Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-13 / 241. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. október 13. Jóiéit hslyiijt... Kérem azt a nénit, akinek apukám szeptember 28-án este kölcsönadta az esernyőjét — Hogy kisfia ne ázzon el a nagy esőben —, hozza vissza, mert különben nekem, másfél éves kisfiúnak kell megáznom bölcsődébe jövet-menet. Makoviczky Péterke Geisler Eta u. 5., I. em. Kellemes emlékek Baranyából Egy hetet töltöttem leányommal együtt Pécsett. Érdeklődtem, hol lehet ebédelni. Ezt is, azt is ajánlották, végül a Kazinczy Étteremben kötöttünk ki, annak ellenére, hogy egyesek lebeszéltek róla. Itt tisztaság, rend, nyugalom és ritka előzékenységgel párosult gyorsaság fogadott, valósággal családias bánásmódban volt részünk. Igazán gratulálok o példamutató neveléshez és szeretném, ha a gödöllői kollégák tapasztalat- cserére elmennének a Kazinczy í Étterembe. Terényi Józsefné Gödöllő * Én már 77 éves nyugdíjas bu- i dapesti lakos vagyok. Feleségemmel ez év júliusában Har- kányfürdőre mentünk reumánkat kezelni. Július 23-án rosszul I lettem és o mentők beszátlí- I tottak g siklósi kórház belgyó- j gyászati osztályára szívinfark- I tussal. Szeptember 8-án mentőautóval hozavitettek. Ezért szeretném hálámat és' köszönete- met sajtón keresztül elmondani a kórház orvosainak, nővéreinek azért az emberséges bánásmódért, figyelmességért, szeretetért, amelyben betegségem alatt részesítettek és visz- szaadtak az életnek. Hirsch Márton Budapest, V., Lengyel Gyula u- 9« f A szerkesztőség K fAfn l/l jA/fitnű Ub/iíf Ví vlfviÁ/Vb Szép gesztus volt... Mi lesz*a pécs—bátaszéki vona lai? Tisztában vagyunk az IV. ötéves tervnek a MÁV-ot érintő fejlesztési feladatával. Tudunk arról, hogy a szanáiási program első 15 éves ütemében a fenti vonal nem szerepel. Épp ezért nem értjük, hogy miért nincs „hivatalos" tájékoztatásuk az itteni utazóközönség részére, hogy mi lesz ezzel. a vonallal? az elsők, akik az új szerelvények megindulásakor megelégedésünkben további munkasikereket kívánva, táviratban köszöntöttük az igazgatóság dolgozóit. Azóta azonban romlott a helyzet és az utóbbi hetekben szinte tűrhetetlenné vált. Ezért kérjük a nyilvánosságon keresztül az illetékesek válaszát. 80 éves öregasszony vagyok és így ritkán jutok el a családi sírokat látogatni. Meglepetéssel láttam, hogy műkő- és márvány síremlékünk tel- | jesen újjá van építve. Közeli hozzá- J tartozónk nincs, tehát keresni kezd- i tem a nagylelkű adakozót. Sorra j járva a sírkőkészítőket, egyiknél fel- ■ világositást kaptam, hogy soron- ! kívüli munkában a DEDÁSZ Vállalat I állíttatta helyre, mert szerelési mun- I kájuk közben megtérült. Ezért szeretnék ezúton köszönetét mondani a vállalatnak, mert nem minden rongáló személy, vagy akár vállalat járt volna el hasonló módon. Ozv. Ráta Lásxlóné Lesz itt egyáltalán valamiféle I téli előkészület? Meddig tart ez [ a szomorú helyzet; a napi 30— | 40 perces késés? Becsüljük a MÁV eredményeit, hiszen talán mi voltunk AZ ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK „Tanuló mintásuk“ A D. Napló szeptember hó j 19-i számának 3. oldalán a fenti címmel megjelent cikkre az alábbiakban válaszolunk: A MÁV Pécsi Igazgatóság személyzeti és oktatási osztálya Köteles Vince továbbtanulási problémáját csak a D. Napló fenti számában megjelent cikkfcrtől ismerte meg, mert a továbbtanulással kapcsolatos ügyét az illetékes Pécsi Pálya- fenntartási Főnökség intézte, i Köteles Vince útburkoló, a pé- j esi Janus Pannonius Gimnázium levelező tagozatára akart j jelentkezni az 1971—72 tanév- I ben. Jelentkezési lapját a szol- j gálati főnökség: „Továbbtanulása ellen nem emelek kifogást, munkaköréhez nem szükséges" szöveggel záradékolta. Köteles Vince saját elmondása szerint, szolgálati főnöksége záradékát helytelenül értelmezte. Arra gondolt, hogy ilyen körülmények között nem veszik fel, de ha fel is vennék, nem kapja meg a tanulmányi szabadságot. Tanácsot sem feletteseitől, sem a társadalmi szervektől nem kért. A jelentkezési lapot nem küldte meg az iskolának, azt pár nap múlva összetépfte. Köteles Vince ezt a cselekedetét megbánta, miután tájékoztattuk a valós helyzetről. Ezzel egyidejűleg felvettük a kapcsolatot a Janus Pannonius Gimnázium igazgatónőjével, hogy a fiatalember még a folyó tanévben megkezdhesse tanulmányait a gimnázium levelező tagozatán. A kedvező választ közöltük Köteles Vincével, aki ! ennek alapján ismét jelentke- j zési lapot kért, s beiratkozott , az iskolába. Dr. Szabó Tibor Faludi Ákos Véménd „Rozsda temető?...“ Még 1969 őszén lezárták a Heim Pál utcát, és igen örültünk, amikor az ottlévő házat lebontották és az eltakarított romok helyén át lehetett járni a Szabadság útról a Köztársaság térre. Akkor szó volt arról, hogy rövidesen leaszfaltozzák és parkoló utca lesz. Sajnos, ez nem vált valóra, mert már lassan három éve, hogy kislányommal a Zólyom utcából a Köztársaság téri óvodába, illetve idén már az ottlévő iskolába járunk nagy kerülővel. Amióta az utat lezárták, rozsdás csöveket tárolnak a lezárt területen. Szeretnénk, ha nem is az egész út szélességét, de legalább másfél méteres részt nyitnának ki a gyalogosok részére, amely nemcsak a mi utunkat rövidítené meg, hanem sokakét, akik a Köztársaság téren dolgoznak. Kiss Aba Rétemé Jreze'ek a kenyér ícrféiieicü“ A Dunántúli Napló szeptember 23-i számebem fenti címmel megjelent cikkben minden jelző és kritika Igaz arról, amit a regmúlt századok magyar kenyerének rossz minőségéről feljegyeztek a krónikások. Véleményem szerint mégis teljesebb és hitelesebb lett volna, ha időznek Sza- mota István: Régi utazások című könyvéből is, amelyben Brown Eduard cnnol orvos (1642—1708) utazási naplójából idéz fejezeteket Csak néhány sort belőle. „Nincs sehol jobb kenyér Európában, mint ebben az országban. A kenyeret jól maggyúrják és meg- áagcsztják, miáltal könnyen emészthetővé, egészségessé és ízletessé lesz. Mindamellett olcsó és két pennyért annyit kaptam, mint Angol országban 12-ért. Borral együtt is kitűnő, lakomaként ízlett nekem, ha pediq csak vizet ihattam rá, még mindig elég jó étkezés volt.” A fenti idézettel csak arra szerettem volna felhívni a szerkesztőség figyelmét, hogy állítsanak ilyen példát is o sütődóink, pékjeink elé. Ne csupán a rosszat, amelyre nemcsak annakidején, de manapság is sok példát találhatnánk, — hozzátéve persze, hogy tisztelet a kivételnek, mert a magyar kenyér és a pécsi kenyér ma is kitűnő, ha nem is minden sütödénkben. Ez utóbbiaknak ne legyen hát „menlevele” egyes elődeik rossz munkája. Egy pécsi fogyasztó a sok közül VONALRA VÁRVA... Az első pillantásra talán pazarlásnak tűnik, hogy négy telefonkészülék között dúskálhat a vállalati titkárnő, de ha jobban megnézzük a képet, az egészen másról árulkodik. Szemmel láthotóan arról, hogy a jobb sorsra érdemes titkárnő valahonnan „felülről" várja a segítséget. — Sajnos így élünk mi igazgató pécsiek ... I í i Építkezés némi mellékízzel Szívesen elnézelődöm városunkban egy-egy épülő új ház mellett, hiszen ahol épül a város, ott fejlődik is, akár az Északi körút építkezéseire, a Szigeti úti lakótelepre vagy a „Szalai utcai ikrek"-re gondolunk. A magam részéről még fokozottabb érdeklődéssel fordulok az öreg belváros felé, hiszen jóleső érzés látni, hogy itt-ott az is fiatalodik, — igaz, hogy nem olyan mértékben, mint kellene. Mert előfordul egy-egy emelet ráépítés vagy foghíjbeépítés is a történelmi városrészben, de ezekkel nagyon csinján bánnak, lévén az egész belváros műemléki együttes, és éppen ehhez lenne egy-két szavam. Közelebbről, Pécsnek vásárló főutcájáról van szó, a Kossuth Lajos utcáról. Itt is volt már példa foghíjbeépítésre, lebontott házak pótlására, sőt még emeletráépítésre is. Ilyenféle munkálatok folynak jelenleg is az „Éva” eszpresszó melletti üres telken, ahol a korábbi években lebontásra került a „Tacskó- Mackó” büfé épülete és annak helyén árubemutató mintateremnek egyemeletes ház épül modem stílusban. Kell ilyen a belvárosbon is, amelynek csak egy a követelménye, hogy ne zavarja a környező épületek hangulatát. Bizonyos vagyok benne, hogy nem is fogja zavarni, amint erre jó például szolgálnak a budai vórnegyed műemléki házai közé beékelődő modern házak is. Pécsnek nincs a várnegyed mellé épült új Belvárosa, mint mint például Győrnek. Nálunk a belváros egyben óváros is. Ezért nincs is sok, a múlt század végén, vagy a századunk elején épült magasabb, több- emeletes középülete, mint a többi, nagyobb városunknak. Szerkesztői üzenetek Bakó József, Pécs: 1, Jubileumi jutalom munkaviszonyban eltöltött 25 év után jár. és még abban az évben keli kifizetni. 2. Ha a vállalat csak a következő évben akarja kifizetni a jutalmat, akkor a Vállalati Munkaügyi Döntőbizottsághoz fordglhat. 3. Ha a jubileumi juta- lomrá jogosult dolgozó a jutalom kifizetése előtt meghal, a családja is felveheti. * Gy. Ernő, Pécs: Ho mint nyugdíjas havi 500 forintért dolgozik és minden hónapbon legalább 15 napot munkával eltölt, akkor havonta 1—1 nap szabadságra jogosult. * B. G/uláné, Pécs: Ha a társtulajdonos nem egyezik bele az ingatlan eladásába, akkor nem lehet értékesíteni. * M, Andrásáé, Mohács: Mivel háztartásbeli lett, így a régi vállalata nem téríthet lakbérhozzá járulást. Szerintem ennek hiányát a belvárosban is lehetne modern, többemeletes épületekkel pótolni. Úgy gondolom, hogy o Kossuth Lajos utcának sem ártana ez a megoldás, hiszen értéke nem csökkenne, csak növekedne a magasabb beépítéssel. Az üzletek már eddig is kinőtték a régi kis házakat. Nem volt könnyű i az azok méretéhez alkalmazkodó, szűkreszabott üzletet korszerűsíteni. Megfontolandó lehetne ez a további, Kossuth Lajos utcai foghíjbeépítéseknél, vagy egyéb okból történő épületpótlásoknál (Nagy Flórián utcai sarok, Lakberendezési bolt melletti rész stb.) hiszen ideje lenne, hogy kiemelt sorban lévő városunk mindennapi értelemben vett főutcája is elveszítse végre kisvárosias jellegét. Ügy gondolom, hogy ezáltal a műemlékvédelem érdekei még nem szenvednének csorbát. Egy városnak nemcsak múltja van, hanem jövője is, és ez Pécsre is kell, hogy vonatkozzék. De akkor miért kivétel ez alól a belváros kellős közepe. Ha pedig modernizálunk, az ne csak szükségmegoldás legyen, hanem’minden tekintetben korszerűsítés is. Ez pedig magasabb házak építése nélkül aligha képzelhető el. Dr. Perjési László Jogi tanácsadó T. L. rokkantsági nyugdíjas et óv tavaszán munkába lépett es megbetegedéséig ténylegesen dolgozott. Keresete megbetegedéséig 5920 Ft volt. Kezelő orvosa szerint betegsége még hónapokig eltarthat. Olvasónk kérdezte munkáltatójától, hogy kap-e táppénzt és meddig. Azt a felvilágosítást kapta, hogy nem jár részére. Kérdése: Jogosult-e táppénzre betegsége idejére, vagy nem? Ha a munkáltató a választ a fenti formában adta meg, akkor tájékoztatása helytelen volt. Táppénzre o keresőképtelen beteg dolgozó, betegségének ideje alatti jogosult. Ez a jogosultsága a nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozónak is megvan. Nyugdíjasok esetében az a probléma, hogy milyen összeg erejéig lehet kifizetni a táppénzt a dolgozónak, a nyugdíj folyósítása mellett. Köztudott, hogy a nyugdíjasok jelentős része évi 6000 forint összeg erejéig kereshet a nyugdíj érintette- % nül hagyása — folyósítása — mellett. Abban az esetben, ha o nyugdíjas keresete a 6000 forintot meghaladja, megszűnik a nyugdíj folyósítása, illetőleg a jogszabályban előírt korlátozó rendelkezések lépnek életbe. Ez esetben már szóba kerülhet az a kérdés, hogy a nyugdíjas a nyugdíj, vagy a táppénz folyósítását kéri-e. Ha a nyugdíjat kéri, akkor a 6000 forintos keret kimerítése utáni időre nem lehet kifizetni a táppénzt. „Gyermekét nem áll méÉniesi átvenni.“ Leveleink nyomában Nagy Károly 4 gyermekes gépkocsivezetőnk minden iskolaév kezdetén bizottságunkhoz fordul anyagi támogatásért. Kérelmét azzal indokolja, hogy az Állami Gyógypedagógiai Intézetben elhelyezett gyermekének ellátása, felruházása meghaladja anyagi erejét. Az intézet ugyanis az alábbi ruházati felszerelést követeli tőle: 4 rend alsóruha, 4 db ing, vagy blúz, 6 db törülköző, 1 fürőoköpeny, 1 pár papucs, 2 pár cipő, 6 pár zokni, 6 db zsebkendő, 1 pár tornacipő, 2 db glott alsónadrág, 1 db atlétatrikó, 3 garnitúra melegítő, 1 rend ünneplő ruha, 4 db iskolaköpeny, 1 db télikakát, 1 db sál, 1 pár kesztyű, 1 db sapka, 3 db pizsama vagy hálóing Az intézeti értesítés nyomatékosan felhívja a szülök figyelmét, hogy „— a fentiek bármelyikének hiányában, gyermekét nem áll módunkban átvenni.” Véleményünk szerint az intézetnek differenciáltabban kellene elbírálni a térítésre kötelezett szülők anyaai j helyzetét, hogy a sokgyermekes, kis jövedelmű szülők se kerüljenek hátrányos helyzetbe. Eperjesi Ferenc SZB titkár Volán 12. sz. Vállalat A„ intézet portáján egy úttörő nyakkendős fiúcska toppan elénk — bizonyára „napos” tisztségben —, mert a kellő, de nagyon udvarias érdeklődés után az igazgatói irodáig kísér, [ ahol katonás feszességgel bejelenti érkezésünket. És lám még „barackot” sem kap érte a fejebúbjára, niert az intézet igazgatója, dr. Fekete Béla j szemmel látható komolysággal I nyugtázza a jelentés makulát- 1 lanságát: — Köszönöm fiam! — De ebben a viszonzásban olyan hangsúly és melegség volt, amely nem csupán az iménti hibátlan jelentésért dukált, hanem valami másért is. — Nem tudom, észrevették-e. hogy ez a jelentés több volt az egyszerű mechanikus p:o- dukciónál. Az értelem és érzelem egyidejű megnyilvánulása volt ez, ami rendkívül lényeges jelenség a gondozottjainknál — magyarázta. - Itt, ahol rendszerint az érzelem dominál, s nem egyszer az is csak negatív jelzésekben, ezért fogadjuk, illetve fogadtam én is érthető örömmel, megelégedéssel a fiú jelentését. Ez már jó eredmény és további biztatás arra, hogy a gyógypedagógusaink jó úton haladnak a neveléssel. A fenti előzmények után nem volt könnyű rátérni jövetelünk tulajdonképpeni céljára, mert legszívesebben e magától kínálkozó témánál maradtunk volna. De aztán kiderült, hogy el sem kerülhetnénk, mert a legadminisztratívabb kérdés is összefügg az intézeti élet sajátos rendjével. így például csupán arra a kérdésünkre, hogy túlzottak-e a levélben felsorolt követelmények, nem magyarázattal, hanem kézzé! fogható példákkal válaszolt az igazgató. — Nézzük meg előbb a gondozottak kelengye készletét — javasolta, de amíg erre sor került, addig is volt bőven feljegyezni valónk. Mindenekelőtt a rendkívüli tisztaságról, rendről, amely a folyosókon, a hálótermekben, a műhelyben, a tanulószobákban fogadott bennünket. De maradjunk a kelengyéknél, a ruhásszekrények ahány, annyiféle tartalmánál, látványánál. Ha csak annyit említünk, hogy alig-alig láttunk komplett készleteket, önmagában már ez is megcáfolná a levélből idézett követelmények szigorúságát. Ugyanis a szekrénykék többségében legfeljebb csak egy fóliásra való fehérneműt, lábbelit, melegítőt, s egyebe két láttunk. Annál hiánytalanabb volt viszont az állami gondozottak ru- j határa, ami egy intézeten belül nemcsak szembetűnő, hanem ahogy később kiderült, egyúttal feszültséget keltő tényezője is az intézetnek.- Ez leginkább a hétvégeken nyilvánul meg, amikor színház- bo, városnézésre, kirándulásokra kísérjük, vagy engedjük a gyerekeket - mondotta az igazgató. — Sajnos nem valamennyit, mert a térítéses gondozottak egyharmadát — harminc, harmincöt fiúról, lányról van szó —, a hiányos vagy éppen a kopott, elnyűtt ruházata miatt egyszerűen nem engedhetjük ki a többiekkel. Az eredmény? Mint mondotta, tévedés azt hinni, hogy az értelmi fogyatékossággal együtt jár a közönyösség is. — Olyan érzelmi reagálás, érzékenység lép a helyébe, amely károsan befolyásolhatja az oly sok fáradsággal beléjük plántált értelem zsenge, de kézzelfogható hajtásait. Hót ezért ragaszkodunk, de inkább csak ragaszkodnánk a hozzánk bekerülő térítéses gondozottak, szerintünk egyáltalán nem maximális felszereltségéhez, út- rabocsátásához. Amint a látottakból is kitűnt, inkább elvárás ez, mint kíméletlen, bürokratikus követelés, amiről a már említett, csaknem üresen tátongó ruhásszekrénykék is tanúskodnak. Mi legyen hát a kis jövedel mű szülőkkel, akik minden erőfeszítésük ellenére sem tudnak eleget tenni o követelményeknek? Volna egy javaslatunk, amely nem jelent ugyan megoldást, de sokat enyhíthetne az említett problémákon. Ugyanis láttunk olyan raktárot is, amelyben az intézetből már eltávozott állami gondozottak hátramaradt, s többnyire kifogástalan holmijait őrzik. Tekintélyes készletről van szó, de mivel állami tulajdon, ezért az igazgató szerint „tabu” a neve, vagyis nem szabad hozzányúlni. Ez nagyrészt indokolt is, mert az állam „pénztárcája" sem kimeríthetetlen. De egy olyan rendeltetésű intézetben, ahol a főhangsúly a gyógypedagógián, vagyis a lelki, szellemi sérültek gondozásán, nevelésén van, ott fokozottabb pedagógiai problémát okozhat a gondozottak öltözködés, illetve külső megjelenésbeli egyenlőségének hiánya, mint más iskolákban. Különösen, ha mindezt súlyosbítja még a már említett „kimenők" kényszer megvonása is, ami újabb törést eredmé nyerhet a gondozottak amúgy is labilis lelkivilágában. Sajnos volt erre példa, nem is egy. Véleményünk szerint elejét 1 vehetnék, ha az illetékes ható- | ságok feloldanák a „tabut”, j amely egyet jelenthetne a I „kényszerfogság" feloldásával is, amely 30—35 vétlen, ártatlan í gyermeket sújt az intézetben. I . Pálinkás György Valószínűnek tartjuk, hogy olvasónk esetében is erről van szó. Tekintettel arra, hogy keresete 5920 Ft. így a nyugdíj beszüntetése nélkül nem Iahet a táppénzt kifizetni. Ezért mondhatták azt, hogy nem jogosult táppénzre. A helyes felvilágosítás az lett volna, hogy táppénzre jogosult, azonban annak kifizetése hatással van a nyugdíj folyósításra, ezért választania kell, hogy melyiket kéri. Olvasónk ROKKANTSÁGI nyugdíjas, így lehetősége van arra, hogy a rokkantsági nyugdíj részbeni folyósítása mellett megkapja a teljes táppénzt — amire egyébként jogosult. Arra is felhívjuk olvasónk figyelmét, hogy az érvényes rendelkezések szerint nyugdíi korlátozás esetén, mindig a III. csoportos rokkantsági nyugdíjnak a jogszabályban meghatározott hányadát — levélírónk esetében egyharmadát — lehet folyósítani, arra az időre, amikor a keresete-táp- pénze az évi 6000 forintos keretet meghaladja. Munkáltatójától kérje ezért a táppénz megállapítását és folyósítását, de egyidejűleg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé is meg kell tenni a bejelentést az előírások szerint arról, hogy a kereset a megadott keretet elérte és a szükséges intézkedéseket tegye meg az Igazgatóság a nyugdíj csökkentése ügyében. Több nő olvasónk is felvetett« kérdésként, hogy o gyermekgondozási segély tartama a betegségi biztosítás szolgáltatásoknál! számit-e vagy nem? Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a gyermekgondozási segélyezés tartamát —, ha az anya munkaviszonyban ne.r áll — a táppénzre jogosultság időtartamának megállapításához szükséges folyamatos munkaviszony számításánál keresőképtelenségként, az egyes szolgáltatásokhoz szükséges előzetes biztosítási idő számításánál pedig minősített tagságként kell figyelembe venni.