Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-28 / 281. szám

4 DUN ANTÜLI NAPLÖ 1971. november 28. Dr. Melczer Miklós 80 éves Tudományos ülés a pécsi professzor tiszteletére A leningrádi vendégek szerkesztőség ü n kben 1971. december 3-án lesz 80 évet dr. Melczer Miklós egye­temi tanár, a Pécsi Bőrgyógyá­szati Klinika 1964-ben nyugál­lományba vonult igazgatója. Ebből az alkalomból a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Magyar Dermatológiai Társa­ság tudományos ülést és ván­dorgyűlést szervezett. A szom­baton megnyílt kétnapos talál­kozóra mintegy másfélszáz ven­dég érkezett, közöttük a pro­fesszor tanítványai is. A Pécsi Orvostudományi Egye­tem új elméleti tömbjének tan­termében a tudományos ülést mégelőzően köszöntötték dr. Melczer Miklóst. Dr. Pásti nszky Istvánnak, a Magyar Dermatológiai Társa­ság elnökének megnyitó szavai után dr. Boros Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rek­tora köszöntötte az egyetem ta­nácsa és a tanártársak nevében a professzort. Köszöntőjében méltatta a tudományos munká­ban, az orvosnevelésben és a gyógyításban szerzett érdemeit. A társaság nevében dr. Pas- tínszky István ismertette dr. Mel- ezer Miklós tudományos mun­kásságát. Az üdvözlések közben felolvasták azokat a gratuláló táviratokat, amelyek a születés­nap alkalmából érkeztek az or­vostudomány jelen nem lévő képviselőitől és a tanítványok­tól. A tanítványok nevében dr. Venkei Tibor, a budapesti On­kológiai Intézet professzora szólt, melegen megemlékezve arról az alkotó légkörről, amely dr. Melczer Miklós körül mind Szegeden, mind Pécsett kiala­kult a tanítványok között. Vé- güj a Bőrgyógyászati Klinika dolgozói nevében virágcsokor­ral köszöntötték az ünnepeltet Dr. Melczer Miklós meg ha­totton mondott köszönetét az ünneplésért Dr. Melczer Miklós 1891-ben született Budapesten, általános és középiskoláit, valamint egye­temi tanulmányait itt Végezte. 1918-ban avatták orvosdoktorrá. A Fővárosi László Kórházban töltött évek után 1928—1936 között Kaposváron dobozott kórházi főorvosként. 193T-ben kapott magántanári kinevezést Pécsre. 1938-ban a Szegedi Or­vostudományi Egyetemre került, amelynek nyilvános, rendes ta­nóra lett. Az egyetem Kolozs^ várra helyezésekor dr. Melczer Tibor Pécsre jött, ahol 1942— 1943-ban orvoskari dékán, majd 1943—44-ben prodékán. A felszabadulás után is te­vékenyen részt vesz a tudomá­nyos életben, 1945-ben a Der­matológiai Szakcsoport vezető­ségi tagja. 1949-ben az orvos- tudományok doktora címet nye­ri el, 1952-ben munkásságának elismeréseképpen Kossuth-díj- jal tüntetik ki. A professzor, akit ma is tö­kéletes testi-szellemi frisseség jellemez, eddig mintegy 187 je­lentősebb tudományos publiká­ciót írt Mint elmondotta, je­lenleg is dolgozik tudományos témákon. Az ünneplés szünetében be­szélgetésre kértük fel dr. Mel­czer Miklóst — Hogyan értékeli a profesz- ször úr a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem utóbbi években megfigyelhető fejlődését? A 80 éves dr. Melczer Miklóst köszönti dr. Boros Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora A szovjet hős városok hete alkalmából váro- ■ sunkban tartózkodó leningrádi küldöttség tagjai, A. I. Vinogradov, a Szocialista munka hőse, a Leningrádi Rádió- és Televiziógyár dolgozója, valamint Marija Petrovna, a Leningrádi Állami Történelmi Múzeum főmunkatórsa szombaton lá­togatást tettek a Dunántúli Napló szerkesztősé­gében. Megismerkedtek a szerkesztőség mun­— Magyarországi tartózko­dásom ideje alatt azt tapasz­taltam, hogy az embereik igen tájékozottak a szovjet életről, a Hős városok múltjáról, fejlő­déséről — állapította meg Vi­nogradov elvtárs. — Ez a mos­tani rendezvénysorozat lehető­séget ad arra, hogy ismeretei­ket tovább mélyítsék, gazda­gítsák. Ugyanakkor ä hős vá­rosokból érkező küldöttségek a párt- és állami vezetőkkel tör­tént találkozásaik, a magyar kajával, örömmel fogadták azt az érdeklődésit melyet a lap munkcitáisai városuk iránt tanúsí­tanak, ahogyan tájékoztatják olvasóikat Lenin- grád gazdasági és kulturális életének fejlődé­séről. A baráti beszélgetés során vendégeink úgy vélekedtek, hogy a szovjet hős városok he­tének rendezvényei jelentősen hozzájárulnak ■ magyar—szovjet barátság további erősödésé­hez. — Egy mondattal úgy lehet­ne megfogalmazni: utolértük a külföldet. A „Dózsát” régeb­ben is többször szerettük vol­na megszerezni, most ez sike­rült. Modern műszereket kap­tunk, most tehát rajtunk a sor, fel kell zárkózni a nemzetközi mezőnyhöz. — Ügy tudom, a professzor úr több nyelven is publikálta a munkáit — Igen, vannak olyan mun­káim, amelyek német és angol nyelven jelentek meg. A tudo­mányos munkáknál nagyon fon­tos, hogy el is fogadják őket. A magyar kutatók nagy hátrá­nya, hogy nem mindig sikerült el is fogadtatniuk az eredmé­nyeiket Ma a szakirodalom nagyrészt angolul jelenik meg, s hiába tudunk is angolul, ez az említett problémánál eleve hátrányként jelentkezik, hát­ránnyal indulunk a nemzetközi mezőnyben.. Ettől függetlenül elmondhatjuk, a magyar bőr- gyógyászatnak nemzetközi te­kintélye volt már a 30-as évek­től kezdve, s ezt a tekintélyt azóta is sikerült tartanunk. *— Saját szakterületén belül mit tart a professzor úr az utóbbi évek jelentősebb tudo­mányos eredményének? — Erre nehéz lenne válaszol­ni, inkább hadd beszéljek ar­ról, ami engem hosszabb ideig foglalkoztatott. Még Kaposvá­ron voltam, találkoztam egy ná­lunk meglehetősen ritka nemi­betegséggel. A franciák. 1914 körül fedezték ezt fel, a kikötő­városokban, ahova a trópusok­ról hurcolták be. Amikor felfe­dezték a kórokozóját, „nagy ví­rusnak" neveztük. Ma már tud­juk, hogy a baktériumok és a vírusok közötti csoportról van szó. Nekem is foglalkoznom kel­lett ezzel a problémával, mert Szegeden is találkoztam vele, három ilyen beteget találtam. A virológia fejlődése szédületes, ma már egy sereg eddig isme­retlen eredetű betegség okát si­került megtalálnunk, így az ideggyógyászatban is. Kiderült, hogy van a vírusoknak egy olyan csoportja, amely egész életen át megmarad az embe­rekben. Még mindig egy vaskos fejezetet alkotnak az ismeret­len eredetű vírusos betegségek. A délelőtti tudományos ülé­seken először a tanítványok ol­vasták fel munkáikat Az ülésen összesen 13 munka hangzott el. Tegnap délután és ma délelőtt az érdeklődők az egyetem inté­zeteit, illetve a Bőrklinikát lá­togatták meg. Marafkó László Kotyatenyésztők és kutyatartók! az állatorvosi KISÁLLAT RENDELŐINTÉZET (Pécs, Megyeri út 48. T.: 28-23) kutyák fertőtlenítő fürösztését, nyirását és trimmelését vállalja, előzetes bejelentés alapján Pirulák, kenőcsök, szirupok Ahol a gyógyszert készítik — Miért csak e^y óra múlva? Készítsék gyorsabban! Az ingerülten fel csattanó férfi szemcseppért jött az új- mecsekaljai, dr. Schulek Ele­mér nevét viselő gyógyszertár­ba. A várakozók ügyet sem vet­nek a méltatlankodóra, min­denki siet. Szinte pillanatonként nyílik az ajtó, nagy a forga­lom, állandóan újra kell tölteni a pirulákkal, kenőcsökkel, szi­rupokkal és injekciós dobozok­kal teli polcokat. A kiszolgálás gyors, csupán azokra a gyógy­szerekre kell várni, amiket egye­dileg, külön recept szerint ál­lítanak össze. A gyógyszertárat a vevőtér mögötti laboratórium-rendszer szolgálja ki, amely országosan is a legkorszerűbbek közé tar­tozik. A különféle vegyianya­gok, gyógyszerek érkezés után az analitikai laboratóriumba kerülnek, ahol megvizsgálják: előírásnak megfelelő-e a ká­nyák, nagyobb számú idény­jellegű megbetegedés alkalmá­val előfordul, hogy átmenetileg kifogy valamilyen gyári készít­mény. Az újmecsekaljai labora­tórium gyógyszerészei - a meg­felelő engedély birtokában -» ilyenkor házilag állítják elő a szükséges porokat, tablettákat Nesztelenül lépkedünk a „pa­tikatisztaságú” helyiségekben, kissé megilletődve, a hétköz­napi ember számára szokatlan környezettől, megcsodálva a bonyolult műszereiket szerkeze­teket Az egyik sarokban hatalmas, üvegbe zárt laboratórium, rajta két lyuk - á kéznek.- Ebben a Manipulátorban állítjuk elő többek között a szemcseppeket Nem egyszerű feladat, hiszen a gyógyszerész­nek alaposan „be kell mosa­kodni”, mindent fertőtleníteni, a kényes gyógyszer csak telje­sen steril környezetben készít­íWWWa:.; •■K-Xff y.Q. ••• szftmények összetétele, az van-e az üvegekben, dobozokban, zsákokban, mint amit a felirat jelez. Fiatal lányok ostyázzák « chinocisalt, a C-vitamint is tar­talmazó, úgynevezett kinines kombinátumot, amely a legkere­settebb cikk az őszi-téli idő­szakban. Gép adagolja a kö­högés elleni szirupot, amelyhez — az orvosi utasításnak megfe­lelően — esetenként lázcsilla­pítót, asztma elleni gyógyszere­ket stb. is tesznek. Porcelán mozsarakban keverik a külön­féle porokat, kenőcsöket, rend­kívül érzékeny, centigrammos kéri mérlegen mérve az egy- és kétkeresztes mérgeket, kábító­szereket. Nagy figyelmet kívá­nó, időigényes munka — ómig a veszélyes mérgekből életmen­tő gyógyszer lesz. Állandóan üzemben a desz- tillátor, hiszen valamennyi gyógyszerhez kizárólag desztil­lált vizet használnak. Járvá­hető. Ha a betegek Is láthat­nák, biztosan türelmesebbek, belátóbbak lennének -z állapít­ja meg az egyik gyógyszerész­nő. Az alagsorban már gép ke­veri a kenőcsöt, de a tubusokat még egyenként mérlegelik, kéz­zel töltik. — Remélhetőleg, rövidesen ez a probléma is megoldódik. Szo­cialista szerződést kötöttünk a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat kísérleti üzemé­vel, segítségükkel gépesítünk. Odakinn kattóg a pénztár­gép, fogy á sok vitamin, á göicsoldó, lázcsillapító, köhögés elleni tabletták és a szirupok. Náthás, hurutos időszak vári, nem is beszélve a fenyegetően közelgő influenzáról. Negyven- ketten dolgoznak itt — köztük 1Ö gyógvszerész -, hogy az új- nr -.Italjaiok éjjel-nappal me- d' ináh jussanak, ha szükség van rá. ’ W. M. dolgozókkal való személyes is­merkedéseik során új bpráto- kat, tapasztalatokat szerezhet­tek. Természetesen ezeket ha­zaérkezésünk irtán hasznosítani kívánjuk, a hírközlő szervek se­gítségével beszámolunk a lá­tottakról, hallottakról. Külön elismeréssel szóltak a MSZBT kezdeményezéséről hogy a baráti országok közül elsőként adtak lehetőséget a szovjet hős városok hetének megrendezésére, melyhez ha­sonlót a Lengyelországban és Csehszlovákiában működő ba­ráti társaságok is tervbe vet­tek. Marija Petrovna külön szólt arról, milyen nagy örömmel fo­gadták Leningrádban, hogy a hős városok hete alkalmából Budapesten és más városokban kiállításokat rendeznek. — Mi ezekhez a kiállítások­hoz gazdag anyagot biztosítot­tunk, melyek egyaránt bemu­tatják a múltat és a jelent A kiállítások magyar rendezői gondosan kezelték az anyagot és a helyi lehetőségekhez ké­pest szép, ízléses elrendezést biztosítottak. Egy ilyen közös munka is segíti a barátság erő­sítését egymás kölcsönös meg­ismerését Két napot töltöttek városunk­ban leningrádi vendégeink. — Rövid ez az idő — mo**­dotta Vinogradov elvtárs —, mégis lehetőségünk nyílt itt U új barátokat szerezni. Én ma­gam a munka területén vagyok jártas, ezért nagyon érdekeltek azok az eredmények, amelye­ket az önök szocialista brigád­jai elértek, örüiök, hogy közü­lük többel megismerkedhettem. Néhány kellemes órát töltöt­tünk a Pécsi Tanárképző Főis­kolán, személyesen is meggyő­ződhettünk arról, hogy az orosz szakos hallgatók milyen nagy szeretettel tanulják nyelvünket, ismerkednek történél műnkkel, kultúránkkal. Ha több időnk lett volna, még több találko­zásra kerülhetett volna sor, de tudjuk, hogy miutánunk is jön­nek még újabb küldöttségek a Szovjetunióból, Magyarország­ról is mind többen utaznak ha­zánkba, és ezek a találkozások számtalan szállal erősítik a két nép barátságát Marija Petrovna végezetül orra kérte azokat a pécsieket akik utazásuk során majd Le- mingrádba is ellátogatnak; ok­vetlenül keressék fel a Péter Pál erődben berendezett mú­zeumot, ahod ő is dolgozik, mindenkit szívesen végigvezet hogy a gazdag gyűjteményük­kel megismerkedhessenek. M. & Váriák a baranyai gazdaságok jelentkezését Mezőgazdasági kiállítás Szekszárdon Nagyszabású, négy megyét érintő mezőgazdasági kiállítást rendeznek a jövő esztendőben augusztus 12—20-a között Szek­szárdon. A rendezvény: Bara­nya—Fejér—Somogy—Tolna Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár elnevezést vi­seli, és a négy megye mező- gazdasági nagyüzemeinek, fa­gazdaságának és élelmiszer- ipari üzemeinek termékeit kí­vánja bemutatni. Egyszersmind összehasonlítani a négy megye ezen iparainak fejlettségét, jel­legzetes termékeit, a fejlesztés irányait: alkalmat adva az in­formációszerzésre, a tapaszta­latcserére, mind a szakemberek, mind a látogatók körében. A jelentkezési lapokat 1972. január 31-ig kell elkü'deni Szekszárdra. Kiállításra zömmel az 1972. évi termés kerül. Az augusztus után beérő növények termését azonban már ebben az évben ki kell választani, elő­készíteni és tárolni a jövő évi bemutatásig. Részletes felvilágosítással szolgál a Kiállítás és Vásár Rendező Irodája, Szekszárd, Mártírok tere 11-13. Telefon: 12-215 és 12-377. A rendezők egyébként hamarosan megkül­dik a kiállítási tájékoztatót és a jelentkezési lapokat a gazda­ságoknak. Megalakul az Orfű Barátainak Köre Megyénkben több tájegységi baráti kör működik már ered­ményesen, mint az Országos Idegenforgalmi Tanács Me- csekvidéki Intéző Bizottságának területi albizottsága. Ezek feladatai, hogy szűkebb tájegységük nevezetességeit, történeti múltját fellárva segít­sék az állami szerveket terüle­tük fejlesztési koncepcióinak ; kialakításában, megvalósításá­ban. Mint társadalmi szervezet j mozgósítja a területen érdekelt lakosságot, egyben tolmácsol­ja azok kívánságait, kérelmeit az illetékeseknek. Az Orfű Barátainak Köre 1971. december 5-én de. 10 órakor tartja alakuló ülését Or- fűn, a Klub-vendéglő nagyter­mében. Az alakuló ülésre meg­hívjuk Orfű közös községi taná­csa területén lakókat, illetve az itteni víkendháztulajdonosokat, vállalatok, spórtegyéSülétek képvisélőit. A Mecsekvidéki Intéző Bizottság Elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom