Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

ölest tartott tegnap délelőtt a Baranya megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. Két napirendi pont megtár­gyalására került sor: A keres­kedelmi megrendelések válasz­téki megalapozottságát és sa­ját kezelésben lévő üzemi konyhák működését vizsgálták a jelenlévők. Az ülésen részt vett Péteri István, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság első elnökhe­lyettese, Egri Gyula, az MSZMP | KB tagja, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első tit­kára, dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára és Horváth La­jos, a Baranya megyei Tanács­elnöke. A napirendi pontok megvita tása után a NEB ülése elismer réssel és meleg szavakkal mél­tatta Bedő Pálné dr. többéves eredményesen végzett munká­ját, aki a közeljövőben nyug állományba vonul. Bíró József tárgyalásai Moszkvában A dr. Bfró József külkereskedelmi miniszter vezetésével Moszkvában tar­tózkodó magyar kormányküldöttség megkezdte tárgyalásait a szovjet kor­mánydelegációval. Nyikolaj Patolícsev szovjet külkereskedelmi miniszter és dr. Bíró József a tárgyalások során megvitatták a két ország közötti ke­reskedelem alakulásának időszerű kérdéseit, valamint a két ország kö­zötti kereskedelmi forgalom tovább­fejlesztésének lehetőségeit. Pécsvárad Nagyközségi Közös Tanács munkája Vendégünk volt Buga doktor Dr. Buga László beszélgetés közben Foto: Rácz József Az SZMT e nökségének uüese A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának elnöksége tegnapi ülésén több napirendi pontot tárgyalt. Meghallgatták a jelentést a szakmaközi bizott­ságok munkájáról. A bizottság a városok és községek szerve­zett dolgozóinak területi össze­fogására, az üzemen kívüli szakszervezeti munka hatéko- í nycbbá tételére hivatott. Me­gyénkben 42 szakmaközi bizott­ság működik. Munkájuk továb­bi javítása céljából az SZMT elnöksége több javaslatot tett. Tájékoztató jelentés alapján ! elemezték a megye Szakszerve zeti könyvtárhálózatának tevé­kenységét és a feladatokat. A további napirendi pontokban megvitatták a lakosság áruel­látásáról, az árak alakulásáról, A délutáni gyorssal érkezett, hogy előadást tartson a Bar­tók Klubban. Többen körbe­fogják, köszöntik. Néhány perc­re — tisztelői nem kis bosszúsá gára — félrevonulunk a folyosó egyik sarkába.- Várjon! Mindenekelőtt rá- I gyújtok ... A finomillatú szivar első ka- J rikái után bólint. Ismeretter- i jesztői pályafutásáról kérdezem. ; Falusi pedagóguscsaládban nőtt fel, Esztergom közélében. „Népművelői pályám a vasá'- nap délutáni kispadokon kéz- j dődött. Meséltem a gimnázi­umról, a városi életről: medi- ; kuskoromban pedig már ort/os- egészségügyi kérdésekről — j mondja,- Mi a titka az egészségügyi felvilágosításnak?- Az emberek, a hallgatóság bizalma, őszintesége. Vagyis őszinteség a kérdésben — és a feleletben is ... Első kötete 1924-ben jelent meg ezt, további 18, jobbára népszerű tudományos munka követte. A legújabb Buga dok­tor könyve címmel a jövő év- -I ben hagyja el a nyomdát. Élete színes, fordulatokban gazdag. Orvosi prakszisa mel lett szerkesztői munkát végez különböző lapoknál, a felsza­badulás után Tokodon községi és bányaorvos, majd Körmen­den járási tisztifőorvos. Szom­bathelyen városi főorvos, innen a minisztérium a következő ál­lomás. Akkor kérték fel oz egészségügyi felvilágosítás so­rozatelőadásaira, a rádióban. Az Orvosi tanácsok sorozat 1972-ben lesz húsz esztendős. Vajon hányadiknál tarthat?- Két éve hangzott el az ez­redik. Ez volt az én „millenniu­mom” — jegyzi meg ismert sa­játos színű hangján, egy kis ön­iróniával. — Nézze, ez a 20 év harcokkal is járt. Egy biztos: mindig a legkiválóbb szakem­bereket kerestem meg, hogy elmondjam, elmondhassam a kisembereknek, az egyszerű hallgatóknak — magyarul! azt, amit kell, és amit a szak­orvos a maga területén szak nyelven szokott kifejezni . .. — Körzeti orvosoktól hallot­tam: egy-egy reggeli adás után ugrásszerűen jelentkeznek az elhangzottak tüneteivel. Er­ről mi a véleménye? — Ismeri q Ludas rajzát? Pa­sas a buszon: „Kapcsolják mát be a rádiót, halljam, milyen be­tegséget javasol mára a Bu­ga?”. .. Az a véleményem, hogy a folyamatos fejlődésre a tu­domány-népszerűsítésben is szükség van. Ezt az utat meg kell mászni . .. S amit én nem mondok el, azt egészítse ki a körzeti orvos. Nem „ellenük dolgozom”, hanem iparkodom a két tevékenységet egymás mellé illeszteni... Önt. bizonyára sokan fel­ismerik a hangjáról is . . . — Egyszer a buszon fölszáO egy terhes fiatalasszony. Helyet kér neki a kalauznő. Csend. Fölóllok, mondom, ha én va­gyok itt a legfiatalabb, akkor tessék . . . Rám néz egy öreg­asszony: „Maga a Buga dok­tor, maga most múlt 60 éves! Dljön nyugodtan, majd én!...” A csehszlovákiai Hét azt írta egyszer róla, hogy Buga dokto' „néptanító”. Számos kitünteté­se, kiváló minősítése és címei között erre a legbüszkébb. W. E. Pécsvárad 1966. június 30-ig önálló tanácsú község és já­rási székhely volt. A járás meg­szűnésével egyidejűleg 7 köz­ség székhelye lett, 1970. július 1-től pedig nagyközség. Ezek a tények, változások indokol­ták, hogy a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén egyik napirendi pontként a Pécsvárad Nagyköz­ségi Közös Tanács munkáját tárgyalták. Megállapították, hogy a nagy­község, mint kiemelt központ betölti funkcióját. E központi jelleg azonban kevésbé érvé­nyesül a foglalkoztatás, a mun­kalehetőségek biztosításában. A kereső lakosság 28 százaléka Pécsre, Komlóra, Szekszárdra és Hlrdrs jár dolgozni. A me­zőgazdaság gépesítésével fel­szabaduló munkaerő és a nők foglalkoztatósa még megoldat­lan. A vb megtárgyalta a ta­nácsi apparátus munkáját is. Kiemelték, hogy különösen ak­tivak azok a tanácsülések, ame­lyeken egy-egy község, vagy intézmény problémáit helyszíni ülésen tárgyalták. Ilyen téma volt például LovásZhetény nép­művelési helyzete, Martonfd községfejlesztési feladatai, vagy az Apátvarasdon élő cigány- családok helyzete. A fontosabb határozatokat a Tanácsi Hír­adóban közzéteszik, így a vég­rehajtás is ellenőrizhető. A tanács sokat tett a körze­téhez tartozó községek fejlesz­téséért. A községek részére pél­dául külön versenyt szerveztek a „Baranya megye legtisztább, leqkulturáltabb községe" moz­galmon belül. A verseny egyik eredménye az évi 350—400 ezer forint értékű társadalmi munka, melyet a lakósság végez. E mozgalmak elsősorban a társ* községek feilődésében mérhe­tők. Az elmúlt tervidőszak főbb létesítményei is ezt mutatják: a martonfai útépítés, a nagvpalj) tisztasági fürdő, a lovászheté nyi klubkönyvtár, a zengővár- konyi óvoda és a vízhálózat ki­építése az apátvarasdi köz­világítás-bővítés és a buszváró. Most folyik a nagypalli sport­öltöző és a zengővárkonyi óvó­női lakás építése. Jövőre Apát­varasdon tovább bővítik a víz­vezeték-hálózatot, Nagypallon pedig ravatalozót építenek. Pécsváradon közel 7 millió fo­rintot költöttek járdaépítésre, villamosításra, idegenforgalmi célokra, lakásépítésre, csator­názásra és útépítésre. Ez év tavaszán alakította meg a ta­nács a költségvetési üzemét, melynek eredménye máris mér­hető. A fejlesztési tervek között szerepel még az óvodabővítés, az új lakóterületek közművesí­tése, a gimnázium korszerűsí­tése és a Dombay-tó környé­kének rendezése. A végrehajtó bizottság többek között megtárgyalta még az egészségügyi és szociális intéz­mények irányításának és gaz­dálkodásának alakulását az új tanácstörvény alapján. A ta­nácstörvény életbelépésével megváltozott szervezeti és irá­nyítási rendszer ugyanis az egészségügyet és a szociális gondoskodást is érintette. Mit tehet a termelőszövetkezet a falu urbanizálódásáért A Megyei Tanács elnökének látogatása a pécsi tsz-szövetségnél Tegnap délután Pécsett, a Mecsek és Dráva menti Tsz Te­rületi Szövetség székházában Horváth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke találkozott és községfejlesztési problémák­ról kötetlen beszélgetést folyta­tott a szövetséghez tartozó ter­melőszövetkezetek vezetőivel. A szövetkezeti elnökök érdek­lődéssel hallgatták a megyei vezető tájékoztatását a most el­készült területfejlesztési irány- e'vekről, a Megyei Tanács vb által már elfogadott, 1972 §le- jén megyei tanácsülés elé ke­rülő településfejlesztési tervről. E terv tartalmazza a fejlődés­ben elmaradt 148 kisközség fejlesztésével, továbbá a nagy­községek kialakításával kapcso­latos feladatokat, s napirendre tűzi néhány nagyközség város­sá fejlesztését is. E szép, a falu városiasodásának meggyorsítá­sáért folytatott programban ko­moly szerep hárul a termelőszö­vetkezetekre. Jól segíti ezt, hangsúlyozta Horváth Lajos, Baranya mező­gazdaságának negyedik ötéves terve, amelyben az állattenyész­tés, ezen belül is az állatférő­helyek fejlesztése dominál. Az országban épülő szakosított ál­lattenyésztési telepek egyötöde Baranyában valósul meg s ez a társadalmi igények irányába mozdítja a mezőgazdaság struk­túráját. Egy nemrég megtartott minisztériumi vizsgálatra utalva kifogásolta viszont, hogy a zöld­ségtermesztés területén messze nem találkozik a népgazdasági érdek az üzemek szándékával. A társadalom azonban nemcsak gazdasági jellegű intézkedése­ket vár a tsz-ektől. A falu, amelyben a tsz működik, sok helyen még Csipkerózsika álmát alussza. A fdlu nemcsak mun­kahely, de lakóhely is, kultu- róltsági szintjének javítása a helyi tanácsok és a szövetkezet közös érdeke. Csakis a közös összefogással, az anyagi és egyéb erőforrások egyesítésé­vel lehet komoly eredményt el­érni a falusi lakosság igényei­nek kielégítésére. A Megyei Tanács elnöke az együttműkö­dés társulásos formáját jelölte meg szövetkezetek egymás kö­zötti, szövetkezetek és a taná­csok kooperációját, mint iórha- [ tó utat, melyben nagyon sok még a tartalék. Mert önmagá­ban sem a tanácsok saját pénz­eszközei, sem a termelőszövet­kezetek anyagi ereje nem ele­gendőek a falu problémáinak megoldására. nács költségvetési üzemének eredményes együttműködéséről, a MECSEKTEJ kacsótai üzemé­nek beindításáról. Óbert Béla, a szabadszentkirályi tsz elnöke a fodrászüzlet, a helyi napközi otthon és óvodagondok megol­dásáról számolt be. A zöldség­igényekkel kapcsolatban azon­ban utalva az alacsony zöldség és tojás termelői árakra — ki­fejtette, hogy gazdaságtalan termelést a tsz nem tud vállal­ni, ezt a véleményét fejezte ki hozzászólásában Nagyváradi János, a magyarteleki tsz elnö­ke is. S valóban sok tényező nehezíti ma, hogy a tsz-ek ma­radéktalanul kielégítsék az igé­nyeket, abban azonban egyet­értettek, hogy az eddiginél a jövőben sokkal többet kell ten­niük a falu kulturális felemelke­désének meggyorsításáért, s a cél elérését jól szolgálta ez a tegnapi közvetlen beszélgetés. Rné Megkérdeztük: Hol lehet szánkózni? a fogyasztói érdekvédelemről és az árellenőrzések 1971. III. negyedévi tapasztalatairól ké­szült felmérést, valamint az SZMT nőbizottságának működé­si ügyrendjét. Bosszúból i gyújtogatott Közvesiély okozásáért került a Pé- j esi Járásbíróság elé S. József ha- ! muházi lakos. A 16 esztendős fiú ! rokonaival együtt a szomszéd község­ben járt, s útban hazafelé összeszó­lalkozott a nagyapjával. Drasztikus szavakat kiabált, amiért nagyapja pofonütötte. A fiatalkorú — aki ezt i megelőzően szeszesitalt fogyasztott — i düheién elrohant és bosszúból fel i gyújtotta a házuk udvarában lévő | sertésólat. A száraz kukoricaszár, fa- j anyag gyorsan tüzet fogott, s o fiú j — látva o hirtelen felcsapó lángo­kat — elmenekült. VeszMybe került az alig pár mé­terre lévő lakóépület, a közeli erdő, amelynek szélső fái meg is perzse iödtek. A tűzoltók gyors beavatko­zásának köszönhető, hogy a veszélyt idejekorán sikerült elhárítani, a kár- j érték viszonylag csekély. A fiatalkorúak bírósága kösveszély j okozáséban mondotta ki bűnösnek j 5. Józsefet és 10 hónapi végrehajt i bate szabadságvesztésre ítélt©» | Ma adjákátakétájfalai takarékszövetkezet áj székházát Ma délelőtt Nagy Sándor, a MES.7ÖV elnöke adja át re ndeltetésének a Kétújfalu és Vidéke Takarékszövetkezet új székhazát. Az esemény jelentőségét növeli a falusi bank 10- évfordulója, amelyet ugyancsak ebből az alkalom­ból ünnepelnek meg. A tíz é\ível ezelőtt megalakult szövetkezet mindössze 30 ezer forintos betétállománnyal kezdte meg működését. Ma ibár több mint 2100 tagot számlálnak, s a betétállomány meghaladja a 10 millió forintot. Jelenleg két kirendeltséggel rendelkeznek. JÖVŐre, mivel megszűnt á területi elhatárolás, a szomszédos Somogy megyei Lakácsán nyitnak új kirendeltséget. Ezzel a betétállomány legalább kétszeresére fog nőni. A két- űjfalui székház építési költsége meghaladta a félmillió forintot. Egyébként ez a megye tizenhetedik reprezentatív falusi bankja. A tervek szerint jövőre épül fel ox eiaszi és a üppói új takarékszövetkezeti trékhóa. A szövetkezeti elnökök felszó­lalásaiból kicsendült a falu fel- emelkedéséért érzett felelősség, hiszen a jobb falusi élet- és munkakörülmények elérését üzemi érdek is diktálja. A kva­lifikált szakemberek — s ezt az egyik ormánsági tsz vezetője vetette fel — nem szívesen te­lepednek meg elmaradott, kul­túrálatlan falvakban. Nagy Ká­roly, a bicsérdi tsz elnöke elis­merte, hogy ahol nincs jelen az ipar, ott a mezőgazdasági üze­mek a színvonal meghatározói. Pillanatnyilag azonban a szö­vetkezetek anyagi kapacitását a telepépítések kötik le, s csak ezek befejeztével gondolhatnak a falu általános problémáinak hathatósabb segítésére, A bi­csérdi tsz 1974-től kezdve éven­te négy szolgálati lakást épít fel szakemberek számára. 1975- ben egy 600-as üzemi étkezdét, éttermet építenek. A boksái tsz | a helyi AFÉSZ-szel és a tanács- ! csal közösen tervez megépíteni I sgy nagy szolgáltató és kultúr- ház-kombinátot. A szentlőrinci tsz elnöke azokról 02 eredmé­nyekről számolt be, amelyeket a tanács a tsz és a helyi ÁFÉSZ közös összefogása produkált, a közös létesítésű sertéshús-fel- dolgözó beindításáról, továbbá l a tsz építőrészlegének és a ta­Közúton: sehol Itt a hó, lehet szánkózni — de hol? Nagyon sok gyerek­szórakozás végződött már Pé­csett könnyebb, vagy súlyosabb balesettel, a szánkózás többnyi­re azért, mert a gyerekeket az úttesten ütötték el. Ezért meg­kérdeztük a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság Közleke­désrendészeti Osztályát: — Igaz-e, hogy vannak Pé­csett úgynevezett szánkózásra kijelölt utcák? — Nincsenek - kaptuk a tó jékoztatást. — Minden rangú közúton ugyanis hatóságilag ti­los szánkózni. A gyerekek élet­korával járó nagyobb figyelmet­lenség, a játék öröme ugyanis sok veszélyt rejt magában. Hangsúlyozva azt, hogy minden közúton tilos szánkózni - külön is felhívjuk a figyelmet a Vak Bottyán utcára, a Mecsek ut­cára, Kaposvárt utcára és a Tettyéről levezető utakra. Eze­ken az utakon rémekül lehet szánkózni - de emiatt balesetei szenvedni is. Ha a gyerekek nem közúton szánkóznak, még akkor is ügyelniük kell arra hogy a szánkóút ne torkolljon egy kőzútba - magyarán egyébként szánkózásra alkal­mas, szabad helyről ne az út­testre csússzanak. Ülést tartott a NEB A Megyei Tanács V. B. napirendjén:

Next

/
Oldalképek
Tartalom