Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-20 / 274. szám
1971. november 29, DUNANTOLI NAPIG 7 Szakembert a számítógépekhez Kezdetben, o magyar számítástechnika őskorában voltak az autodidakták. Önerőből, kitérőkkel tarkítva sajátította el egy lelkes mag számítógép nélkül „szárazon" mindazokat az ismereteket, amelyek nélkül egyre kevésbé lehetünk meg az iparban, a kereskedelemben, a kutatásban egyaránt. Ma pedig már vannak olyan érettségizettek, akiknek a számítógép programozása érettségi tárgy roiL Központi oktatási program A volábon nagy fordulat 1970- ben következett be, amikor a számítástechnika komplex fejlesztésére központi program készült, amel^ 1970—75 között kerül megvalósításra. Tulajdonképpen már a program kialakítását megelőzően is megindult a számítástechnika oktatása az egyetemeken, a főiskolákon, de középfokon Is. Ennek éve 1966 volt, de pl. a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki karán már 1960-tóf folyt hasonló képzés. A központi program elfogadása után a Művelődésügyi Minisztérium keretében megalakult a Számítástechnikai Szak- bizottság. Feladata, hogy iskolai szinten és tanfolyami keretekben (tehát a felnőtt oktatás szintjén is) megoldja az általános és a speciális képzés problémáit Minderre egész népgazdaságunknak egyre égetőbb szüksége von, mert a jelenleg üzemelő mintegy 140 gép az ötéves terv végére megsokszorozódik, s mindez hiába, ha nincs ’ meg a felkészült, a mindennapi munkában járatos szakember- gárda. Számítástechnika az általános iskolában Általános alapképzésen olyan szám ítá steoh n ikoi i smereta nyag oktatását értjük, amelynek alapja a népgazdaság legkülönbözőbb területén dolgozó szakemberek felismerhetik a számítógépek alkalmazási lehetőségeit és így munkájukban a számítás- technikát mint korszerű segéd- eszkfc felhasználhatják. Az iskolai oktatásban olyan szemléletet kell képviselni, amely a számítástechnikai ismeretek alapjait az általános műveltség részének tekinti, illetőleg olyan segédeszköznek, amely hozzájárulhat a mechanikus szellemi munkától való felszabaduláshoz, amely tetemes időt szabadíthat fel az alkotó tevékenység számára. A „komputer-szemlélet” formálására kidolgozott tananyagok elsajátítását a program szellemében a tanulók és a hallgatók iskolai terhelésének növelése nélkül, elsősorban a tananyag módszertani átdolgozásával kell meg- 'oldaniuk. A felsőfokú (egyetemi, főiskolai) oktatásban a számítás- technikai alapképzés a középfokon szerzett ismeretekre épül. 'Átmenetileg azonban, egy-két évig, amíg nem kerülnek ki tömegesen a középiskolákból olyan hallgatók, akik már részesültek számítástechnikai képzésben, természetesen „pótolni” kell a középiskolai anyagot is. Felnőttek az iskolapadban Az alapképzettségen túl természetesen szükség van speciális továbbképzésre. A számítás- technikai specialisták képzése a legtöbb főiskolán és egyetemen a nappali, az esti levelező tagozaton, valamint a már oklevelet szerzettek részére továbbképző tanfolyamokon folyik (pl. szakmérnökképzés), az ilyen oktatás számára kellő számban kiváló képzettségű oktatógárda áll rendelkezésre, akiknek sokéves tapasztalatuk van az oktatásban j és a szakmában egyaránt. Szak- ! ismereteiket állandóan és folyamatosan fejlesztik a gyakorlatban már bevált módon (pl. önképzéssel, tudományos tevékenységgel, tanulmányutakkal), valamint saját fejlesztő-kutató tevékenységükkel. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy az iskolai oktatás elsősorban a jövőnek szól. A gépekhez azonban ma is szakemberek kellenek, akiknek tanulmányaik befejezése után „felnőtt korban” kell szakemberré válniuk. Ezeket az igényeket az 1969 őszén alakult Számítástechnikai Oktató Központ (SZAMOK) elégíti ki. Már az első oktatási évben 3300 fő volt a különböző tanfolyamokra beiratkozott hallgatók száma, és ugyanezen időszak alatt 14-féle számítástechnikai ■tankönyvet adtak ki 19 ezer példányban. Ezek a számok az 1970/71-es oktatási évben még tovább növekedtek. A budapesti és a vidéki beiratkozott hallgatók száma meghaladta a 7 ezer főt; a 15-féle új számítástechnikai kiadvány pedig már 46 ezer példányban jelent meg. ♦ H. O. Forradalom a szállítástechnikában Viza Holdon és a Marson? Egy ember napi táplálékához 90 dkg szilárd halmazállapotú élelem, ugyanannyi oxigén és 2.7 kg víz szükséges. Bármilyen emberi telepítés legelső problémája ezért a Holdon a víz. Ma még a „Holdtelepülés” csak automatákból állhat, a jövőben azonban feltétlenül számolni kell emberi településsel is. Honnan vegyék hát a szükséges vizet? Azt tudjuk, hogy Földünk keletkezésekor az elemi részecskékben megmaradt a víz. A radioaktív izotópok széthullása nagy hőmennyiséget hozott létre a mélyen fekvő rétegekben. Az ottlévő nedvesség felforrt, feltört a felszínre és kicsapódott. Ebből lettek a tengerek és óceánok, a sarkvidéken ppdig a jéghegyek. Nagyon:na- gyon régen hasonló folyamat ment végbe a Holdon is, azzal a különbséggel, hogy a rendkívül alacsony hőmérséklet miatt a gőz nem vált vízzé, hanem, közvetlenül a felszín alatt mintegy 1 km-es vastagságban, ' megfagyott. A holdon tehák minden a hőmérséklettől függ. A Hold hőmérséklete A Hold az elektromágneses hullámok teljes spektrumát bocsátja ki. A hullámoknak az a hossza, amelyre a maximális energia jut, a test hőmérsékletétől függ. Ha a Holdon hatezer fokos hőmérséklet lenne, ugyanúgy látható fényt adna, mint a Nap. Mivel hideg test, ezért láthatatlanul infravörös sugarakat bocsát ki. A hullámok hossza néhány mikron (mikron a milliméter ezred része). Ká- dióhullámai 1 mm-től néhány méterig terjednek. ^ Földről az infravörös sugárzást mérve sikerült megállapítani a Hold hőmérsékletét. Nappal az Egyenlítőn eléri a 120 Celsius tokot, éjjel viszont mínusz 170 tok alá, sőt a sarkokon — mínusz 200 fok alá süllyed. A mélyebb rétegek hőmérsékletét. rádióhullámokkal mérték meg. Kiderült, hogy néhány méteres mélységben, a holdéjtöl és a holdnappaltól függetlenül az átlagos hőmérséklet mínusz 30 Celsius fok körül van. Természetes, hogy a mélyből feltörő vízgőz ilyen alacsony hőmérsékleten megfagy, i Kéreg alatti jég Valószínű, hogy ilyen kéregalatti jég-, illetve vízréteg vati a Marson is. Földi rádióielesz- kópokkal sajátos, úgynevezett meleg, rádiósugárzást észleltek a Marsról 10 es 21 cm-es hullámon. Azt is megállapították, hogy azonos idooen néhány meieres mélységben mínusz 90 fok volt a hőmérséklet, míg a felületen húsz fokot mének. Megjegyzendő, hogy a Mars hússzor olyan messze van a Főidtől, mint a Hold, ezért a | mérések nem egészen pontosak. : Lényeges azonban az, 'hogy már csekély mélységben is nulla j fok. alatt van a hőmérséklet, ! jjsg tehát képződhet. A . maxi- , malis távolság a Föld es a Mars között 93 millió km , a mi- I nimális — 56 millió km. Az utóbbi 15, vagy 17 évenként fordul elő. Utoljára 1956-ban ez volt, tehát most 1971-ben újra megismétlődik. Az amerikai tudósok a Mariner—6 és 7 kísérletekből 1969-ben megállapították, hogy a Marson elsősorban a vízhiány miatt lehetetlen bármilyen élet. Ha a felszínhez közel örök fagy van, ha a csekély mennyiségű légköri nedvesség jég formájában kicsapódhatna valamilyen alkalmas helyen, akkor ezeken a helyeken lehetne élet, amely ezt a vizet az evolúció folyamatában felhasználná. Magasabbak a Himalájánál Feltehető, hogy a Hold felszínén is megmaradhatott jég. A sarkokon a holdkráterek gyűrűs falai öröjr árnyékot vetnek. A kráterekbe sohasem jut be a napsugár. A holdhegyek magasabbak a Himalájánál (9000 méteresek), az örök árnyék tehát gyakori a Holdon. Miután a hegyek belsejében mínusz kétszáz fokos a hőmérséklet, a jég rendkívül lassan olvad. A féltévé^ szerzői szerint a jégréteg 'vastagsága 1 milliárd év alatt legfeljebb 10 métert vékonyodhatott. De hogyan lehetne behatolni ezekre a helyekre, hogy megnézzék, van-e ott jég? Ember számára még nagy kockázat. A röntgenszemű robot-automata tökéletesen megfelelne erre a feladatra, és az alacsonyan" szálló szputnyi’knok, amely rádióhullámaival „letapogatja" a Hold felszínét, a légkör hiánya megkönnyíti a munkáját. Mindkét hipotézis tehát, hogy a talajkéreg alatt jég, a mélyben pedig víz van, csak feltételezéseken alapszik, a bizonyítékok még hiányoznak. A mai technika a Hold és a Mars rádiószondázásával, is minden bizonnyal megbirkózik és kideríti igaz-e a feltevés a Hold jegéről. A z utóbbi tíz év során gyökeresen új szállítási technológiák, köztük a konténerizá- ció terjedésének lehettünk szemtanúi. Sajnálatos, de tény, hogy ismét egy olyan idegen szó vonult be a szakirodalomba és a köztudatba, amit mind ez ideig nem sikerült „megmagya- rositani"; a konténer szó helyett a nagyszállitótartály elnevezés ugyanis még nem honosodott meg a nyelvünkben (s talán nen» is fog elterjedni). Óriás doboz — tengelyen De tulajdonképpen mi is ez a konténer? Olyan „óriás doboz”, az élek mentén szilárd vázzal, mely lehetővé teszi akár j felül, akár alul való megfogá- [ sát és legfeljebb hat konténer | egymás tetejére való rakását. A váz csomópontjain megfelelően kiképzett vasalások vannak, ezeknél fogva lehet megemelni, a hajók tárolórekeszeibe csúsztatni, vasúti vagy közúti járművek rakfelületén rögzíteni. Az oldalfalakat és a födémeket bordázott acéllemezből, vagy a súlycsökkentés érdekében alumíniumból, műanycgbo- rítású rétegelt lemezből készítik, a váz azonban mindig acél. A konténerek fenéklemezét úgy méretezik, hogy 2-2,5 Mp teherbírású villás emelőtargoncák közlekedhessenek rajta, ami a gyors ki- és berakodást szolgálja. A két homlokfal szélesre — 270°-ig — tárható ajtók teljesen szabaddá tudják tenni. Vannak felül nyitott vagy nyitható konténerek, az előbbi esetben lefűzhető ponyvázással, az utóbibban pedig hosszirányban csuklókkal felosztott és torziós rugókkal oldalirányban összecsukható fedéllel. A MÁV már 1 régebben is használt kisméretű, vaspóntok- kal megerősített faládákat amelyeket ugyancsak konténereknek neveztünk. E régi típusú, mintegy 2 köbméter térfogatú szállítótartályok összsúlyának felső határa 5—7 tonna volt. Ezzel szemben a mai „igazi” konténerek családjában a legkisebb 5 tonnás, a legnagyobb pedig 30 tonnát is elér. Átrakodás nélkül A konténerben való szállítás nagyon előnyös az áruk meny- nyiségi és minőségi épsége szempontjából. Jelentős megta karítás érhető el az áruk cső magolásában (mind a csórna golóanyagban, mind a csórna golásra fordított élőmunkában) A törés, elveszés, dézsmálás, időjárás stb. okozta kárveszé lyek tetemesen csökkennek. A konténeres áruszállítás legnagyobb előnye azonban az átrakodásoknál mutatkozik meg, illetve az átrakodások elmaradásánál, mint azt a következő összehasonlítás is jól érzékelteti. Konténeres szállítással 5—6 óra alatt bonyolítható 'e Konténerrakodás hajóra egy hajó ki- és berakása, míg ugyanazt az árumennyiséget hagyományos módon 5—6 nap alatt rakják át. Egy-egy konténer ki- és beemelése ugyanis az erre a célra szolgáló berendezéssel mindössze 2—3 percbe telik! A konténer azonbon nem válhatott volna a szállítási technológia forradalmasítójá- vá. ha nem születik meg a szállítás komplex automatizálásának elve és annak minden technikai feltétele. A konténeres szállítás bevezetéséhez ’ugyanis ryem elegendő csupán konté nereket venni vagy bérelni, hanem az egész szállítási lánc tervszerű kiépítésére van szükség. Kikötőket, pályaudvarokat kell létesíteni, speciális járművek gyártásáról vagy beszerzéséről kell gondoskodni. Kikötői konténer-darukat, vasúti átrakódarukat, új típusú targoncákat, emelőberendezéseket stb. kell üzembe állítani, a szállítási láncnak ugyanis nem szabad sehol megszakadnia. Csak így valósítható meg az ideális cél: szinte emberi kéz érintése nélkül haladjon az áru a feladótól a címzettig. Konténergyártás — hazánkban A konténeres szállítás minden országban, így hazánkban is, szerves részét képezi az átfogó közlekedéspolitikai koncepciónak. A konténerizáció komplex népgazdasági feladatával az érdekelt szervek és cégek csak együttes erőfeszítéssel birkózhatnak meg. A konténerek gyártásának hazánkban a Magyar Hajó- és Darugyár a letéteményese. A Győri Vagon- és Gépgyárban pedig a konténer-szállításra alkalmas 2 és 3 tengelyes közúti nye^rgesvontatók kifejlesztésén, Aufomgtizálás — csokoládégyárban A kakaó a kakaófa termésének erjesztés útján nyert terméke. Az erjesztéssel érlelt és megszáritott, tisztított, pörkölt, hántolt, csírátlanitott kakaó- babból aprítással és "hengerléssel készül az un. tészta, amelyből a csokoládét is készítik. A csokoládégyárakat a legtöbb európai országban, igy a Szovjetunióban is, nagymértékben automatizálták az elmúlt évtized folyamán. Az outomatizá'ás ebben az országban nemcsak a fejlett gépiparnak köszönhető, hanem annak a kutatómunkának is, amelyet az élelmiszer- ipar területén működő húsz kutató és negyven tervezőintézet dolgozói kifejtettek. Képünkön a kujbisevi csoko- ládégyárhan az üzem vezérlő- asztalánál a kakaóbab elsődleges feldolgozását figyelik. tökéletesítésén dolgoznak. Csepelen a Nemzeti és Szabad Kikötőben még ez évben teljesen kiépül hazánk első konténer- terminálja. A csepeli konténer-terminál lényegében egy olyan korszerű közlekedési csomópont lesz, ahol az egyes közlekedési ágak összetalálkozva bonyolíthatják le a konténeres áruküldemények átrakását, gyűjtő- és elosztó forgalmát. „Az épülő létesítmény magja a mintegy 5000 négyzet- méter területet elfoglaló konténer tároló-átrakó tér, amelynek nagy szilárdságú betonburkolata lehetővé teszi majd a konténerek háromszoros halmo- zású tárolását, az összes konténerek biztonságos forgalmát 30 tonna egységsúlyig. Ugyanott 36 Mp emelöképességű és automatikus megfogószerkezettel ellátott speciált? kikötői konténer-darut helyeznek üzembe. A tárolótéri konténer-rakodás és kezelés céljaira - többek között — egy 25 Mp teherbírású oldalvillás targoncát szereznek be, mely hazánkban a legnagyobb ilyen típusú rakodógép lesz. A terminál a teljes körű szolgáltatáshoz tartozó egyéb létesítményekkel (konténer-javító, — tisztító, gépkarbantartó műhely stb.) is rendelkezni fog. Szakembereink becslése sze rint hazánkban a közúton és vasúton szállított áruk 8-9 százaléka alkalmas konténer-szállításra, folyami hajózásnál pedig az áruk 12-13 százaléka. Ügy számítják, hogy a hazai konténerforgalom 1975-ben 55 ezer, 1980-ban pedig több mini 150 ezer lesz. A mai értelemben vett konté- nérizóció a hatvanas évek elején érkezett az USA-ból Európába. Az USA-ban jelenleg kb, százezer konténer van forgalomban, egyes vélemények szerint számuk 1980-ra egymillióra föd növekedni. Már a légiszállítást is „konténerizálják”, a „Boeing 747” óriásgépet úgy tervezték meg, hogy felső fedélzetén 2 sor szabványos konténer fér el, a fedélzet alatt pedig még 2 sor félmagas konténer számára van hely. Mint az előzőekben láthattuk, hazánk is lépést igyekszik tartani a világméretű konténe- rizációval. A MÁV alapító tagként kezdettől fogva részt vesz az INTERCON TA'NER nevű szervezet munkájában, de a MAHART és a HUNGAROCA- MION is tevékeny részese az egyre jobban fejlődő belföldi és nemzetközi konténer-forgalom lebonyolításának. A hazai konténer-forgalom megindulásának dátuma: az első magyar tengerjáró hajó konténer-szállítmányával 1969 derekán indult el közel-keleti útjára , . .
