Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

fl Polgári Védelem kitüntetettjei A honvédelmi miniszter elvtórs o Fegyveres Erők Napjo al­kalmából a polgári védelem területén kifejtett tevékenysé­gükért o HONVÉDELMI ÉRDEMÉREM kitüntetést adományozta 20 ÉV SZOLGALAT UTÁN dr. Misángyi Sándor nyugdíjasnak, a Pécsi Idegenforgolml Hivatal volt vezetőjének; J_ 15 EV SZOLGALAT UTÁN Ságod/ Lajosnak, a Baranya megyei Tanács VB sósdi járási hivatalevezető-helyettesének; . 10 ÉV SZOLGALAT UTÁN dr. Felföldi Lászlónénak, Komló város Tanácsa vb kereske­delmi csoportvezetőjének; Kozáry József szigetvári járási mezőgazdasági csoportveze­tőnek; Lajos Jenőnek, Komló város Tanácsa vb építési csoportja előadójának; Makói István mohácsi járási építési előadónak; Milich Cyörgyné mohácsi járási kereskedelmi csoportvezető­nek; dr. Meláth Ferenc Pécs városi KÖJÁL ellenőrnek; Pálkúti Keresztéinek, Mohács város Tanácsa elnökének; dr. Révész Ferenc pécsi járási állatorvosnak; dr. Rudolf Józsefnek, Siklós nagyközségi Tanács vb-titká- rának; Tinusz Jánosnak, Szigetvár város Tanácsa elnökének. A Polgári Védelem megyei parancsnoksága a kitüntetet­teknek további munkájukhoz sok sikert, erőt, egészséget kíván. Dl Misángyi Sándor Ságod! Lajos Dr. Felföldi Lászlón« Kozáry József Lajos Ion« Makai István Milich Györgyné Dr. Meláth Ferenc Pá'kutl Korosztály Tinán János Megkérdeztük Tinusz Jánost, Szigetvár tanácselnökét Feladataink megnövekedtek! A honvédelmi miniszter Tinusz Jánost, Szigetvár város Taná­csának elnökét tíz éves polgári védelmi tevékenységéért Honvé­delmi Érdeméremmel tüntette ki. Tinusz elvtárs 1960-ban került Szigetvárra, s az okkor még község élén kezdte meg polgárt védelmi munkáját. Szigetvár azóta várossá lett. az egykori köz­ségi tanács elnöke ma a város vezetőjeként munkálkodik a tör­ténelmi múltú város fejlesztésén. Ettől pedig elválaszthatatlan a megnövekedett polgári védelmi feladatok végrehajtása, szerve­zése. A múltról és a jövőről így beszél Tinusz János tanácselnök:- Annak idején egységünk a járási polgári védelmi egység • egy részét képezte, s ebben egy egészségügyi század és egy felderítő szakasz működött. Ha a mai viszonyokat állítjuk mér­céül, a polgári védelem szervezése akkor még szinte gyerek­cipőben járt. Műszaki felszerelésről például úgyszólván nem is beszélhettünk, s ez bizony erősen érződött a kiképzésen is.- A lakosság szélesebb körű tájékoztató oktatását az 1964- es párthatározat utón kezdtük meg. A lakosság zöme kedvezően fogadta a felkészítést, belátta szükségességét annál is inkább, mert a tananyagban békében Is hasznosítható ismeretek szere­peltek. Ha a tájékoztató oktatás tapasztalatait összegezni aka­rom, feltétlenül el kell mondanom: e célra több anyagi áldo­zatot kell fordítanunk, mert a gyakorlati ismeretek alaposabb elsajátításához több gyakorlatra és szemléltetésre van szükség.- 1966 október 1-én kapott városi rangot településünk. A közigazgatási átszervezéssel együtt létrejött oz önálló^ polgári védelmi szervezet is, amelynek keretében a jogszabályokban előírt, jó! felszerelt szakszolgálati egységekkel rendelkezünk. A szakszolgálatok szervezésénél, a felszerelések biztosításánál min­denkor éreztük a megyei törzsparancsnokság segítségét, amit most megköszönök, s eqyben további támogatását kérem. Arra irányuló törekvésünket, hogy az egyes szakszolgálatok a Kitűzött kiképzési feladatokat teljesítsék és a szervezett gyakorlatokon végzett munkájukról számot adjanak, érzésem szerint teljesítet­tük.- Most új feladatok előtt állunk. Az ú* rendszerű kiképzés mkidannyíunktól sokkal nagyobb felelősséget, odaadást kíván meg. A lakosság polgári védelmi kiképzése ma már azt jelenti, hogy mindenkit meg kell tanítani — és nem tájékoztatni! — az önvédelmet szolgáló magatartási szabályok elsajátítására, hogy alkalmassá váljon békeidőszakban végzett tevékenységének, napi munkájának háborús körülmények közötti ellátására is, nehogy a folyamatos termelésben a legkisebb fennakodás is legyen. __- Az eddigi tájékoztató oktatásban a lakosság egységes program szerint azonos felkészítést, tájékoztatást kapott. Ma már ez nem valósítható meg. A lakosság ugyanis munkakörét tekintve erősen differenciált. Ebből következően a polgári vé­delmi kiképzésnek, a kiképzés programjának Is differenciáltnan kell lennie aszerint, hogy a kiképzésbe bevontak a népgazdaság mely ágában dolgoznak, milyen munkakört látnak el. A kiképzés differenciáltsága tehát szükségszerű követelmény. A tájékoztató oktatás önkéntes jellegű volt, ennek ellenére a szigetváriak nagy számban vettek részt az oktatásban és a lakosság több mint 40 százaléka rendelkezik ma a kiképzésben való részvételt bizonyító igazolvánnyal. Az újrendszerű kiképzés céljának megvalósítása azonban az egyéni érdekeken túlmenően alapvetően állami érdek is, hiszen háborús körülmények között a hátország szilárd­ságának biztosítása az egész lakosság felkészültségén is múlik. Ezért indokolt a kiképzésben való részvétel kötelező jellege min­den polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár szá­mára. Ennek a kötelező oktatásnak az előkészítése a jelenlegi legfontosabb feladatunk. A város polgári védelmének irányítói a szervezésben és a végrehajtásban messzemenően támaszkod­nak a vállalatok, ipari és mezőgazdasági üzemek. Intézmények vezetőbe, akik velünk együtt felelősek az újrendszerű kiképzés sikeréért. Szigetvár polgári védelme - ha a lakosság Is megérti a fel­adat Jelentőségét — TJnusz János tanácselnök nyilatkozatából következtetve jelentős fejlődés előtt áll. B». Révén Raren« Dr. Rudolf Jéisef H. I. Tűz, romok, sebesültek... Éjszakai gyakorlat Ki az ablakon, be az abla­kon, — koromsötét este ez sem valami biztonságos „szórako­zás". Az egészségügyiek rá­adásul nem is egyedül közle­kedtek az ablakon keresztül, ci­pelniük kellett a hordágyat, rajta a sebesülttel, aki — igazi sebesülthöz méltóan -, el is várta az óvatos, zökkenőmentei szállítást. Antonin István parancsnok egészségügyi alegységében az asszonyoknak is komoly szerep jutott: ők látják el a sebesülte­ket, kötöztek, sínbe tették a tö­rött kart, lábat... A sebesüléseket kis tábla jel­zi, némelyik ellátása komoly munka, nagy gyakorlatot és képzettséget igényel, némelyik egyszerűbb, egy sima kötéssel is rendbe lehet tenni. Az egész­ségügyiek is jól vizsgáztak: a sebesülteket időben kimentették a romos épületből, s a sebti­ben, lámpafénynél készült kö­tések olyan tökéletesre sikerül­tek, hogy egy orvos sem-talált volna rajtuk kivetnivalót. . . * Fél nyolc,- felgyullad a vil­lany. — Parancsnok elvtárs jelen­tem, a feladatot végrehajtottuk — mondja Mihon János, o rend- fenntartó alegység parancsno­ka, s egymás után hangzik el a többi álegység-parancsnok Jelentése Is. Beke József, a Széchenyl-ak- nai üzemi önvédelmi alakulat parancsnoka röviden értékeli az alegységek munkáját - több mint félszáz ember mozgott, egy ütemre a keze alott —, és vége az éjszakai gyakorlatnak. Harminc perc telt el... Az otomcsapás délután érte a környéket, epicentruma há­rom kilométerre volt a bányá­tól. Tüzet okozott, megrongálta a közműveket, gyengébb épüle­teket, köztük o tantermet hol éppen oktatás folyt... Szerencsére mindez csak fel­tételezés - a gyakorlat érdeké­ben —, de az emberek komo­lyan vették, amit csináltak, va­Tűz ütött ki a gépműhely előtt lós helyzetben Is Jól megállnák o helyüket. Egyébként az or­szágban elsőként a Mecseki Szénbányáknál végeztek éjsza­kai gyakorlatot az önvédelmi alakulatok. Volt már ilyen jel­legű gyakorlat Zobák-aknón, Ko5suth-aknán, Vasason és leg­utóbb, hétfőn este, Széchenyi- aknán, Mindig több és több feladatot kellett elvégezni .. Állták a próbát. D. K. J. A tanterem, favázas tégla­épület alaposan megrongáló­dott, ajtó, ablak leszakadt, a Gyors eligazítás a részlegparancsnokok részére ai atomcsopást követően A tűzoltók a fatelepen oltják el a tüzet Pontosan rtiét órakor kialudt a villany, és ezzel szinte egy- Időben lángok csaptak fel a fa­téren, a rakványok között és az asztalos gépműhely előtti téren. A rendfenntartó alegység már uralta a terepet, körbevették a veszélyeztetett területet, s ők irányították a fatéri tűzhöz, a néhány perc múlva rohanva ér­kező gépkocsit, amely a moto­ros fecskendőt vontatta ... Csendben csak azok tudnak dolgozni, akik minden egyes mozdulatot pontosan ismernek már, akik egymás gondolatát is tudják... A tűzoltók csend­ben dolgoztak — rohanva, pon­tosan alkalmazkodva a kurta vezényszavakhoz. A zajra-tűzre odasiető nézelődők még el sem érték a kerítést, a tűzoltók már készen voltak: felmorgott a mo­tor és percenként nyolcszáz li­ter víz zúdult, három sugárban a tűzre ... A' másik helyütt, az asztalos gépműhely előtt tovább nyújtóz­tak a lángok. Engesszer Gusz­táv, a tűzvédelmi alegység pa­rancsnoka veszélyesnek ítélte a helyzetet, s úgy döntött: segít­séget kell hívni, mert a Széche- nyi-aknai tűzoltók egyedül kép­telenek megbirkózni a tűzzel... Ez sem tartott tóvább néhány percnél. Füredi Lajos parancs­nok irányításával a segítségül hívott István-aknai tűzoltók is munkához láttak... bentrekedt emberek mentése érdekében utat kellett nyitni. Ennék a munkának is megvan­nak a szakemberei. A műszaki alegység tagjai a helyzetfelmé­rés után rögtön nekiláttak, hogy megfelelő, biztonságos utat nyissanak ... Aládúcolták a romos, meg­rokkant épületet, erős támasz­tékot alkalmaztak, „kiszabadí­tották” az egyik ablakot, sőt, még széles feljáró-pallót is ké­szítettek a Füzesi Kornél pa­rancsnok Irányításával tevé­kenykedő műszakiak. Azt talán már említeni sem kell, hogy -ez a szakértelmet, ügyességet igénylő munka is elkészült, — 'bányószlámpák fé­nyénél —, egy cigarettaszívás- nyl idő alatt... Erb János Felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom