Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

T971. norember 29.. DUNANTŰLI NAPLÓ 3 ^Kamaszkorú11 közlekedés Este, autóbusszal Pórtatlan közlekedési szakemberek véleménye a pécsi köz lekedésről: a helyi sajátosságokat figyelerpbevéve jó, az ország többi nagyvárosához hasonlítva is a rangsor elején áll. A kevésbé pártatlan, de annál jobban érdekelt utasok véle­ménye ingadozó: ha jön a busz, tudomásul veszik, ha nem jön, élénken szidják a közlekedést. A középarányos: sokat kell még javítani rajta, hogy az utazók véleménye is azonos legyen a köz­lekedési szakemberekével... A reggeli, délutáni csúcsforgalom pécsi, közlekedési beteg­ségeiről sokszor szóltunk már, nyilatkoztak az illetékesek is, tudjuk, keresik a megoldást, amellyel szét lehetne húzni a csúcsok idejét, hogy elfogadható körülmények között szállíthassák a munkába- munkából igyekvő embereket. Most annak jártunk utána, milyen a megyeszékhely késő esti, éjszakai közlekedése. Hogy jut haza az az ember, aki dolga, kedve, munkabeosztása miatt a késő esti, éjszakai órákban szeretne utazni? Az elmélet Este, 21 óra után erőteljesen csökken a tempó, fokozatosan kiállnak a kocsik, ritkábban köz­lekednek a járatok. A 10-es, 20-as járatoknál például a nap­közben dolgozó öt kocsi helyett csak kettő szállítja az utasokat, hasonló az arány a többi fontos útvonalon is. Jó lenne kicsit ki­tolni ezt az időt, később „ki­emelni" a kocsikat, de erre egyelőre nincs mód: kevés a gépkocsiverető, kevés a gépko­csi. az erősen igénybevett bu­szoknak be kell állni javításra, hogy reggel újból indítani tud­ják őket. Ehhez kell tehát alkal­mazkodni, s a menetrendet néz­ve, még így, csökkentett üzem­mel sem rossz a helyzet. Lássuk csak: Pécs távolabb eső részei­re is el lehet jutni a késő esti órákban, mindenütt úgy állapí­tották meg az utolsó autóbusz indulási idejét, hogy az este tízig dolgozók, szórakozók is el­érjék. Pécsújhegyre például ?2.40-kor indul az utolsó járat, Daindolbo 23.45-kor, a Hősök terére ugyanebben az időpont­ban, a Tettyére 22.25-kor, Bá ' licsba és a Donátusra 22.20- kor... A legfontosabbak az egész várost átfogó 10-es, 20-as jára­tok, és a belvárost az uránvá­rossal összekötő útvonalak. Az egyszerűség kedvéért nézzük a legnagyobb „cserélőállomást”, a Hal téri autóbuszmegállót. Erről a helyről, a késő esti órák­ban- négy járattal lehet eljutni Ujmécsekaljárc: a 10-es, 20-as, 27-es és a 40-es autóbusszal. Igaz, hogy ezek a kocsik eb­ben az időpontban mór jóval ritkábban közlekednek, de a menetrend szerinti indításokat figyelembevéve tizenöt percnél többet senkinek sem kellene várnia, hiszen ez idő alatt va­lamelyik járatnak be kell futnia c megállóba. Az elmélet és a menetrend szerint tehát rendjén van a dolog, a 15 perces vára­kozást, a körülmények ismereté­ben, mindenki elfogadja... Éjszaka, a menetrend szerinti állandó járatok leállása után, a Kossuth térről a város öt távo­labb eső pontjára lehet autó­busszal utazni; Üjmecsekaljára négy éjszakai járat indul, egy, illetve kétórás időközönként, a Hősök terére ugyancsak négy, hasonló időbeosztással, a Kert­városba három, András-aknára, Pécsbánya-aknára pedig egy- cgy. A tapasztalatok szerint ezek a járatok az igényeknek, az uta­sok létszámának megfelelnek — csak a szombat-vasáarnapí bu­szok indulnak „telt házzal”. Az intdítás pontos, most már a köz­ponti ügyeletről futnak ki a ko­csik, így az sem fordul elő — korábban megtörtént —, hogy elalszik a gépkocsivezető... így fest tehát az esti pécsi közlekedés a számok, s a gon­dosan összeállított menetrend alapján. Elméletben, A gyakorlat Megbízhatatlanok « pécsi bu­szok. Furcsa módon éppen a késő esti órákban, amikor vi­szonylag zavartalan a forgalom, és amikor jóval ritkábban jár­nak a kocsik, tehát duplán szá­mítana a pontosság. Hiába tud­ja valaki betéve o menetren­det, egyáltalán nem lehet biz­tos benne, hogy az a kocsi, amelynek perceken .belül jönnie kellene, elment már, vagy ala­pos késéssel fut be. Kálsecz Ká­roly főnökségvezető: „Igen, ez előfordul. Érte, amikor nincs mór forgalomirányító — ennek is a létszámhiány az oka — megtörténik, hogy a gépkocsi- vezetők előbb, vagy később in­dulnak a végállomásról, s a rit­kább forgalmat • kihasználva nem tartják a menetidőt, végig­rohannák a megállókon. Előfor­dul, de nem jellemző." Valószínűleg ugyanezekre az okokra vezethető vissza, hogy este is, gyakran „kalákában” közlekednek a pécsi buszok. Vagyis: az utasok topognak a megállókban, várnak húsz-hu­szonöt percet is, és egyetlen autóbusz sem jön. A türelmi idő eltelte után aztán megjelenik sokszor három is, egymás nyo­mában. Ilyenkor dühöng az utas. mert, ha csak őt perc különb­ség van az egyes járatok kö­zött, már mindenkinek keveseb­bet kell várni. A dühöngés persze nem min­dig jogos; az is gyakran meg­esik, hogy panasszal mennek a VOLAN-hoz, ez vagy az az esti járat kimaradt — holott csak arról von szó, hogy abban az időben ritkábban járnak a bu­szok. Nekünk utasoknak sem árt ismerni a menetrendet. . . Frank János, forgalomvezető: ,,A végállomásokon mindenütt elhelyeztük a tájékoztató táblá­kat, de nem győzzük pótolni, összetörik, letépik, ellopják.” Apró, bosszantó tapasztala­tok: a főpályaudvarról induló harmincas, igen sokszor, egy világért sem állna be néhány perccel az indulás előtt a meg­állóba. Időre odajön, s mire a korláttal, a pénzt nehezen nyelő persellyel nehezített akadályo­kon átjutnak az emberek, már négy öt perc a késés. Attól is óvakodnak a tapasztalt esti uta­zók, hogy egyedül álljanak egy- egy kevésbé forgalmas megálló­ban. Ha nincs leszálló, könnyen előfordul, hogy vígan továbbro­bog a ‘élig sem telt autóbusz. Kálsecz Károly: „Büntetünk, el­lenőrzünk, figyelmeztetünk, ne­velünk. Alkalmazottaink között még mindig vannak, akik nem hajlandók megérteni: mi va­gyunk az utasokért, s nem ök miértünk ,, .” A tervek Az elképzelések mindegyikét „ha” szócskával kellene kezde­ni: ha elég ember, ha elég au­tóbusz, ha más típus, ha . . . De nem érdemes részletekbe bo­csátkozni, mert tulajdonképpen egyik feltétel megvalósulása több irányban hat, összességé­ben javíthat a helyzeten. Ta­pasztalatcserén jártak a szak­emberek, hasonlítanak, töpren­genek, számolnak. Mi legyen majd a persely helyett, hogyan lehet ideálisan megoldani a há­romajtós fel- és leszállást, hová kellenek betétjáratok? Addig is, míg lényegesen nem tudnak változtatni a helyzeten, a jelenlegi körülmények között is sokat lehet tenni annak érde­kében, hogy a „kafnaszkorú” közlekedés apróbb-nagyobb szépséghibái eltűnjenek, öt év­vel ezelőtt 18 ezer ember uta­zott Pécsett bérlettel, egyszer ide-egyszer oda. Most közel hat­vanezer a bérletesek száma, és korlátlanul utazhatunk. Illetve, a meglévő korlátok között... D. Kónya József Emlékíinnspségek Magyar Lajos születésének évfordulóján Magyar Lajosnak, a kommu­nista újságírás és nemzetközi munkásmozgalom kimagasló alakiának születése 80. évfor­dulóján ünnepségeket rendez- nek Somogybán ói, Baranyá­ban. Barcs közelében, Istvándiban egésznapos ünnepségsorozat keretében emlékeznek- a falu nagy szülöttére. Csütörtökön, november 25-én délben a helyi klubkönyvtpr falán emléktáblát állítanak. A termelőszövetkezet ünnepélyes közgyűlésen veszi fel ezen a napon Magyar Lajos nevét. Műveiből, a Szovjetunió­ban kiadott gazdaságtörténeti munkáiból, személyes emléktár­gyaiból dokumentum-kiállítást rendeznek ^z istvándiak. Magyar iLajos a század ele­jén Pécsett végezte középisko­lai tanulmányait. Újságírói pá­lyáját is ebben a városban kezdte meg. Erre emlékeznek a pécsi újságírók december 6-án, amikor a magyar sajtó napja alkalmából a Magyar Újságírók Országos Szövetsége pécsi cso­portja leleplezi Magyar Lajos emléktábláját a róla elnevezett utcában. Ma délelőtt Kaposváron em­lékeznek meg a nemzetközi munkásmozgalom harcosáról. A Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola II. A. osztályá­nak KISZ-szervezete ünnepélye­sen fölveszi Magyar Lajos ne­vét. A munkafegyelem megszilárdításáért ..Igazi tűzoltók Sk, nem önkéntesek.. ,m Egerági „csoda". Olt állt a kis piros Zsuk, a srertár előtt. Az emberek — épp akkor érkeztek a bussral — körülállták, mustrálgatták. Erős bácsi meg, csak úgy a bajusza alatt kérdezte:- Hogy van ez? Ti nem let­tetek elsők, aztán ezt kapjátok. Milyen verseny az ilyen...? Az ebédhez készülődtek ép­pen, amikor — talán az első kanál leves után - beszaladt valaki: — Ég a bűzni Egy völgy választotta el az ebédlőt a tűztől. Jól lehetett látni: a lángok mind maga­sabbra csaptak, a szél a tábla felé hajtotta a füstöt, s így messziről is érezni lehetett a métereket, ahogy haladt a pi- rosság. Gyorsan lapátokat, ka­pát fogtok az emberek. Víz nincs a közelben - az ekék meg, hogy a barázdát meghúzzák, lassabban értek. Amikor az első teherautóról le­ugráltak, már negyven hold égett — a levegő minden por­szeme izzott, vitte a szél. Hir­telen jött az ötlet: irány o gép­kocsikkal a lángok elé. Járatni, hogy o búza egy csapáson fe­küdjön le legalább, ott aztán meg lehet szelídíteni a tüzet. A kapák, lapátok jó szolgála­tot tettek — 160 hold búza meg­menekült. Gyorsan kiérkeztek a tűzoltók is, aztán meg a kato­naság jött Az önkéntes tűzoltók pa­rancsnoka, Soós Bertalan. Nem­rég kapta meg az aranyjelvényt — talán éppen a június 13-i tűzeset, a búzamentés után. 1946 óta önkéntes, előbb Sző­kéden, aztán most, hatvanöt óta Egerágon vezeti a helyi tűzol­tókat Eredményt eredményre halmozott: 13 oklevél függ a szertár falán, de még így sincs mind bekeretezve. Mégis, az idén akarta abbahagyni. Ügy gondolta, át kell adni a helyét, itt kell hagyni mindent, szó, nélkül, csendesen ... A kudarc után nemigen tudott az embe­rek szemébe nézni. Mi is volt ez a nagy ku­darc...? Az országos verseny. A járásit megnyerték, a megye­it megnyerték — és ezután jött az országrészi küzdelem. Azt mondták: legyen Egerágon — hisz itt vannak hagyományok. Egyébként ez nagy tisztesség: húsz-harminc évenként esik meg, hogy ismét azonos me­gyére essen az országrész! ver­seny rendezésének joga. S, hogy ugyanazon községben mikor lesz a második ilyen nagy verseny, azt nem tudná senki sem megmondani. Talán, míg a világ áll - többet soha... Készültek is az egerági ön­kéntesek, Minden szabadidő­ben a fecskendőt ápolták: a 800 liter/percenkénti teljesít­ményű kismotorfecskendőt. A versenykiírás szerint hét ember­nek kell időre összeraknia — nem is merek belekezdeni, hogy mennyi vezetéknek kell a helyé­re kerülnie. A próbák során 51 másodperc alatt megszerelték a fecskendőt, aztán meg kétste- ötven alatt. Ámuldoztak az el­lenfelek — 'itt sokat nemigen kereshetnek... Másnap az egész falu biz­tatta a csapatot. De hiába. Mintha megbénult volna a kéz, mintha megbabonázta volna valaki a lábakat. A csa­pat igen rossz eredménnyel ki­esett a további küzdelmekből, nem került a budapesti döntő­be. • A fiúk szótlanul mentek az öltözőbe, Berci bácsiban pedig megérett a - gondolat: .Abba kell hagyni az egészet... Ilyen szégyent?” Nem tudta őt akkor senki sem vigasztalni. Lassú a csapat, mi lesz, ha igazi tűz­nél kell bizonyítani, ha értéket kell menteni? Jobb nem is gon­dolni rá . .. Ezután jött a nagy búzaégés. Mintha csak azért, hogy ismét bizonyíthassanak az önkénte­sek. Berci bácsi irányított; ez volt csak a verseny . . Másnap ismét összehívta a fiúkat.,. A Megyei Tűzrendészed Bi­zottság az egy esztendei jó munka alapján az egerági ön­kénteseket egy Zsuk tűzoltó­autóval ajándékozta meg. A második kategória győztese - a legjobb baranyai önkéntes tűzoltócsapat. az egerági lett. , . Körme Ferenc Tanácselnökök tanácskozása t>r. Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisrteit&nács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken délelőtt a Parlament Gobelin termében értekezlet kezdődött: a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok el­nökei megvitatják Magyarország távlati energiapolitikai koncep­cióját A fontos témáról dr. Sze­kér Gyula nehézipari minisrter tájékoztatta a tanácsi vezetőket, akinek előadásához Hász István, az Országos Energiagazdálko­dási Hatóság vezetője fűzött ki­egészítéseket. A huszonnyolc vállalatra és ” üzemre, valamint állami gazdaságra kiterjedő vizsgálat során a közelmúltban az SZMT elnöksége arra keresett választ, hogy az utóbbi időben hogyan alakult a munkafegyelem. A munkafegyelem alaposan hat a munka- és üzemszerve­zésre. Azokban az üzemekben, gazdaságokban, ahol kialakí­tották a futószalagos, folyama­tosan termelő gépsorokat, meg­teremtették a biztonságos mun­kakörülményeket, következete­sen alkalmazzák a teljesítmény­bérezést, a munkafegyelem nem romlott. Az SZMT elnöksé­ge felhívta a figyelmet a telje­sítménybérben dolgozók ará­nyának csökkenésére. A normá­ban dolgozók joggal tesznek bíráló megjegyzéseket az óra­bérben dolgozók lazább mun­kafegyelmére. Szorgalmazni kell a teljesítménybérben dolgozók arányának növelését. A pontos munkakezdés és befejezés mellett sok helyen nem fordítanak elég figyelmet a nyolc óra alatt végzett érde­mi munkára.• hibátlan termékek előállítására. Sok a hibás áruk aránya, a rosszul elkészített la­kások száma Ellaposodtak az olyan jó kezdeményezések, mint Az építőiparban a „Garancia- levél”, egyes üzemekben a „Dolgozz hibátlanul !”-mozga­lom. Selejt miatt nemigen van­nak felelősségrevonások, nincs arányban a selejtes áruk meny- nyiségével és értékével. A gyakori' programmódosítá­sok, géphibák, munka- és anyagellátási zavarok miatt sok az állásidő. Ezek okainak elem­zésére és megszüntetésére még­is kevés időt és gondot fordíta­nak a gazdasági és szakszerve­zeti szervek vezetői. Figyelemre méltó, hogy a szo­cialista munkaverseny vállalá­sokban viszonylag kevés a mun­ka- és üzemszervezésre vonat­kozó vállalás. Az újítómozga­lom általános visszaesésén be­lül a legnagyobb a munka- és üzemszervezési újítások számá­nak csökkenése. Erre nincs el­fogadható magyarázat A munkaerő-gazdálkodásban : jelentkező feszültségek miatt az indokoltnál kevesebb felelős­ségre vonásra került sor. A gaz- 1 dasági vezetők sokszor kényte­lenek utólag igazolni hiányzá- , sokat fizetett szabadság igény- bevétele utón is engedélyezni i fizetés nélküli szabadságot Ha ezt nem teszik meg. akkor gyak­ran a dolgozó más munkahely­re távozik. Ez a helyzet nem tartható lenn sokáig. A munkaerő-gazdálkodásban jelentkező feszültségek csökken­tésére hozott központi és válla­lati intézkedések ez évben még várhatóan csak kis mértékben fogják éreztetni hatásukat A dolgozók megnyugvással vették tudomásul, hogy megfelelő in­tézkedések születtek a szövet­kezetek melléküzemági — ipari — tevékenységének, s az itt dol­gozók jövedelmének szabályo­zására. A jelentős társadalmi ráha­tások eredményeként a törzs- gárdatagok, a fegyelmezett dol­gozók anyagi- és erkölcsi elis­merése ma már fokozottabban jut kifejezésre a bérezésben, a vállalatok törzsgárda-szabály- zataiban. A munkások sok helyen jog­gal kifogásolják o fizikai mun­ka becsületének csökkenését, az állandóan emelkedő, alkalma­zotti létszám növekedését, iro­dák építését olyan helyeken, ahol az öltözők, fürdők száma kevés és nagy a zsúfoltság. A munkafegyelem lazulásá­nak vannak újszerű és erősödő formái. Az egyik az üzemi dol­gozók, vezetők „fusizása”. Mun­kaidő alatt a vállalat eszközeit, anyagait használva készítenek személyes rendeltetésű tárgya­kat. A vezetők felelősségét ezért erősen kell hangsúlyozni, mer« elnézik a munkafegyelmet ron­tó jelenségeket és nem tesznek határozott intézkedéseket a tár­sadalmi tulajdon védelmére. A munkahelyeken történő sze­szes ital fogyasztása és az eb­ből eredő fegyelemsértések, balesetek száma az utóbbi idő­ben emelkedett. Erősen terjed a névnapok, születésnapok meg­ünneplése munkahelyeken és munkaidő alatt. Az ilyen jelle­gű fegyelemsértések miatt ke­vés helyen került sor felelősség­re vonásra, s ezért elsősorban a közvetlen munkahelyi vezetők a felelősek, mert tudtukkal és elnézésükkel történik mindez. A z SZMT elnöksége a vita alapján levonta a szük­séges következtetéseket, a szak í szervezeti közép- és alapszervek j számára meghatározta a leg- ! fontosabb feladatokat Tihanyi János, oz SZMT Közgazdaság! Bizottság vftx&toje Barátkozik a „gyt r“ Szükségünk van tanácsokra' Szeretnék többet tudni bará­tainkról, s szeretnénk, ha ők is jobban megismernének bennün­ket, — közvetlenebb, kötetle­nebb lenne a kapcsolat. Két nép barátságáról lévén szó, a rendszeres kapcsolattartás mód jót is meg kell találni. A ma­gyar és szovjet nép barátságá­nak kifejezésére, ápolására, szorosabbra fűzésére az üze­mekben, intézményeknél alakult MSZBT tagcsoportok is hivatot­tak. A Pécsi Pannónia Sörgyárban., — a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek dolgozóinak felhívását követően — az elsők között alakult meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja, A csoport elnökéül Nagy József­nél, a gyár November 7. bri­gádjának vezetőjét választot­ták. — Két üzemi kollektíva, a Gagarin aranykoszorús szocia­lista brigád tagjai, — őket azt hiszem, senkinek sem kell már bemutatni, — és a November 7., nyolcszoros szocialista bri­gád dolgozói csatlakoztak rög­tön a felhíváshoz, tulajdonkép­pen ők lettek a gazdái, fő szervezői a tagcsoportnak. Per­sze nemcsak belőlük áll a tag­ság: mi a gyár többi brigád­jához továbbítottuk a felhívást, — így most már ötvenketten vagyunk. Egyelőre. Mert jövőre, a felszabadulás ünnepén és november 7-én Ismét veszünk fel tagokat, jelöltek, jelentke­zők már vannak. Fiatalok is, akik orosz tudásukkal sokat se­gíthetnek a kapcsolatok kiépí­tésében, — mondja Nagy Jó­zsefnél A fiatal tagcsoportnak alig néhány hónapos a múltja, ta­pasztalatokat nem örököltek, magúknak kell keresni „gyári szinten” a barátkozás útjait. Egyelőre még alkalomszerű ösz- szejöveteleket tartanak, de jö­vőre már meghatározott prog­ramja lesz a tagcsoportnak. Tervezik, hogy filmek, ismerte­tőanyagok, előadások kereté­ben mind jobban megismerik a szovjet népet, tájat, művésze­tüket, gazdasági eredményei­ket A tagcsoport képviselői részt vesznek a Szovjetunióval kapcsolatos rendezvényeken és beszámolnak róla a többiek­nek. Persze nemcsak ilyen át­tételesen ismerkednek a szom­szédos, baráti néppel: mód nyílik személyes kapcsolatok ki­építésére, baráti találkozásokra, beszélgetésekre is. A Pécsre érkező szovjet delegációk tag­jait meghívják, közös progra­mot szerveznek, ismerkednek. Az első találkozásra már a közel­jövőben sor kerül: a „hős váro­sok találkozója” rendezvényei­nek keretében Pécsre is érke­zik egy szovjet küldöttség. El­látogatnak a sörgyárba, s en­nek a látogatásnak, a gyár munkája, eredményei megis­merése mellett más célja is van: a szovjet vendégek talál­koznak, beszélgetnek az MSZBT tagcsoport tagjaival, a gyár munkásaival. Az első magyar— szovjet „randevút” ezután több, hasonló jellegű rendezvény követi. — Szekszárdon a december elején rendezendő műszaki film­szemlén is képviselteti magát 0 tagcsoport Négyen-öten utaznak majd Tolnába, s ha hazajöttek, elmondják a látot­takat. Most lendülünk bele a dolgokba, nagy horderejű ak­ciókról egyelőre még nem lehet beszélni. Szeretnénk például megismerni a Mecseki Szénbá­nyáknál már évek óta működő MSZBT tagcsoportok tevékeny­ségét. Sok jót hallottunk róluk, nekünk pedig igazán szüksé­günk van hasznos tanácsokra, a tapasztalataikra. Később, ha már volt egy sor rendezvényünk, közösen döntjük el, melyik a legjobb módszer, mi áll köze­lebb az emberekhez, mit ér­demes csinálni. .. A tagcsoport tervein, elkép­zelésein kívül egy má-.ik egyé­ni terv is foglalkoztatja Nagy Józsefnét, az elnö'töt: szeretné egy kicsit felfrissíteni orosz tu­dását . . . November 22—23-án lesz az MSZBT országos értekezlete, amelyen Baranyo megyét 15 fős küldöttség képviseli majd.-— Elsősorban tapasztaltokat szeretnék gyűjteni az országos tanácskozáson, meghallgatni, ügyelni, másutt hogyan csinál­ják, milyen eredményeket értek i el.-,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom