Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

1971. november 5. DUN ANTÜLI NAPLÓ 3 Mindenki mozgat? Az állami ipar minden nyolcadik embere anyagmozgatással foglalkozik Komszomoiisták érkeztek Pécsre Ho valóid meg akarná rajzol­ni a magyar anyagmozgatás helyzetének karikatúráját, akkor a fején bálát egyensúlyozó, gör­nyedt öregembert kellene raj­zolni, amint átbotorkál a gyár­udvaron. A statisztikák könyörtelenek. Most nem beszélünk a szállí­tásról, a kereskedelemről és a többi ágazatról. Az állami ipa' minden nyolcadik embere anyagmozgatással foglalkozik. Ez az átlag. De például az épí- tőanyagiparban minden ötödik, a malom- és söriparban min­den harmadik, a tégla- és a tejiparban majdnem minden második. Ezek csak azok, akik­nek kimondottan ez a dolguk. Ho teszem azt egyik üzemrész­ből a másikba hirtelen át keil cipelni valamilyen munkadara­bot, a munkapadtól is elszálít- ják az embereket. Anyagot moz­gat munkaidejének egy részé­ben a szakmunkás is, még töb­bet a betanított munkás, de még a művezetők és a minősé­gi ellenőrök is cipekednek. Min­denki mozgat. A fejlett orszá­gokhoz képest több évtizedes a lemaradás, s ezt a hátrányt épp az elmúlt évtizedekben sze­reztük. Mostohagyerek Kétségtelen, az anyagmozga­tás sokáig mostohagyereke volt a népgazdaságnak. Csak akkor kezdtek észbekapni, amikor az ötvenes évek második felében az anyagmozgatás gépesítettsé­gének hiánya már a termelés zavartalan menetét veszélyez­tette. A háború után az anyagmoz­gatógép-gyártás szép lassan ki­múlt, hogy aztán a hatvanas években ismét feltámadjon. Egyre többen foglalkoznak anyagmozgató-gép gyártással. Most viszont az a baj, hogy mindent akarunk gyártani. Az erők, a szellemi kapacitások szétforgácsolődndk. Kis soroza­tok esetén a termelés gazda­ságtalan, és a minőséget is meg lehet nézni. Szóval, kevés az anyagmoz­gató-gép, kicsi a választék, az import-forrás vékonyan csordo- 1 gál, ráadásul o közgazdasági 1 szabályozók sem ösztönöznek, i még mindig olcsóbb az élőmön- j ka. Mégis, elsősorban a válla- j latokon múlik, hogy felismerjék j az anyagmozgatás jelentőségét, s előrelépjenek gépesítésében. Kevés a munkáskéz és az ; anyagmozgatásra, erre a fárad­ságos, piszkos és egészségtelen : munkára egyre nehezebb efh- < bért kapni, s ha kapnak is, egyre inkább meg kell őket fi­zetni. Kézenfekvő akkor: gépe­síteni az anyagmozgatást. Mun- káskézt takaríthatunk meg és ezek az emberek mehetnek oda, ahol több hasznot hajtanak a vállalatnak. Ahoi pedig embe- | rek helyett targoncák nyüzsög- ! nek, szervezettebb a munka, ! ütemesebb az anyagellátás és a ; termelés, a kapacitás jobban j van kihasználva. A szállítás költségei i Sokszor nem látják, milyen haszonnal, rejtett hasznokkal jár a gépesítés. Az anyagmoz­gatás költségeit nem szabad csak a benne részt vevők mun­kabérével mérni, a valóságban ennél sokkal nagyobbak a költ­ségek. Csak nem kiabálnak. A közgazdászok a megmondhatói, hogy mennyit vesztegelnek az anyagok a termelésben. Panasz­kodnak, kevés a hely a terme­lésre. Igen, mert a termelési te­rületek nagy részén készletek lustálkodnak. És az egyéb költ­ségek? Az ablakon kidobott ko­csiálláspénzek, a fekbér, a más vállalatoknak kifizetett rakodó-^ si, raktározási és fuvarozási költségek? Növelni kell a vál­lalati jövedelmezőséget? Igen. | Nos, itt vannak jócskán tarta­lékok. Korszerűsíteni, szervezni kell az onyagmozgatást. Az új beruházások és rekonst­rukciók öröklik az anyagmozga­tás alacsony színvonalát, s mindez nagymértékben csökken­ti a befektetés hatékonyságát. Gazdasági hetilapunk nemrég összehasonlításokat közölt, mely­ből kiviláglik elmaradottságunk. A hazai vállalatok ma összes beruházásaiknak mintegy két százalékát fordítják anyagmoz­gató gépek vásárlására, miköz­ben ez a tevékenység köti le a munkaerő 15—20 százalékát! A helyes arány éppen ennek a fordítottja lenne. Például az NDK-ban a munkások 6—8 szá­zaléka foglalkozik anyagmozga­tással, a beruházásokból viszont 16—17 százalékot költenek az anyagmozgatás gépesítésére. si rendszert kellene kidolgozni, amely a gyártás rendszerének a legjobban megfelel. Kevés az olyan gyár, ahol az anyagot vezérlik és nem az anyag ugráltatja az embereket, ahol az anyagot tervszerűen vé­gigvezetik a gyártás minden szakaszán, a beérkezéstől a késztermék kibocsátásáig. Nincsenek anyagmozgatógép­szalonok, nincsenek tanács­adók. Kevés a jó anyagmozgató gépünk és mindegyiknek nem is tudjuk egészen pontosan al­kalmazási módját. Kevés a szak­ember. Kicsi a kínálat, de hol van a vállalatok kereslete? Ha gyér a kereslet, ha nincs tüle­kedés — feszítőerő hiányában nem várhatunk változásokat. Te­hát ne mozgasson mindenki, váltogassa fel sorra az embert a gép. Miklósvári Zoltán Komszomolisták 36 tagú küldöttsége érkezett tegnap a kora esti órákban Pécsre. A szovjet fiatalok öt napig lesznek Baranya vendégei. A program szerint találkoznak a KISZ Megyei Bizottsága ve­zetőivel. Látogatást tesznek a Komarov Gimnáziumban, és a postás fiatalok is vendé­gül látják őket klubjukban. A Mecseki Szénbányáknál tett üzemlátogatás során megismerkednek a mecseki bányászfiatalok életével, munkájukkal. A vendégek résztvesznek a november 7-i pécsi koszorú­zás! ünnepségen. Baranyai tartózkodásuk alkalmával a komszomolisták megyénk ne­vezetességeivel is megis­merkednek. lavította a vásárlási körülményeket az üzletek új nyitvatartási rendje A kormány egyik tavalyi ha­tározatára megjelent belkeres­kedelmi miniszteri rendelet a vásárlási lehetőségek bővítését, javítását szolgálta. A vállalatok gazdasági és szakszervezeti ve­zetői a rendelet irányelvei sze­rint alakították ki egy évvel ez­előtt az üzletek nyitvatartási rendjét. Ezek szerint Budapesten, a megyeszékhelyeken és egyéb városokban a korábbinál mint­egy ezerrel több iparcikküzlet és áruház tart nyitva hétközna­ponként — elsősorban csütör­tökön és pénteken — tovább, este 18—19 óráig. Az ennél <é- sőbb záró boltok üzemi ideje nem változott, így a városokban több mint 1500 szaküzlet és áruház áll késő délután is a vá­sárlók rendelkezésére. Az iparcikküzletek szombati Általános „KN" Miskolcon A létszámgondok csökkentek — Az utasszállítás kiegyenlítettebb Értesítjük kedves üzletfeleinket és vásárlóinkat, hogy Kaposvár, Budai Nagy A. u. 7. szám alatti „SZERELVÉNYARUK” szaküzletünket 1971. novembei 8—20-ig LELTÁROZÁS MIATT ZARVA TARTJUK ÁFÉSZ, Kaposvár Mit javasolnak? A központi intézkedéseken és ráhatásokon kívül a vállalati szemléleten kell elsősorban vál­toztatni. Mit javasolnak a szak­emberek? A vállalatok általá­ban gondosan kidolgozzák a termelés technológiáját, gazda­ságosságát számításokkal elem­zik. Többnyire azonban nem gondolnak arra, hogy az anyag- mozgatás technológiáját is ki kellene dolgozni. S ha elemzik is gazdaságosságát, az annyira szorítkozik, hogy a gép vagy a berendezés mennyibe kerül és mikor térül meg. Holott a ter­melő és az anyagmozgató be­rendezéseket együtt, egymással rendszerbe kapcsolva kellene vizsgálni. Olyan anyagmozgatá­Jűlius 1-én vezették be Mis­kolcon a helyi közlekedésben a „kalauz nélküli" rendszert. Ta­pasztalatairól a helyszínen tá­jékozódtunk. Pécsett is Miskolc- hoz hasonlóak a gondok, a köz­lekedés reformja nálunk sem várathat sokat magára. Az új rendszerre való áttérés nem ment máról holnapra. A forgalmi személyzet Jdoktatásán túl az utasokat is „átképezték". Az átállás mégis viszonylag si­mán zajlott le, s ma már min­denki magától értetődő termé­szetességgel közlekedik az új módi szerint. Milyen a „KN“? A Miskolci Közlekedési Vál­lalat forgalmi személyi állomá­nyában krónikus létszámhiány­nyal küzdött. A könnyítésnek szánt részleges „KN" — a jel­zett kocsikon csak bérletesek utazhattak — még jobban össze­kuszálta a dolgokat és többet rontott, mint javított. Más meg­oldás nem volt: be kellett ve­zetni az általános „KN”-t. A jegykezelő automatákat Budapest adta kölcsön, a jár­műveket jelzőberendezésekkel látták el, a kalauzok munkakö­rét megszüntették. Egy részüket ellenőrként foglalkoztatják, a többit más munkakörbe helyez­ték, illetve a vállalkozókat vil­lamos- vagy gépkocsivezetői tanfolyamra irányították. Az Utasok minden ajtón fel- és !e- szállnak, előre megvásárolt je­gyeiket maguk kezelik az auto­matákon. A kocsik indítását hosszantartó. éles csengetés jelzi. Az utascsere a szokásos idő egy'narmada alatt zajlik le a megállóban. Előnyös az utasnak Miért jó ez az utasnak, se­gít-e rajta? Hárommillióért — semmi? Megkezdik a vágóhíd építését Annak idején, amikor kide­rült, hogy a pécsi vágóhíd épü­lete bauxitbetonból készült, az ÉTI elrendelte: negyedévenként szigorúan vizsgálni kell az épü­let állagát Nemrég érkezett meg a legújabb műszeres vizs­gálatok eredménye: újabb nagyfokú szilárdságcsökkenést találtak az épületszerkezetek­ben. Az ÉTI szigorú, s az eredmé­nyek is indokolják az újabb ha­tározatot. E határozat szerint amennyiben o jövő év augusz­tusáig nem költözik új épületé­be a vógóltíd, újból meg kell erősíteni az épületet, immár nemcsak o tehertartó szerkeze­teit, hanem a födémek betét­elemeit is. Jelen pillanatban a sózó és a pácoló helyiség, valamint a vágócsarnok van megerősítve. A sózóban alig férnek el a dol­gozók, a vógécsarnok fémszer­kezettel megerősített helyiségé­i ben pedig kérdés, hogyan old- i ható meg a födémelemek aló- ducolása anélkül, hogy terüle­tet veszítenének. Az eddigi meg­erősítés a kapott tájékoztatás szerint közel hárommillió forint­ba került. Ha nem készül el a vágóhíd új épülete, kilátásban van tehát újabb hárommillió fo­unt elköltése, s dolgozni, ter­melni, sertést vágni nem lehet majd, hiszen nem férnének el az emberek, a gépek. Az újabb hárommillióért tehát semmit sem kapna a húsipar. Naponta 480 sertés vágásá­ra van kapacitás Pécsett. En­nek ellenére 5—600 darabot vágnak. A Húsipari Tröszt — tekintettel arra, hogy rendkívül sok a sertés — körlevélben szó­lította fel a vállalatokat, hogy ahol lehet, vezessék be a két műszakot. Pécsett nem lehet. Egy okot érdemes megemlíteni: készülve a várható építkezésre, lebontották az élő állatok tar­tására alkalmas helyiségek jó részét. Még így is előfordul, hogy a sertéseket közvetlenül a beszállító teherautóról viszik a vágócsarnokba. Az Építőipari Vállalat tartja magát korábban tett ígéreté­hez: még ez év negyedik ne­gyedében megkezdi az új vá­góhíd építését. Hogy elkészül-e a jövő »évben, arról még korai volna szólni, a kezdet minden­esetre biztat: nem hagyják cserben a Baranya—Tolna me­gyei Húsipari Vállalatot. Jelen­leg a szociális épületet téliesí- tik, jövő tavasszal tehát a szak­ipari munkák előrehaladott ál­lapotban lesznek, a május végi határidőt betarthatják. Néhány éve még a sertéshús hiányáról beszélhettünk, akkor csak az „eszkimó" volt sok, je­lenleg viszont sok az „eszkimó" és sok a „fóka" is. i— kcimpls — Jó is, segít is — o miskolci ta­pasztalat ezt mutatja. Vegyük csak sorra, milyen té­nyezők lassítják nálunk a köz­lekedést. A hátsó, vagy első aj­tón egyszerre akar felszállni meghatározhatatlan számú utas, a többi ajtó a néhány leszálló mellett szinte kihasználatlan. Az utas vagy a bérletét mutat­ja, vagy jegyet vált. Ez időbe telik, hiszen nem mindenki ké­szíti elő apróban a viteldíjat. Az utasáramlós lassú, egy-egy megállóban hosszú percekig tart, míg az utolsó utas is fel­jut, s e percek a végállomásig jelentős időveszteséggé dagad­nak. Ezzel szemben Miskolcon több ajtónál oszlanak el a vá­rakozó utasok, a csere gyorsan bonyolódik. A bérletes nem mu­tatja bérletét, a jegyes maga kezeli jegyét valamelyik auto­matán. A megállókban megta­karított percek a végállomásig jelentős időnyereséggé növe­kednek, rövidebb lesz a menet­idő, az utas gyorsabban jut el céljához. „Ismét elkezdenénk...“ Hernádi Lászlótól, a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgató­jától néhány kérdésre kértünk választ. — Hogyan alakult a baleseti helyzet? — Csökkent. Negyedéves sta­tisztikánk szerint 25 százalék­kal kevesebb saját hibából ere­dő baleset volt az előző idő­szakhoz képest. Vezetőink óva­tosabbak, az utasok is körül­tekintőbbek. — Mi van a bliccelőkkel? — Az év első felében 2517 feltárt szabálytalan utazás volt, a „KM” első negyedévében pe­dig 2478 esetben kezdeményez­tünk eljárást pótdíj fizetésére. Megjegyzem, júliusban különö­sen, de még augusztusban is eléggé elnézőek voltunk. Az új rendszerben nagyobbak a lehetőségeink az intenzív jegy­ellenőrzésre, ezért a bliccelni szándékozó utas számára is na­gyobb a kockázat. így inkább a bliccelés visszaszorulásával lehet számolni. — A lyukasztás nem nyúlt le­hetőséget visszaélésre? — A kilenc számból három­nak a kombinációi olyan va­riációt adnak, ami az utas szá­mára kiszámíthatatlan. — Mit jelent a „KN" a válla­latnak? — Bevételkiesésünk nem volt. A műszaki felszerelés költsége kb. 1.5 millió forint volt, a be­rendezések folyamatos fenntar­tási költsége jóval alatta ma­radt a ,,KN” bevezetéséből adó­dó éves megtakarításnak. — A jegyárusítás jelent-e el­lenőrizhetetlen kintlévőséget? — A bérletesek száma növe­kedett. A jegyeladás 80 száza­léka saját hálózatunkban tör­ténik, 10 százaléka közületi bol­tokban, 10 százaléka pedig mogánárusoknól kerül forga lomba. A készpénzes jegyel­adásból származó havi bevétel 1-2 százaléka csúszhat át a következő hónapra. Ez hosszabb távon kiegyenlítődve bevétel' kiesést nem jelent. — Ha ismét válaszút előtt állnának?- Ismét a „KN" bevezetése mellett döntenénk. Eszközállo­mányunkat jobban kihasznál­hatjuk, létszámgondjaink egy jelentős részétől megszabadul­tunk — ez az egyik oldala a do­lognak. A másik: kiegyenlítet­tebb lett az utasszállítás, a köz­lekedés általánosságban stabi­lizálódott, s minőségét is ked­vezően befolyásolta ez az alap­vetően helyes intézkedés. A közlekedési vállalat nem járt rosszul, az utazóközönség határozottan nyert. Kell-e más érv a miskolci példa használ­hatósága mellett. Az érdeklő­dők sorában ott van Debrecen, Szeged, Salgótarján, Békés­csaba és Pécs. Hársfai István nyitvatartási idejét — az eddig is 15—17 órakor záró boltok számának csökkentése nélkül — sok helyen az igényeknek megfelelően fél—másfél órával meghosszabbították. Ez végső soron azt eredményezte, hogy több mint 1600 iparcikküzlet fo­gad vevőket szombaton délutá­nonként is. Vasárnaponként az egész országban nyitvatartó 288 élelmiszerüzlethez és ABC áru­házhoz újabb százat nyitnak ki vasárnaponként a vidéki váro­sokban átlagosan négy, Buda­pesten 5—3 órára. Megállapítható, hogy az új nyitvatartási rend bevált, a vá­sárlási lehetőségek bővültek. Ezt mutatja az is, hogy hétköz­napokon a meghosszabbított nyitvatartási idő egy-egy órájá­ban az iparcikkforgalom általá­ban eléri, egyes területeken meg is haladja a nap más órái­ra jutó forgalmat. Lényegesen alacsonyabb a forgalom viszont szombat délutánonként. A va­sárnaponként nyitvatartó üzle­tekben, elsősorban az ABC áruházakban — Budapesten és vidéken egyaránt — igen sokan vásárolnak, s a forgalom jelen­tősen meghaladja a hétfőtől szombatig terjedő időszak egy- egy órájában elért szintet. Á Belkereskedelmi Miniszté­rium és a szakszervezet együt­tes véleménye, hogy a rendelet kielégítő végrehajtásával ja­vultak a vásárlási körülmények. Egyes helyeken azonban kívá­natosnak, indokoltnak látszik, hogy az üzletek nyitvatartási rendjét a helyi igényekhez még jobban alkalmazkodva „fino­mítsák", alakítsák tovább. Jobb tájékoztatást Fiatalok lAruma November 9-én rendezi meg a belkereskedelmi fiatal szak­emberek bizottsága az első szé­leskörű fórumot „Hatékonyság a belkereskedelmi vállalatoknál" címmel — jelentették be csü­törtökön a Technika Házában tartott sajtótájékoztatón. A ren­dezvény célja, hogy lehetőséget teremtsen a belkereskedelem­ben dolgozó fiatalok eszmecse­réjéhez és véleményüket, el­képzeléseiket, tapasztalataikat széles körben ismertesse. A fó­rumon tíz előadás hangzik majd el, s ezeket vita és hozzászólás követi. Ülésezett a Vasas Szakszervezet elnöksége Húsz üzemben és tíz SZMT- nél vizsgálta a Vasas Szakszer­vezet a társadalombiztosítási jogszabályok betartását. A szak- szervezet csütörtöki elnökségi ülésén megállapította, hogy a társadalombiztosítási juttatáso­kat általában az érvényes jog­szabályoknak megfelelően álla­pítják meg. A szolgáltatások bő­vülésével növekedett az ügyin­tézések száma. Az elnökség ja­vasolta, hogy a társadalombiz­tosítási tanácsok gondoskodja­nak a dolgozók jobb felvilágo­sításáról, társadalombiztosítási jogaik alaposabb megismerte­téséről. Tizitapos túrni Angliában Tíznapos turnéra indult csü­törtökön reggel az Állami Hang­versenyzenekar. A magyar mu­zsikusok Ferencsik János ve­zényletével több nagy angol vá­rosban, így többek között Bir­minghamban, New Castlebon és Londonban lépnek fel. Mű­sorukon Kodály Gaiántai tán­cok című kompozíciója, ' Bar­tók concertója és hegedűverse­nye, valamint több Mendel­sohn, Brahms, Liszt és Beetho­ven mű szerepel. Az együttes szólistája Kovács Dénes. BIZTOSÍTÁSI ES ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORT MINDEN MUNKAHELYEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom