Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-13 / 241. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. október 13. Jóiéit hslyiijt... Kérem azt a nénit, akinek apu­kám szeptember 28-án este kölcsön­adta az esernyőjét — Hogy kisfia ne ázzon el a nagy esőben —, hozza vissza, mert különben nekem, másfél éves kisfiúnak kell megáznom böl­csődébe jövet-menet. Makoviczky Péterke Geisler Eta u. 5., I. em. Kellemes emlékek Baranyából Egy hetet töltöttem leányom­mal együtt Pécsett. Érdeklőd­tem, hol lehet ebédelni. Ezt is, azt is ajánlották, végül a Ka­zinczy Étteremben kötöttünk ki, annak ellenére, hogy egyesek lebeszéltek róla. Itt tisztaság, rend, nyugalom és ritka előzé­kenységgel párosult gyorsaság fogadott, valósággal családias bánásmódban volt részünk. Iga­zán gratulálok o példamutató neveléshez és szeretném, ha a gödöllői kollégák tapasztalat- cserére elmennének a Kazinczy í Étterembe. Terényi Józsefné Gödöllő * Én már 77 éves nyugdíjas bu- i dapesti lakos vagyok. Felesé­gemmel ez év júliusában Har- kányfürdőre mentünk reumán­kat kezelni. Július 23-án rosszul I lettem és o mentők beszátlí- I tottak g siklósi kórház belgyó- j gyászati osztályára szívinfark- I tussal. Szeptember 8-án mentő­autóval hozavitettek. Ezért sze­retném hálámat és' köszönete- met sajtón keresztül elmondani a kórház orvosainak, nővérei­nek azért az emberséges bá­násmódért, figyelmességért, szeretetért, amelyben betegsé­gem alatt részesítettek és visz- szaadtak az életnek. Hirsch Márton Budapest, V., Lengyel Gyula u- 9« f A szerkesztőség K fAfn l/l jA/fitnű Ub/iíf Ví vlfviÁ/Vb Szép gesztus volt... Mi lesz*a pécs—bátaszéki vona lai? Tisztában vagyunk az IV. öt­éves tervnek a MÁV-ot érintő fejlesztési feladatával. Tudunk arról, hogy a szanáiási prog­ram első 15 éves ütemében a fenti vonal nem szerepel. Épp ezért nem értjük, hogy miért nincs „hivatalos" tájékoztatásuk az itteni utazóközönség részére, hogy mi lesz ezzel. a vonallal? az elsők, akik az új szerelvé­nyek megindulásakor megelé­gedésünkben további munkasi­kereket kívánva, táviratban kö­szöntöttük az igazgatóság dol­gozóit. Azóta azonban romlott a helyzet és az utóbbi hetek­ben szinte tűrhetetlenné vált. Ezért kérjük a nyilvánosságon keresztül az illetékesek válaszát. 80 éves öregasszony vagyok és így ritkán jutok el a családi sírokat lá­togatni. Meglepetéssel láttam, hogy műkő- és márvány síremlékünk tel- | jesen újjá van építve. Közeli hozzá- J tartozónk nincs, tehát keresni kezd- i tem a nagylelkű adakozót. Sorra j járva a sírkőkészítőket, egyiknél fel- ■ világositást kaptam, hogy soron- ! kívüli munkában a DEDÁSZ Vállalat I állíttatta helyre, mert szerelési mun- I kájuk közben megtérült. Ezért sze­retnék ezúton köszönetét mondani a vállalatnak, mert nem minden ron­gáló személy, vagy akár vállalat járt volna el hasonló módon. Ozv. Ráta Lásxlóné Lesz itt egyáltalán valamiféle I téli előkészület? Meddig tart ez [ a szomorú helyzet; a napi 30— | 40 perces késés? Becsüljük a MÁV eredmé­nyeit, hiszen talán mi voltunk AZ ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK „Tanuló mintásuk“ A D. Napló szeptember hó j 19-i számának 3. oldalán a fenti címmel megjelent cikkre az alábbiakban válaszolunk: A MÁV Pécsi Igazgatóság személyzeti és oktatási osztá­lya Köteles Vince továbbtanu­lási problémáját csak a D. Napló fenti számában megje­lent cikkfcrtől ismerte meg, mert a továbbtanulással kapcsolatos ügyét az illetékes Pécsi Pálya- fenntartási Főnökség intézte, i Köteles Vince útburkoló, a pé- j esi Janus Pannonius Gimnázi­um levelező tagozatára akart j jelentkezni az 1971—72 tanév- I ben. Jelentkezési lapját a szol- j gálati főnökség: „Továbbtanu­lása ellen nem emelek kifo­gást, munkaköréhez nem szük­séges" szöveggel záradékolta. Köteles Vince saját elmon­dása szerint, szolgálati főnök­sége záradékát helytelenül ér­telmezte. Arra gondolt, hogy ilyen körülmények között nem veszik fel, de ha fel is vennék, nem kapja meg a tanulmányi szabadságot. Tanácsot sem fe­letteseitől, sem a társadalmi szervektől nem kért. A jelent­kezési lapot nem küldte meg az iskolának, azt pár nap múlva összetépfte. Köteles Vince ezt a cseleke­detét megbánta, miután tájé­koztattuk a valós helyzetről. Ezzel egyidejűleg felvettük a kapcsolatot a Janus Pannonius Gimnázium igazgatónőjével, hogy a fiatalember még a folyó tanévben megkezdhesse tanul­mányait a gimnázium levelező tagozatán. A kedvező választ közöltük Köteles Vincével, aki ! ennek alapján ismét jelentke- j zési lapot kért, s beiratkozott , az iskolába. Dr. Szabó Tibor Faludi Ákos Véménd „Rozsda temető?...“ Még 1969 őszén lezárták a Heim Pál utcát, és igen örül­tünk, amikor az ottlévő házat lebontották és az eltakarított romok helyén át lehetett járni a Szabadság útról a Köztársa­ság térre. Akkor szó volt arról, hogy rövidesen leaszfaltozzák és parkoló utca lesz. Sajnos, ez nem vált valóra, mert már las­san három éve, hogy kislányom­mal a Zólyom utcából a Köz­társaság téri óvodába, illetve idén már az ottlévő iskolába járunk nagy kerülővel. Amióta az utat lezárták, rozs­dás csöveket tárolnak a lezárt területen. Szeretnénk, ha nem is az egész út szélességét, de legalább másfél méteres részt nyitnának ki a gyalogosok ré­szére, amely nemcsak a mi utunkat rövidítené meg, hanem sokakét, akik a Köztársaság té­ren dolgoznak. Kiss Aba Rétemé Jreze'ek a kenyér ícrféiieicü“ A Dunántúli Napló szeptember 23-i számebem fenti címmel megjelent cikkben minden jelző és kritika Igaz arról, amit a regmúlt századok ma­gyar kenyerének rossz minőségéről feljegyeztek a krónikások. Vélemé­nyem szerint mégis teljesebb és hi­telesebb lett volna, ha időznek Sza- mota István: Régi utazások című könyvéből is, amelyben Brown Eduard cnnol orvos (1642—1708) uta­zási naplójából idéz fejezeteket Csak néhány sort belőle. „Nincs sehol jobb kenyér Euró­pában, mint ebben az országban. A kenyeret jól maggyúrják és meg- áagcsztják, miáltal könnyen emészt­hetővé, egészségessé és ízletessé lesz. Mindamellett olcsó és két pen­nyért annyit kaptam, mint Angol or­szágban 12-ért. Borral együtt is ki­tűnő, lakomaként ízlett nekem, ha pediq csak vizet ihattam rá, még mindig elég jó étkezés volt.” A fenti idézettel csak arra sze­rettem volna felhívni a szerkesztő­ség figyelmét, hogy állítsanak ilyen példát is o sütődóink, pékjeink elé. Ne csupán a rosszat, amelyre nem­csak annakidején, de manapság is sok példát találhatnánk, — hozzá­téve persze, hogy tisztelet a kivétel­nek, mert a magyar kenyér és a pécsi kenyér ma is kitűnő, ha nem is minden sütödénkben. Ez utóbbiak­nak ne legyen hát „menlevele” egyes elődeik rossz munkája. Egy pécsi fogyasztó a sok közül VONALRA VÁRVA... Az első pillantásra talán pazarlásnak tűnik, hogy négy telefonkészülék között dúskálhat a vállalati titkárnő, de ha jobban megnézzük a képet, az egészen másról árulkodik. Szemmel láthotóan arról, hogy a jobb sorsra érdemes titkárnő valahonnan „felülről" várja a segítséget. — Sajnos így élünk mi igazgató pécsiek ... I í i Építkezés némi mellékízzel Szívesen elnézelődöm váro­sunkban egy-egy épülő új ház mellett, hiszen ahol épül a város, ott fejlődik is, akár az Északi körút építkezéseire, a Szigeti úti lakótelepre vagy a „Szalai utcai ikrek"-re gondo­lunk. A magam részéről még foko­zottabb érdeklődéssel fordulok az öreg belváros felé, hiszen jóleső érzés látni, hogy itt-ott az is fiatalodik, — igaz, hogy nem olyan mértékben, mint kel­lene. Mert előfordul egy-egy emelet ráépítés vagy foghíj­beépítés is a történelmi város­részben, de ezekkel nagyon csinján bánnak, lévén az egész belváros műemléki együttes, és éppen ehhez lenne egy-két szavam. Közelebbről, Pécsnek vásárló főutcájáról van szó, a Kossuth Lajos utcáról. Itt is volt már pél­da foghíjbeépítésre, lebontott házak pótlására, sőt még eme­letráépítésre is. Ilyenféle mun­kálatok folynak jelenleg is az „Éva” eszpresszó melletti üres telken, ahol a korábbi években lebontásra került a „Tacskó- Mackó” büfé épülete és an­nak helyén árubemutató minta­teremnek egyemeletes ház épül modem stílusban. Kell ilyen a belvárosbon is, amelynek csak egy a követelménye, hogy ne zavarja a környező épületek hangulatát. Bizonyos vagyok benne, hogy nem is fogja za­varni, amint erre jó például szolgálnak a budai vórnegyed műemléki házai közé beékelődő modern házak is. Pécsnek nincs a várnegyed mellé épült új Belvárosa, mint mint például Győrnek. Nálunk a belváros egyben óváros is. Ezért nincs is sok, a múlt szá­zad végén, vagy a századunk elején épült magasabb, több- emeletes középülete, mint a többi, nagyobb városunknak. Szerkesztői üzenetek Bakó József, Pécs: 1, Jubileumi jutalom munkaviszonyban eltöltött 25 év után jár. és még abban az évben keli kifizetni. 2. Ha a vállalat csak a következő évben akarja ki­fizetni a jutalmat, akkor a Válla­lati Munkaügyi Döntőbizottsághoz fordglhat. 3. Ha a jubileumi juta- lomrá jogosult dolgozó a jutalom kifizetése előtt meghal, a családja is felveheti. * Gy. Ernő, Pécs: Ho mint nyug­díjas havi 500 forintért dolgozik és minden hónapbon legalább 15 na­pot munkával eltölt, akkor havonta 1—1 nap szabadságra jogosult. * B. G/uláné, Pécs: Ha a társtu­lajdonos nem egyezik bele az in­gatlan eladásába, akkor nem lehet értékesíteni. * M, Andrásáé, Mohács: Mivel ház­tartásbeli lett, így a régi vállalata nem téríthet lakbérhozzá járulást. Szerintem ennek hiányát a bel­városban is lehetne modern, többemeletes épületekkel pótol­ni. Úgy gondolom, hogy o Kos­suth Lajos utcának sem ártana ez a megoldás, hiszen értéke nem csökkenne, csak növeked­ne a magasabb beépítéssel. Az üzletek már eddig is kinőtték a régi kis házakat. Nem volt könnyű i az azok méretéhez alkalmazko­dó, szűkreszabott üzletet kor­szerűsíteni. Megfontolandó le­hetne ez a további, Kossuth La­jos utcai foghíjbeépítéseknél, vagy egyéb okból történő épü­letpótlásoknál (Nagy Flórián utcai sarok, Lakberendezési bolt melletti rész stb.) hiszen ideje lenne, hogy kiemelt sorban lé­vő városunk mindennapi érte­lemben vett főutcája is elveszít­se végre kisvárosias jellegét. Ügy gondolom, hogy ezáltal a műemlékvédelem érdekei még nem szenvednének csorbát. Egy városnak nemcsak múltja van, hanem jövője is, és ez Pécsre is kell, hogy vonatkoz­zék. De akkor miért kivétel ez alól a belváros kellős közepe. Ha pedig modernizálunk, az ne csak szükségmegoldás legyen, hanem’minden tekintetben kor­szerűsítés is. Ez pedig maga­sabb házak építése nélkül alig­ha képzelhető el. Dr. Perjési László Jogi tanácsadó T. L. rokkantsági nyugdíjas et óv tavaszán munkába lépett es megbetegedéséig ténylegesen dol­gozott. Keresete megbetegedéséig 5920 Ft volt. Kezelő orvosa szerint betegsége még hónapokig eltart­hat. Olvasónk kérdezte munkál­tatójától, hogy kap-e táppénzt és meddig. Azt a felvilágosítást kap­ta, hogy nem jár részére. Kérdé­se: Jogosult-e táppénzre beteg­sége idejére, vagy nem? Ha a munkáltató a választ a fenti formában adta meg, akkor tájékoz­tatása helytelen volt. Táppénzre o keresőképtelen beteg dolgozó, betegségének ideje alatti jogosult. Ez a jogosultsága a nyugdí­jas munkaviszonyban álló dolgozónak is megvan. Nyugdíjasok esetében az a prob­léma, hogy milyen összeg erejéig lehet kifizetni a táppénzt a dolgozó­nak, a nyugdíj folyósítása mellett. Köztudott, hogy a nyugdíjasok je­lentős része évi 6000 forint összeg erejéig kereshet a nyugdíj érintette- % nül hagyása — folyósítása — mellett. Abban az esetben, ha o nyugdíjas keresete a 6000 forintot meghaladja, megszűnik a nyugdíj folyósítása, ille­tőleg a jogszabályban előírt korlátozó rendelkezések lépnek életbe. Ez esetben már szóba kerülhet az a kérdés, hogy a nyugdíjas a nyug­díj, vagy a táppénz folyósítását kéri-e. Ha a nyugdíjat kéri, akkor a 6000 forintos keret kimerítése utáni időre nem lehet kifizetni a táppénzt. „Gyermekét nem áll méÉniesi átvenni.“ Leveleink nyomában Nagy Károly 4 gyermekes gépko­csivezetőnk minden iskolaév kezdetén bizottságunkhoz fordul anyagi támo­gatásért. Kérelmét azzal indokolja, hogy az Állami Gyógypedagógiai Intézetben elhelyezett gyermekének ellátása, felruházása meghaladja anyagi erejét. Az intézet ugyanis az alábbi ruházati felszerelést kö­veteli tőle: 4 rend alsóruha, 4 db ing, vagy blúz, 6 db törülköző, 1 fürőoköpeny, 1 pár papucs, 2 pár cipő, 6 pár zokni, 6 db zsebkendő, 1 pár tornacipő, 2 db glott alsó­nadrág, 1 db atlétatrikó, 3 garni­túra melegítő, 1 rend ünneplő ru­ha, 4 db iskolaköpeny, 1 db télika­kát, 1 db sál, 1 pár kesztyű, 1 db sapka, 3 db pizsama vagy hálóing Az intézeti értesítés nyomatékosan felhívja a szülök figyelmét, hogy „— a fentiek bármelyikének hiányá­ban, gyermekét nem áll módunkban átvenni.” Véleményünk szerint az intézetnek differenciáltabban kellene elbírálni a térítésre kötelezett szülők anyaai j helyzetét, hogy a sokgyermekes, kis jövedelmű szülők se kerüljenek hát­rányos helyzetbe. Eperjesi Ferenc SZB titkár Volán 12. sz. Vállalat A„ intézet portáján egy úttö­rő nyakkendős fiúcska toppan elénk — bizonyára „napos” tisztségben —, mert a kellő, de nagyon udvarias érdeklődés után az igazgatói irodáig kísér, [ ahol katonás feszességgel be­jelenti érkezésünket. És lám még „barackot” sem kap érte a fejebúbjára, niert az intézet igazgatója, dr. Fekete Béla j szemmel látható komolysággal I nyugtázza a jelentés makulát- 1 lanságát: — Köszönöm fiam! — De ebben a viszonzásban olyan hangsúly és melegség volt, amely nem csupán az iménti hibátlan jelentésért dukált, ha­nem valami másért is. — Nem tudom, észrevették-e. hogy ez a jelentés több volt az egyszerű mechanikus p:o- dukciónál. Az értelem és érze­lem egyidejű megnyilvánulása volt ez, ami rendkívül lényeges jelenség a gondozottjainknál — magyarázta. - Itt, ahol rend­szerint az érzelem dominál, s nem egyszer az is csak nega­tív jelzésekben, ezért fogadjuk, illetve fogadtam én is érthető örömmel, megelégedéssel a fiú jelentését. Ez már jó eredmény és további biztatás arra, hogy a gyógypedagógusaink jó úton haladnak a neveléssel. A fenti előzmények után nem volt könnyű rátérni jövetelünk tulajdonképpeni céljára, mert legszívesebben e magától kí­nálkozó témánál maradtunk volna. De aztán kiderült, hogy el sem kerülhetnénk, mert a legadminisztratívabb kérdés is összefügg az intézeti élet sajá­tos rendjével. így például csu­pán arra a kérdésünkre, hogy túlzottak-e a levélben felsorolt követelmények, nem magyará­zattal, hanem kézzé! fogható példákkal válaszolt az igaz­gató. — Nézzük meg előbb a gon­dozottak kelengye készletét — javasolta, de amíg erre sor került, addig is volt bőven fel­jegyezni valónk. Mindenekelőtt a rendkívüli tisztaságról, rend­ről, amely a folyosókon, a háló­termekben, a műhelyben, a ta­nulószobákban fogadott ben­nünket. De maradjunk a kelengyék­nél, a ruhásszekrények ahány, annyiféle tartalmánál, látványá­nál. Ha csak annyit említünk, hogy alig-alig láttunk komplett készleteket, önmagában már ez is megcáfolná a levélből idézett követelmények szigorú­ságát. Ugyanis a szekrénykék többségében legfeljebb csak egy fóliásra való fehérneműt, lábbelit, melegítőt, s egyebe két láttunk. Annál hiánytalanabb volt vi­szont az állami gondozottak ru- j határa, ami egy intézeten belül nemcsak szembetűnő, hanem ahogy később kiderült, egyút­tal feszültséget keltő tényezője is az intézetnek.- Ez leginkább a hétvégeken nyilvánul meg, amikor színház- bo, városnézésre, kirándulások­ra kísérjük, vagy engedjük a gyerekeket - mondotta az igazgató. — Sajnos nem vala­mennyit, mert a térítéses gon­dozottak egyharmadát — har­minc, harmincöt fiúról, lány­ról van szó —, a hiányos vagy éppen a kopott, elnyűtt ruhá­zata miatt egyszerűen nem en­gedhetjük ki a többiekkel. Az eredmény? Mint mondot­ta, tévedés azt hinni, hogy az értelmi fogyatékossággal együtt jár a közönyösség is. — Olyan érzelmi reagálás, érzékenység lép a helyébe, amely károsan befolyásolhatja az oly sok fáradsággal beléjük plántált értelem zsenge, de kéz­zelfogható hajtásait. Hót ezért ragaszkodunk, de inkább csak ragaszkodnánk a hozzánk be­kerülő térítéses gondozottak, szerintünk egyáltalán nem maximális felszereltségéhez, út- rabocsátásához. Amint a látottakból is kitűnt, inkább elvárás ez, mint kímé­letlen, bürokratikus követelés, amiről a már említett, csaknem üresen tátongó ruhásszekrény­kék is tanúskodnak. Mi legyen hát a kis jövedel mű szülőkkel, akik minden erő­feszítésük ellenére sem tudnak eleget tenni o követelmények­nek? Volna egy javaslatunk, amely nem jelent ugyan meg­oldást, de sokat enyhíthetne az említett problémákon. Ugyanis láttunk olyan raktá­rot is, amelyben az intézetből már eltávozott állami gondo­zottak hátramaradt, s többnyi­re kifogástalan holmijait őrzik. Tekintélyes készletről van szó, de mivel állami tulajdon, ezért az igazgató szerint „tabu” a neve, vagyis nem szabad hoz­zányúlni. Ez nagyrészt indokolt is, mert az állam „pénztárcá­ja" sem kimeríthetetlen. De egy olyan rendeltetésű intézetben, ahol a főhangsúly a gyógype­dagógián, vagyis a lelki, szelle­mi sérültek gondozásán, neve­lésén van, ott fokozottabb pe­dagógiai problémát okozhat a gondozottak öltözködés, illetve külső megjelenésbeli egyenlő­ségének hiánya, mint más is­kolákban. Különösen, ha mindezt sú­lyosbítja még a már említett „kimenők" kényszer megvonása is, ami újabb törést eredmé nyerhet a gondozottak amúgy is labilis lelkivilágában. Sajnos volt erre példa, nem is egy. Véleményünk szerint elejét 1 vehetnék, ha az illetékes ható- | ságok feloldanák a „tabut”, j amely egyet jelenthetne a I „kényszerfogság" feloldásával is, amely 30—35 vétlen, ártatlan í gyermeket sújt az intézetben. I . Pálinkás György Valószínűnek tartjuk, hogy olvasónk esetében is erről van szó. Tekintettel arra, hogy keresete 5920 Ft. így a nyugdíj beszüntetése nélkül nem Ia­het a táppénzt kifizetni. Ezért mondhatták azt, hogy nem jogosult táppénzre. A helyes felvilágosítás az lett vol­na, hogy táppénzre jogosult, azonban annak kifizetése hatással van a nyug­díj folyósításra, ezért választania kell, hogy melyiket kéri. Olvasónk ROKKANTSÁGI nyugdíjas, így lehetősége van arra, hogy a rok­kantsági nyugdíj részbeni folyósítása mellett megkapja a teljes táppénzt — amire egyébként jogosult. Arra is felhívjuk olvasónk figyelmét, hogy az érvényes rendelkezések sze­rint nyugdíi korlátozás esetén, min­dig a III. csoportos rokkantsági nyug­díjnak a jogszabályban meghatáro­zott hányadát — levélírónk esetében egyharmadát — lehet folyósítani, ar­ra az időre, amikor a keresete-táp- pénze az évi 6000 forintos keretet meghaladja. Munkáltatójától kérje ezért a táp­pénz megállapítását és folyósítását, de egyidejűleg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé is meg kell tenni a bejelentést az előírások szerint ar­ról, hogy a kereset a megadott ke­retet elérte és a szükséges intézke­déseket tegye meg az Igazgatóság a nyugdíj csökkentése ügyében. Több nő olvasónk is felvetett« kérdésként, hogy o gyermekgon­dozási segély tartama a beteg­ségi biztosítás szolgáltatásoknál! számit-e vagy nem? Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy a gyermekgondozási segélyezés tar­tamát —, ha az anya munkaviszony­ban ne.r áll — a táppénzre jogosult­ság időtartamának megállapításához szükséges folyamatos munkaviszony számításánál keresőképtelenségként, az egyes szolgáltatásokhoz szükséges előzetes biztosítási idő számításánál pedig minősített tagságként kell fi­gyelembe venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom