Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-10 / 265. szám

1971. november 10. DUNÁNTŰLI N APLÖ 3 UNESCO-fel mér és az oktatásról X Helyünk a nemzetközi összehasonlításban Folyik oktatásunk helyzetének felmérése. Ennek során nagyon izgalmas lehet az összehasonlítás más országok oktatási színvona­lával, eredményességével. Az UNESCO egyik szervezete,, az IEA (A nevelés eredményességének felmérésére alakult nemzetközi szervezet) 1970. májusában — és megismételve 1971 májusában — nemzetközi felmérést készített számos ország részvételével a tanulók tudásszintjére és a nevelés hatékonyságára vonatkozóan. A vizs­gálat adatait, köztük a Baranyára vonatkozóakat is, az elmúlt héten Budapesten hozták nyilvánosságra, ahol jelen volt Bárdi László, a Baranya megyei Tanács oktatási csoportjának fő­előadója is. — Mire vonatkozott a fel­mérés és milyen módszerekkel éltek a vizsgálat során? — 19 ország vett részt a vizs­gálatban, az USA-tól Japánig. A szocialista országokat Len­gyelország és Magyarország képviselte. Tekintet nélkül az egyes országok tantervére és tananyagára, egy nemzetközi tudóscsoport kidolgozta azokat a követelményszinteket, amelye­ket meghatározott korú iskolás­nak tudnia kell, mondjuk Thai­földén éppúgy, mint Svédor­szágban. Három fő témaköre V A kőröshegyi hangversenyeken 3anus Pannonius korának zenéje Zenei rendezvényei által a Balaton-part egyik vonzó ide­genforgalmi helyévé fejlődik Kőröshegy, a Balatonföldvártól délre fekvő kis falu. XV. szá­zadbeli templomát újjávarázsol­ták és itt tartják meg az első­sorban régi magyar egyházi ze­nét, valamint modern zenét megszólaltató koncerteket. A hangversenysorozat címe — Far­kas Ferenc műve alapján —' Cantus Pannonicus, tehát első­sorban a dunántúli táj szépsé­geihez is kapcsolódó zenét ad­nak elő a kitűnő akusztikájú templomban. A koncertek szervezésére szakmai bizottság tesz javasla­tot, amelynek dr. Várkonyi Imre, a Somogy megyei Tanács el­nökhelyettese a vezetője. A tes­tület elnöke Farkas Ferenc Kos- suth-díjas zeneszerző, titkára dr. Hock János. A bizottságnak tagja dr. Vargha Károly főisko­lai tanár is, aki a bemutatandó szöveges művek lektora, illetve ilyen művek felkutatásában se­gít. volt a felmérésnek: az első a természettudományos ismeretek (földrajz, biológia, fizika, ké­mia, gyakorlati ismeretek), a második az anyanyelvi ismere­tek (olvasás megértés, szóisme­ret, olvasási sebesség), a har­madik az ún. attitűd vizsgálat volt, amelynek során a tanulók magatartását, érdeklődését, mo­tivációját, szociális körülmé­nyeit is vizsgálták. Ez utóbbi té­makörben a tanárokat és igaz­gatókat is vizsgálták. A felmé­rést négy korcsoportban végez­ték, mi csak háromban vettünk részt, a 10, a 14 és a 18 évesek korcsoportjában. A tanulók mil­lióira terjedt ki a felmérés, ha­zánkban mintegy négyezer pe­dagógus és 10 ezer gyerek vett részt benne. Pécsett öt, Bara­nyában 13 iskola kapcsolódott be a vizsgálatba. — Hazánkra vonatkozóan milyen eredményeket hozott a vizsgálat? — Az országok és területek közötti merev összehasonlítás félrevezető lenne. Éppen ennek elkerülése végett rétegekre bon­tották az iskolákat. A korcso­portokon belül külön vették a fővárosi, a megyei városi, a városi, a falusi és az összevont iskolák csoportjait. Rögtön itt megállapítható egy tanulság: a település rendkívüli módon be­folyásolja az oktatás színvona­lát. A felsorolt sorrendben tör­vényszerű csökkenés állapítható meg a tanulói teljesítmények­ben. Ugyanakkor kivehető az is, hogy a megyei városok, így Pécs is bizonyos területeken jobb szintet érnek el, mint a főváros. Például a 14 évesek között a természettudományi is­meretek meghaladják a fővárosi szintet. A 18 éveseknél is a pé­csi gimnáziumi tanulók ered­ményei több mint tíz százalék­kal jobbak a budapestiekénél. Nagyon érdekes az összevont , iskolák eredménye. Sokszor megelőzik nemcsak a falusi is- } kólák, hanem a városi iskolák adatait is. Ezt azzal magyaráz- I hatjuk, hogy az összevont ősz- < tályokban, ahol több osztály tanulói is együtt vannak, a gye­rekek jobban rákényszerülnek az ismeretek önálló alkalmazá­sára. Érdemes megemlíteni, hogy a Siklósi Általános Iskola nemcsak egy részterületen emel­kedett ki, hanem mindenütt megelőzte korosztályának és ré­tegének országos átlagát, ösz- szegezve elmondható, hogy Ma­gyarország a nemzetközi össze­hasonlításban a középtájon he­lyezkedik el. Elgondolkodtató, viszont, hogy a legjobb telje­sítmények a nemzetközi maxi­mum felét sem érik el. Az is­meretek alkalmazása és a gon­dolkodás terén az elmaradás még nagyobb. — Úgy tudom a nyelvoktatás hatékonyságát is vizsgálta az IEA. — 1971 májusában mérték fel a második idegen nyelvet, ami az angol volt. Számunkra nem kedvező az eredmény. Nyelvoktatásunk hatékonysága kicsi, a heti két órás nyelvok­tatás kevés. A nyelvoktatás so­rán alkalmazott módszerek el­maradnak a kívánalmaktól. Marafkó László Pécsi botanikus ’ külföldön Külföldi botanikusok pécsett Dr. Horváth A. Olivér pécsi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa, az idén kilenc országban végzett bo­tanikai kutatásokat és tartott növény­tani szakelőadásokat. A Kassai Egye­tem Növénytani Intézetében a Me­csek flórájáról és vegetációjáról adott elő. Több napon át folytatott erdőtipológiai kutatásokat a Dráva- közben. A nyál folyamán i?edig Kö- zép-IEurópa egyetlen őserdejében vég­zett erdőtipoiógiai kutatásokat oszt­rák professzorokkal együtt. Részt vett a kelet-alpesi—dinári nö­vényszociológiai munkaközösség trien- ti XIII. kongresszusán, kutatva a Garda-tó környékének és a Dolomi­toknak flóráját, valamint vegetáció­ját, Dél-Tirolban, a Mecsekhez ha­sonlóan, sok szubmediterrán növény­fajt talált. A belgiumi egyetem vendégeként, a Maas völgyének és az Ardenneknek a flóráját tanulmányozta. Utána a németországi Freiburgban részt vett a nemzetközi kongresszuson, majd Kaiserstuhl, a Fekete-erdő hegység és a Rajna völgye flóráját tanulmányoz­ta. Kilenc országban végzett tanul­mányútja a Strassbourg melletti Vo- gézek kutatásával ért véget. Vezetésével, az ősszel sok botani­kus kollégája kereste fel a Mecsek hegységet. A pozsonyi egyetem egyik kutatója a rekettye (genista) fajokat tanulmányozta. A giesseni egyetem profeszorai pedig a Mecsek flóráját és vegetációját tanulmányozták. Pécs az iizemmérnökképzés bázisa Beszélgetés az építőanyag-ipar szakemberképzéséről Kedden befejeződött Pécsett az MTESZ termében a Szilikát­ipari Tudományos Egyesület ok­tatási bizottságának kétnapos tanácskozása. A második napon a konferencia munkájába be­kapcsolódott Sasvári Lajosné, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium személyzeti fő­osztályának vezetője és Farkas Ödön, a műszaki fejlesztési fő­osztály építőanyagipari részle­gének vezetője is. Az építőanyagipar mintegy 40 ezer dolgozót és 2500 műszaki szakembert foglalkoztat. Mivel a tanácskozás a szakember- képzést vitatta meg, beszélge­tésre kértük fel az egyesület alelnökét, dr. Déri Mártát, a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, Pauka Imrét, a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola kar­igazgatóját és dr. Moldvai Re- zsőnét, az egyesület oktatási bizottságának vezetőjét. — Melyek voltak a tanács­kozás lő kérdései? — Köztudomású, hogy folyik közoktatásunk reformja, mindez a szilikátipar szakemberképzé­sében is jelentkezik. A reform kiterjed az oktatás struktúrájá­ra, a tanulmányokra és az in­tézmények vezetésére is. A szi- likátiparban az üzemmérnök­képzés két évvel ezelőtt indult meg, ebbe kapcsolódott bele a pécsi főiskola is. A felsőfokú technikumok pedig átalakuló­ban vannak főiskolákká, ezért az érdeklődés most feléjük for­dul. Itt, Pécsett is volt mór olyan évfolyam, amely felsőfokú technikusként indult, de üzem­mérnökként végzett. Megbeszé­lésünknek az volt a célja, hogy a szakemberképzést a szak­munkástól a mérnökig tekintse át, vitassa meg. — Az épitőanyagipar egyes ágai, a cementipar, kavics- ipar, üvegipar, durva- és fi- nomkerámiaipar mind szakem­bereket várnak. A képzés sza- kositásáról mi volt a konferen­cia álláspontja? — Ez nemcsak országos, ha­nem világprobléma. Az ipar mindig azt várja, hogy a szak­emberek ne csak általános, ho­hem specializált képzettségűek is legyenek. A mi álláspontunk az, hogy kis országról lévén szó, a túl mély szakosítást nem tudjuk megvalósítani. Egyéb­ként az ilyen szakemberek el­helyezésével is gondok lenné­nek. Mérnökképzés az építő­anyagipar részére jelenleg a Veszprémi Vegyipari Egyete­men, a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen folyik, üzem­mérnököket pedig a Pécsi Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola képez. — A tanácskozásból mit hasz­nosíthat Pécs egyik legfiata­labb intézménye, a műszaki főiskola? — A Pollack Mihály Műszaki Főiskola gépészeti karának szilikát-gépészeti ágazata ké­pez üzemmérnököket az iparág számára. Évente 30—40 üzem­mérnök végez itt, számuk leg­feljebb 50 lehet. Az üzemméj- nökképzésre nagy szükség van, mert velük kell megvalósítani a IV. és a későbbi ötéves tervek iparági feladatait termelői szin­ten. A konferencia a tantervek korszerűsítésére vonatkozó meg­állapításai igazolták azokat az elképzeléseket, amelyeket a fő­iskolán kezdtünk megvalósítani. Kezdeményezéseink és az ipar­ág távlati igényei megegyez­nek, megközelítőleg 10 évre elő­re. A másik nagy eredmény, hogy a főiskola bemutatása a jelenlévő szakembereknek, az egyesülések és vállalatok ve­zetőinek a közvetlen együtt­működésre nyújt lehetőséget. Ez egy fiatal intézmény szá­mára nagyon fontos. M. L WjM. M.,IÁ ii mm I ! jP * H *3111 á , IBPl iaSll Legközelebbi fellépéseire új műsorral készül Somogyi Tibor vezetésével a pécsi Dr. Doktor Sándor Művelődési Ház Mecsek együttesének tánckara és zenekara. A műsorban szerepelnek a régi díj­nyertes számok és három új betanítás, egy pásztortánc, a cigánytánc és Gyertyafénynél címmel egy színes, tolnai eredetű népitánc. Legközelebb november 24-én a bányász kulturális hónap megnyitó műsorát adják a Ságvári Művelődési Házban, azt követően ,,házigazdájuknak” húsz éves jubileumi műsorsorozatán belül lépnek színpadra, december 8-án, önálló esttel. Ebben a műsorban a 22 tagú ,,törzsgárdán'’ kívül fellép a 24 főből álló utánpótlás is. Az együttes megyén kívüli első szereplése ebben az évadban áprilisban lesz a zalaegerszegi kamarafesztiválon. A képen: jelenet a készülő Cigánytáncból Erb János felvétele Algériai diákok íV A testület legutóbbi, buda­pesti ülésén a közelgő Janus Pannonius évforduló kapcsán dr. Vargha Károly javasolta, hogy a költő korának ismert műveiből szólaltassanak meg néhányat a kőröshegyi templom­ban. Ugyanezen az ülésen szó volt arról is, hogy az évforduló méltó ünneplése lenne, ha jö­vőre egy mai, neves fiatal ze­neszerző Jailus Pannonius ver­seire készült művét köszönthet­nék Kőröshegyen. A koncerteknek egyéb pécsi és baranyai vonatkozásai is lesznek. Az is cél, hogy dunán­túli és főként dél-dunántúli együttesek és szólisták is bemu­tassák művészi felkészültségüket a templomban. A tervek szerint két pécsi orgonaművész, Hollay j Keresztéiy és Halász Béla a j iomogy megyei Pedagógus Fér- I fikarral közösen lép fel. Szó ] volt a komlói gyermekkar sze- j repeltetéséről is. A bemutatásra szánt művek keresése közben felmerült Ko­tor Ferenc somogyi származású volt pécsi zenetanár néhány művének bemutatása, de szóbe került Sátori Lajos, volt csurgói zenetanár neve is, aki a század elején halt meg. A hangversenyekre június és október között kerül sor. A kő­röshegyi sorozat szép fejlődés nek néz elébe: a tavalyi hat koncert helyeit idén már 10-19 hangverseny lesz. TAVALY a magyar nyelvvel ismerkedtek — meglepően jó eredménnyel, s ahogy mondják, sokkal idegenebb számukra a francia, mint a magyar — s most az ősz elején, szeptemberben már megkezdték a tanulást a Pollack Mihály Építőipari Tech­nikumban. Tizennyolc algériai fiú, közülük hárommal beszél­getek az iskola tanári klubjá­ban: Gaceb Djaffar, Benbachir Mustapha és Menadi Ahmed. Ketten a fővárosból, Algírból Ahmed pedig Blida nevű kis­városból érkezett. Az államközi szerződés alapján — a TESCO közvetítése révén - tanulnak a fiúk itt Pécsett, illetve több tár­suk Budapesten, Szegeden, Bé késcsabán. Képzésük speciális, ugyanis a négy esztendő anyagát két év alatt kell megtanulniuk és 1973. decemberében lesz a képesítő vizsgájuk. Tanulmányi program­juk zsúfolt, túlzott szabadidőről aligha beszélhetünk. — Miért ez a nagy sietség? — Kormányunknak van egy hosszú évekre szóló programja, miszerint egy teljesen új Algé­riát kell felépíteni, új gyárakat, 1 ulcúúí, hidakat, iskolákat c. j természetesen lakásokat. A múlt ! esztendőben indult otthon a négyéves terv é$ legjobb tudo­másunk szerint például ez idő alatt cementgyár és házgyár is létesül. Ez közelebbről érint bennünket, mert mi magasépí­tészetet tanulunk. Egyébként volt alkalmunk megtekinteni a Beremendi Cementművet, erre csak azt mondhatjuk, roppant szép objektum, nagyon tetszik nekünk. KÜLÖNÖSEBB „szakmai ta­pasztalataik" persze nincsenek, nem is lehet, hiszen még csak néhány hónapja ismerkednek az építőiparral, amely náluk, Algériában is előkelő szerephez jutott a többi iparág mellett. Annyira viszont már belekóstol­tak, hogy a maguk szintjén ugyan, de bizonyos fogalmakat alkothatnak a hazai, illetve ma­gyar építészeti elgondolásokról. — Uránvárosban láttuk a pa­nelházakat, és itt a Szigeti úton is. Ügy tudjuk, hogy ezzel az i építési móddal feleannyi idő alatt építhető egy lakóház, mint hagyományosan. Sőt, ahogy ! halljuk, itt Magyarországon má1 kutatják annak a lehetőségét, j hogyan lehetne könnyűszerkeze­teket előállítani, amelyekkel va- . riálni lehet a homlokzatokat és a lakótelepek így nem lesznek egyhangúak... — Nálunk még a hagyomá­nyos módszer megy - mondja Benbachir Mustapha —, nagyon sok lakás épül, de téglából. Viszont a szobák száma sok­kal több, mint itt. .. — Éspedig? — Négy-ötszobás lakások épülnek. — Megfizethetetlen . . . Magas lehet a lakbér . . . — Nem magas, elfogadható. De nem luxusból építünk több­szobás lakásokat, hanem mert sok a nagycsaládos. Elmondják, hogy nem ritka a nyolc-tíztagú család és külön- j ben is szokás, hogy a házasu­landó gyerekek is a szülői haj­lékban élnek tovább. Ezért kell i több szoba. Persze, azért leg- ! jobb külön lakni. Ami pedig a j lakáshelyzetet illeti ... — Érdekes, hogy Algírban \ például számtalan üres lakás van, vagy az ország második legnagyobb városában, Órán- i ban is. Az „albérlet” egész Al­gírban ismeretlen fogalom. \- Ez a tény ellentmond a la­kásépítési programnak — jegy­zem meg. . Élénken tiltakoznak:- Mi az előbb még a koráb­bi állapotokat magyaráztuk. Mert nálunk is megindult az özönlés a városba és a lakások gazdára találnak. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy - bár mindenkinek van otthona -, de a lakások elavultak, nem korszerűek. Mint ahogy sok más is. Ezért tanulunk itt Magyar- országon, hogy minél előbb be­kapcsolódhassunk Algéria teljes újjáépítésébe.- Hogy kerültek Pécsre?- Újsághirdetés jelent meg hogy építőipari képzésre lehet jelentkezni és vagy Magyaror szágon, vagy Bulgáriában ta­nulunk. Nagyon sokan jelent­keztek, köztük mi is. Volt egv felvételi vizsga — mi előtte gim­náziumot végeztünk —, a vizsga sikerült ési így kerültünk Ma­gyarországra.- Hogyan érzik magukat ná­lunk?- Az időjárást és a nehéz magyar ételeket leszámítva ki­tűnően. Államunk fedezi az ösztöndíjat, ez havonta 1500 fo­rint. Ebből az étkezést fizetjük, mert a lakásköltségeket a TESCO fedezi. Ruhaneműre keli elég sokat költenünk, mert ősz­től tavaszig itt számunkra elég hűvös az időjárás. IBUSZ-LAKÁSOKBAN laknak- körülbelül vagy hat különbö­ző helyen — és ez eléggé előny­telen számukra. ígéretet kaptak, hogy januárban a Műszaki Fő­iskola kollégiumában kapnak szállást. — Nagyon jó lenne ez a meg­oldás. Először is azért, mert együtt lehetünk algériaiak, meg aztán a műszaki könyvtár is a rendelkezésünkre állhatna, van tanulószoba is a kollégiumban. Arról nem is beszélve, hogy a magyar diákoktól közvetlenül kaphatnánk segítséget a tanu­láshoz. És hát egyáltalán: még is csak jobb lenne hasonló ko­rúak között élni és tanulni, mint így, kissé elszigetelve, 'BUSZ-lakásokban. Djaffar apja elesett a sza­badságharcban. Mustapha apja a belügyminisztériumban gépko­csivezető. Ahmed apja a há­ború alatt, a németek ellen har­colt, elesett. A fiúk hazatér­nek, néhányon még tovább ta­nulnak, mérnöki diplomát sze­reznek. Szép, modern épülete­ket, városrészeket szeretnének tervezni és építeni. R. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom