Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-17 / 271. szám

1971. november 17. DUNÁNTÚLI NAPLÖ A Komlói Tanács VB határozata Intézkedési terv készül a n«ik helyzetének Javítására A tanácsi munkának nincs olyan területe, amely közvetle­nül, vagy közvetve ne kapcso­lódnék a Párt Központi Bizott­ságának 1970. februári nőpoli­tikái határozatához. A közigaz­gatási intézkedések meghozata­lánál tehát nem lehet figyelmén kívül hagyni — ellenkezőleg: fo­kozottan figyelemmel keil kísér­ni - miképpen befolyásolják a nők helyzetét. Általánosan fo­galmazva, ez volt a tanulsága a Komló városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága által tegnap tárgyalt egyik témának. A nők helyzetének javítása érdekében tett, és ezentúl te­endő intézkedésekről szóló je­lentés is ebből az alapelvből és a komlói sajátosságokból in­dul ki. Ami az utóbbiakat illeti: o városban az elmúlt évek so­rán ismeretes módon megválto­zott az ipar szerkezete. Ennek kedvező hatásaként jelentősen nőtt a dolgozó asszonyok, leá­nyok részaránya, kedvezőtlen kísérő jelenségként azonban felmerült egy sor olyan prob­léma, amelyet ezideig nem si­került teljesen megoldani. \ Érthetően fokozódott az igény az "vermekintézmények iránt. A tanács ez évben nagy erőfeszí­téseket tett az óvodai férőhe­lyek gyarapítása érdekében. A helyzet e tekintetben jobb, mint más városokban, de korántsem teljesen megnyugtató. A bevá­sárlás „női gondját" is sikerült enyhíteni a kereskedelmi háló­zat fejlesztésével. A „második műszak” könnyítésére hivatott egyéb intézkedések azonban egyelőre csak a tervekben sze­repelnek. Ilyen a szolgáltatói hálózat — ezen belül például a Patyolat — fejlesztése, a közét­keztetés javítása, és sorolhat­nánk tovább. A Végrehajtó Bizottság meg­állapította, hogy a nők helyze­tének javítására mind városi, mind pedig üzemi intézményi szinten kedvező folyamat induft meg, amelyet tovább kell fej­leszteni. Ezt célozza az a hatá­rozat, amely szerint külön intéz-- kedésl tervben rögzítik azokat a tévesztési feladatokat, ame­lyek a legszorosabban kapcso­lódnak a nők élet- és munka- körülményeihez, s a tanács anyagi lehetőségeihez mérten különös figyelemmel kísérik ezek megva'ósítását. A tervezet ez év végéig elkészül. Téma: a távfűtés Szakmai-baráti beszélgetés az MTESZ-ben MEGKÉRDEZTÜK: Hi lesz a Kodály utcai OTP-lakások sorsa? Több levélírónk érdeklődött: közeleg a tél, s még semmi hír az OTP lakásokról, melyek a Kodály Zoltán utcában épülnek. Miért, hiszen a lakóépületek nagy része már több hónapja készen áll? Megkérdeztük Gát Lajost, az OTP beruházási csoportvezető­jét: mikor költözködhetnek a tulajdonosok, miért-e huzavona? Az alábbi választ kaptuk: — A Kodály Zoltán utcában összesen 130 lakás épül. A ki­vitelező a Baranya megyei Álla­mi Építőipari Vállalat — a lakó­telep átadásának végső határ­ideje 1971. december 31. Tehát tulajdonképpen még nincs ké­sés. Igaz, bogy a lakások egy része már előbb elkészült, de amit kívülről nem látni: az üze­meltetéshez szükséges gázellá­tás — jórészt a közelmúltban megjelent új szabványok miatt — még nincs megoldva. A je­lenlegi helyzet a következő: 70 lakás műszaki átadása-átvétele éppen ma volt, a további hat­vanét pedig folyamatosan vé­gezzük. — Pontos időpontot nem tu­dunk ígérni, de azt kijelenthe­tem, hogy még karácsonyig a 70 lakásba — ez az első sza­kasz — beköltözhetnek a tulaj­donosok. A többi 1972 első ne­gyedévében készül el. — Sokakat érdekel: lesz-e távfűtés? Az idei télre a Hő- szolgáltató Vállalat nem tudja vállalni a fűtés beindítását — ezt egyébként a leendő lakók­kal mór közöltük. Jövő télre vi­szont megoldódik ez a problé­ma is. Egyébként a jövő héttől kez­dődően az érdekeltek bevoná­sával menkezdjük a lakáseladá­si szerződősek megkötését. Er­ről mindenkit időben értesítünk. — kf — — Úi könyvek. Stendhal: Vö­rös és fekete — Hallomás. Har­minchat új francia költő — Re- menyik Zsigmond: Vándorlások könyve — Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai pop-feszti­válról — Herbert Meissner: Kon- vergenciaelmé'et és valóság — Kónya Judit: Sarkadi Imre — Elektronika évkönyv. A Fővárosi Távfűtő Művek te­vékenységét bemutató filmek ve­títésével kezdődött tegnap dé'- után a Technika Házában az a szakmai nap, amelyen részt vettek a fővárosi és a megyei szakembereken kívül az esééki meghívott vendégek is: Ivan Sipek, az Elektroslavonija Hő­erőmű igazgatója, Madarevics Vladimir, az Eszéki városi Ta­nács építési osztályának veze­tője, valamint Zoric Dinkó, az ETZ Tervező Iroda mérnöke. A találkozón, melyet az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egyesület pécsi csoportja terve­zett, a szakemberek megvitatták a távfűtés aktuális problémáit. Országos szénföldtani kon erencia .» Komlón A szén helye az energia-hor­dozók között, Magyarorszag szénvagyonának meqkutatottsá- aa, a magyar szánföldtani ku­tatás nagyjai, a széntermelés ó'aknlása és jövőbeni szereoe többek közö't a témáia a teg­nap kezdődött országos szén- fö'dtani konferenciának. A komlói Juhász Gyula Mun- \ásk'ubban november 16-18 között az ország valamennyi bányavállalata mellett a Köz- nontl Földtani Hivatal, a Ma- qyar Állami Földtani Intézet, a Maqvar Állami Eötvös Lorónd Geofizikai Intézet, az Eqvesült Magyar Szénbányák, a Nehéz­ipari Minisztérium, az Eötvös loránd Tudományegyetem, a Bányászati Kutatóintézet, a Bá­nyászati Tervezőin*ézet, az Or- száqos Földtani Kutató és Fúró Vállalat is képviselteti magát a konferencián. Az ország minden tájáról Komlóra ayűlt közel 120 szak­ember a konferencia harmadik, úgynevezett bányásznapján a közelmúltban nagyon is idősze­rűvé vált qondokról — bányatü- zek elhárítása, karsztvíz és gáz­kitörés elleni védekezés — hall­hat előadásokat. Tegnap délután megérkezett a hagyományoz télapá Pécsett a Centrum * ruhái játék osztályára. A télapó gondosan feljegyzi, amit az osztályon megfordul* apróságok tőle kívánnak. A képen: a kis Zsuzsika Felsószentmártonból jutót* a télapó színe elé 730000-ref t sertés, mint tavaly ilyenkor Egyenletes forgalom az állatpiacokon Kedvező a sertéstenyésztés helyzete, nyugodt és egyenletes az állatpiacok forgalma — ez állapítható meg az állatforgal­mi és húsipari vállalatok őszi jelentéseiből. A legutóbbi — október 30-1 — óllatszámlálós adatai szerint a sertésállomány 731 000-rel, a kocaállomány pedig ötezerrel nagyobb, mint az elmúlt év azo­nos időszakában volt. Mindez azt bizonyítja, hogy eredménye­sek voltak azok a korábbi in­tézkedések, amelyekkel lénye­gesen kedvezőbb anyagi felté­teleket teremtettek a sertéstar­táshoz, nemcsak az állami és a termelőszövetkezeti gazdasá­gokban, hanem a háztájiban is. A november eleji, illetve kö­zepi állatpiaci helyzetnek azért tulajdonítanak fokozott jelentő­séget, mert ilyenkor dől el, hogy az állattartók vállalkoznak-e a hizlalásra, a fiatal állatok fel­nevelésére, vagy pedig igye­keznek „megszabadulni” tőlük. Az idei tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy nincs szó az utób­bi tendenciáról: az állatpiaco­kon nyoma sincs a „túlkínálat­nak", normális és kiegyensúlyo­zott a felhajtás, és a felvásár­lás is hétről hétre arányban van a kínálattal. Két héttel ezelőtt összesen 27 400 malacot kínáltak eladás­ra, m-009 talált gazdára, eb­ből az állami felvásárlás kere­ken 3800 volt. Süldőből orszá­gosan 10 000-ret hajtottak fel, hatezret adtak el, ebből 1500- at az állatforgalmi és húsipa­ri vállalatok vásároltak meg. A felvásárlásoknál érdekes hely­zet alakult ki: a malac- és a süldőárak általában magaSab­Megszépülve, korszerűsítve Megnyílt a Bem utcai halcsarnok Május óta zárva tartott a Halértékesítő Vállalat Bem ut­cai hal szak üzlete. Érthetően hiányolták a vásárlók, hiszen Pécs belvárosa egyetlen ilyen jellegű üzlettel rendelkezik, s a halcsarnok bonyolítja le a for­galom nyolcvan százalékát. A hosszú, kényszerű szünet után kedden délben megszépülve, korszerűsítve, gazdag áruválasz­tékkal nyitott a bolt. A több mint négyszázezer forintos át­alakítás során tágasabb lett a vevőtér, külön feldolgozót ala­kítottak ki, ahol a hal tisztítá­sát, szeletelését végzik. Gyor­sabbá válik a kiszolgálás, a pincében lévő tartályból ugyanis már nem kézierővel, hanem lif­ten hozzák fel a halat. A bolt szépítésével, a technikai felté­telek javításával egyidejűleg megfelelő szociális helyiségek létesítéséről is gondoskodtak. A nyitás előtt mór órákkal várakoztak a vevők, remélve, hogy mindenkinek jut csemegé­nek számító harcsa, balatoni süllő, ponty, busa és amur. Bő­ségesen van hek, amelynek hú­sa a süllőére hasonlít, szálka- nélküli és a mája is kitűnő. A tengeri sztavridát gyorsan meg­szokták a pécsi vásárlók, kere­sik, az újdonságnak számító füstölt változatát, azonban egye­lőre csak a markáns ízeket ked­velők veszik. A vállalat tartósító üzeméből rövidesen nagyobb szállítmány érkezik a régóta hiánycikknek számító pácolt ha­lakból. Az élő, valamint a mélyhűtött halakon kívül hazai és külföldi konzerveket is tartanak, bele­értve a halászlé készítéséhez 1 szükséges kockákat, paprikát, ! fűszerkeverékeket. A Bem utcai ; halcsarnok kizárólag a lakos- j ságé, a közüieteket az újme- [ csekaljai szaküzlet látja el a to- j vábbiak'ban. bak annál, mint amit az állami vállalatok hivatalosan ígérnek az állatokért, így az állami fel­vásárlás csak akkor tud „be­avatkozni" a szabadpiaci forga­lomba, ha olyan árajánlatot kap, amely számára elfogad­ható, tehát a malacoknál kilo­grammonként nem nagyobb 30 forintnál, süldőknél pedig 24— 26 forintnál. Jelenleg azonban az árak 28—36 forint körül ala­kulnak, ami azt jelenti, hogy az állatok lényegében az állattar­tók között cserélnek gazdát. Azokon a vidékeken, ahol „szó­hoz jutnak” a vállalatok, tehát az eladók elfogadják az állami felvásárlás árajánlatát, ott hétről-hétre nagyszámú malac és süldő kerül a vállalatok tu­lajdonába. A felvásárolt állo­mány legnagyobb részét terme­lőszövetkezetekbe és állami gazdaságokba irányítják. Au­gusztus 15-e óta csaknem 80 000 süldőt kaptak ilymódon a termelőszövetkezetek, az ál­lami gazdaságok és az ÁFÉSZ- ek. Az állatok „fogadásában" úgy teszik érdekeltté a nagy­üzemi gazdaságokat, hogy a Magyar Nemzeti Bank hitele­ket biztosit a hizlaláshoz, ez a hitel állatonként általában ezer forint. Az úgynevezett bérhizla­lás iránt is egyre nagyobb az érdeklődés: a tsz-ek és az ál­lami gazdaságok kétezer állat „felnevelésére” kötöttek szerző­dést a vállalatokkal. A november közepi tapaszta­latok szerint a szabadpiaci ta- kormányfo.rgalom az ország na­gyobb állattartó vidékein álta­lában kielégítő: szemestakar­mányban sehol sincs hiány, a tápokból azonban többre lenne szükség. Megkezdték a védőoltásokat Még nincs influenzajárvány Baranyában Az elmúlt napokban igen sok megbetegedés történt a megyében, s a lakosság köré­ben elterjedt a hír, Baranyát is elérte az influenzajárvánv. Dr. ingert Imrétől, a Megye5 KÖJÁL helyettes igazgatójátó1 kértünk választ, beszélhetünk-e valójában járványról? — A legfrissebb jelentések szerint a baranyai városokban és falvakban csak szórványosan fordultak elő olyan influenzás megbetegedések, amiket felte­hetőleg A-2 vírus okozott. Ki­mondott góc ezidáig sehol sem alakult ki.. A háromszáz eset közül talán ha száz influenza, a többi valószínűleg grippe Legtöbb a beteg Dencsházán és Beremenden, ahova kedden kivonultak a víruslaboratóriu­mok, hogy a nyert mintákból ki- tenyészthessék a kórokozót. Csak a vizsgálati eredmény bir­tokában jelenthetjük ki, hogy hongkongi influenzáról van-e szó. Bár jelenleg még nincs járvány, minden eshetőségre felkészültünk, hiszen a szomszé­dos megyéket elérte és bennün­ket is fenyeget.- Mit értsünk felkészülés alatt? — Megkezdődtek a védőoltá­sok, egyelőre egyéni kívánság szerint. Elsősorban az idős, be­teg emberek, a szociális ottho­nok gondozottéi kérik, de vé­dőoltásban részesülnek a köz­lekedési és egészségügyi dol­gozók is. Bár a kórházi láto­gatások betiltása még nem in­dokolt és iskolák bezárására sem került sor, mindenkinek érdeke, hogy lehetőleg kerülje a zsúfolt helyeket, megfelelő öltözködéssel, vitamindús táp­lálkozással igyekezzék megelőz­ni a betegséget. A lázas bete­gek mindenképpen maradjanak otthon, forduljanak orvoshoz, ne fertőzzék munkatársaikat. Az esetleges járványra felkészültek a gyógyszertárak is, a szükséges készítményekből elegendő mennyiség áll rendelkezésre. Vendégünk: Koós János Az igazi show Az első vásárlók az újjáalakított boltban Szokolaí feto, Tegnap este negyed hatkor megérkezett, levetette a kék farmert, felhúzta a tarknszövé- sű, fehér ingét, fekete zakóval, piros csokornyakkendővel, el­énekelte, hogy „Volt egy szőke lány...” meg a Napóleont, az­tán az EXPRESSZ zenekar már Dékány Sárinak játszott — és utána beszélgettünk vele; Koós Jánossal, a magyar show egyik sajátos művészével, egyéni ízű teremtőjével — show-ról. — Ez a múló/ nemcsak ének és zene, hanem színjáték, fény, mozgás, látvány. Hogyan mű­veli ezt Koós János? — Az első követelmény, hogy az énekes olyan zenekarral dol­gozzék, amellyel a legteljesebb mértékben együtt tud működni, nem baj, ha ez kihat a magán­életben megnyilvánuló parát- ságra is. Ez tapasztalatom. Én öt éve nem énekelek más zene­karral, mint az EXPRESSZ-szel. A magánéletben is barátok va­gyunk, s így sokkal szíveseb­ben, készségesebben megcsiná­lunk egymásnak mindent, a leg­merészebb ötleteket is. Ez azért fontos, mert a show-ban renge­teg olyat kell csinálni, amit úgynevezett sima fellépésnél nem kell. Bár a technikai, fő­leg a színpadi követelmények a legtöbb városban hiányoz­nak, prózában és mozgásban próbáljuk az előadást az . egy­szerű hangversenynél többre emelni, show-műsort adni. A dalokat is úgy kell megválogat­ni, hoqy az ne csak mindig táncdal legyen. Ebben a mai műsorban például van egy ci­gánydal is, és van egy félig sanzon, félig táncdal, de a szö­vege miatt inkább sanzon. Szo­morú emlékem fűződik hozzá, amikor apóm meghalt, a zene­kar két tagja: Sólymos Antal és ■ Malek Miklós írt egy dalt Szü- j letésnap címmel, apám halálá­ról és általában egy apa ha­láláról. — A magyar közönség igény­li a show-t. Telt házak bizonyít­ják ezt. Koós János véleménye szerint hogyan lehetne nálunk felvirágoztatni ezt a műfajt?- Elsősorban egy színházzal. Egy show-színházzal. Széles, mély pódiummal, nagyon jó vi­lágítási effektusokkal, legkeve* sebb tizenkét táncosnővel — mindegyik legalább százhatvan magas legyen, s ne egyik száz- nyolcvan, a másik száznegyven! -, s tudjanak leqalább egyszer­re lépni. Mert ha egy énekes csak énekel, s ez a tizenkét nő semmit nem csinál, csupán egy­szerre lép, balra-jobbra, balra- jobbra, egyszerre csinál egy kört, vagy nem is tudom mit, ez már egy show, egy látvány. Pél­dául Csehszlovákiában ki tu­dott alakulni a show-műfaj, gondoljunk Karel Gottra, vagy Jozep Lauferre, de ott van leg­alább három-négy könnyűzenei színház, ami nálunk egyáltalán nincsen. i Mi most az EXPRESSZ-szel aláírtunk egy szerződést egy műsorra, ez január 25-től június 1-ig tart majd. Mi leszünk a második rész. Megpróbálunk valamit, például én is táncolok a tánckarral, aztán a zenekar is bekapcsolódik, aztán leme­gyünk a közönség közé, közben diát vetíteni, szóval mozgást. 5 olyankor nem kell háromórás műsor, elég az ötven perces is. Az énekesek szeretik a vastap­sot, pediq éppen amikor a kö­zönség átcsap a vastapsba, akkor kell újat kezdeni a szín­padon, va-vis pillanat-a sem ■ engedni a figyelmét. . . szóval show-t nyújtani. Földessy Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom