Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

Ara: SOniléf Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló xxviii.évfolyam,280.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971.november27.,szombat Szolgáltatás és a második miszak Szerteágazó tevékenysége van, illetve lehetne a szolgál­tatásnak, amelynek eredendő célja: megkönnyíteni az embe­rek úgynevezett .második mű­szakját”. Nemrég — a Pécs városi Ta­nács vb ülésén — így hang­zott el egy vélemény: „Hol van az a telefonkönyv, amely tájé­koztatást nyújt pillanatok alatt: kihez kell fordulnia a lakónak, hogy lakásán — fizetség elle­nében — nagytakarítást végez­tessen?" Ugyanis ez az idöt- rabló és nagyon nehéz munka valóban gondot okoz dolgozó asszonyoknak, férfiaknak. Soj- nos, nincs ilyen intézmény. Il­letve ... a Tempó Ksz egy idő­ben foglalkozott magánlakások rendbentartásával (intézmé­nyek, vállalatok részére ma is gyakorolják e szolgáltatást), de sikertelenül. Nem is a költsé­gek miatt, hiszen a 25 forintos órabér (ebből körülbelüf tizet a takarító személy kap meg) végül is nem nagyon sok, fő­leg, ha a szükséges munkákhoz a szövetkezet adja a gépeket és mosószert is. A sikertelen­séget az okozta, hogy az ügy­fél egyrészt az esti órákra, vagy vasárnapra igényelte a munka­erőt, amit viszont munkaszer­vezési elgondolások miatt sem lehetett megoldani, a kollektív szerződés — dogozó védő — szigorú paragrafusairól nem is beszélve. A másik: a bizalmat­lanság, amely a lakó részéről — távollétében — megnyilvá­nult a takarítók iránt. Ezért aztán maguk a szövetkezet ta­karító-részlegének dolgozói nem vállalják az ilyen munkát. Ezzel aztán a körbe is zárul. A Tempó Ksz ennek ellenére próbálkozik különböző ötletekkel hozzájá­rulni a második műszak meg­könnyítéséhez. Ilyen intézkedés volt az is, hogy az év tavaszán, Üjmecsekalján próbaképpen bevezették a háztartási gép- kölcsönzést — valóban nagyon olcsón — s ez a szolgáltatás ma már végleges, sőt, a város több pontján is gyakorolják majd. Tehát érdemes volt. A kereskedelem csak átvitt értelemben szolgáltatás, de mégis könnyítheti, vagy nehe­zítheti a háztartások vitelét. A végrehajtó bizottság elé terjesz­tett jelentésben ez áll: „...A legkorszerűbb kereskedelem­telepítési és tervezési elvek sze­rint az ÁBC-áruházakat, önki- szolgáló éttermeket, üzemeket tervezünk, mégis ellátási zava­rok keletkeznek az új telepü­léseken azért, mert a lakások építési üteme megelőzi a bol­tok építési ütemét. Ami az élelmiszerboltokat, A8C-áruházakat illeti, ma már jelentős mennyiségben rendel­keznek előrecsomagolt kész, vagy féligkész, illetve nyers élelmiszerrel. Igaz ugyan, hogy az előre tisztított és ízlésesen csomagolt zöldségféléket, sőt burgonyát is! — már rég fel­találták, Budapesten mindezek rendszeresen kaphatók, Pécsett és a megyében még nem. A választék tehát még bővülhetne. De semmiképpen nem úgy, mint ahogy azt egyes vállalatok teszik: azaz, túlzott haszonnal adják tovább — a házi munka köny- nyítését célzó — előrecsoma­golt termékeket. Példák sokaságát lehetne felhozni arra, hogy a tetszetős —- és néha kétségtelenül hasz­nos és praktikus — csomagolás tulajdonképpen nem más, mint mézesmadzag. Ennél a témánál aztán ismét bezárul a kör: a háztartás vezetése marad a ha­gyományos formáknál, és in­kább mindenki végzi maga az időt rabló otthoni munkát, azzal az enyhe vigasszal, hogy így valamivel olcsóbb ... r *■ Ülést tartott az Elnöki Tanács Törvényerejű rendelet az ipari szövetkezetekről Kádár János fogadta Sztanko Todorovot A Magyor Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott az ipari szö­vetkezetekről. A törényerejű rendelet az országgyűlés leg­utóbbi ülésén törvényerőre emelt szövetkezeti törvénynek a keretei között az ipari szö­vetkezetek szervezetére, műkö­désére és gazdálkodására, tag­jainak jogaira és kötelességei­re, valamint érdekképviseleti szerveikre vonatkozó sajátos jogszabályokat határozza meg. A törvényerejű rendelet kiemeli, hogy ezek a szövetkezetek az ipari, az építőipari, a házi­ipari és a népi-iparművészeti termelés mellett jelentős javító Befejeződött a Legfelső Tanács ülésszaka és szolgáltató tevékenységet is folytatnak. Az ilyen szövetkeze­tek alakulására és induló va­gyonára vonatkozó rendelkezé­sek biztosítják, hogy a jövő­ben is gazdaságilag életképes, társadalmi s gazdasági céljain­kat szolgáló ipari szövetkeze­tek alakuljanak. Az ipari szö­vetkezetek gazdálkodásának vállalati jellegét szolgálják a tervkészítésre és a munkaszer­vezetre vonatkozó előírások. A törvényerejű rendeletben — a szövetkezeti törvény végrehaj­tásának megfelelően — helyet kapnak a szövetkezeti tagok jo­gaira, kötelességeire, különös­képpen a munkavégzésre és a fegyelmi, anyagi felelősségre vonatkozó rendelkezések, to­vábbá a szövetkezeti önkor­mányzat szervezésére és műkö­désére vonatkozó szabályok. A törvényerejű rendelet 1972. ja­nuár 1-én, az egységes szövet­kezeti törvénnyel lép egyidőben hatályba. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a Pol­gári Törvénykönyv egyes ren­delkezéseit, mivel a szövetke­zeti törvény szükségessé tette a Polgári Törvénykönyvnek a szövetkezetekre vonatkozó ren­delkezéseinek a módosítását. A most alkotott törvényerejű rendelet a szövetkezeti törvény tartalmának megfelelően módo­sítja a Polgári Törvénykönyv­nek a szövetkezetek áruforga­lomban való részvételével ösz- szefüggő rendelkezéseit. Az Elnöki Tanács dr. Máté- ffy Józsefet nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek el­ismerése mellett, Legfelsőbb Bírósági bírói tisztétől decem­ber 31-i hatállyal felmentette, ezzel egyidejűleg dr. Tomszer Ferencet és dr. Vörös Ferencet Legfelsőbb Bírósági bíróvá megválasztotta. Az Elnöki Tanács végül egyéb, folyamatban lévő ügyeket tár­gyalt. Moszkvában a Szovjetunió . Legfelső Tanácsa harmadik ülésszakának péntek délutáni záióülésén jóváhagyták a Szov­jetunió 1971—75. évekre szóló ötéves népgazdaságfejlesztési tervét A szavazás előtt a Legfelső Tanács két kamarájának együt­tes ülésén Alekszej Koszigin minisztérelnök mondott záróbe­szédet. A Legfelső Tanács ülésszaka a Legfelső Tanács elnöksége által kiadott törvényerejű ren­deletek jóváhagyásával befeje­ződött. Új magyar—bolgár konzuli egyezni íny! írtak alá Szovjet hős városok hete Leningrádi vendégek Marija Petrova és A. I. Vinogradov (a kép jobb szélén) Leningrád város küldöttei Baranya megye és Pécs város Pártbizottságának képviselőivel beszélgetnek Pénteken délelőtt a külügy­minisztérium Dísz téri vendég­házában Púja Frigyes, a kül­ügyminiszter első helyettese és Kiril Nesztorov, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminiszterhe­lyettese ünnepélyes külsőségek között aláírta az új magyar­bolgár konzuli egyezményt. Az aláírásnál jelen volt Ros- ka István külügyminiszterhe­lyettes, Böjti János, hazánk szó­fiai nagykövete, dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-he- lyettes, dr. Katona Zoltán, a Legfőbb ügyész első helyettese és dr. Gellért György, a Leg­felsőbb Bíróság elnökhelyette­se. A szovjet hős városok hete al­kalmából tegnap Baranyába lá­togatott Marija Petrova, a Szov­jetunió kulturális minisztériu­mának képviselője, a leningrá­di Állami-Történelmi Múzeum főmunkatársa és A. /. Vinogra­dov, a Szocialista Munka Hőse, a leningrádi televíziógyár dol­gozója. A vendégeket a Me­gyei Pártbizottság épületében, Boci József, a Megyei Pártbi­zottság titkára köszöntötte. A fogadáson, amelyen részt vett I Rajnai József, a Megyei Párt­bizottság osztályvezetője — Szentirányi József, a Pécs vá­rosi Pártbizottság titkára adott tájékoztatót Baranya megye és Pécs város életéről, szovjet kap­csolatairól. A leningrádi küldöttek dél­után — Szentirányi József és Rajnai József társaságában — látogatást tettek a Tanárképző Főiskolán. Az intézet tanári ka­ra és hallgatói nevében dr. Kálmánchey Zoltán főigazgató és Medve Zoltán, az MSZBT fő­iskolai tagcsoportjának ügyve­Az újpetrei Petőfi Termelőszővetkezef 360 kocaférőhelyes, szakosított sertéstelepet épít. A telep évi hízottsertés kibocsátása megközelíti a hétezret. A takarmány tárolására cseh-gyártmányú silótornyokat vásároltak, amelyekben 240 vagon takarmány fér el Fotó: Erb János Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­teken a Központi Bizottság székházában fogadta Sztanko Todorovot, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökét. A szívélyes, baráti eszmecse­rén jelen volt Fock Jenő, a For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnöke, Böjti lános, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete, továbbá Kiril Nesz­torov, a BKP Központi Ellenőr­ző-Revíziós Bizottság irodájá­nak tagja, küiügyminiszter-he- lyettes és Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Sztanko Todorov fogadása Fock ]enő tiszteletére Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke és felesége pén­teken este fogadást adott Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke és fe­lesége tiszteletére a Magyar Pécsett zetó elnöke fogadta és köszön­tötte a vendégeket. A főiskola megtekintése után az intézet klubjában baráti találkozót tar­tottak, ahol a hallgatók műsort adtak a hős város képviselői tiszteletére. A leningrádi vendégek ma részt vesznek a Leningrád hős város című fotókiállításon, ame­lyet 10 órakor nyitnak meg Pé­csett a Technika Háza termé­ben. * A hős városok hete alkalmá­ból tegnap 35 fős szovjet cso­port érkezett Baranyába a Me­cseki Szénbányák vendégeként, akiket Komlón a Béta-bánya­üzem politikai-gazdasági veze­tőinek képviselői fogadták. Dél­után a béta-bányai Juhász Gyu­la klubban bányász szocialista brigádvezetőkkel találkoztak. I Néphadsereg Központi Klubjá­nak Népstadion úti helyiségé­ben. A fogadáson részt vett Apró Antal, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, dr. Ajtai Mik­lós, dr.Timár Mátyás, o kormány elnökhelyettesei, Bondor József, dr. Horgos Gyula, Párdi Imre, Péter János, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, s a politikai, gazdasági és kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomá­ciai képviseletek sok vezetője. Ott voltak a fogadáson a bol­gár kormányfő kíséretének tag­jai is. A fogadás szívélyes, ba­ráti légkörben zajlott le. Losonczi Pál fogadta az algériai sajté képviselőit Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken a Parlamentben fo­gadta az algériai sajtó, televí­zió és rádió munkatársait; szí­vélyes beszélgetést folytatott az újságírókkal, s vólaszolf kérdé­seikre. Közeli algériai utazása alkalmából baráti üdvözletét küldte az algériai népnek. Á pénzügyminiszter Pécsett Pénzügyminiszter már régen volt Pécsett, s talán ez is oka, hogy a tegnapi konzultációs előadáson ott volt a megye köz­gazdász társadalmának színe- java. Dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter tegnap Pécsett tartózkodott. A kora délutáni órákban a Megyei Pártbizottság székhazában fogadta Egri Gyu­la első titkár és dr. Nagy József titkár. A pénzügyminiszter ez­után dr. Nagy József, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság megyei csoportja elnökének és dr. Várszegi Károly, a csoport titkárának kíséretében a Tech­nika Házába sietett, ahol kon­zultációs előadást tartott a társaság tagjainak. Programja az MNB székházábon ért vé­get, a pénzügyminiszter a me­gye pénzintézeteinek vezetőivel találkozott. Dr. Faluvégi Lajos konzultá­ciós előadásában a hozzá elő­zőleg eljuttatott kérdésekre vá­laszolva mindenekelőtt a költ­ségvetés deficitjének okait ele­mezte. Mindezt — mondotta — nem pénzkibocsátással finan­szírozzuk, hanem a hitelekből és a megtakarításokból fedez­zük. Ez az oka annak, hogy a magyar hitelrendszer nem tud rendesen funkcionálni. A cél: „a költségvetés vo­nuljon ki a hitelszférából”, amit a nagyberuházások körének szűkítésével és más eszközökkel kívánnak elérni. A forint sta­bilitásáról szólva a pénzügymi­niszter megemlítette, a magyar gazdaság hitele külföldön szi­lárd, jó és egyre javul a forint relatív stabilitása. Ha itthon némi elégedetlenséggel szólnak róla, látni kell, milyen teherté­telt jelent a forintra rossz ár­struktúránk, a beruházási pia­con uralkodó egyensúlytalan­ság, a világpiaci áremelkedé­sek, amit a költségvetés nyeJ le. Ezek mind árfelhajtó tenden­ciák. Szabályzó rendszerünket ér­tékelve dr. Faluvégi Lajos le­szögezte: az idők próbáját kiáll­ta. Bebizonyosodott, direktívák, utasítások nélkül, közgazdasági szabályzókkal is lehet gyorsíta­ni a gazdasági növekedés üte­mét. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének a szabályzó rendszernek kritizálható pontjai, egyes problémákkal még meg kell birkózni. Milyen változások várhatók 1972-re a szabályzó rendszerben? Megismételte: kevesebb nagyberuházást indí­tanak. összességében azt akar­ják elérni, hogy a jövő évi be­ruházások ne haladják túl az idei volument. Egyes kategóri­ákban és területeken előrelát­hatólag építési tilalmat rendel el a kormány. Érvényesíteni kí­vánják a világpiaci árváltozá­sok hatását. Áremelésekre is sor kerül, s itt a pénzügyminisz­ter a tsz-ek biztosítási díjainak felemelését, a melléküzemági tevékenység megadóztatását és a nagy jövedelmű kisiparosok adóterheinek emelését említet­te. M. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom