Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-08 / 237. szám
Ara: 80 fill«? Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 237. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. október 8., péntek Centenáriumi ünnepségek a Műszaki Egyetemen A Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi rangra emelésének, valamint a gépészmérnöki, építészmérnöki és vegyészmérnöki kar alapításának 100. évfordulója alkalmából csütörtökön háromnapos centenáriumi ünnepség, és ennek keretében tudományos ülésszak kezdődött hazánk legnagyobb felsőoktatási intézményében. Az ünnepség-sorozat bevezető aktusaként llku Pál művelődésügyi miniszter — az Elnöki Tanács nevében - kitüntetéseket nyújtott át Plenáris ülés Ezt követően ünnepi plenáris ülésre került sor az egyetem dísztermében. Az ülésen megjelent Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnöke, llku Pál művelődésügyi miniszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Keserű Jónosné könnyűipari miniszter, Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és dr. Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, politikai, társadalmi és kulturális életünk számos más ismert vezető személyisége. Képviseltették magukat a hazai és külföldi társegyetemek is, köztük Anglia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Francia- ország, Jugoszlávia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia, Svájc, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok műszaki felső- oktatási intézményei. A Himnusz hangjai után dr. Lévai András rektorhelyettes köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Perényi Imre rektor mondott ünnepi beszédet. Méltatta a patinás hírű intézmény 100 esztendős történetét. Hangsúlyozta: a felszabadulás a Budapesti Műszaki Egyetem történetében is gyökeres változást jelentett. Ennek társadalmi és politikai hatásában egyik legjelentősebb eredménye, hogy nagy számban kerültek munkásparaszt származású hallgatók az egyetemre. Míg például az 1934-35-ös tanévben mindösz- sze 9,1 százalék volt a fizikai munkát végző szülők gyermekeinek aránya, a felszabadulás után meghaladta az 50 százalékot. Ugyancsak a felszabadulás nyomán kibontakozott nagyarányú fejlődés tette lehetővé a nők egyenjogú részvételét a mérnökképzésben. Jellemző, hogy az 1938-39-es tanévben az eqyetemnek mindössze hat nőhallgatója volt, jelenleg mór 1600 a számuk, és arányuk meghaladja a 20 százalékot. A két világháború között lényegében nem bővült az egyetem, az elmúlt 25 esztendőben — nem számítva a helyreállítás költségeit — kereken másfél milliárd forintot fordított a kormány az egyetem fejlesztésére, korszerűsítésére. A miniszterelnök beszéde A Központi Bizottság és a I kormány nevében Fock Jenő köszöntötte az egyetem vezetőit, oktató karát, ifjúságát, valamennyi jelenlevő vendéget. — Külön szeretném megköszönni külföldi barátaink részvételét ezen az ünnepségen, mert úgy vélem, jelenlétük nemcsak a jubiláló egyetemnek szóló megtiszteltetés, hanem kifei jezése a népünk, országunk iránti megbecsülésnek és annak a törekvésnek, hogy minden szinten — így az egyetemek szintjén is - erősödjenek kapcsolataink. Fock Jenő a továbbiakban kitért az egyetemi nevelőmunka fontosságára: — Az egyetemeknek - köztük a műegyetemnek is — természe- tdsen elsődleges feladatuk az ifjúság nevelése. Fontos, hogy önök jó műszaki szakembereket neveljenek, akik értik szakmájukat, büszkék arra, hogy ennek az egyetemnek a falai közül kerülnek ki, szeretettel gondolnak vissza alma materükre, s a további években is kapcsolatban maradnak volt intézményükkel, ezen túlmenően azonban olyan szakembereket kell nevelniük, akik elkötelezettjei hazánk szocialista építésének; akik már az egyetem falai között megtanulják becsülni embertársaikat. A Minisztertanács elnöke szóit az intézményben folyó tudományos munkáról is. Ezzel kapcsolatban rámutatott: — Az egyetemeken a kutató tevékenység területén nagyon sok még a tennivaló. Sok nagyműveltségű ember foglalkozik az egyetemek falain belül neveléssel, oktatással. Tudásukból, erejükből telne kutatómunkára is. Ez a szellemi kapacitás azonban sok esetben kihasználatlanul marad. Ezért kérem az egyetem - s minden felsőoktatási intézmény — vezetőitől: fordítsanak fokozott figyelmet orra, hogy ez o helyzet mielőbb megváltozzék. És követeljék is meg minden illetékes szervtől, fórumtól, hogy ehhez a szükséges segítséget megadják. Befejezésül Fock Jenő hangsúlyozta: centenáriumát ünneplő egyetem vezetői, oktatói, diákjai abban a tudatban dolgozhatnak, hogy a párt és a kormány segíti munkájukat, bizalom övezi felelősségteljes tevékenységüket. A Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét dr. Erdey- Gruz Tibor tolmácsolta. Ezután a hazai és külföldi társintézmények rektorai üdvözölték a jubiláló egyetemet Tiszteletbeli doktorok A plenáris ülés befejeztével a vendégek megtekintették az egyetem százéves történetét bemutató centenáriumi kiállítást. Délután az egyetemi tanács nyilvános ülésének keretében került sor a tiszteletbeli doktorok ünnepélyes avatására. Dr. Perényi Imre rektor nyújtotta át az egyetemi tanács nevében a díszdoktori okleveleket. Tiszteletbeli doktorrá avatták Carl Justus Heckmann professzort, a magdeburgi Otto von Guericke műszaki főiskola igazgatóját, Muttnyánszky Adóm Kossuth-dí- jas professzort, a gépészmérnöki kar volt tanszékvezető egyetemi tanárát, dr. Kotsis Ivón professzort, az építészmérnöki kar volt tanszékvezető tanárát, Leopold Wiel professzort, a drezdai műszaki egyetem tanárát, a német építész akadémia levelező tagját, dr. Pier Luigi Nervi olasz professzort, Iván Pavlovics Aiimarin professzort, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája tagját, a Lomonoszov egyetem analitikai kémia tanárát és dr. Erdélyi Edward professzort, a coloradói egyetem tanárát. A háromnapos ünnepségsorozat pénteken a jubiláló gépészmérnöki, építészmérnöki és vegyészmérnöki kar tudományos ülésszakaival folytatódik. A megemlékezés szombaton ünnepi plenáris üléssel zárul. Pullai Árpád látogatása Baranyában Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára tegnap Baranyába látogatott. Részt vett Harkányban a Baranya és Tolna megye PTO vezetői részére rendezett három napos tanfolyam megnyitóján. Az eseményen jelen volt Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára, valamint Horváth József, a Tolna megyei Pártbizottság titkára. A tanfolyamon előadást tartott Háry Béla, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője. A vitában felszólalt Pullai Árpád, a KB titkára. A tartalomból: Jótékonykodás közpénzen (3. old.) Tüzelőszállítás szombaton és vasárnap (4. old.) Használt gépkocsi kereskedelmi telep nyílott Pécsett (5. old.) Párizs bevétele négyszer már sikerült (8. old.) Hogyan gazdálkodtak a tanácsok? Új iskolák, óvodák, közművek Baranyában Kimondva nagy összeg, azonban, ha mindent sorra veszünk, kevesebbnek tűnnek az imponálóan hangzó milliók: Baranya megye tanácsai — a bevételekkel, állami támogatással és egyéb pénzforrásokkal együtt — összesen 340 millió forintot költhetnek ebben az esztendőben fejlesztésre, vagyis mindazoknak a dolgoknak felépítésére, elkészítésére amire múlhatatlanul szükség van, s amelyek mindannyiunk érdekeit szolgálják. Az összeg túlnyomó részét, számszerint több mint kilencven százalékát — előre meghatározott tervek alapján - beruháTájékoztató a kijevi repülőgép-szerencsétlenség okainak eddigi vizsgálatáról A Magyar Távirati Iroda /•- lenti: A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a MALÉV Budapest—Kijev között, menetrendszerűen közlekedő LBD jelű repülőgépe katasztrófája okainak eddigi vizsgálatáról az alábbi tájékoztatást adta: > Szeptember 16-án 9 óra 44 perckor a Kijev—Boriszpo! repülőtértől 28 kilométerre bekövetkezett szerencsétlenség vizsgálatának első szakaszát a szovjet légügyi hatóság magyar szakértők bevonásával befejezte. A szerencsétlenség körülményeinek feltárásához többek között felhasználták a meteorológiai jelentéseket, a repülőgép személyzete és a földi repülés- irányító szolgálatok közötti rádiólevelezés — magnetofonszalagra rögzített — anyagát. Elemezték a katasztrófa színhelyén megtalált baleseti adatíró készülék („fekete doboz”) adatait, a repülőgép haladását radarernyőn is figyelemmel kísérő repülésirányítók jelentéseit, illetve a radarernyőkről automatikusan készített fényképfelvételeket. Tanulmányozták a repülőgépre és a személyzetére vonatkozó okmányokat, valamint a katasztrófát szenvedett gép további vizsgálatra alkalmas berendezéseit. A bizottság azonos típusú gép ellenőrző repülésével rekonstruálta a szelimm Uj óvodát és bőlc ödé: kap a Szigeti úti lakótelep és kornyéke. A százhuszonöt szemé'yts óvodát és a személyes bölcsödét elő gyártott elemekből állítják össze Szokolai felvétele I rencsétlenül járt gép feltételezett útjának körülményeit és az értékesítés pontosítása céljából földi műszaki imitációkat is végzett. A repülő-szerencsétlenség okainak eddigi vizsgálata során megállapították a következőket: A menetrendszerű repülőgép egy óra késéssel indult el Budapestről, várva a kijevi repülőtér időjárási viszonyainak kedvezőbbre fordulását. Amikor a meteorológiai előrejelzés közölte, hogy az időjárás javult, és a meghatározott kitérő repülőtereken jó időjárás uralkodik, a repülőgép szabályszerűen elindult. Az út kétharmadáig a repülés rendben, zavaró körülmények nélkül zajlott. Lvov légterének elhagyása után kitűnt, hogy az időjárási viszonyok a kijevi repülőtéren nem javulnak a kívánt mértékben, a repülő- gépvezetö azonban folytatta útját Kijev felé. Mintegy 9700 méter magasságban - már Kijev körzetében - zavar támadt a repülőgép közvetlen elektromos ellátási rendszerében, ezért "a tartalék áramforrást képező akkumulátorok léptek működésbe. Ebben a helyzetben - tekintettel az áramellátás időtartamára — a Budapesten felvételezett üzemanyag mennyisége mellett, célszerű lett volna a kedvezőtlen időjárású kijevi repülőtér helyett más, kitérő repülőtérre átrepülni. Á/. repülőgép parancsnoka 3700 méter magasságból jelentette, hogy a tartalék áramforrások igénybevételével repül. Engedélyt kért a kijevi leszálláshoz, amit rendkívül rossz időjárási viszonyok között (60 méter felhőmagasság, 700 méter vízszintes látás) megkísérelt a földi repülésirányítás utasításai szerint. A repülőgép a leszálló irányra fordulás jó végrehajtása után eltért a siklópályától és a leszállás nem sikerült. Ekkor a gép ismét felemelkedett és felhőben repülve a siklópálya új- i báli megközelítésére készült. Ezután a repülőtértől eltávolodva, új fordulóba kezdett. Térbeli helyzetét azonban pontosan meghatározni már nem tudta, a rendkívül alacsony felhőzetben, esőben és ködben magasságát elvesztette, majd nagy sebességgel a földnek ütközött. Megállapítható, hogy a légiszerencsétlenséget több kedvezőtlen tényező egyidejű jelentkezése idézte elő. A szakemberek az okok teljes felderítésére irányuló munkájukat laboratóriumi, kutatóintézeti elemzések és vizsgálatok útján, tovább folytatják. zásokra költik a tanácsok, a fentmaradó összeget pedig a vállalatok kapják, olyan beruházásaik támogatására, amelyek szintén a köz érdekeit szolgálják. Az idei célcsoportos lakás- építési terv szerint ebben az esztendőben 192 lakást kell átadni Baranyában. Erre az év első felében közel hatmillió forintot költöttek, — ebből lakások épülnek Komlón, Mohácson, Pécsett, Szigetváron, Sás- don. Siklóson, — célcsoportos állami támogatással pedig ösz- szesen 29 szolgálati — orvoslakás, pedagóguslakás, — épül a megyében., Még ebben az esztendőben megkezdődik a Komló vízellátási problémáit megoldó Orfű— Kőlyuk vízmű építése, amelyre bankhitelt kapott a Városi Tanács. Mohácson a Tolna megyei építők dolgoznak a csatorna- hálózat és az átemelő-telep kialakításán, jelenleg a munkák felénél tartanak, s előreláthatólag 1972 közepére készülnek el. Ezekre a munkálatokra az első félévben közel két és félmillió forintot fizettek ki. Sás- don szennyvíztelep épül, több millió forintos költséggel. Szigetváron is több tucat utcát kötnek be a szennyvízhálózatba a tanács költségén. Harkány közművesítésére a negyedik ötéves terv időszakára tízmillió forintot biztosított a Megyei Tanács, ebből az idén kétmillió forint értékű munkát végeztetnek el. Szigetvórott kórház épöl a negyedik ötéves terv folyamán, több mint 200 millió forintos költséggel. Az idei évben az építkezés előkészítésére kellett költeni másfél millió forintot. Bővítik a kórházat Mohácson, augusztusban pedig elkezdődött a helesfai szociális otthon bővítése, amely több mint hárommillió forintba kerül. 1972 közepére készül el. Befejeződött a csertői nevelő- otthon bővítésének első szakasza, amely jelentős létszámnövelést tett lehetővé, s épült egy négytantermes iskola is, — ösz- szesen 5,6 millió forintos költséggel. Az építkezés második szakaszára is biztosították a pénzt, — de egyelőre nincs kinek kifizetni: kivitelező ugyanis még nem akadt.. . Siklóson megközelítőleg 4,5jnillió forintért új, 12 tantermes iskola épült, folyamatban van a sásdi iskola bővítése is. A Megyei Tanács vb a bükkösdi, görcsö- nyi, mozsgói, hirdi, felsöszent- mártoni, kaposszekcsői, lippói, szentlőrinci, kémes!, pécsváradi, dencsházi tanácsoknak biztosított anyagi támogatást óvodák építésére. A felsoroltak csak a nagyobb, milliós tételek, de így is nyomon lehet követni hányfelé osztódik a megyében ez a nagynak tűnő összeg. A tanácsok az első félévben, összesen 78 millió forintot fizettek ki fejlesztési célokra. Magyar—iraki műszaki együttműködés Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója és Serriyah al Khoja asszony, nagykövet, az iraki külügyminisztérium főosztályvezetője csütörtökön a Gel- lért szállóban aláírta a magyar —iraki műszaki-tudományos együttműködést szabályozó okmányt és két éves munkaprog- ra mját. A megállapodás értelmében 26 magyar szakértő utazik Irakba, hogy közreműködjenek az egyetemi oktatásban, illetve a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás fejlesztésében.
