Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-18 / 272. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. november 18, Balatoni ősz Égetik a lehullott száraz faleveleket a siófoki parkokban Csípős füstöt kerget a szél a szállodasor előtt. Körbeforog a strand kerítésénél és fut tovább a kikötő felé. A szállodák üvegajtajain lakatok és. pecsétek. A portáspultok felett minden kulcs a helyén lóg. Egy vendég sem tartózkodik a szobákban. A nagystrandon zászlóként lebeg egy áruspavilon sárga vászon napellenzője. Ottfelejtették. De szinte ez az összes mozgás itt lenn a parton. Szezonvége után vagyunk. Az ember alig hinné, hogy szeptember harmincadikáig 230 ezer vendége volt csak az idegenforgalmi hivatalnak, körülbelül ugyanennyi ember kapott helyet a SZOT üdülőkben, vagy félszázezer a szállodákban, a kirándulókat, átutazókat pedig ugyan ki tudná szápion tartani. Számítások szerint húsz százalékkal nőtt a tavalyihoz képest a déli part forgalma... Siófok Téli pihenőben o balatoni flotta Házasság előtti vizsga az iskolamesternél 1770-ben, amikor Magyarország 17 800 falujából csak négyezernek volt népiskolája, a Komárom megyei kis Epöl iskolájában már tanítottak. Lakosainak száma mindössze 100 volt. Amint a községről készült hely- történeti munka leírja, 1713. február 18-án Verebély István „eppeli iskolamester" keresztapaként ténykedett. A következő év decemberében Kócza Ferenc iskolamester már mint apa szerepelt a község anya- könyvében. Az oktatás az olvasástanítással kezdődött. írás, olvasás, számolás és a hit elemei képezték a tananyagot. A szülők kora tavasztól késő őszig nem küldték iskolába a gyerekeket, mert az állatokat legeltették. 1894-től, a kötelező iskolába járástól megszaporodott a leckekérdezőként működő segédtanítók száma. Érdekes feljegyzés szól arról, hogy a XVIII. században az iskola- mester készítette fel a házasság előtti vizsgára a jegyeseket* Epölön, akárcsak a falvak többségében még sok más féladatot is el kellett látnia a nép tanítójának. Legtöbbször kántor és harangozó volt egyben, sőt a XIX. század második feléig a jegyzői teendőket is i ellátta. Még így is -nehezen j tudott megélni. A tanuló gyerekek szülei is fizettek valamit j ugyan, de ha kevés volt a ta- j nuló, kevés volt a fizetés. Még 1792-ben is elfértek két padban az epöli gyerekek. így nem csoda, ha az iskolamester gyak; ran „kivette" munkakönyvét, hogy másutt próbáljon szerencsét. A helytörténeti krónika beszámol arról is, hogy sok baj I volt az iskola építésével, gyakran saját lakásán oktatott az j iskolamester. Siófok a huszadik század éde; gyermeke. Mert igaz, ho-gy már j Galériás római császár is mun- j kálkodott itt a Sió-torok szabó- i lyozásával, a töröknek is volt itt i hadikikötője. De 1863-ban a Balaton büszkesége, a Kisfaludy ! gőzös még nem tudott kikötni ' Fokon. Jókai is belepottyant a 1 hullámzó vízbe, amikor dereg- ! lyével kellett még a partról a j Kijfaludyig közlekedni. A déli- I vasút gőzösei már végigfutottak j a parton, de Siófoknak még nem volt vasútállomása sokáig. 1870-ben’ még csak kétszáz j fürdővendége volt. Ugyanakkor j Keszthely már jónevű iskolaváros, Füred pedig nagyforgalmú fürdőhely, kőszínházzal. Sió- j fok csak 1893 után lendül a ve- ; télytársai után. Akkor készül el a végleges Sió-rendezés. Megépül a kikötő, és Siófokot felfedezik. A harmincas években már Amerikában is árulja a Cook-iroda a siófoki fürdője- ! gyeket. Siófok lesz a magyar j Iidő. Fürdőző tömegekkel, kaszinózó gazdagokkal, ide fut- f nak be a nyári repülő csillagtúrák. A háb.prú: éveiben itt mulat a mágnásvilág — utoljára. Amikor már a nyilasok a „nyu gáti gyepűről” küldik hadpa- rancsai-kqt, az összes balatoni hajót elsüllyesztetik a füredi ki- j kötőben. A felszabadulás után j a Balatonnál is mindent újra kell kezdeni, 1946-ban Siófok- i nak ismét csak kétszáz fürdő- j vendége van . . . Ma pedig Sió- ! fok ismét a magyar lidó. Szebb | mint volt, zajosabb mint, volt, városi rangra emelkedett. De persze a balatoni ősz ... Három hajó indul naponta Siófokról és három érkezik. Füredre és Tihanyba lehet hajó-' ! eljutni. A hajók zöme a siófoki téli kikötőben áll. A sirályok tanácstalanul repdesik körbe ! őket. Csak a hegesztőszikrák J hullanak a vízbe, semmi egyéb. A mólón egy férfi baktat kifelé, vállán horgászbotok, merítő szák. A nyári nagy tolon- : gások színhelye, a büfé zárva. A fagylaltospavilonban két lány I kucorog a presszógép mellett, j A forgalom? Nevetséges — mondják —, a téli vendégek in- | kább fent bedobnak egy féldecit, hogy ne fázzanak a hajón . . . Füred Kifordulok a Via Antiquara. j azaz a hetes útra. Most" nem \ kell rendőri irányítás a sarokra ! Eltűntek az autókonvojok is. A város közepe is tele üres parkolóhellyel. Jóformán üres a he- j tes út. A lepsényi keresztező- j désnél kiderül, hogy az M 7-es í autóút is. Külföldi kocsi alig akad. Néhány német, és feltűnő ! módon több olasz. Kenésén Fűzfőn, Almádin a mozdulatlanság az úr. Füred viszont most is él. Éli a maga sajátos I őszi napjait. Itt kell a csend. I Fontos gyógyfényező. A Tagore sétány nyugalma a finom párákba burkolódzó víztükör mel- I lett, maga a szívet gyógyító nyugalom. A bazársoron csak a pecsenyesütő, az ajándékáru , és az újságos tart nyitva. A Vitorlás presszóban az asztalokra áflítva várják a székek a nyarat, az új beatzenekart, a nagy ricsajokat! A kecses vitorlások is fedél alá húzódtak. A nyáron elviselhetetlenül szűk autóparkolóban egy fekete Volga áll, A vezetője bóbiskol. i Ha valaki Füreden jár és nem megy át Tihanyba, mindig ; többet veszít. A Tihany felé vezető úton csak a hajógyár éli megszokott életét. A félsziget szinte kihalt. Helybeli iskolásgyerekek han cúroznak az apátság előtti té ren, azután szétszélednek, eltűnnek a kis utcákban. A Rege I cukrászda soknyelvű zsivajhoz I szokott udvara üres, a pompás ! kilátást kínáló teraszán négyen üldögélnek kávé mellett. Badacsony Ilyen a kép végig az északi parton. Badacsonyban keresem a homokszürke GAZ-okat, amelyek a Kisfaludy házig fuvarozzák a vendéget. A Kisfaludy ház zárva van, tatarozzák. Majd : csak jövőre fogad vendégeket ] ismét. Nincs hót munkájuk a ; fürge terepjáróknak. Pedig lehetne. A Badacsony őszi verőfényben különb szépségeket ígér, mint az ilyenkor divatos hegyvidéki kiránduló- és üdülőhelyek. Az egész Balatoni Felvidék szépsége bontakozik ki I a koporsóhegy csúcsáról. A látvány csábít a barangolásra. De hát ezt a lehetőséget még sokszor fel kell fedezni, hogy ! sok ember számára elérhetővé váljék . .. Mert mpnapság a Badacsony csak a bort jelenti. A főidényben Siófokéval vetekszik a hajóforgalma. De az ezerszám érkező kirándulóhad java lecsapolódik már az állomás i mögötti borkóstolóknál, a Kis- ■ faludy házon túl pedig igen kevesen kerülnek feljebb. Kora I délutánonként azután a hegy visszaönti vendégeit a mólóra hangos danárézással, sokaknál i egy felejthetetlen részegség emlékével . . . Jövőre megnyílik Egry József múzeuma. A Balaton nagy festőjének emléke és alkotásai vajon kapnak-e majd annyi propagandát a hazai és külföldi idegenforgalom szórná- j ra készülő prospektusokban, ! mint a „tüzes bor és halászlé”? i Badacsonytól Keszthelyig j megnő a forgalom. Egyre több ! autó tetején látni hatalmas j kemping csomagokat. Kempingezők lennének? Hiszen valamennyi kemping bezárt már. A tizedik ilyen málhás kocsi után jövök rá: vásár volt Keszthelyen . . . Győrök után már a szekerek és a gyalog-hajtők is nagy vásárról tanúskodnak. Vo- nyarc és Diás tele kerékpárosokkal. Ezek a csodálatos kis falucskák egyre inkább Keszthely elővárosaivá válnak. Életük odakötődik az egyre inkább várossá váló Keszthelyhez. Keszthely Keszthely mindig is más volt, mint balatoni fürdőhely. Nyáron mindazt nyújtotta, amit a többi tóparti turistaközpont. De ősszel sem vesztette el itt az élet az élénk lüktetését. Hiszen bené- , pesültek az iskolák, a mező- j gazdasági akadémia, és Hévíz ilyenkor éppúgy vonzotta az embereket, mint nyáron.. Nem volt véletlen és igazságtalan I sem, hogy a Balaton fővárosá- ( nak tartották Keszthelyt Most ! már három városa van a Bala- j tonnák. Melyik az igazi „fő" város? Merjen ebben valaki I állást foglalni! Tény, hogy ■ Keszthely nem kötődik annyira a Balatonhoz, mint Siófok, vagy Füred. Ezt a tájat már négyezer éve lakja az ember, Az el- I ső nagy korszakát a vidék a i rómaiak idejében éli. Itt a Ba- j laton nyugati szélén ágaztak j szét a rómaiak útjai. A Pcnno- I niát Rómával összekötő út itt találkozott más utakkal. A mai . Fenékpuszta helyén épült erődítés, Valcum őrizte ezeknek az I utaknak a nyugalmát. Később a népvándorlás emberhullámai | is ezeken az utakon érkeztek j és távoztak. 433-ban a hunok kezére került Valcum, majd a | keleti gótok fontos erőssége i lett a hun birodalom bukása után. Azután longobárdok, majd avarok települtek itt meg, majd Nagy Károly Pribina nyit- rai szláv fejedelemnek adott menhelyet a kisbalatoni Mosa- burgban. 1946-ban ásták ki a Pribina építette bazilika falainak maradványait. De az új Keszthely sem éppen fiatal. A plébániatemplomot Lackfy, Nagy Lajos nádora I építtette 1386-ban. És akkoriban alakult ki a várost átszelő, a kastélyig futó főutca vonala is. 1797-ben itt születik meg a kontinens első mezőgazdasági iskolája, a Georgikon, amelynek évzáró ünnepségeiből nőttek ki a helikoni ünnepek. Festetich György korszaka volt ez, amikor Keszthely a magyar kultúra fontos őrhelyévé vált. Iskoláiból azóta is a magyar szellemi élet több jeles képviselője indult útnak. Az is- j kólák száma is gyarapodott. A j legújabbat, a vendéglátóipar! ■ szakembereket képző intéz- i ményt a múlt évben avatták. Keszthely gondjai között i mégis a Balaton áll az első helyen. Az ötvenes évek elején j még alig karnyújtásnyira állott a tó a régi Hullám és Balaton szálló előtt. Most már vagy két száz méterrel beljebb húzódott I a v/z. A hajókig hosszú móló i nyúl ki a mélyvízbe. Lassan- | •assan a sziget-strand is partra ! kerül. A feltöltésen szép, gondozott park épült, végében áll az j egykori Yacht klub helyén az | új szálloda. Előtte egy kotró- i hajó mélyítgeti a medret, de vajon bírja-e a versenyt a hor- i dalékát ide szállító Zalával? j Az új szálloda a part szélén I épült. Vendégei minden nap- j fölkeltekor gyönyörködhetnek az j aranyhídban, amikor a nap a látóhatáron szinte a vízből bukkan elő és sugarai széles, j aranyszínű sávot rajzolnak a j vízre. A szálloda nem üres, még néhány külföldi vendége ; is van. Lehet, hogy éppen ők azok, akik felfedezik majd az j őszi Balatont? Mert sokan megírták, sokan ; elmondták, fel kellene fedezni, j hogy a Balaton nem csupán j strand, nem egy hatalmas mé- j retű nemzeti uszoda, hanem egy j páratlan szépségű természeti kincs, aminek úgymond nincs „nyitvatartási ideje". Illetve jó lenne, ha ki lehetne tenni vala- | hol a táblát: télen-nyáron nyit- j va . . . De hát a téliesített üdülő ke- l vés. És lehet, hagy kevesen is jelentkeznének őszi balatoni beutalójegyekért. Mert igaz az is, hogy nálunk a Balaton csupán nyáron sikk . . . Ősszel és télen pedig a Mátra és a Pilis, a hegyek. Pedig itt is van hegy, van csend a nyugalomra vágyók számára, a táj összképe pedig minden összehasonlítással kiállja a próbát. Persze ] csak fel kellene fedezni . .. Kurucz Pál ) Híres pécsi harangöntők Pécsett, a Budai külvárosban, a Zsolnay és a Felsővámház utca közti regi városrészen húzódik a Harangöntők utcája. Az időverte házak és a zegzugos utcakép arra vall, hogy igen régi település, ha nincs is rávésve a rég lehullott vakolatú kis házak oromzatára építésük évszáma. A megfakult írások nagyhírű pécsi mesterek műhelyeiről tanúskodnak, akik 1770- től itt öntötték azokat a csengő-bongó harangokat, amelyek tartóssága, hangszín és művészi díszítés szempontjából egyaránt felvették a versenyt a külföldi készítményekkel. Nemcsak nálunk, de külföldön is becsülték a pécsi harangöntők munkáit a XVII—XIX. században. Erről a többszáz hazai és külföldön máig is meglévő, a pécsi mesterek műhelyéből kikerült harang tanúskodik. Napjainkban van éppen kétszáz esztendeje annak, amikor külföldi vándorútjáról Pécsre érkezett Winter János Mihály rézműves és harangöntő mester. Eleinte 1770-től rézcsapokat szállított a városnak a sorházakhoz és a vízvezetékekhez, 1771-ben már szerződést kötött a káptalannal a pécsi székes- egyház harangjainak elkészítésére. A szerződés alapján a mester a harangok toronyba emelése után, 1772. április 29- én kapta meg díjazását a káptalantól. A nagyharongért — ez javarészben régi anyag átönté- séből készült, 250 forint és 53 dénárt; a hoz-iá felhasznált új érc áraként 1008 forint és 50 dénárt. Még ugyanebben az esztendőben Winter János Ml- ■ hály házat vásárolt Pozsgay Ja- I kabtól, tehát végleg megtele- • pedett Pécs városában. Néhány év múlva azonban 1 már Fischer Jánost találjuk a ; Winter-féle műhely élén, aki j veje és jogutódja az elhunyt mesternek. Fischer János özve- I gyét (második feleségét) Wein- j bért Péter vette nőül, az öntöde j pedig Weinbert-néven működött tovább. A Weinbert vezetése alatt működő harcngöntő műhely készítményei közül különösen kiemelkedik a székesegyház nagyharangja, a ferencesek templomának 1824-ben öntött és az első világháború alatt hadicélokra igénybe vett két harangja. Felirata és díszítménye miatt figyelmet érdemel a Líceumtemplom Weinbert-féle harangja : „Fusa per petrum quinqueecc- lesiensi anno 1832" szövegével. Négy dombormű a harang derekában (László király és bibliai alakok). Szőnyi Ottó, aki a beolvasztásra kijelölt harangokat utoljára megszemlélte, úgy nyilatkozott, hogy a „Weinbert- féle harangrelief-készletben a jobb mintázások közé tartozik". Az Agoston-templom egyik harangjának felirata is figyel met érdemel: „Gegossen von Petrus Weinbert in fünf kirchen ] anno 1862" és a dedikáló felirata: „Johannes Fischer und : Katharine Fischerin gudeter dieser klogen in fünfkirchen j 1803". Szentek domborművű | alakjaival a harangíörzsben, o felirati szalag alatt stilizált levélfüzérrel Ugyanennek o temp lomnak a kisharangjo magyar feliratú volt; „öntetett Wein- I bért Péternél Pécsett 1841.” Ugyancsak bibliai alakok domborműveivel és H-alakú harang- felfüggesztő-horoggal. A pécsi harangok javarészét Weinbert Péter és utóda, Ruep- precht János készítette. Ruep- precht (Weinbert Péter máso- | ölik feleségétől született leányát vette feleségül), alighanem mesterlegény volt o Weinbert- harangöntödében, és házasságával a műhely is tulajdonába ment át. Egyazon család, a Winter—Fischer—Weinbert família trcdiciói fejlesztették a pécsi harangöntést egészen a művészi fokig. Művészi díszítésű volt a Bel- | városi-templom első világhábo- } rú alatt beolvasztott harangja is Ruepprechttól: „Artifico Joanne Ruepprecht quinque- ecclesiensi 1858" felirattal. A | felirat alatt akanthus-levélsor fut körös körül. A harang törzsén két dombormű (Mihály arkangyal és a tüzet oltó Flórián). Az íratszalag alatt nagyon finom szőlőlevél- és fürt- friz húzódott. A Ruepprecht-testvérek öntötték 1894-ben a volt kórházkápolna minaretjének egykori harangját is. 1863-ban Ruep- \ precht János készítette a Min I denszentek-templom harangját, az evangélikus és a református templom beolvasztott harangjait is. Említést érdemel, hogy a pécsi mesterek öntötte haiangolt felfüggesztőhorga jellegzetesen I egyéni Ruepprecht-konstrukció. Foimái: hat csillagalakú küllő, a H alak és az andráskereszt- fortna. A horog tökéletes fel- l | függesztést eredményez, e mel* I lett a horogfejek homlokán a horogkapcsok művészi díszítésére nyújtottak lehetőséget, amit a pécsi mesterek jól ki is aknáztak. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a pécsi műhely harangjai tartósak, díszítésükkel alkalmazkodtak a korabeli uralkodó stílushoz és a készíttető igényeihez, továbbá díszítményeiket is jól alkalmazták. Az első világháború alatt széttört harangjaik törésfelülete egyenletes szem- csézetű és ezüstös színű volt, „ami a harangok jó összetételére vall" — írja Szőnyi Ottó, volt pécsi múzeumigazgató. A harangérc legjobb összetétele: 20—25 százalék ón és 76—80 százalék vörösréz. A harangfal kötelező vastagsága mellett csak ez ad kifogástalan tiszta hangot és tartósságot, A pécsi mesterek külföldön tanulták a harangöntést, de a díszítés és a mesterségbeli kivitel terén sok újat hoztak. Alighanem a gráci mesterek iskoláját járták, mert a Kálvória- és a Bertalan kápolna egykori harangjai feltűnő hasonlatosságot mutatnak azokkal a felirati szalag, a virá'gszírmos frízek és o harangförzs alakos domborműveinek ábrázolásában. Mindent egybevetve tehát a Winter—Fischer—Weinbert— Ruepprecht-család tagjai kitűnő harangöntő mestereknek bizonyultak, és ma, két évszázad távlatából is elismeréssel említhetjük nevüket, jeles alkotásaikat a régi Pécsnek ebben a jeles iparágában. Dr, Kovács András
