Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
8 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. november 7. A KGST-palota egy napja A Kalinyin sugárút végén áll - a folyóparton, szemben az Ukrajna Szálló Hatalmas tömbjével - o KGST-palota immár Moszkva egyik szimbólumává vált óriás üveg-beton „nyitott könyve”. A kor legmodernebb építészeti technikája szerint emelt felhőkarcoló előtt kora reggeltől késő estig diplomáciai rendszámú autók sokasága parkol: dolgoznak a KGST alkalmazottai. A gépkocsik rendszámtáblájáról ugyan megállapítható, melyik országból való a gazdája, a 29 emelet szobáiban tevékenykedő szakemberek azonban nemzetközi alkalmazottak, fizetésüket sem saját országuktól, hanem a KGST- től, mint nemzetközi szervezettől kapják. Az idegközpont Bent az épületben hangtalanul suhannak a gyorsliftek, a hosszú folyosók elnyelik a léptek zaját. A nap minden szakában, a munkaidő minAz izmíün.tzk! vasbetonCzem létjci e! vízelvezető csatornákkal az Azerbajdzsánt köztársaság termelőszövetkezeteit és állami gazdaságait. Most új terméket: 4 méter magcs, 120 centiméter átmérőjű csöveket készítenek öntözőcsatorna céljára den órájában pezsgő sürgés-forgást tapásztal a látogató a huszonkilenc emelet mindegyikén. Mégis a legforgalmasabb a tizenhetedik emelet. Ez az emelet a KGST-apparátus idegközpontja. Itt vannak a KGST-Titkórság vezetőinek irodahelyiségei, itt őrzik - tűzbiztos, vízhatlan' páncélszekrényekben — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legfontosabb dokumentumait, határozatait. Ide kerülnek az egyes osztályokon összeállított gazdasági szemlék, a sokoldolú megállapodásokat előkészítő tervezetek, a korábbi KGST-határozatok végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentések, a következő ülésszakokat előkészítő dokumentumok, amelyeket aztán innen küldenek tovább a KGST-ügyekkel foglalkozó nemzeti szervezeteknek, kormányképviseleteknek. Most éppen a KGST Bukarestben megtartott legutóbbi 25. ülésszakán hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos anyagok, tervezetek, dokumentumok fekszenek a tanács titkárának, N. Fagyejevnek az íróasztalán. A KGST nagy jelentőségű komplex programja sok új feladatot ad a KGST-titkárságának, valamennyi osztályának. Erről folyik a legtöbb tárgyalás, konzultáció, Információcsere a tárgyalótermekben, erről készül a legtöbb új anyag. A legfelső emeleten A felhőkarcoló legfelső, huszonki- lencedik emeletén kapott helyet a KGST-Titkárság könnyűipari osztálya. Az osztályvezető szobáján csehszlovák név áll: Bogumil Novotny. Sok éle és tréfa tárgya az apparátusban ez az osztály: sokszor mondják nekik, hogy ők bizonyosan minden más osztálynál gyorsabban és jobban oldják meg a feladataikat, mert innen, a legfelső emeletről jobban látni a perspektívát A tréfát már megszokták — minden új KGST-alkalmazott elsüti — s azt is, hogy valóban sokféle, szerteágazó problémát ad a KGST-orszógok köny- nyűipari együttműködésének irányítása. — Az utóbbi időben egész sor anyagot dolgoztunk ki azzal kapcsolatban, hocjyan lehetne közös erővel az eddiginél gyorsabb ütemben fokozni a szocialista országokban a tömegszükségleteket kielégítő cikkek gyártását, miként lehetne gazdaságosabb, hatékonyabb a könnyűipari üzemek termelése, és milyeneknek kellene lenniök az optimális szükségletek szempontjából az országainkban ezután épülő könnyűipari üzemeknek. A textil-, a kötszövő-, a konfekció-, a cipőipar, a bútorgyártás és a nyomdaipar közös irányú, összehangolt fejlesztése sokféle problémájának tanulmányozásán dolgoznak az osztály munkatársai. — Sokat foglalkoztat bennünket a műanyag világszerte tapasztalható előretörése. Az előrejelzések szerint a műszálas szövetek gyártása például 1985-ig megkétszereződik. Körülbelül ugyanilyen arányban növekszik a műbőrből készült cipők termelése is. Ez a kor igénye. Az arányoknak erre a várható eltolódására már most fel kell készülniök a KGST-tagországoknak. Meg kell oldanunk például a színezőanyagok és egyéb, a könnyűipar jövője szempontjából nélkülözhetetlen vegyianyagok gyártását, mert ezeket a termékeket most a legtöbb KGST- ország nyugati cégektől importálja. Ezért a KGST Könnyűipari Állandó Bizottságában tervezetet dolgoztak ki, amely a KGST-tagországok műbőrtermelési nemzetközi centrumának felállítását ajánlja. A kidolgozott javaslat szerint ez az új nemzetközi szerv vállalja majd magára a műbőrgyártás fejlesztésével kapcsolatos műszaki-tudományos kutatások egyeztetését. A vasutat még nem lehet nyugdíjazni Nem irigyelt osztály a KGST apparátusában a szállítási osztály, amelynek most H. Wagner lengyel vasútügyi szakértő a vezetője. A vasúti, a vízi. az autó- és légiközlekedés és szállítás szerteágazó munkájának összeegyeztetése, az együttműködés és az érdekösszehangolás legjobb módjainak megtalálása szerteágazó, bonyolult feladat. Wagner szerelmese a szakmájának. Ez az első mondatnál kiderül, mert rögtön a vasúttal kezdi: — Gyakran hallja az ember, hogy a vasúti szállítás mindinkább elveszíti korábbi jelentőségét. A távoli perspektíva valóban lényegesen megváltoztatja majd a szállítási eszközök fel- használásának mostani arányait, de a tervekben, elemzésekben, amelyeken most dolgozunk, mégis abból indulunk ki, hogy korai még nyugdíjba küldeni a vasutat. A külkereskedelmi szállításoknak még mindig több mint 60 százaléka bonyolódik le vasúton. Ezért is fordít a KGST komplex programja olyan jelentős figyelmet a vasúti integráció kérdéseinek. — Igen behatóan foglalkozik az osztály az autófuvarozás összehangolt fejlesztésével. Mindenekelőtt a szabványosítás, a típusok egységesítése, egységes forgalmi szabályzat és műszaki rendszer kidolgozása szükséges. Az osztály több anyaga foglalkozik a KGST-tagországok úthálózatának fejlesztésével. — A légiszállítás, a légiközlekedés, fejlesztésének koordinálása szintén kiemelt feladata az osztálynak. A hang- sebességnél gyorsabb repülőgépek megjelenése egész’ sor gazdasági és műszaki kérdés megoldását teszi szükségessé a KGST-országokban. Hogyan lehetne a modern gépek szükségletei szerint alakítani a repülőtéri kiszolgáló munkát, az utasok ellátását, a ki- és berakodás meggyorsítását? - mindezek olyan témák, amelyek sokoldalú tanulmányozást igényelnek. Novemberben Moszkvában már homár leszáll az este, korán gyúlnak fények a Kalinyin sugárúti KGST-palota ablakaiban. Sokszor a késő estébe nyúlnak a tárgyalások, megbeszélések. De nemcsak dolgoznak a KGST felhőkarcolójában: a moziteremben estéről estére filmeket vetítenek, a klubban, a társalgókban soknyelvű baráti beszélgetések vidám hangulata árad, kirándulásokat, közös sportrendezvényeket szerveznek. S néha bosz- szankodnak is: ha a hazulról hallott új viccek poénje nem csattan oroszul. Jurij Szinyakov Épül a kommunizmus Dél-Tadzsikisztán leendő ipar! bázisénak központja, a Vahs-folyén épülő Nureki Vízierőm« lesz. A világ egyik legmagasabb gátját emelik itt. Az erőmű építői elkezdték az első 300 QQ§ ki (©wattos szivattyútelep szerelését. A jövő energetikai óriásává nő Nurek városa Még a Vili. ötéves tervben (1966—70) épült és kezdte meg üzemelését a dzsambuli szuper- foszfátgyár. Egy évvel ezelőtt került a földekre a gyárból az első tonna műtrágya, ez idén az egész ország területére szállítanak szuperfoszfátot Barátság II. 1970 egyik májusvégi napján Cziráki József is ott ült annak a kis repülőgépnek a fedélzetén, amellyel a Nehézipari Minisztérium és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szakemberei végig,-épülték az akkor még csak tervek formájában létező Barátság II. kőolaj-távvezeték nyomvonalán. Az ösz- szn.-.on 600 kilométeres utat — oda- vi;s:a — másfél óra alatt tették meg. A fiatal, akkor huszonnyolc éves kommunista gépészmérnök, mint az építés műszaki vezetője feszült figyelemmel nézte azt a 300 kilométer hosszú, 20 méter széles, úgynevezett szolgalmi sávot, ahol többszá-c-d magával dolgozik majd az elkövet - tlő. csaknem há- "•-m erz'end ’óe \ Tisiavzentm. ' — a szovjet— magyar határtól - hosszú az út Százhalomba' ig, k i Ösen gyalogosan, amikor meg ko'l küzdeni szinte minden méterért, mag kell küzdeni a természettel, a távvezeték útját keresztező utakkal, vasutakkal, folyókkal, csatornákkal, meg kell küzdeni az anyaggal, gépekkel, de sokszor saját magunkkal is. * A Barátság II. távvezetéken 1980-tól — amikor teljes kapacitással dolgozik majd — évente 10 millió tonna kőolaj érkezik a Szovjetunióból. Ebből a távvezetékből táplálkozik majd — részben — a százhalombattai, de a Tiszai Vegyikombinátban felépülő új kőolajfinomító is, illetve az az új erőmű, melynek építését Lenínváros határában már meg is kezdték. A beruházás nagyságát jól érzékelteti az 1 milliárd 200 millió forint, amelyet a Gazdasági Bizottság jóváhagyott a program megvalósítására, fontosságát pedig oz is jelzi: a KISZ védnökséget vállalt, hogy a távoli, Volga mentén földfelszínre került olaj határidőben, 1972. november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján megérkezzék Százhalombattára. A távvezeték magyarországi szakaszán felépítésében a nemzetközi kooperációnak is nagy jelentősége van. A főbb munkahelyeket, a vezeték építésének útját, 4 zászló, a Szovjetunió, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és hazánk zászlaja díszíti. A Volga menti olajat szállító vezeték a Szovjetunió területén Ungvár térségében ágazik szét, hazánkba Tiszaszentmártonnál lép be. * Nem régen érkezett meg az első szovjet munkacsoport, amely később 50 személyre nő. Feladatuk, hogy a szovjet-magyar határt képező Tisza-sza- kaszon a folyó medrébe lefektesse a vezetéket. L. I. Najgyonov gépészmérnök, o csoport vezetője elmondotta: azt tekintik elsőrendű célnak, hogy a Barátság II. kőolaj-távvezetéken a Szovjetunióból határidőben meginduljon az olaj a testvéri Magyarországra. * A távvezeték magyarországi szakaszának 0-pontjától 15 kilométerre épül Fényeslitkén a hatalmas fogadó és szivattyúállomás. A négy, egyenként 20 ezer köbméter olaj befogadására alkalmas tartályból kettő már elkészült. A szivattyúit a Német Demokratikus Köztársaságból érkeznek majd, s velük jönnek a német szerelők is. A vezeték vonalán több helyen automatikus ve- zénylésű tolózárakat építenek be, amelyeknek elkészítését a különböző csehszlovákiai vállalatok vállalták. Az egyik legnagyobb munkaterületen, a fényeslitkei szivattyúállomás megépítésén a külföldi partnerokon kívül közel tíz magyar nagyvállalat is dolgozik. Érvnek az objektumnak a határidőben való üzembehelyezése az egész távvezetékprogram kulcsfélada- ta. * A Barátság II. magyarországi szakaszának építése 1970 júliusában kezdődött, csővezeték építésére 1971 januárjától került sor. A Kőolajvezeték Vállalat dolgozói azóta nagy utat jártak be. A speciális tehergépkocsikkal rendelkező csőszállító részleg már búcsút mondott Szabolcs és Borsod megyének és Heves tájain gondoskodik arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű cső álljon a nyomukba igyekvő részlegek rendelkezésére. A hegesztők népes csoportja a 600 milliméter átmérőjű csövek „összevonásával" már a 200. kilométer felé közeledik. Nyomukban vonulnak a nagy teljesítményű árokásógépek, az önjáró szigetelő gépkomplexum, és az árokba fektetett csöveket betakaró dózerek csoportja. A Barátság II. kőolaj-távvezetékből a határtól a Keleti-főcsatornáig, Tisza- szentmártontól tiszavasvárig 84 kilométeres szakasz már elkészült, végleges helyére került, az emberek és a gépek elsimították fölötte a talajt. * A kőolaj-távvezeték építése természeténél fogva vándorélet. A vállalat mindent megtesz annak érdekében, hogy a nehéz munkát végző, otthonuktól, családjuktól távol dolgozó szakemberek megbirkózzanak feladatukkal. Ez a kemény munka kemény embereket kíván, csak az marad meg közöttük, aki képes megfelelni ezeknek a magas, a közösségi élet által emelt követelményeknek, a vándorélettel 'együttjáró nehézségeknek. A vezeték építői többszörösen is vándoréletet élnek. Vándorolnak az otthonuk és a munkahelyük között és — ahoay haladnak a munkával — szinte naponta vándorolnak földrajzi és emberi céljaik felé. Pontosan emlékeznek a napra, a dátumra, amikor elindultak Tisza- szentmártontól és pontosan tudják, hogy egy esztendő múlva Százhalombattán fogják .ünnepelni a Volga menti olaj megérkezését
