Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-09 / 264. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló xxviii.évfolyam,264.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja mi. november 9., kedd Fejlesztés — beruházások nélkül Népgazdaságunk — ahogy ez a Parlamentben lezajlott gazdasági aktívaértekezleten is félreérthetetlenül kiderült - dinamikusan fejlődik. A nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabban, mintegy nyolc százalékkal nő. Kedvezően alakul az áruellátás, növekszik a munka termelékenysége, tervszerűen emelkedik az életszínvonal. Bizonyos jelek — mindenekelőtt a beruházási feszültség, valamint a költségvetés és a külkereskedelmi mérleg deficitje — azonban arra utalnak, hogy a dinamikus fejlődés nem javítja, hanem némileg rontja gazdaságunk egyensúly-helyzetét. A negyedik ötéves terv előírásaival ellentétben a beruházásokra fordított összegek nem a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan, hanem annál kétszer gyorsabban emelkedtek. Vagyis többet költünk felhalmozásra, mint amennyit megtermelünk. A hiányt a költségvetés deficitjének, illetve az ország külföldi adósságainak növelésével pótoljuk. S ezzel ; hosszabb távon az életszínvonal töretlen emelését is veszélyeztetjük. A feladat nyilvánvaló: a beruházások mértékét a terv keretei közé kell visszaszorítani. A gazdasági növekedés eddigi dinamizmusát pedig úgy őrizhetjük meg, hogy a szolidabb beruházáshoz, mint újabb hajtóerő társul a nagyobb hatékonyság. Mértéktartás a költekezésben, szerénység a gazdasági erőfor rások igénybevételében, a belső tartalékok hasznosításában pedig nagyobb céltudatosság, következetesség szükséges. Nem új keletű feladat ez. A X. párt- kongresszus, a negyedik ötéves terv alapkövetelményként jelölte meg az intenzív fejlesztést, a hatékonyság növelését. A lényeg tehát változatlan: a leg- ' kisebb munka- és eszközrófor- J dítással kell a lehető legnagyobb gazdasági eredményt elérni. A mostani konkrét helyzet- elemzés csupán azzal a tanulsággal szolgál, hogy a beruházások idei igen magas, mintegy 100 milliárd forintos összegét a jövő esztendőben sem szabad túllépni. Visszalépésről legfeljebb abban a pozitív értelemben beszélhetünk, ameny- nyiben az újabb 100 milliárd összeg terhére még kevesebb új beruházást kezdhetünk el helyileg és központilag egyaránt, hogy csökkenjék a befejezetlen létesítmények száma és növekedjék befektetéseinek hatékonysága, a kivitelezés koncentráltsága. A negyedik ötéves terv idei első esztendejének sikeres befejezése, s az 1972-es célkitűzéseink teljesítése tehát a fejlesztésnek azokat a módszereit helyezi előtérbe, amelyek nem igényelnek újabb beruházásokat, amelyek nem növelik, hanem enyhítik gazdasági, költségvetési, külkereskedelmi feszültségeinket. A meglévő termelési eszközök és munkaerő ésszerűbb hasznosítása a soron- lévő feladat. A nyereség tömegének növelése napjainkban már elképzelhetetlen pusztán a termelés mennyiségének gyarapításával. A létszámot hovatovább ugyanis már a vidéki üzemekben és telephelyeken sem lehet növelni. A termelékenység emelése, az egy-egy cikkre, gyártmányra jutó munkaidő csökkentése a napi munka parancsoló törvényévé vált. Beruházási politikánk azért is felülvizsgálatra szorul, hogy új üzemek létesítésével, új dolgozók munkábaállításá- val ne rontsák tovább a jelenlegi termelőkapacitások amúgv is alacsony szintű kihasználását. A gyakorlati tapasztalatok szerint a legkorszerűbb gépsorokat, a drága pénzért létesített új kapacitásokat igen gyakran még egy műszakban sem használják ki teljesen, mert nincs hozzá elég munkáskéz. Legfőbb ideje, hogy létszám-átcso portosítással, korszerűtlen berendezések kiselejtezésével anyagi ösztönzéssel teremtsék meg mindenütt az élenjáró technika maximális hasznosításának feltételeit. Annyira gazdagok nem vagyunk, hogy Matuzsálem-korú gépeket, múzeá- lis értékeket üzemeltessünk a nagyteljesítményű modern termelő apparátusok rovására. A munkaerő és a kapacitások ésszerűbb hasznosításának, az intenzív fejlesztésnek fontos módja a korszerű munka és üzemszervezés is. Ahogy a gazdasági aktíva értekezlet résztvevői a Parlamentben megfogalmazták, ez a legolcsóbb beruházás. Mégsem élünk vele eléggé. Olyannyira nem, hogy a nyugat-európai országok színvonalához viszonyított termelékenységbeli elmaradottságunk mintegy kétharmad része a szervezetlenségből származik és csak egyharmada a műszakitechnikai alapok fejletlenségéből. Jellemző, hogy amíg a beruházásokra valamennyi vállalatnak van közép- és hosszútávú terve, üzletpolitikai elképzelése, addig a szervzőmunká- ban ismeretlen az előrelátás. Pedig napjainkban már szervezni sem lehet ötletszerűen, átfogó, komplex intézkedési terv, jól végiggondolt koncepció nélkül. A korszerű munkahelyi szervezés követelménye sem csupán az, hogy legyen folyamatosan munka, anyag, szerszám, rajz, üzembiztos gép stb. A munka egyenletes ritmusát megteremteni, kényszerpályára terelni aligha lehet az anyag- és szerszámgazdálkodás, a beszerzés, a nyilvántartás, a belső mozgatás-szállítás, a termelőberendezések ésszerű átcsoportosítása, a dolgozókról való fokozott szociális gondoskodás stb. nélkül. Vagyis nincs munkahelyi szervezettség, korszerű vállalati ügyrend, a különböző ügyintézők ésszerű munkamegosztása, a vállalati belső mechanizmus átalakítása, a személyes felelősség növelése nélkül. A számítógépek - azok alkalmazására sokfelé készülnek - egyáltalán nem pótolják a szakképzett szervezőket, sőt még nyilvánvalóbbá teszik a technika és a szervezés ma is feszítő ellentmondásait. Ahogy má- napjainkban is a legkorszerűbb technológiák - például a házgyári, vagy az útépítő munkában - hangsúlyozzák ki leginkább az irányítás, a vezetés manufakturális és pallérmódszereinek anakronizmusát. A rend, a szervezettség, a fegyelem egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A vezető legfőbb fegyelmező eszköze, amelyet a mostani munkaerőhiány közepette olyan gyakran hiányolnak, a percekkel és a másodpercekkel is takarékoskodó szervezett, ritmikus munka. A szervezettség, a fegyelem pedig lehetővé teszi a már felhalmozott nemzeti vagyon — az állóeszközök, a készletek - jobb hasznosítását, a népgazdaság kiegyensúlyozottabb fej- 1 lődését, Koszorúzás! ünnepség Pécsett a szovjet hősök emlékművénél Az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága koszorúját Egri Gyula és Ambrus Jenő elvtársak helyezték el a szovjet hősök emlékművénél Szokolai felv. * • Ünnepi megemlékezések a Nagy Október 54. évfordulóján A nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb ünnepét zászlódíszben várta egész Baranya. Egyetlen olyan helysége sem volt Baranyának, ahol ne emlékeztek volna meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. Mohácson központi ünnepséget rendeztek szombaton délután, majd a munkásőrzenekar kísérete mellett fáklyás menet irdult a szovjet hősi emlékműhöz, melyen koszorúkat helyeztek el. Az üzemekben, hivatalokban külön ünnepségeket rendeztek, ezeken pénzjutalmakat, kitüntetéseket, elismerő okleveleket adtak át a kiemelkedő teljesítményt elért dolgozóknak. Az ünneplést a Bartók Béla Művelődési Otthonban rendezett nagyszabású bál tette teljessé. Komlón pártnapokon emlékeztek meg a NOSZF-ról. Az ün- i népségeket összekötötték az 1956-os ellenforradalom mártírjairól való megemlékezéssel. A komlói városi temetőben meg- ! koszorúzták a forradalmárok sírjait. Az üzemek, hivatalok ün- ) népségéi közül kiemelkedő volt j a Városi Tanácsé. Itt először j kaptak törzsgárda oklevelet I azok, akik 10—20 esztendeje a ■ tanácsok szolgálatában állnak. | Szigetvárott városi ünnepség volt, amelyet a filmszínházban j tartottak meg. Az ünnepségen j Fördős László, az MSZMP KB | munkatársa mondott beszédet. , Ezt megelőzően megkoszorúzták a Felszabadulás téri emlékművet. A városban és a járásban okleveleket kaptak azok, akik párttagságuk negyedszázados évfordulójához érkeztek. Az okleveleket mindenütt ünnepélyes külsőségek között adták át a párt régi tagjainak. Koszorúzósi ünnepség volt | Siklóson és Harkányban is. A siklósi pártszékház előtti .emlékműnél Halmos József, a helybeli Táncsics Gimnázium igazgatója emlékezett meg a nagy októberről. Harkányban hasonló ünnepség volt. Turonyban rendezték a járás egyik legnépesebb megemlékezését. A község ap- raja-nágyja megjelent a kultúr- házban, ohol műsort is adtak az évforduló tiszteletére. Sellyén, Villányban és Beremenden a község lakossága és KISZ ifjúsága tisztelgett a szovjet hősi emlékmű előtt. Sásdon központi ünnepségen méltatták az évfordulót Szászváron koszorúkat helyeztek el a hősi emlékmű talapzatánál. Ka- posszekcsőn az ünnep előestéjén adta át rendeltetésének a felújított filmszínházat Rejtő János, o Baranya megyei MoziJugoszláv pártmunkások Baranyában Ljuban Ljubisicsnek, a Hor- vát Szocialista Köztársaság Szlavóniai területi Pártbizottsága titkárának vezetésével pártmunkás-küldöttség érkezett tegnap Baranyába. A küldöttség tagjai: Branko Mlinac, a Nova- gradiskai Pártbizottság titkárhelyettese és Miroslav Fey, a Horvát Szocialista Köztársaság Szlavóniai területi Pártbizottság Dolnyi-Miholjaci elnöke. A jugoszláv vendégeket a magyar határátkelő helyen Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára köszöntötte és kalauzolta Pécsre. A jugoszláv pártmunkásokat o Megyei Pártbizottság székházában Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára fogadta, majd tájékoztatót mondott Baranya ! megye iparának és mezőgazdaságának helyzetéről, valamint a i lakosság életkörülményeiről. A fogadáson részt vettek Novics János, dr. Nagy Jázsei és Bocz József, a Megyei Pártbizottság ! titkárai, Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság első titka- i ra. A jugoszláv vendégek tegnap, ebéd után Ambrus Jenőnek, a Városi Pártbizottság első titkárának és Bocz Józsefnek, i a Megyei Pártbizottság titkárá- I nak társaságában megtekintették a tévétoronynál folyó építési munkákat, majd a Sörgyárba látogattak. Szovjet szerződéstervezet a Holdról A Szovjetunió pénteken az ENSZ-közgyűlés elé szerződés- tervezetet terjesztett a Hold békés felhasználására. A szerződéstervezet értelmében a Holdon és környékén tilos lenne a tömegpusztító fegyverek, katonai berendezések és támaszpontok elhelyezése. A tervezet azt is javasolja, hogy nyújtsanak segítséget a bajbajutott expedícióknak. | üzemi Vállalat igazgatója. A já- j rási hivatal tanácstermében a járás legjobban dolgozó tsz- tagjainak és alkalmazottainak kitüntetésére került sor. Tízen kapták meg a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést. A kitüntetéseket Benedek András, a járási hivatal elnöke adta át. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából november 7-én - vasárnap - Pécsett a központi temetőben a szovjet hősök emlékművénél koszorúzósi ünnepséget rendeztek. A néphadsereg pécsi díszegységének tisztelgése, majd a magyar és szovjet himnusz elhangzása után, az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága koszorúját Egri Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára és Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság első titkára helyezte el az emlékműnél. A Baranya megyei és Pécs városi Tanács képviseletében Horváth Lajos megyei és Szentistványi Gyuláné városi tanácselnök koszorúzott. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa képviseletében Beck Ferenc elnök és Bogár József vezető titkár, a KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, valamint az Úttörőelnökség részéről Petőhá- zi Szilveszter, Lukács László és Benkö Gyula, a Hazafias Népfront Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága képviseletében dr. Fekete Miklós, Sziergár János, Gergely Lajos és dr. Vámhidi László, továbbá a fegyveres testületek képviselői helyezték el a megemlékezés virágait az emlékmű talapzatánál. A sírokra virágokat helyeztek el Pécs város üzemeinek, hivatalainak dolgozói és az iskolák diákjai. Részt vettek a koszorúzósi ünnepségen a moszkvai komszo- molisták is, akik vörös szalagot és jelvényt helyeztek egy-egy szovjet katona sírkövéhez. Az ünnepség a díszőrség tisztelgésével és az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Zászlólevonás a Parlament elölt és a Gellérthegyen A Magyar Népköztársaság állami zászlaját, amely a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe, november 7-e tiszteletére két napon ót lengett a Parlament előtti Kossuth Lajos téren — hétfőn délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták az árboc - rúdról. Ugyancsak katonai tisztelet- adás közepette vonták le o gellérthegyi felszabadulási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. A jugoszláv pártmunkásküldöttség tagjai balról jobbra; Branko , Mlinac, Ljuban Ljubisics, a delegáció vezetője és Miroslav Fey I — a Megyei Pártbizottság vezetőivel folytattak eszmecserét t
