közművelődési koncep­ció jegyében? Statisztikai adatok bizonyít­ják, a művelődési intézmények látogatói, a közművelődés ak­tív részesei többségben fiatalok, jelentős részük iskolai tanuló. Mégis, különösen,, falun meglep hetősen ritka még, hogy az éves művelődési terv, illetve a mű­velődési ház és az iskolákbqp folyó oktató-nevelő munka kö­zött — a hivatalos ünnepsége­ken vagy helyiség-szolgáltatá­sokon túl — valamilyen szerves kapcsolat alakulna ki. Ritka még az a jó példa is, amikor osztá­lyokat külön elvisznek a könyv­tárba. Megismertetve őket a könyvek elhelyezésével, a kata­lógus használatával stb. Csak­úgy, mint ahogyan az említett tájékoztatón is kiderült: nem ál­talános még a pécsi középis­kolákban sem, hogy rendszeres kapcsolatot építenének ki pél­dául a Doktor Sándor Művelő­dési Központtal. Igaz, van né­hány követésre érdemes példa is. A Közgazdasági Szakközép- iskola kollégiuma minden év elején elkéri az intézmény ter­vét és lehetőségeit fölhasználja a saját kulturális nevelő mun­kájában. Nyilván — készen kap bizonyos rendezvényeket. így minden év elején városnéző mű­emléki sétára viszi elsőosztá­lyosait az intézmény segítségé­vel. Hasonló, rendszeres a kap­csolata a Nagy Lajosnak is. A művészeti ismeretterjesztő soro­zatoknak, szakköröknek, szerzői irodalmi estek közönsége is jó részben középiskolásokból ke­rül is. Mindez a kérdésnek csupán egyik oldala. Számos közműve­lődési formára nyújt lehetősé­get maga az iskola. Végső fo­kon ide sorolható minden kul- ; turális megmozdulás, tudomá- , nyos ismeretterjesztő törekvés is. amely a tanórákon kívül való- i sül meg. Mégis szoros értelem­ben vett iskolán belüli népműve­lésen jobbára amatőr együtte- j sek, iskolai kórusok tevékeny­ségét szokták érteni, s erről is főleg a Helikon idején hallunk. (Más kérdés, miért nincs több szereplési lehetőségük.) Sokat tehet a korszerű közművelődés céljaiért a szakköri és a klub­mozgalom az iskola falain be­lül. És sok a tennivaló még vá­rosban is a könyvtárakkal, a Janus Pannonius Múzeummal való — az oktató-nevelő célok­ra tudatosan épülő — kapcso­latok kialakítása terén. Megke­resve a közművelődés tanórán kívüli újabb és újabb formáit. (w. e.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom