Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

2 DUNANTOll NAPLÖ 1971. november 14. 24 ora a nagyvilágban y?7. tT «2^ iw»» «i» Fidel Castro találkozott Che Guevara apjával Santiago Ernesto Guevara Lynch, Che Guevara apja pénteken délelőtt Santiagoban hosszú megbeszé­lést folytatott Fidel Castro ku­bai miniszterelnökkel a kubai nagykövet rezidenciáján. A megbeszélést követően Emesto Guevara kijelentette: „minden­ről, a legérdekesebb dolgok­ról beszéltünk". Emesto Guevara, aki Argen­tínában lakik, azért utazott Chi­lébe, hogy találkozzék Fidel Castro miniszterelnökkel. Santi­agoban szerzett értesülések sze­rint öt év alatt ez volt a hete­dik találkozó kettőjük között Antofagasta Fidel Castro pénteken az an- tofagastai „északi egyetem" 1500 hallgatója előtt mintegy kétórás beszédet mondott Egyebek között kijelentette, nem azért utazott Chilébe, hogy azt tanítsa, hogyan kell for­radalmat előkészíteni. Fkingoz- tatta, hogy a forradalom ereje az egységben rejlik és „egysé­ges népet nem lehet legyőzni”. Beszéde további részében Castro rámutatott, hogy „a Szovjetunió gazdasági és mű­szaki segítsége nélkül a kubai forradalom összeomlott volna”. Interszpiiinyik-megállapoilás Dr. Csanádi György nyilatkozata A hivatalos látogatáson Chilében tartózkodó Fidel Castro szomba­ton megkezdte vidéki látogatását. Képünkön: Castro újságíróknak nyilatkozik 4 IPSWICH: Bridzs-sztorl: Patricia Green asszony, aki szenvedélyes bridzs-jótékos, egy este fölvette az osztást, s ami­kor a kártyáiba nézett, elállt a lélegzete: mind a 13 treff nála volt „Annyira megdöbbentem, hogy nem is tudtam rendesen játszani” — mondotta később. Történetébe bekapcsolódtak a statisztikusok is: kiszámították, hogy a 13 treff-lap egyidejű kézben tartásának esélye egy a 158 milliárd 753 millió 389 ezer 899-hez ... 4 VARSö: Varsóban megtartottét a KGST tagországok kereskedelmi kamarai elnSkelnek 11. értekezletót. A tanácskozáson megfigyelőként ju­goszláv és kubai küldSttség sah je­4 BERLIN: A szocialista or­szágok hétfőn Drezdában meg­kezdődő tíznapos 7. anyaggaz­dálkodási szimpóziumán a KGST-tagóllamok több mint 100 delegátusa vesz részt 4 SANTIAGO: Argentínának ítélték oda a legjobb külföldi kiállítónak járó dijat a santia­gói nemzetközi vásáron. 4- PÁRIZS* Hétfőn Párizsba érke­zik Corneliu Manescu román külügy­miniszter, aki tárgyalásokat folytat Maurica Schumann francia külügy­miniszterrel és Jacques Ouhamel-el, a kulturális ügyek miniszterével. Pompidou elnök is fogadja majd a román külügyminisztert. 4 GUAYAQUIL: Az ecuadori haditengerészet pénteken ismét lefogott három amerikai halász­hajót. Az Egyesült Államok, mint ismeretes, nem hajlandó tudomásul venni a felségvizek 200 tengeri mérföldes határát, amihez viszont Ecuador és több latin-amerikai ország ragaszko­dik. A szóbanforgó hajók is ak­kor nyerik vissza szabadságukat, ha súlyos pénzekért kiváltják a halászati engedélyt az ecuadori hatóságoktól. 4 DAR-ES-SALAAM: Kenyá­ban új törvény lépett életbe. El­rendeli, hogy a testi sértést is eredményező fegyveres rablást kötél általi haiállal büntessék. 4 NYUGAT-BERLIN: Rainer Barrel, * CDU elnöke és parlamenti frak dójának vezetője a hót végét Nyu- gat-Berlinben tölti. A nyugat-berlini CDU-nak a város Neukölln kerületé' ben tartott gyűlésén szombaton újabb kirohanásokat intézett „a keleti szer­ződések" ellen. 4 DAR-ES-SALAAM: A ke­nyai Mombasában betörők jár­tak egy postatisztviselő házá­ban. Egy súlyos ládára buk­kantak, amelyet — a gazdag zsákmány valószínű reményé­ben — magukkal hurcoltak. Nem kell sok képzelőerő ahhoz, hogy az ember érzékelni tudja csalódottságukat, amit a láda fölbontása után érezhették: ab­ban ugyanis 160 darab vaskos biblia lapult Robbantások Belfast Távirat frank Morw»s « d«kéltség ő belfasti lapnyomda vezetője röviddel axután0 hogy szombaton reggel megérkezett munkahelyére, dörőmbölésre lett figyelmest ajtót nyitott, mire két áilig felfegyverzett férfi hatolt a helyiségbe. Ráparancsoltak, hogy feküdjön a földre és mind' addig ne mozduljon, amíg a hat­van kilós bombát el nem helyezik a gépteremben. Ezután a fegy­veresek elmenekültek, két perc múlva Morrow is követte őket A robbanás romba döntötte a négyemeletes épület jó részét, nyomában tűz ütött ki. Szeren­csére az épületben senki sem tartózkodott Szombat esti jelentések szerint Belfast egyik népszerű szállodá­jában, e Wellington Park Ho­telben Is bombát helyeztek el, majd az ismeretlen tettesek te­lefonon figyelmeztették a szálló alkalmazottait és lakóit, hogy hagyják el az épületet A rob­banás így csak igen súlyos anya­gi károkat okozott Belfast elő­városában azonban négy személy megsérült egy kocsmában, aho! ismeretlen merénylők ugyancsak robbanószerkezetet helyeztek el 4 RABAT: a marokkói had­sereg hegyivadász alakulatai, továbbá katonai gépkocsik és helikopterek indultak azoknak a hegylakóknak a kimentésére, akiket a rendkívül erős hóesés az Atlasz hegység lejtőin a vi­lágtól elzárt. Magyar—jugoszláv tárgyalások A Magyar—Jugoszláv Gazda­sági Együttműködési Bizottság elnökei megbeszélést tartottak Budapesten. A bizottság két tagozatának elnökei, dr. Falu- végi Lajos pénzügyminiszter és Géza Tikvicki, a Jugoszláv Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tag­ja áttekintették a két ország gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseit és a kapcso­latok fejlesztésének soronlévő feladatait. A jugoszláv minisz­tert fogadta Vályi Péter, a kor­mány elnökhelyettese. 4 CARACAS: Harmadnapja háborúznak középiskolás diákok Caracas utcáin a rohamrendőr­séggel. A 13—17 éves fiúk min­denféle barikádokat emeltek, s kövekkel hajigálják a könnygáz­zal támadó rendőröket. Az kö­zépiskolások egyetemista társaik megmozdulásait támogatják: a lázongás oka változatlanul a kormány 1970 októberi végzése, amellyel elbocsátotta a Cara­casi Egyetem baloldali érzelmű rektorát és föloszlatta az egye­temi tanácsot. A jövő hét kedd­jére írtak ki új, ezúttal már el­lenőrzött választásokat. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Xözponti Bizottsága táviratban üdvözölte Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártja XXXII. kongresszusát, amely szomba­ton, november 13-án ült össze Londonban, ♦ 4 WASHINGTON: Kínos ügy­be keveredett Udall, a Kenne- dy-kormányzat egykori belügy­minisztere. Be kellett ismernie, hogy fia két évvel ezelőtt de­zertált a hadseregből, s jelen­leg Kanadában él. Döntését a My Lai-i események váltották ki, s „tanácsot nem kért az ap­jától". Udall jelenleg is Wa­shingtonban dolgozik, környe­zetvédelmi tanácsadóként. 4 MADR/D. Juan Vila Re­yes, a híres-neves Matesa-bot- rány szereplője az október 1-én meghirdetett amnesztia folytán „nyert" egy évet. A reá kisza­bott háromévi börtönbüntetést, amelyből csak kettőt ült le, ki- töltöttnek tekintik, mindazonál­tal továbbra is börtönben tart­ják, mert — ugyancsak a Ma- tesa-üggyel kapcsolatban — csalás és hamisítás miatt új per indul ellene. A FRANKFURT D, M. Gvlsianj, a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának elnökhelyettese és dr. Rolf Sammet, a Farbwerken Höchst A. G. elnöke Frankfurtban aláírta a Szovjet Állami Bizottság és a nyugatnémet cég tudományos­műszaki együttmííködésének elmélyf* téséről kötött megállapodást 4 PÁRIZS: A francia rendőr­ség gengszter ügyosztályának emberei pénteken egy Didier Barone nevű férfi lakásában 2,5 millió frank értékű lopott műkincset fedeztek fel. Talál­tak egyebek között egy Botti­celli-, egy Rembrandt- és egy De Vlaminck-festményt, továb­bá keleti szobrocskákat. A ház­kutatásI tippet egy ismeretlen adta a rendőrségnek: közölte, hogy Barone az érdeklődőknél fényképfelvételeket köröz a bir­tokában lévő műkincsekről. Ba­ronet a rendőrbíró orgazdaság­gal vádolta meg. 4 ULAN BÁTOR: Jumzsagíjn Ce- denbal-nalc, a Mongol Népi Forradal­mi Párt KB első titkárának, a Minitr- tertanács elnökének, valamint több más állami és pártveietőnek a rész­vételével a szombati záróöléssol be- fejeződött e Mongol Szakszervezetek X. kongresszusa. 4 PÁRIZS: Kiárusítják a Ma- ginot-vonalat. A kormány a ki­sebb bunkerek eladása mellett döntött, miután néhány érdek­lődő úgy találta, hogy majdani nyaralóiknak jó alapozást fog­nak adni a szóban forgó épít­mények. A környékről egyéb­ként is szép kilátás nyílik. ' 4 VARSÓ: Új folyóirat jelent meg Varsóban „Lengyel Me­moár-Irodalom” címmel. A fo­lyóiratot a „Memoár Irodalom Lengyel Baráti Köre” adja ki. Az első 200 oldalas szám érde­A KGST újonnan alakult pos­taügyi- és távközlési állandó bizottságáról, az Interszputnyik- megállapodásról nyilatkozott szombaton a Moszkvában mű­ködő magyar tudósítóknak dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, aki hazánk képviseletében részt vett az új KGST állandó bizottság alaku­ló ülésén. A KGST postaügyi és táv­közlési állandó bizottsága hi­ánypótló intézmény — mon­dotta dr. Csanádi György. A hírközlés kérdéseit a KGST ke­retében eddig nem fogta össze közvetlenül egységes szerv, no­ha a posta, a telefon, a távíró forgalom, a rádiózás és televí­ziózás ma már szinte el sem képzelhető nemzetközi együtt­működés nélkül. Mi most, az alakuló ülésen, már az 1972-es munkaprogramot is rögzítettük. A legfontosabb feladat most az, hogy a KGST-országok számá­ra egységes paraméterekkel rendelkező és a világszínvonal­nak megfelelő műszaki beren­dezéseket alakítsunk ki. Hosz- szabb időt fog igénybe venni a már meglévő berendezések bizo­nyos fokú egységesítése. Harma­dik, s egyben talán legkönnyeb­ben megoldható feladatunk a posta automatizálása, ahol bi­zonyos értelemben előnyt je­lent számunkra, hogy a postai műveletek nagy részét ma még kézi erővel végzik, tehát köny- nyebb lesz az egységes gépesí­tési módszert kialakítani. Az Interszputnyik-megállapo- dásról, amelynek aláírására hétfőn kerül sor, a miniszter a következőket mondotta: az In- terszputnyik nyílt szervezet lesz, amelyhez a jövőben bármely ország csatlakozhat. A szerve­zet rendeltetése az, hogy mű­holdak segítségével sokezer ki­kes visszaemlékezéseket közöl a második világháború időszaká­ról. 4 LIMA: Harmincnyolc ország hi­vatalos részvételével ünnepélyesen megnyílt a limai „Csendes-óceáni vásár" amelyen Magyarország má­sodszor vesz részt lométeres, mitöbb, interkonti­nentális távolságokra lehessen televíziós műsorokat közvetíteni és telefonbeszélgetéseket lebo­nyolítani. A műholdakról érkező adást földi állomások veszik, s Magyarországon szovjet szak­értők segítségével és szovjet műszaki közreműködéssel való­színűleg jövőre kijelölik az első földi vevőállomás helyét. Az ál­lomás felépítését remélhetőleg már a negyedik ötéves tervben meg tudjuk kezdeni. Moszkvai tartózkodását dr. Csanádi György arra is felhasz­nálta, hogy szovjet kollegáival találkozzék. Bescsev közleke­désügyi miniszterrel a két or szág vasútjainak együttműködé­séről tárgyalt. Különösen fontos Magyarország számára a két ország áruforgalmának biztosí­tása. Szó esett az ezzel kap­csolatban természetszerűleg adódó kisebb-nagyobb nehéz­ségek áthidalásáról is. Ismét felmerült a batyevói közös kon­ténerátrakó pályaudvar létre­hozása, amelyhez valószínűleg a csehszlovák vasutak is csatla­koznak. Trubicin közúti közleke­dési miniszterrel a közúti közle­kedés területén folytatandó együttműködés fokozásáról tár gyalt. Az együttműködés itt ma még elmarad a vasutak közötti többéves, sok évtizedes kapcso­latok jó színvonalától. Guzsen- ko tengerhajózási miniszterrel Csanádi György dr.. a dunai hajózási együttműködésről és a Duna—Rajna—Majna csatorna- rendszer által felvetett kérdé sekről kíván beszélgetni Moszk­vában. Ez a csatornarendszer összefüggő víziutat biztosít az Északi- és a Fekete-tenger kö­zött, s a néhány év múlva meg­nyíló lehetőségek kihasználásé ra már ma célszerű megkezde­ni a felkészülést rTtI) VILÁGHÍR ADÓ HÉTFŐ: Befejeződött a „T7-ek” limai tanácskozás Kairóból Dakarba repültek az afrikai „békekövetek" KEDD: Összecsapások az indiai—pakisztáni határon Megkezdődött az amerikai elnökválasztási kampóra SZERDA: Fidel Castro megérkezett Santiagóit« Indira Gandhi Bonnban CSÜTÖRTÖK: Szadat beszéde a kairói parlamentben Schumann francia külügyminiszlei látogatás Londonban PÉNTEK: Befejeződtek Conallr amerikai pénzügymlnisztei tokiéi tárgyalásai Az indiai kormányfő hazautazott «ilágkörűli útjaiéi SZOMBAT: Az Arab Liga külügyminiszteri tárgyalás Kairóban A Kohl—Bahr találkozó negyedik munkanapja Nixon elnök sajtóértekezleten bejelentette, hogy tovább csökkentik a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai erőket | Az amerikai sajtóban régi j szokás, hogy a híreket, amelyek Washingtonból vagy Alaszká­ból vagy Argentína déli csücs- ! kéből, a Tűzföldről érkeznek, '• együtt közöljék, mondván, hogy ! azok a földünk egyazon fél- j gömbjéről valók . ., Az elmúlt j héten sok érdekes, fontos ese- j mény történt ezen a — mert i innen nézzük — túlsó félgöm­bön: az Egyesült Államokban I nem hivatalosan ugyan, de a valóságban megindult az elnök- választási kampány. Fidel Cast­ro megkezdte chilei látogatását és ezen éppúgy megtárgyalják az észak-amerikai imperializ­mus elleni harc lehetőségeit, teendőit, mint ahogyan Peru fővárosában, Limában az úgy­nevezett „77-ek” a fejlődő or­szágok gazdasági gondjairól szólva az USA önzése és kizsák­mányoló politikája ellen foglal­tak állást. Vegyük sorra a túisó félgömb történéseit. Kedden este Nixon amerikai elnök ünneplőbe vág­ta magát és megjelent a re­publikánus párt díszvacsoráján a New York-i Americana Szál­lóban, beszédet mopdott, majd repülőgépre szállt, elment Chi­cagóba, ott is részt vett egy re- publikpnus banketten és fel­szólalt Szónoklatai az einőkvá lasrtási kampány kezdetét je­lentették. A vacsorák is. A régi szokás szerint a választási pro­paganda költségeit a többi kö­zött ilyen módon teremtik elő: a körtársasági pórt gazdag hí­vei nem kevesebb, mint 500 dollárt fizetnek egy vacsoráért Az e fajta kiadás sokszorosan megtérül: hol állami megrende­lések formájában, hol nagykö­veti megbízásokat kapnak a pártoélokra adományozó fér­fiak ... A külsőségek és az el­mondottak alapján minden po­litikai megfigyelő megegyezett abban, hogy ezzel Nixon gya­korlatilag már el nök jelöltként lépett fel. Pedig bőven von még ideje, hiszen 1972. november 7-e a választások napja Amerikában... Addig kell felsorakoztatnia ha­tásos ígéreteit vagy ami na­gyobb súllyal esik latba: tennie olyasmit, ami az amerikai vá­lasztók vágyainak, igényeinek megfelel. Például a vietnami há­ború dolgában... Nixon, mint elnökjelölt ígérni tartozik a dollár megmentését, mint elnök pedig meg is kísérli. A belső hatás egyelőre jobb, mint a külső: míg az amerikai monopóliumok elégedettek az idegen árukra kivetett 10 szá­zalékos pátvámmal, addig ez egyre több keserűséggel tölti el az Egyesült Államok külföldi szállítóit. Ezen a héten éppen Japán (nondott nemet az efféle washingtoni nyomásra: Conally pénzügyminiszter nem ért céh tokiói alkudozásai során. Még mindig a túlsó félgöm bőn megmaradva szólhatunk a hét nagy eseményéről, Fidel Castro kubai miniszterelnök Santaigóba érkeztéről. A Kubai Kommunista Párt első titkára hét esztendeje nem hagyta el hazáját, nem volt ideje, alkal rrta, szándéka, lehetősége: le kötötték a szocializmus építé sének belső gondjai, Kuba gaz­dasági nehézségei éppúgy, mint a latin-amerikai kontinens első szocialista országát szoron­gató blokád diplomáciai, poli­tikai megkötöttségei. Mindez arra vezethető vissza, hogy az USA imperialistái, mivel nem tudták megsemmisíteni a dél keleti partjaik mellett kialakult j szocialista rendet, minden esz- I közzel el akarták szigetelni a | forradalmi Kubát. Egy éve, hogy Havannától több mint 6000 kilométerre bal oldali fordulat lehetősége je lentkezett a chilei népi egység választási győzelme, a szocialista párti dr. Allende köztársasági elnökké történt megválasztása következtében. Az új santiagói kormány első külpolitikai lépése volt, hogy felújította diplomá­ciai kapcsolatait a szocialista Kubával. Dr. Allende, aki sze nátor korában nem kevesebb, mint kilenc alkalommal járt Ha­vannában, baráti látogatásra hívta meg Fidel Castrot, és a kubai miniszterelnök most tíz­napos chilei tartózkodásra, po­litikai és gazdasági tárgyalá­sokra, a chilei néppel való megismerkedés szándékával el is ment Santiagóba, Fogadtatása valóságos dia­dalmenet volt. A szemtanúk sze­rint a chilei főváros még soha nem köszöntött vendéget ilyen szerettei. Castro mondta: közös célért külön utakon indultak el... Kölcsönösen segíthetik egymást az észak-amerikai im­perializmus elleni politikai, dip­lomáciai, gazdasági küzdelem­ben. A túlsó félgömbön ma — Alaszkától Argentínáig — mil­liók tekintenek Santiago felé. Az Allende—Castro találkozó eseményeit, következményeit fi­gyelve. Á túlsó félgömbön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom