Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

Ara: 1 forfnl Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ;__________________________________________________________________ ______________________________________________ K XVffl. értődőm, 263. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. november 7., vasárnap * A Nagy Október 54. évfordulóján Ünnepség Pécsett a vasutas sportcsarnokban Ünnepi ülés Moszkvában Az első szó T örténelmi ördögi körnek b nevezhetnénk, amiről egy­szer Leonyid Brezsnyev be­szélt azoknak gondolko­dásmódjáról szólva, akik csak az alábbi sorrendben tudják elképzelni a nép s a világ sor­sának fordulását: háború, ve­reség, erőgyűjtés, új háború. Ebből az ördögi körből ki aka­runk törni. S ha semmi mást nem hozott volna a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom, mint e kitörés lehetőségét, már akkor is fordulópont lenne az emberiség életében. Fél évszázada küzd Október szülötte: a szovjet állam, hogy a népek békében élhessenek. Nem keveset tett, nem keveset szenvedett ezért A szándék, az eltökéltség soha nem hiány­zott belőle, de talán most, napjainkban van minden eddi­ginél több lehetőség is arra, hogy az emberiségnek ez az ősi álma közelebb kerüljön a megvalósuláshoz. A program konkrét és aktuális: ne törjön ki atomháború, oltsuk ki a he­lyi háborúk tüzét, előzzük meg az új bozóttüzeket, teremtsünk olyan kollektív biztonsági rend­szert, amelyben az államok bé­késen intézik vitás ügyeiket, fejlesztik gazdasági, tudomá­nyos és kulturális együttműkö­désüket. Ha átlapozzuk az elmúlt hó­napok újságjait, láthatjuk, hogy megannyi cím és tudósítás be­szél a szovjet diplomácia szinte lélegzetelállító lendületéről. Ar­ról a lendületről amelyet a fél évszázad előtt győzelemre ju­tott eszme táplál, s amely a párt nemrég lezajlott XXIV. kongresszusán elfogadott béke­menetrenden alapszik. Talán kissé prózainak hangzik e ki­fejezésünk: békemenetrend. Igaz, nem is zajlik ez pontosan menetrend szerint: küzdelmek közepette, különböző erők ösz- szecsapása, sikerek és balsike­rek útján, visszaeséseknek is kitéve lehet csak járni ezen az úton. Mégis, a szovjet kormány nagy következetességgel követi azt a külpolitikai békeprogra­mot, amelyet a kongresszus Írásba foglalt. P illantsunk végig a kong­resszus és a mai ünnep között eltelt háromnegyed esztendőn. A Szovjetunió egy sor javaslatot tett a nem­zetközi asztalra: tanácskozásra hívta az öt atomhatalmat, általá­nos leszerelési világkonferenciát javasolt, s a távlati célok fokoza­tos megközelítését elősegítendő késznek nyilatkozott, hogy a nyugati partnerekkel együtt kölcsönösen csökkentsék a fegyveres erőket Európa köze­pén. S nemcsak javaslatok hangzottak el, sikerekről is be­számolhatunk. Létrejött a nyu­gatberlini megállapodás, kö­zelebb került a megoldáshoz a német probléma, kedvező fel­tételek jöttek létre az európai biztonsági konferencia előké­szítésének gyorsítására; össze­hangolt szovjet és amerikai okmány került a leszerelési konferencia elé a bakterológiai fegyverek használatának meg­tiltásáról, egyezményt kötöttek a Moszkvát Washingtonnal ösz- szekötő „forró drót" tökéletesí­téséről, s a véletlen nukleáris összecsapások megakadályozá­sáról. Tudjuk, a világot még súlyos problémák gyötrik, tart az amerikai agresszió Indokíná­ban, arab területek izraeli megszállása miatt rendezetlen a közel-keleti helyzet. E prob­lémákat tüzetesen tanulmányo­zandó, a megoldás útjait kere­sendő fogadtak a szovjet _ ve­zetők magasrangú látogatókat, s utaztak - minden eddiginél sűrűbben e hónapokban - ma­guk is négy világrészbe. A Szovjetunióban járt Willy Brandt, Anvar Szádat, Indira Gandhi, és Wilson; Leonyid Brezsnyev Belgrádban, Buda­pesten és Szófiában tanácsko­(Folytatás a 2. oldalon) Mintegy ezerkétszázan - a párt és munkásmozgalom pécsi veteránjai, vasutas dolgozók, a város társadalmi életének ve­zető személyiségei, valamint a megyénkben tartózkodó Kom- szomol-küldöttség tagjai — vet­tek részt szombaton délelőtt a PVSK sportcsarnokban a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt pécsi Vasutas üzemi Bizottsá­ga által a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 54. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségen. A magyar és a szovjet himnusz és a vasutas vegyeskar által előadott kórus­művek után Schmal Imre, a vasúti pártbizottság titkára üd­vözölte a megjelenteket és az elnökségben helyet foglaló Boci Józsefet, a Megyei Párt- bizottság titkárát, Ambrus Je­nőt, a Városi Pártbizottság első titkárát, Vértes Tibort, Baranya megye Tanácsa végrehajtó bi­zottságának titkárát, Szentist- ványi Gyulánét, Pécs megyei Város Tanácsának elnökét, Bo­gár Józsefet, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának vezető titkárát és Benkő Gyu­lát, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkárát. A meg­nyitó szavak után dr. Szabó Ti­bor, a MÁV pécsi Igazgatósá­gának vezetője mondott ün­nepi beszédet — 54 esztendeje új korszak kezdődött az emberiség törté­nelmében. Ennek évfordulóját ünnepeljük ma, s ünnepelnek velünk szerte a világon száz- és százmilliók — mondta be­széde elején. — Az orosz kom­munisták forradalma nemcsak elindította, hanem ihlette, táp­lálta eddig és ezután is az em­beri szabadságért, békéért, nemzeti függetlenségért, de­mokráciáért és a szocializmus­ért folyó világméretű küzdel­met. A történelmi előzményekről és a forradalomról szólva meg­állapította, hogy „nehéz ezen az ünnepen szubjektív érzel­mek nélkül visszaemlékezni azokra a tettekre, amelyeket az orosz munkásosztály az első szocialista állam megteremté­sekor hősiesen véghezvitt". Em­lékeztetett a fiatal szovjet ál­lam első nagyszerű tetteire, az intervenció szétzúzására, a szo­cializmus alapjainak lerakásá­ra, majd a szocializmus építé­sének kezdeti szakaszára, ami­nek eredményeit a fasiszta orv­támadás próbálta megsemmi­síteni. — A kommunista párt által vezetett szovjet népet azonban ezúttal sem lehetett legyőzni — állapította meg az ünnepség szónoka —, s a fasizmus felett aratott történelmi győzelem után hozzáfogott a békés épí­tés terveinek megvalósításához. — A háború után elért ragyogó gazdasági és tudományos ered­ményekről szólván a következő­ket mondotta: — A Szovjetunió Kommunista Pártja nem csak a fegyveres harcokat vezette, de kidolgozta és következete­sen végre is hajtotta a gazda­sági és társadéi,ui áíclakliás feladatait. A párt egymást kö­vető kongresszusainak alapvető célkitűzései a szocialista társa­dalom szilárdítása és lovább- feljesztése, a nemzetközi fe­szültség enyhítése és a világ­béke megóvása, a szocialista tábor gazdasági és politikai segítése, de különösképpen a belső építő munka volt. Ezzel a vezetéssel a Szovjetunió hatal­massá vált, termelése, népgaz­dasága — a modern tudomány és technika vívmányaira tá­maszkodva — rendkívül gyorsan fejlődik, de megtalálhatók ben­ne a további fejlődés feltételei is. A továbbiakban a háború utón kialakult nemzetközi hely­zetet elemezve kifejtette, hogy a Szovjetunió gazdasági és po­litikai megerősödése, a szocia­lista tábor egységének er„eje lényegesen megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat és kapcsolatokat Európában és szerte a világon. A Szovjetunió a világ vezető politikai nagy­hatalma lett, döntései, állás- foglalásai, politikai akciói dön­tő mértékben és kedvező irány­ban befolyásolják a világ né­pei sorsának alakulását. Beszéde következő részében arról beszélt dr. Szabó Tibor, hogy a magyar nép is a Szov­jetunió segítségével indulhatott meg a haladás, a demokra­tikus fejlődés útján. Az ünnepi beszéd befejező szakaszában szűkebb hazánk, Pécs fejlődéséről szólt és meg­állapította, hogy a mai Pécs beleillik a XX. század szocia­lista Magyarországának nagy városai közé. 140 ezernél több lakos, korszerű ipari üzemek, modern szén- és ércbánya, tel­jesen új, a mai követelmények­nek megfelelő városrészek, élénk kereskedelem jellemzi városunkat. Kitért végezetül a vasút fej­lődésére és elmondta, hogy a vontatás szerkezetében ebben az ötéves tervben döntő válto­zás áll be. 7 százalékra csök­ken a gőzvontatás, 53 száza­lékra növekszik a Diesel- és 40 százalékra a villamos vontatás részaránya. Folyik a pécs—vil- lány-beremendi, a pécs—dom­bóvári és a dombóvár—báta- széki vonalak korszerűsítése, s 1973-ban elkészül az ország leghosszabb alagútja Abaliget- nél. ünnepi beszédét a kővetkező szavakkal fejezte be dr. Szabó Tibor, a MÁV pécsi Igazgató­ságának vezetője: — Köszöntjük a nagy évfor­duló alkalmából Október szü­löttjét, a nagy Szovjetuniót, kívánunk a szovjet népnek to­vábbi kimagasló sikereket kom­munizmust építő munkájukhoz. Dr. Szabó Tibor ezután ju­talmakat adott át a vasutas dolgozók legjobbjainak, majd az Internacionáléval végétért az ünnepség. Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének kép­viseletében kitüntetéseket adott át tegnap a Megyei Pártbizott­ság épületében. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Szentistványi Gyuláné, Pécs megyei város Ta­nácsának elnöke, Szétesik Imré- né, a Megyei Pártbizottság PTO munkatársa, dr, Vida József, a sásdi Járási PB első titkára. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulójának alkalmából szombaton ünnepi ülést rendeztek Moszkvában. A Kreml kongresszusi palotá­jában megjelentek a szovjet főváros vállalatai dolgozóinak képviselői, a forradalom vete­ránjai, tudósok, kulturális, tár­sadalmi személyiségek, állam­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa — a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 54. évfordulója alkal­mából szombat délelőtt koszo- rúzási ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi em­lékműnél. A magyar, szovjet és vörös zászlókkal díszített téren több száz fővárosi lakos gyűlt össze az ünnepi esemény meg­tekintésére. Az emlékművel szemben a néphadsereg dísz­egysége sorakozott fel, csapat- zászlóval. A koszorúzás! ünnepségen részt vett Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Aczél György, A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát kapta: Szabados Mi- hályné, a Megyei Pártbizottság archívum vezetője, Peti József, a siklósi Járási Pártbizottság PTO vezetője, Jakab Ferenc, a Baranya megyei Pártbizottság Oktatási Igazgatóságának ta­nára. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Vincze Lajos, a mohácsi Járási Pártbizottság munkatársa, Seszták Gyuláné, az MSZMP Pécs siklósi területi férfiak. Az elnökségben foglal! helyet Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Pod- gornij, valamint a Kommunista Párt és a szovjet kormány több más vezetője. Az ülésen Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet, amely­ben méltatta az októberi for­radalom 54. évfordulóját. Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Németh Károly és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai. Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára. Ott volt a Köz­ponti Bizottság, az Elnöki Ta­nács és a kormány több tagja, politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életünk sok más vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, a Köz­ponti Bizottság első titkára és Biszku Béla, a Központi Bizott­ság titkára; a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány koszorú­ját Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese helyezte el. alapszervezet társadalmi párt' titkára. A kitüntetések átadásénál részt vettek Novics János, dr. Nagy József és Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkárai, Földes Andrásné és Czégény József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetői. Széfesik Imréné és Seszfák Cyuláné a kitüntetést a Parla­mentben vette át. fFolytatás a 4. oldalonJ Baranyai dolgozókat tüntettek ki Szentistványi Cyuláné elvtársnő átveszi kitüntetését Egri Gyula elvtárstól Szokolai felv.--------------------------------------------------7--------------------- " K oszorúzási ünnepség Budapesten I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom