Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Ara:eofTtíér Dunántúlt napló XXVIII. évfolyam, 272. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. november 18., csütörtök Nag/ Sándor elvtárs beszámolóját mondja Fotó: Rácz József Több hetes előkészítő munka után, tegnap délelőtt Pécsett, a Megyei Pártbizottságon, megtartotta alakuló ülését a Szövetkezetek Baranya megyei Bizottsága. Az ülésen részt vevő küldöttek a megye vala­mennyi mezőgazdasági, fo­gyasztási és kisipari szövetke­zetét képviselték, jelen voltak a területi szövetségek vezetői is. Részt vett és felszólalt dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára és Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnö­ke. Dr. Nagy /ózsef elnöki megnyitója Elnöki megnyitójában dr. Nagy József hangsúlyozta, hogy a nemrég a parlament által elfogadott egységes szö­vetkezeti törvény szellemében, a szövetkezetpolitikai elvek egy­séges értelmezése és helyes gyakorlati megvalósítása érde­kében, szükségessé vált egy olyan megyei koordináló szerv létrehozása mely a szövetke­zetek egymás közötti, a szövet­kezetek és állami vállalatok, valamint a szövetkezetek és a tanácsi szervek közötti kapcso­latok során felmerülő problé­mákban állást foglal. A dönté­sek természetesen továbbra is magukban a szövetkezetekben történnek, az SZMB feladata az egyeztetés, a szövetkezetek egymás közötti együttműködé­sének szervezése és az ezzel kapcsolatos ajánlások kidolgo­zása. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem új hivatalt, de ak­tív munkabizottságot hoznak ezúttal létre a szövetkezetek, amelyet a pórt mindenekelőtt fontos gazdaságpolitikai testü­letként fog fel s amely hasznos segítője lehet a Megyei Párt- bizottság és Megyei Tanács mellett működő gazdaságpoli­tikai tanácsadó szervek mun­kájának. A különböző szövetkezeti ágazatok eltérő sajátosságai helyett a közös szövetkezeti ér­deket kell mindenekelőtt erő­síteni a frissen alakult testület­ben. A szembenállás helyett az egység alapállásából kell kiin­dulni a munkának, oly módon, hogy az építő vitákat ez az alapállás ne zárja ki. Az elő­készítő bizottság nevében meg­tartott beszámolójában vetette fel e gondolatokat Nagy Sán­dor, a MÉSZÖV elnöke, aki há­rom pontban fogalmazta meg a bizottság legfőbb feladatát: ezek az egyéni, a csoport és a népgazdasági érdek összehan­golása, a ma még kezdeti fo­kon álló szövetkezeti kooperá­ciók, társulások — mint nagy tartalékok — továbbfejlesztése, és a szövetkezeti tagság igé­soros elnök Az alakulás kimondása és a működési szabályzat elfogadása után a résztvevők szavazással választották meg az ügyvezető elnököt, annak helyettesét, és elfogadták azt a javaslatot, hogy az OSZT mintájára évente más más elnöke legyen a bi­zottságnak. A szavazás eredmé­nyeként az 1972-es év soros, egyben első elnöke Nagy Sán­dor, MESZÖV-elnök lett, helyet­tese Fischer Ferenc, a Duna és Karasica menti Tsz-ek Területi Szövetségének elnöke, a bel- várdgyulai tsz-elnök, Az 1973-as soros elnök Fischer Ferenc lesz, helyettese Tárnái Ferenc, a Kl- SZÖV elnöke. A következő év­ben, elnök Tárnái Ferenc, el­nökhelyettes Papp Zoltán, szent- dénesi tsz-elnök, a Mecsek és Dráva menti Tsz Szövetség el­nöke. Míg 1975-ben az SZMB ügyvezető elnöki tisztjét Papp Zoltán tölti be, helyettese pe­dig Nagy Sándor, MÉSZÖV el­nök lesz. Az elnöki és elnök- helyettesi megbízatás nem sze­mélynek, hanem testületnek szól és így változás esetén is a te­rületi szövetségek mindenkori elnökei töltik be. Az SZMB-nek önálló hivatala nincs, központja a mindenkori soros elnököt adó területi szö­vetség székhaza, jelenleg tehát a MÉSZÖV. A most megalakult szervezet konkrét munkáját azt követően kezdi majd meg, ha az állami felügyeletét ellátó Megyei Tanács vb a megalaku­lást jóváhagyólag tudomásul vette. A Műszaki Főiskolán Ambrus Jenő elvtárs köszöntötte a vendégeket Szokolai felv. | nyeinek közös kielégítése, min­denekelőtt a falvakban nagyon elmaradott szolgáltatások te­rületén. A beszámolót követően vitára bocsátották a működési sza­bályzat tervezetét, amely Pécs székhellyel kimondja az SZMB megalakulását, 19 bizottsági taggal, és négy fős elnökséggel, melynek tagjai egyben a szö­vetkezetek területi szövetségei­nek — KISZÖV, MÉSZÖV és a két tsz-szövetség — elnökei is. Az SZMB-be a négy területi szövetség arányosan négy-négy tagot delegál, ez három nem szövetkezeti szektort képviselő személlyel egészül ki. A bizott­ságot a Megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács és a Közgazda- sági Társaság szövetkezeti szek­ciójának egy-egy képviselőjével egészítették ki. A működési sza­bályzatot a résztvevők egyhan­gúan elfogadták és annak mel­lékleteként a következő határo­zatot hozták: Az SZMB társadalmi tanácsadó testület Az SZMB társadalmi tanács­adó, testület, amely a szövetke­zetek sajátos társadalmi és gaz­dasági céljainak, szervezeti és működési elveinek érvényesíté­sével és fejlesztésével, és min­den olyan kérdéssel foglalkozik, amely több szövetkezeti ágaza­tot érint. Továbbá az állam gazdaságpolitikájának figye­Pécs hat felsőoktatási intéz­ménye elsősorban a dunántúli megyék területéről iskolázza be hallgatóit. A közvélemény és a I továbbtanulni szándékozók jobb tájékoztatása érdekében az MSZMP Pécs városi Bizottsága, Pécs megyei város Tanácsa a felsőoktatási intézmények bevo­násával kétnapos sajtótájékoz­tatóra hívta meg a dunántúli megyei lapok főszerkesztőit, fő- szerkesztő helyetteseit és vezető munkatársait, hogy személyesen is közelebbről megismerkedje­nek az itt folyó oktató-nevelő munkával, az intézmények pers­pektíváival és a végzősök előtt átló lehetőségekkel. A szerdai sajtótájékoztatóra eljött Gerencsér Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának munka­társa, ßocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságó­nak titkára. A szerkesztők és a vendégek lapunk szerkesztősé­géből Pécs legfiatalabb s egy­ben egyik legnagyobb felsőokta­tási intézményére, a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolára láto­gattak el. Itt Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak első titkára köszöntötte a vendégeket, akiknek fogadására eljött Szentistványi Gyuláné, Pécs megyei város Tanácsának elnöke is. Ezt követően Juhász Jenő, a főiskola főigazgatója ismertette az országoson is legkorszerűbb intézmények közé tartozó iskola munkáját, fejlődési távlatait, majd a jelenlévők megtekintet­ték a tanulmányi épületet, a la­boratóriumokat és műhelyeket. A délután folyamán a vendé­gek még két felsőoktatási in­tézménybe látogattak el, ahol az intézetek vezetői köszöntöt­ték és kalauzolták el őket. A Tanárképző Főiskolán a műsza­ki tanszék és a sportlétesítmé­nyek megtekintése után meg­nézték a „Pécs diákváros” és a „Városkróníka” című filmeket. A késő délutáni órákban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán látták vendé­gül a megyei lapok vezetőit, ahol a növendékek koncertet is adtak a tiszteletükre. Ma a vendégek a Pécsi Tu­dományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának, a Mar* Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi, kihelyezett ta­gozatának és a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem munkájába piUantanak be. Szederkényben a falu központjában, a Dózsa közben új úttestet építenek a Mohácsi városi Tanács költségvetési üzemének dolgozói. Az utca hengerelt aszfaltburkolatot kap és ezzel ismét eggyel kevesebb lesz a falu földes útjainak száma Erb János felvétele Kádár |ános és Fock Jenő meghívására Fidel Castro hazánkba látogat Dr. Ajtói Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és kí­sérete szerdán, magyar idő sze­rint a késő esti órákban eluta­zott Havannából. Dr. Ajtai Miklós az út ta­pasztalatait röviden összefog­lalva, a repülőtéren a követke­zőket mondotta az MTI havan­nai tudósítójának: A két nép barátságának el­mélyítése szempontjából rend­kívül hasznosnak ítélem meg utunkat. Többek között látoga­tásunk alkalmából került sor a kormányközi bizottság máso­dik ülésére, amelyen áttekin­tettük az eddigi közös mun­kánkat, s megjelöltük az együtt­működés további fejlesztésének irányát, formáit. A gazdasá­gi témákon túl megbeszélése­ket folytattunk a pártközi kap­csolatok szorosabbá tételére, s az élet különböző területén ba rátságunk elmélyítésére. Amerre jártunk, mindenütt a kubai em­berek vendégszeretetével, szí­vélyességével találkoztunk. Ha­zaérkezésünk után minderről beszámolok a magyar közvéle ménynek. * Dr. Ajtai Miklós kubai láto­gatásáról Havannában közle ményt adtak ki. Dr. Ajtai Miklós, a Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány el­nökhelyettese, aki a Kubai For­radalmi Kormány meghívására hivatalos baráti látogatást tett Kubában, visszautazott hazá­jába. Látogatására elkísérte Marjai József külügyminiszter­helyettes, dr. Szalai Béla kü1- kereskedelmi miniszterhelyettes dr. Lénárt Lajos mezőgazdaság' és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, dr. Tétényi Pál, a Ma gyár Tudományos Akadémia fő­titkárhelyettese, Szigethy Károly, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, Raffay Géza, a Minisztertanács titkárságának munkatársa. A magyar miniszterelnökhe­lyettes november 7-17. között kubai útja során találkozott d". Fidel Castroval, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkárával, a Forra­dalmi Kormány miniszterelnöké­vel, dr. Osvaldo Dorticos To'- radoval, a Politikai Bizottság tagjával, kötársasági elnökkel, Raul Castro Ruz-zal, a Politiker Bizottság tagjával, a forradalmi fegyveres erők miniszterével, dr. Raul Roa-Garciával, a Központi Bizottság tagjával, külügymi niszterrel. Dr. Ajtai Miklós és a magyar kormánydelegáció tagjai, ipari és mezőgazdasági létesítmé­nyeket, oktatási és tudományos kutatóközpontokat tekintettek meg. Találkozások során kifejezés­re jutott a két ország kormá­nyának és pártjának barátsága és szolidaritása a marxizmus- leninizmus, a népek nemzeti függetlenségéért és a szocializ­musért vívott közös harc alap­ján. A barátság jelentős kifeje­zést nyert abban, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Nép- köztársaság miniszterelnöke meghívta Magyarországra dr. Fidel Castrot, a Kubai Kom­munista Pórt Központi Bizott­ságának első titkárát, a kor­mány miniszterelnökét, a meg­hívást Fidel Castro örömmel elfogadta. Mint bejelentették a látogatásra 1972 folyamán kerül sor. Megalakult a Szövetkezetek Baranya megyei Bizottsága lembevételével elősegíti a kü­lönféle társadalmi, kulturális és gazdasági együttműködés lehe­tőségeit, támogatja azok fejlesz­tését, a szövetkezeti tagság mozgósítását és nevelését. Le­hetőséget teremt minden olyan közérdekű szövetkezeti kérdés szabad megvitatására, amely j elvi jelentőségű és a szövet­kezetek minden ágazatát érinti. Támogatja a szövetkezeti kér­dések tudományos kutatását. A megye össz-szövetkezeti érde­keinek megfelelő állásfoglalását eljuttatja a Megyei Tanács vég- j, rehajtó bizottságához, s végül i szoros munkakapcsolatot tart j az Országos Sfövetkezeti Ta- j náccsal. Sajtótájékoztató a dunántúli lapok részére Ismerkedés Pécs felsőoktatási intézményeivel Évente

Next

/
Oldalképek
Tartalom