Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló ' ..... ■" 1111 ..... 111 '' — ■ " ' ■■ ■ ■■■■■ ............... i n ............-.......................... , ....... ................................. ■ XXV III.évfolyam,274.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971.november20.,szómba« A közlekedési morálról k^jegkockóztatom e véle­• • ményt: az autó már nem luxus. Csak az ára, saj­nos, de az aztán messzemenő­kig az. De a mai, felgyorsult élettempó mór igényli a gyors közlekedést, annak egyik esz­közét, az autót, s nem csak azok számára — orovosok, új­ságírók, kereskedelmi utazók, stb. — akiknek tevékenységé­hez elengedhetetlenül szüksé­ges a gépkocsi. Hanem a tele­pített — gyári, vállalati — munkahelyek dolgozója számá­ra is, hiszen nem mindegy, hogy szabadidejéből mennyit tölt el várakozással, tülekedés­sel és utazással, amikor saját kocsija lévén naponta órákat takaríthat meg, e folyamatok mellőzésével. így aztán végre elértük azt, hogy jelenleg az ország min­den huszadik állampolgárára jut egy magán személygépkocsi. Es a szakemberek szerint az is kimutatható, hogy az autó­val rendelkezők jó kétharma­da „első kocsis”, kevés tapasz­talattal rendelkező autós. Ez pedig manapság erősen fel­veti 0 hazai közlekedéskultúra — sajnos nem éppen kifino­mult — állapotát. Ezt bizonyít­ja — többek között — a bal­esetek sokasága is. A balese­tek okát ki lehet deríteni, fe­lelősséget meg lehet állapítani. De az okok között gyakran sze­repe van az autóvezető egyéni­ségében rejlő — és eléggé ne­hezen felderíthető — torzulás­nak is. Például az agresszív hajlam. Magam is utaztam olyan gépkocsivezető társasá­gában, aki a kocsi előtt ug­rándozó gyalogos láttán fölé­nyesen megjegyezte: „Csak fe­küdj alám! — Majd a «Surá- nyiban» találod magad!...” Aztán hosszasan ecsetelte, hogy ő a KRESZ szabályainak megfelelően járt el, tehát sem­mi baja nem történhetne, végül is a járókelő lépett le a jár­dáról. Ez így igaz is. Csak ez a belső, rideg indulat a meg­döbbentő. Fel sem merül ben­ne, hogy lelkiismereti ügyet csináljon az esetleges baleset­ből, ha egyszer a járókelő a hibás. A zt a típust nevezi „szemé- ” lyiségében közösségelle­nesnek” a pszichológia. Mert az agresszivitás nem csak a vo­lán mellett tör ki ebből a tí­pusból, pontosabban a járó­kelőre vonatkoztatva, hanem erőszakos magatartásával au­tóstársait is a járda mellé szo­rítja, száguldásával, gondatlan és bravúros előzéseivel félelmet kelt az országutak többi jár­művezetőinek körében is. „Húsz éve vezetek — mondja a má­sik — még semmi baj nem volt!” Igen, de a húszéves praxis után okozott baleset is baleset, még ha első is. Az agresszív mindig agresszív ma­rad, nemcsak a kocsiban, hanem munkahelyén is, ő az aki tülekedik ruhatárnál, meg­állóknál, ő az összeférhetetlen családi és baráti körökben is. Több külföldi államban teszt­vizsgák révén szűrik ki az erő­szakos típusokat, mielőtt egyál­talán gépkocsivezetőnek alkal­maznák. Sajnos nálunk még ehhez nem teremtődtek meg a feltételek. Pedig a műszaki és KRESZ-vizsgák mellett pszicho­lógiai alkalmassági vizsgát is ideje lenne bevezetni. — Ad­dig is nem szorítkozhatunk más­ra, mint a napjainkban — egyébként nagyon helyes ötlet­ként — már látható feliratokra: „Udvariasan közlekedjünk! Le­gyünk barátok a közlekedésben! Udvariasság, kölcsönös előny!” Ezek a Közúti Balesetelhárítási Tanács jelszavai, ma már egy­re több autóbuszon, teherko­csin, személykocsin elhelyezve. Ezeknek a figyelmeztetéseknek megszivlelésével kezdődik vala­hol az a bizonyos, a közleke­dési morál. R. F. Kádár János befejezte zalai látogatását KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Kádár János Zalaegerszeg új városnegyedében beírta nevét a vendégkönyvbe Átadták a megye első Georgikon-tfpusú sertéskombinátfát Az olcsó is lehet jó! A tervezett határidő előtt épült — Évi ezer keszthelyi tenyészsüldőt, 2500 hízót bocsát ki — Ellátja hússal Szentlőrincet és környékét A modern telep egy része. A háttérben a takarmány-silótornyok , láthatók Erb János felvétele Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára zalai látogatásának második napján, pénteken az ipari és kulturális létesítményekben egyaránt gya­rapodó 40 000 lakosú megye- székhellyel, Zalaegerszeggel is­merkedett. A reggeli órákban Varga Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára és Újvári Sándor megyei tanácselnök társaságá­ban sétát tett Zalaegerszeg her- szoni városrészében, ahol már­is több ember él, mint ameny- nyi a felszabadulás előtt a vá­ros összes lakossága volt. Meg­tekintette az új diákközpontot, ahol több gyermekintézmény, továbbá általános és középis­A tájékoztató első részében szólott arról, hogy a belügyi szervek tudomására évente mintegy 110—120 000 bűntett jut. Az ismertté vált bűntettek száma 1965-től 1969-ig fokoza­tosan csökkent, majd 1970-ben mintegy 10 százalékos emelke­dés mutatkozik. A bűnelkövetők száma az 1966. évi 88 ezerről az elmúlt évben 67 ezerre csök­kent. Az elkövetett bűntettek többsége viszonylag kisebb sú­lyú, A lakosság nyugalmát nagymértékben zavaró, a köz­rend-közbiztonság helyzetét sú­lyosan sértő bűncselekmények viszonylag ritkán fordulnak elő és rendszerint nem maradnak felderítetlenül. Kitért arra, hogy a bűnözés területi megoszlását illetően erőteljes koncentráló­dás figyelhető meg a nagyvá rosokban. Az elmúlt évben az ismertté vált bűntettek 48,6 szá­zalékát követték el a főváros­ban és a megyeszékhelyeken. A közbiztonság és a közrend elleni bűntettek aránya az utób bi években 10,6 százalékró1 12,8 százafékra emelkedett. Ebbe a csoportba tartozik a garázdaság, amely 1971-ben 0,9 százalékkal volt több, mint az előző év hasonló időszaká­ban. kólák, iparitanuló-intézet és kol­légiumok épültek. Az általános iskola előtt a párt első titkárát sokszáz kisdiák várta, s virág­gal kedveskedtek Kádár János­nak. Katona Józsefné, az iskola igazgatónője ismertette a tan­intézet történetét, munkáját, majd Kádár János emléksoro­kat írt az úttörőcsapat naplójá­ba. Ezután megtekintette az új városrész szolgáltató és keres­kedelmi egységeit. A várossal való ismerkedés a göcseji falumúzeum területén folytatódott. A múzeum bejá­ratánál Pukánszki Ferenc, a Pártbizottság első! titkára és Kustos Lajos, o Városi Tanács (Folytatás az 5. oldalon.) Az összbűncselekményekben a személy elleni bűntettek ré­szesedése emelkedő irányzatú. A növekvést főként a közleke­dés körében elkövetett gondat­Másfél hónappal a határidő előtt tegnap, pénteken átadták műszakilag a szentlőrinci Út­törő Tsz keresztespusztai Geor- grkon mintájú sertéskombinát- I jót. A gyors és jó munka a sző vetkezet építőbrigádját dicséri, hisz az 1969 végén megkezdett beruházás a tegnapi nappal nemcsak egyszerűen elkészült, de egyúttal - a lépcsőzetes be­telepítés következtében - 100 százalékos kapacitással üzemel is. A keszthelyi típus ésszerű, mégis takarékos és egyéni íz­lésre formált adaptációjával el­érték, hogy az eredetileg 21 millió forintos költségre terve­zett komplett telepet végered­ményben nem egészen 20 millió forintból „hozták ki", s ezzel alighanem Baranya eddigi leg­olcsóbb sertéskombinátját épí­tették fel. Nagy szó ez ma, amikor többmilliós költség-túl­lépések jellemzik a beruházá­sokat. Pedig az emelkedő épí­tőanyag árak ezt a szövetkeze­tét is érintették, hisz az ere­detileg négyzetméterenként 190 forintra kalkulált, s később 240 forinttal betervezett pécsi Wo- pa-panel — ebből készültek a fiaztatók és hizlaldák — ára idő­közben 500 forintra emelkedett. A megtakarítást a praktikus és szinte tökéletes térkihasználással, és a saját rezsis kivitelezéssel és bonyolítással érték el. A bel­ső technológiában bátran még­is alkotó módon tértek el a tí­pustól. Megoldásaik olcsók ere­detileg, sőt Gábor Péter, a tsz műszaki vezetője - automata vízadagolója a Keszthelyi Ag- róregyetem Termelésfejlesztési Intézetének az átadáson meg­lát veszélyeztetések emelkedése idézte elő. A népgazdaság el­leni bűntettek részaránya 1970-ben 3,1 százalék volt. Az ide tartozó jogsértő cselekmé­nyek közül 16 százalékkal nőtt a devizagazdálkodást sértő bűntettek száma. Csökkent o társadalmi tulajdon -elleni, bűn­tettek száma. A továbbiakban a miniszter- helyettes részletesen elemezte azt a megállapítást, hogy az i (Folytatás az 5. oldalon) jelént képviselői szerint is olyan sikeres találmány, amelyet mi­előbb szabadalmaztatni keli. mert ez megoldja a nedves da­rával történő sertéshizlalás leg­főbb problémáját. A tegnapi műszaki átadás jegyzőkönyvébe csupa elismerő bejegyzés került, s bár első­sorban az épületek műszaki szakmai megoldásai, a szociá­lis és egyéb létesítmények vizs­gáztak, a bizottság figyelmét nem kerülhette el az épületben elhelyezett kitűnő állomány sem. A Georgikon típus egyik igen nagy előnyét élvezi ez a telep, azt, hogy tenyészállat önellátó, sőt „exportáló" is. A tenyészkocák száma minimáli­san 180 darab, de ezt 200 fölé fejlesztik, s így évente ezer te- nyészkocasüldőt értékesítenek a hústermelésen túl. Az állomány máris törzskönyvezett s igen ér­tékes, hisz a legutóbbi Mező- gazdasági Kiállításon nagydí­jat j nyert keszthelyi fajta leg­jobb értékeit mutatja. Az épít­kezés ideje alatt részlegesen már egy éve termel a telep, s ez idő alatt kilenc baranyai ter­melőszövetkezet. több, mint 730 tenyészkocq süldőt'vásárolt mar meg Szentlprinptől új telepek benépesítésére, köztük a szom­szédos szabadszentkirályi is, A hizlalda évente 2500 hizót bocsát ki, de a későbbiekben ezt ezer darabbal kívánják nö­velni. Ennek zömét az Állatfor- galmi és Húsipari Vállalattal szerződik le, de jelentős, mint­egy évi ezer sertést dolgoznak fel és forgalmaznak helyben, illetve a környező községekben, számszerint 18 faluban. Ezt a helyi ÁFÉSZ-szel kötött és ez év november 1-én életbelépett társulás keretében végzik, amely Baranyában eddig egye­dülálló és úttörő kezdeménye­zés, s az országban is mind­össze két helyen valósult eddig meg. A tegnapi sikeres műszaki átadás egyik legnagyobb szak­mai szenzációja mégsem maga a telep, hanem a szénnyv’z el­vezetés és derítés eredeti és hazánkban ugyancsak egyedül­álló megoldása volt. A mintát, vagy inkább ötletet Jugoszlá­viából hozták. A vízzel leöblí­tett trágya egy zsilippel szabá­lyozható földalatti csatornán gravitációs úton jut el a telep­től 500 méterre lévő derítők­be, itt az ülepítés után a trá­gyát kitermelik, a szennyvízzel pedig a környező területet, mintegy 700 hold földet fognak öntözni. A keresztespusztai sertéskom- binát, mely tegnap óta hiva talosan is belépett a megye sertéstenyésztésének vérkerin­gésébe, végre egy olyan új .e- lep, amelyet egyértelműen csak dicsérhetünk. Amiben nem tel­jesen tökéletes, azok szinte említésre sem méltó apróságok. Az egész építkezés átgondolt­ságán, takarékos mégis ésszerű megoldásainak során a jó gaz­da gondossága és hozzáértése tükröződik. Semmi felesleges luxus, de minden, ami kell, és ami praktikus megtalálható itt. Ezt a telepet - melyet ké­sőbb fejleszteni lehet — a szentlőrinciek maguknak építet­ték a maguk használatára, s olyannak amiben olcsón, jól és sokat lehet termelni. - Rné — Rövidesen teljes egészében tető alá kerül és téliesithetővé teszik az épülő Szigeti úti óvodát. A téliesités befejeztével megkezdik a belső szakipari munkákat Erb János felvétele Körösi György belügyminiszter-helyettes sajtótájékoztatója Az országban szilárd a közrend és a közbiztonság Munkatársunk telefon/'elentése. Budapesten tegnap a Belügyminisztérium sajtótájékoztatót rendezett. A tájékoztatón megjelent többek között dr. Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője is. Dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének megnyitó szavai után az ország közrendjének, közbiztonságának helyzetéről Körösi György vezérőrnagy, a belügyminiszter helyettese tájékoztatta a megjelent újságírókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom