Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-28 / 281. szám
1971. november 28. DUNANTOL! NAPLÓ 3 Gordoságpolitikgi jegviet A húscsata vége A soványabb disznóért is ''megfizetik a huszonhárom forintos kilónkénti árat A tegnapi lapokban jelent meg, s nyilván figyelemmel tanulmányozták az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt sajtótájékoztatóján elhangzottakat a mező- gazdasági nagyüzemek vezetői és a háztáji gazdák. A jövő évtől kezdődően az átvétel alsó súlyhatárát 105-ről 95 kilóra a felső súlyhatárt 125-ről 115 kilóra csökkentik. Nem kell a zsír. Amelyik disznó ennél súlyosabb, annak kilójáért egy forinttal kevesebbet fizet a felvásárló. Miért nem kell a zsír? Kopogjuk le, disznóból soha nem látott bőségben vagyunk, c negyedik ötéves tervet egy év alatt letudtuk. Vége — ha szén-csatáról beszéltünk — a hús-csatának. A gazdaságok és a háztáji gazdák annyit hizlaltak az idén, amennyit csak 1975-re gondoltunk elérni. Soha ennyi sertést nem vásároltak fel Magyarországon. Persze nem kell attól félni, hogy túltermelési válság van. Mi itthon is megeszünk mindent, és hol vagyunk még attól, hogy falun is egész héten át friss húst kínáljanak a mészárszékek. A kivitel is elnyelheti a húshegyeket, főként — és ez lenne a következő nagy csata — ha feldolgozzak. A sonkának, a konzervhúsoknak, a magyar töltelékárunak jó piaca Yan még a tengertúlon is. Tény azonban, a sok sertés gondokkal is jár. A felvásárlással nem tartott lépést a feldolgozás. Márpedig ez a feltétele, és persze a zavartalan takarmányellátás, hogy a sertéshizlalási kedvet fenntartsák, a ciklikusságot teljesep kiküszöböljék. Az intézkedés tehát oz amúgy is szűk vágási kapacitás kihasználását és egyenletesebbé tételét kívánja biztosítani. Ezen túl még arra is szükség lesz — amint bejelentették —, hogy amelyik vágóhídon lehetséges, jövőre vezessék be a második műszakot A takarmányhelyzet is az átvételi súlyok szabványmódosítása mellett szól. Kevesebb o takarmány, mint más években, behozatalra szorulunk, amiért dollárral kell fizetnünk. A súlyhatárok leszállításával csökken az abrqkimport. A szakemberok mondják, száz kiló felett a sertés súlygyarapodásához sokkal több takarmány keli, és ez csak a zsírképződést segíti elő. így most takarmányt takaríthatnak meg a gazdaságok és a gazdák, csökken az önköltség, nőhet a nyereség. Es hát a zsír. Nem kefi a zsír. Az egész világon és nálunk is egyre másaik az elvárasak, a kereslet A fogyasztó a 7->írtalan, bár kalóriában szegényebb, de a fehérjékben gazdagabb húst keresi. És bizony ez a legelső szempont. Ezt az ízlést kell kielégíteni, fines tehát szükség arra, hogy 95 kiló felett húszforintos zsírkilókat hizlaljanak ró a sertésekre. Ez hót a bóttér. S végezetül, nem vitás, elég laza volt a szerződéses fegyelem is. Biztosítani keli a szervezett sertésátvételt, mert ez is elősegíti a vágóhidak folyamatos, egyenletes kapacitáskihasználását. Az intézkedések értelmében a jövő évtől kezdő dően kötbérrel és kártérítési kötelezettséggel sújtják a szerződési ütemezéstől eltérő feleket. Akár a termelőről, akár a késedelmesen átvevő vállalatról van szó. M. Z. Szalaí utcai ikrek [5.1 Egy láncszem elszakadt Az épüíetek á.inak — Fűtés hiányában nem folytatódhat a munka Senki nem hisz senkinek 3aranyaker. Váll. Gardénia Illatszerből* •vsuth L u. 10 ■ 'íjába OLASZ í f y, « 8ÉII 1 K/~ * ÁPOLÁSI ^ ' CIKKEK erkeztek Most már szinte biztos: a tervezett időben nem lesz átadás. Mind a három épület áll, az elsőt már készre is jelentették, a másik két épület azonban félő, hogy már ezen a héten elnéptelenedik. A fűtőtestek jéghidegek, az ablakokon jégvirág. A szakipari munkák — festés, mázolás, padlóragasztás, — vannak még vissza, fűtés nélkül azonban minden leáll. A jéghideg falakat bűn lefesteni, a gumipadlót fagyban pedig egyszerűen. nem is lehet felragasztani. 164 lakás A tét két épület tehát — 164 lakás. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat idei lakásépítési tervét nem tudta teljesíteni, a Szalai utcai ikrek mielőbbi átadása tehát nemcsak szociális érdek, de a vállalat elsőrendű gazdasági érdeke is, hiába azonban az erőfeszítés: ez esetben minden a Hőszolgáltatón, azaz egy — a dologban szinte alig érdekelt — külső partneren múlik. Rikker Mihály, a BÉV műszaki igazgatóhelyettese asztalnyi grafikont mutat: pontos ütemezést készítettek, mely napi bontásban rögzíti az elvégzendő feladatokat. A Szalai utcai toronyházak rekordidő alatt épültek fel. A 3-as számú épület szerelését június 23-án kezdték — ez az épület gyakorlatilag kész Is, december 7-én lesz a műszaki átadás —, a 2-es július 27-én indult, az 1-es pedig alig három hónapja — szeptember 6-án. Egy-egy épület tehát átlagosan 12 hét alatt úállt fel", ami -r- figyelembe véve, hogy egyedi épületekről, új típusú panelekről van szó —, kiemelkedő teljesítmény volt. A mostani megtorpanás rendkívül nehézségek egész sorát Indíthatja el. A 80 százalékban kész épületek nem számlázhatók le — ez az egyik, de vannak más jellegű veszélyek is. A festő, üveges, hideg- és meleg burkoló brigádok, amennyiben el kell hagyniuk ezeket az épületeket, ideiglenesen munka nélkül maradnak. —. Kényszer- szabadság, munkaterület hiányában a már-már fojtogató épitőipari kapacitáshiány közepette ... A helyzetet súlyosbítja, hogy a fűtés szinte valameny- ryi építési területen gondot okoz. Siklóson 75 lakás sorsa függ azon, elkészülnek-e időben a kazánok, s nem problémamentes a helyzet a Szigeti úton sem. Mit lehet tenni? Rikker Mihály: — A hőszolgáltató igazgatójával személyesen beszéltem. Megértik a gondjainkat — energiát azonban az új, Jókai utcai központ belépéséig nem tudnak adni, ez ugyanis a már lakott épületek fűtési biztonságát veszélyeztetné. A Jókai utcai központ szerelését a Csőszerelő Vállalat végzi. Telexeztem a vezérigazgatónak. Azt ígérte: mindent megtesznek, de ennek is lassan már két hete . . . Balázs lózsel, termelési osz- íályvezető-helyettes: — Gondoltunk arra is, hogy a 3 as számú épületről, melyen már csak kevés munka van, levesszük az energiát, s feifűt- jük a 2-est. Ez műszakilag megoldható, de egyrészt lassú, másrészt drága. A 3-as épület minden vezetékét, radiátorát vízteleníteni kellene. Merkte László szerelőipari főépítésvezető: — Mindhárom épület fűtés- rendszere, saját hőközpontja kész, a nyomáspróbákat azonban hideg vízzel nem tudjuk elvégezni, Felvetődött a provizórikus fűtés lehetősége is — egy tízemeletes tömböt azonban egyszerűen képtelenség néhány hőlégfuvóval felfüteni, 12 ilyen berendezése van a vállalatnak — ez a szokvány épületeknél segítene valamit, 82 lakás esetében azonban már semmit sem ér.,. Balogh Rezső, szakipari főépítésvezető: — A gumipadló alapját képező speciális szigetelő réteget leterítjük — s ezzel meg is állt a tudomány. Fűtés nélkül legalább egy hét kell ahhoz, hogy be lehessen menni a szobákba. ígéret-infláció? Az eredeti tervek szerint október 15-tel meg kellett volna kezdeni a 3-as számú épület fűtését. Erre november elejéig nem kerüft sor. A 2-es épületen aztán már határidő határidőt követett, a legutolsó ígéret szerint november 19-én kellett volna megnyitni a gőzvezetékeket, de hogy erre mikor kerül sor — senki sem tudja. Ennek az épületnek az átadási határideje december 23. — a belső szakipari munkák azonban minimálisán egy hónapot követelnek. Az 1-es épületet, mely egyébként építésszerelési szempontból szintén teljesen kész, december 30-án kellene átadni — ez azonban már most is csak illúzió. Vannak belső nehézségei és mulasztásai is a vállalatnak, vannak anyaggondok — a műteremlakásokhoz például késve érkezett meg a profil üveg —■, de szinte minden baj ugyanarról a tóról fakad. Mindenki csak ígér. Az ígéreteknek, sőt szerződéseknek nincs súlyuk, komolyságuk a jelek szerint — a koordináció pillanatnyilag nem több egy sokat emlegetett divatos fogalomnál. Érve, kifogása persze mindenkinek van. A Csőszerelő Vállalatnak is, a Hőszolgóltató- nak is, az anyagot késve szállító cégeknek is — s így természeí tes, hogy lesz a Baranya me- ! gyei Állami Építőipari Vállalat- l nak is. Már régóta nincs léte- | sítmény, melyet egy-egy vállalat képes egyedül, saját eszközeivel, saját anyagaiból, kooperációs partnerek nélkül megvalósítani az egymásnak adott szó, illetve a határidők megszegése mégis szinte mindenki szemében egyszerű bocsánatos bűn. Lehet, hogy az a baj, hogy a vállalatok egy jelentős része erején felül is kénytelen vállalni — az igazi baj azonban az, hogy o felelősség alól ez a túlterheltség eleve minden- k i t felment. B. S. Tíz év után — teljes siker Szénvagyonkutatás rádióizotóppal A Mecseki Szénbányák üzemeiben bevezették a karottázsos geológiai kutatást — A szén minőségét is jelzi a műszer Százhúsz tonna terméket gyárt évenként a Pécsi Vasas Ktsz színesfém-öntödéje. A különböző sárgaréz és más színesfém öntvények gyártását megháromszorozzák 1973-ig. Képünkön: a Pécsi Vasas Ktsz pellérdi színesfém-öntödéjében az öntéshez készítik elő oz öntőformákat Sxokolai tel*. Ellhallgat a fúrógép: szabad ■ az út a műszer előtt. Az alumíniumtokba épített rádióaktiv sugárzó anyagot elhelyezik az í alig több, mint 4 centi átmérő- í jű lyukban. Az ellenőrző mű- í szer egy könyvnagyságú doboz, melyet vezeték köt össze a mind mélyebbre hatoló érzékelőfejjel. A mutató már az első centinél kileng. A 100-as szám körüli nagyság azt jelenti, hogy meddőben halad az izotóp, a 150— 160—170-es szint azonban már szénre utal. A geofizikus grafikonon rögzíti az adatokat. A fúrólyuk 50 méter, a kapott grafikon tehát ilyen mélységben tükrözi a szén és meddő váltakozását, illetve pontos mennyiségét. Az ember ősi vágya, hogy belelásson a föld mélyébe, A rádióaktiv izotóppal operáló karottázs ehhez vitte a bányászatot egy újabb lépéssel közelebb. Közel tiz évi munka után ért célba a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának dr, Masszi Dénes-ve zetté kutatócsoportja: üzemszerűen alkalmazható a rádióizotópos geofizikai kutatás módszere. Az új módszer lényege, hogy a rádióaktiv sugárzóst másképp veri vissza a szén, s másképp a meddő. A holnap geológusa tehát tulajdonképpen operátor lesz. A fúrólyukban elhelyezett és mind mélyebbre hatoló izotóp a kutatás alatt álló terület minden négyzetméterét feltérképezi, a geológusra csak a kapott információk kiértékelése vár. Az új módszert Zobák-bányán próbálták ki. A kísérletek teljes sikerrel zárultak: a jövő héten már üzemszerűen is alkalmazzák. A bányakarotázs (lyukszelvényezés) a geológiai munka könnyítése mellett beláthatatlan anyagi előnyöket is ígér. Erről és az új módszer előzményeiről, illetve kísérleti tapasztalatairól beszélgetünk dr. Masszi Dénes geofizikus mérnökkel, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának György- aknai kísérleti állomásán.- Mi adta az alapötleteit — A karottázst az olajkutatásban használták először. Mi a gázkitörések előrejelzése érdekében kezdtünk foglalkozni ezzel a módszerrel, a gázkitörések és a geológiai zavartsá- gok között ugyanis bebizonyított összefüggés van. A geológiai felderítés klasszikus módszere a magfúrás. Ezt váltotta fel az olcsóbb és jóval nagyobb teljesítményt produkáló forgatva működő fúrás. Ez a technológia megnövelte a fúrási sebességet, de a fúrózagyból, illetve fúrólisztből vett minták meglehetősen pontatlanok. A fúrómester szabad szemmel, minden műszer nélkül határozza meg a minta alapján, mennyi a szén, s mennyi a meddő. Ez a módszer sok téves adatot eredményezhet - a gázkitöréssel fenyegető zavargások felderítésére tehát megbízhatóbb technológia kellett. Hogy ez az új technológia, a karottázs, szén- vagyonkutatásra, illetve becslésre is alkalmas — a nagyüzemi kísérletek döbbentettek rá bennünket. Az alig néhány centiméteres széncsíkokat is észlelni tudtuk ... — A karottázs önmagában tehát nem újdonság. Mi akadályozta eddig bányászati alkalmazását, vagy pontosabban : mi az az új dolog, amit önök tettek hozzá t — A legnagyobb gondot a biztonsági megkötések okozták. Olyan műszert kellett kialakítani, amely sújtóléges és gázkitörésveszélyes bányákban is megkötöttségek nélkül alkalmazható. A műszer elkészült: gyújtószikrabiztos áramkörrel működik. Ez azonban csak az első lépés volt. A továbbiakban választ kellett keresnünk néhány alapvető kérdésre. Ilyen: egyértelműen kimutatha- tá-e a szén a műszerrel? Elkü- löníthetők-e a kőzetek egymástól minőségük szerint? Lehet-e következtetni a szén minőségére, hagiutartalmára? — fs lehett — A hamut adó alkotórészek fajsúlyú nagyobb, mint az éghető anyagoké — ez az elkülönítés alapja. A szén sűrűségének változása tehát feltétlenül kapcsolatban van a hamut adó alkotórészek mennyiségének változásával - amit a műszer kimutat. — Nézzük hát a műszert... — A műszer tulajdonképpen három fő részből áll. A sugárzó fejből, melyben gammasugarakat kibocsátó stroncium 90 van, a számlálódetektorból és az ellenőrző egységből. A gammasugarak igen rövid hullámhosz- szú elektromágneses sugarak. A fúrólyukba helyezett izotóp sugárzását a detektor fogja fel. A gammasugárzás visszaszóró- dását a visszaszóró közeg sűrűsége határozza meg - egyszóval: a sugárzás intenzitásának mértéke egyértelműen a rétegek sűrűségváltozósára utal. A'"rendkívül kisméretű — tehát a legkisebb átmérőjű fúrólyukban is könnyen mozgatható —, műszert a Bányászati Kutató Intézet fejlesztette ki. — Mennyibe kerül egy ilyen műszert — Körülbelül 50 ezer forint Rövid időn belül öt üzem — Zo- bák, Béta, Vasas, István-akna és Kossuth-bánya kap egy- egy készletet. A kezelőszemélyzetet a Kutatási Osztály képezi ki és vizsgáztatja le. — Milyen eredményeket hoztak az. ellenőrző mérések? S egyáltalán: van-e garancia arra, hogy az „atom-geológus'' nem téved? — Vasas-bányán, egyebek mellett, egy svéd magfúrógéppel mélyítettünk egy fúrólyukat. Az így kapott geológiai szelvény és a geofizikai adatok a kemény kőzetek térségében nagyfokú egyezést mutattak, c puha részekből — tehát éppen a szénből —, azonban nem tudott megbízható mintát venni a magfúró, s itt jelentősek voltak az eltérések. A magfúrással nyert kép kedvezőbb volt a valóságosnál. A helyzetet egy feltöréssel tisztáztuk: egy vágathajtó csapat harántolta a kérdéses területet. A geofizikai módszer nyert — szinte ’ centire pontosan jelezte ugyanis a telepek vastagságát. Az új módszert egyébként fúrások százaival ellenőriztük — s a hosszantartó kísérletsorozat egyértelműen igazolta: ez a mérési eljárás jobban megfelél a ma igényeinek. A műszer objektív, s nem téved. Alkalmazásával a geológiai adatszolgáltatás döntően pontossá válhat, s ez azt jelentheti, hogy a jövőben kevesebb váratlanul elmeddült, vagy a vártnál sokkal rosszabb minőségű szenet adó fejtés akadályozza majd a bányaüzemeket előirányzataik teljesítésében. Békés Sándor Somberek még linlii az élen Háromnegyedévkor is vezet az országos marhahizlalási versenyben Az Atlatforgafmi és Húsipari Vállalat a közelmúltban ismét értékelte az országos marhahizlalási verseny, állását. A félévi értékeléskor országos első helyen álló sombereki Beke Őre Termelőszövetkezet háromnegyedévkor is megtartotta vezető helyét s kategóriájában 1112 ponttal ÓH a holtversenyben 1021 ponttal második helyezett szanyi Dózsa Tsz — Győr megye — és a szakcsi Űj Élet Tsz — Tolna megye — előtt. Harmadik helyre 858 pontszámával a balatonszaba- di November 7. Tsz került fel. Ezzel az eredményével Somberek, amely a hóromnegyedév végéig 270 hízómarhát értékesített a vállalatnak s ebből 29et szuper „AA", 152 daiabot „A" és 89-et „B” minőségben, természetesen a megyei versenyben is vezet. A kettes versenykategóriában megyei első helyen áll o sza- lántai Hunyadi Termelőszövetkezet 803 pontszárnmal, s az országban is egyedül a repce- laki Nagymező Tsz — Vas megye — előzi meg 1044 Dórájával, harmadik 712 ponttal a lentii Szabadság Tsz — Zala megye. A hármas kategóriában megyei első a szentlászlói Búzakalász Tsz, pontjainak száma 449, ez azonban az országos versenyben háromnegyedévkor csak a hetedik hely megszerzéséhez volt elegendő.
