Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-07 / 236. szám
T971. október 7. DUNÁNTŰLI NAPLÓ Baráti beszélgetés a megyei KISZ-bizottságon Befejeződött a TIT-előadói konferencia Kétnapos előadássorozat után o tegnap délelőtti vitával és összefoglalással fejeződött be a TIT művészeti választmányának országos előadói konferenciája. Hat művészeti ágban, jobbára a legújabb művészetkutatások, elméleti eredményeit vázoló előadások hangzottak el. Az előadók az egyes szakágak országosan ismert szakemberei, tudományos kutatói voltak. Han- kiss Elemér a líra és epika; dr. Székely György a színház - dráma; Szerdahelyi István a realizmus; Földes Imre a zene, Mezei Offó a képzőművészet témakörében; Pogány Frigyes Építészet — környezet-esztétika címmel tartott előadást. Mint a vitából kiderült: nem azonos sikerrel, illetve eredménnyel. Az előadók egy része sokat nyújtott, más részük megmaradt a tudományos elméletek, irányzatok ismertetésénél, holott a jelenlevők elsősorban ismeretterjesztési módszerekről szerettek volna hallani. Olyasmiről, amivel jobban, hatékonyabban lehet közelíteni az embereket a művészethez. Vitányi Iván esztéta, művészetszociológus összefoglalásában hangsúlyozta: szélesítenünk kell a tudományos eszközöket az ismeretterjesztésben, felhasználva a kutatások legújabb eredményeit. Erre lesz kísérlet az ’az enciklopédikus könyvsorozat is, amely a Köz- gazdasági és Jogi Kiadó gondozásában jelenik majd meg, a magasabb igényű ismeretterjesztés céljával. Ennek egyik részét alkotják mojd a mostani előadói konferencia elhangzott referátumai. Mint megállapította: szükség volna az ismeret- terjesztés módszertani irodalmára. Előadás kultúránk eléggé elmaradott, kevés a szemléltetés, mint ezt a konferencia több előadása is „szemléltette”. A következő hasonló találkozókon felhasználják az itt szerzett tapasztalatokat. Film—tv—nézőtanácskozás Három napja folyik Pécsett az Ddülő Szállóban a szocialista országok filmművészeinek, esztétáinak, filmszociológusainak szimpozionja. Az előadások sorát ma városnézés és kirándulás szakítja meg: a szovjet, csehszlovák, lengyel, német és bolgár vendégek Pécs nevezetességeivel, a Zsolnay múzeummal, a Kisplasztikái Biennáléval és filmszínházakkal ismerkednek meg. A Kórház téri dzsámiban a Janus Pannonius Gimnázium kórusa ad hangversenyt tiszteletükre. Délután Harkányba és Siklósra kirándulnak, s várláto- gotáson vesznek részt. iz ilfúsÉg érdekvédelme a keMÜv szerziiésaliiei Mielőtt megkezdődött a vállalati kollektív szerződések megalkotása, a KISZ Baranya megyei Bizottsága az üzemi KISZ- titkárokat februárban tanácskozásra hívta össze, melyen felhívták a figyelmet a kollektív szerződések előkészítésében és elkészítésében való részvételre, a fiatalok és a KISZ érdekeinek segítésére. Hogyan sikerült a fiatalokat aktivizálni? Igényelték-e a fiatalok véleményét? Ezek a vélemények bekerültek-e a kollektív szerződésekbe? Milyen konkrét pontok védik a fiatalok érdekeit? Ezekre és hasonló kérdésekre keresték a választ azoß a baráti beszélgetésen, melyet tegnap tartottak a megyei KISZ Bizottságon üzemi KISZ-titkárok és SZB-titkárok részvételével. Nagy Sándor, a KISZ Baranya megyei Bizottságának munkatársa köszöntötte a résztvevőket és vezette a vitát. A Bo- lyi Állami Gazdaságban például a fiatalokat és a KlSZ-titká- rokat bevették az előkészítő bizottságba. így a fiatalok véleménye, javaslatai alapján - többek között — olyan pontok is szerepelnek a kollektív szerződésben, mint a kezdő szakmunkások órabérének szabályozása, az állattenyésztési szakmunkások ösztöndíj-juttatása, a magasabb KlSZ-kitüntetések- kel járó jutalomszabadság és jutalompénz biztosítása, rendszeres étkezési hozzájárulás. A KISZ termelést segítő tevékenységére, a különböző munkaversenyekre 40 ezer forint jutalmat irányoztak elő. A gazdaságban azoknak, akik a lakásépítési kölcsönt kaptak, egynegyede fiatal. Ezek az eredmények annak köszönhetők, hogy a fiatalok gondosan felkészültek a szerződés előkészítésére, okos javaslataik így bekerültek a szerződésbe. A Szigetvári Konzervgyárban már korántsem ment ilyen gördülékenyen. Bár a fiatalok itt is külön bizottságot alakítottak, meg is tették javaslataikat, azonban ezek nagy része nem került be a kollektív szerződésbe. Kevés a gyárban a jóléti alap, magyarán a nagyszabású - évi 25 millió forintos — rekonstrukció miatt, melyet saját erőből kell „kigazdálkodniuk”, kevés a pénz a javaslatok megvalósítására. A mohácsi Selyemgyárban a KISZ javaslataként szerepel a kollektív szerződésben a KISZ lakásépítési hozzájárulás, a munkaközbeni szünetek bevezetése, a fiatalkorúak éjszakai műszaktól való mentesítése, a KISZ-jutalmak anyagi-erkölcsi elismerése. A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalatnál a fiatalok javaslata alapján csökkentették a munkaruha kihordási idejét és bevezették a 3 éves munkaviszony és 3 éves szakszervezeti tagság után járó lakásépítési hozzájárulást. Javasolták, hogy a kiváló KISZ-munkát kégző fiatalokat a gazdasági vezetőség is ismerje el, vegyék be ezt is pontként a szerződésbe. Erre azonban nem került sor. A Mohácsi Farostlemezgyárban a fiatalok előkészítő munkájának eredményeként bekerült a kollektív szerződésbe az ipari tanulók órabérének emelése, a KISZ javaslatára történő lakáselosztás. A kerekasztal beszélgetés tapasztalataként megállapították, annak ellenére, hogy az ifjúság érdekeinek védelme nem mindig szerepel a szerződésekben, nagyon előtérbe került a követelés, kevésbé a kötelesség. Pedig azok az összegek, amelyeket a kollektív szerződés alapján az ifjúságnak kell adni, csak a termelésből származó pénzek lehetnek, ezeket meg kell termelni. Ha megtermelik, akkor viszont mindenképp fór. A műemléki albizottság ülése Népművészeti értékek a maiterosládában Súlyos kárt szenvedtek a nemeskei templom festett fatáblái Jön a hicUg? Az időjárás változásaira érzékenyen reagál a madárvilág. — A hideg légtömegek hatására Európa északi tájairól máris gyorsított ütemben költöznek a különböző, érdekes elnevezésű récefélék. A rigóhangú fütyülő- réccknek, a lapá'xsőrű kanalas- récéknek, valamint nyílfarkú rokonaiknak mintegy 6000-es serege vendégeskedett szerdán a Fehér-tói rezervátumban. A vadludak első nagyobb csapatai egy hetes késéssel érkeztek, bizonyára azért, mert a szeptember végi nyárias idő még nem sürgette őket. Számuk évről évre fogy, éppen ezért első ízben most ősszel az Országos Természetvédelmi Hivatal a Fehér-tói rezervátum területére már nem is adott vadlibára és kacsára vadászati engedélyt. Ma megkezdődnek a KPVDSZ kulturális napok A Kereskedelmi-, Pénzügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete már tizenegy év óta minden esztendőben megrendezi a kulturális napokat. Az őszi rendezvénysorozatok fő célja, hogy felkeltsék az érdeklődést a kultúra, a művészet, a művelődés és a sport különböző területei iránt és segítsen megtalálni a szakszervezeti mozgalomban dolgozók számára a legvonzóbb művelődési formákat. A KPVDSZ Baranya megyei Bizottsága igen gazdag műsornaptárt készített a sorrendben XI. kulturális napokra. A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitója október 7-én délután három órakor az Olimpia vendéglátókombinát bárjában lesz. A program szerint október végéig számos műsoros , est, szavalóverseny, fotókiállítás, író— olvasó találkozó, könyvkiállítás és vásár, hobbykiá'llítás, diavetítés, szellemi vetélkedő lesz. A napok keretében minden Baranyában működő kereskedelmi, vendéglátó és pénzügyi vállalatnál, cégnél ünnepélyesen nyitják meg az 1971—72-es politikai oktatási évadot. Október végéig számos szocialista brigád tart megbeszélést, s újabb szocialista címért küzdő brigádok is alakulnak. A kulturális napok utolsó rendezvénye október 29-én, a KPVDSZ Petőfi Sándor Művelődési Házban lesz, amikor Hunyadi József íróval találkozhatnak olvasói. A sportprogram ugyancsak bőséges. Megrendezik a KPVDSZ- hez tartozó vállalatok kispályás labdarúgó-bajnokságát. Asztaliteniszverseny, házi sakkbajnokság, kézilabdaverseny lesz a vállalatoknál. Ho’napi premier Montmartre-i ibolya Újabb Kálmán-operett, újabb sikerdarab. A Pécsi Nemzeti Színház most a Montmartrei ibolyát mutatja be, azt a darabot, amely évtizedekkel ezelőtt még bukás előtt álló színházakat is képes volt fellendíteni. Most Innocent Vincze Ernő alkalmazta kamaraszínpadra, s így a nagyszínház villamos berendezésének átszerelése közben is bemutathatják ezt az operettet. Fényes Márta rendezte, akiről azt írtuk, amikor a színház új tagjainak névsorát közöltük, hogy az ország egyik legjobb könnyűzenei rendezője. Ezért most őt szólaltatjuk meg, a premier előtt: Megnyitották a forróvízcsapokat! Tíz fok közelébe került a hőmérő higanyszála — kihűltek a lakások. Tegnap délelőtt a Hő- szolgáltató Vállalat szerelői hő- központonként — iépcsőházan- ként — megkezdték a forróvízreteszek kinyitását, bekapcsolták a villanymotorokat. Estére már valószínű, hogy minden lakásban kellemes melegben készülődhettek a lefekvéshez. Délelőtt Révész Jánossal, a fűtésszerelők csoportvezetőjével néztünk körül Újmecsekalján. Van gond bőven. Első állomásként a toronyház hőközpontját látogattuk meg. — Több napja itt ülök — fogad bennünket Predács Ferenc, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kőművese. — Hiába, nem jön ki egyetlen művezető sem, hogy megmondja: milyen magasra kell polcolni ezeket a motorckat. Itt, ebben a hipermodern toronyházban ugyanis zajcsillapi- tó nélkül szerelték be a villany- motorokat. A motorok feladata Megérkezett a meleg lenne, hogy felpumpálják a forróvizet a legfelső emeletig. E helyett akkora zajt csapnak, hogy még a 12. szinten sem tudtak a próbaüzemnél aludni miatta. Szerencsére a földszintet külön hőközpont látja el meleggel. Úgyhogy, elméletileg ők nem fázhatnának. Csakhogy a légtelenítőket nem szerelték fel a fűtőtestekre. Az emeletiek sorsát kénytelenek így osztani. A Pollack Mihály 13-ban — a tizenhárom a szerencse száma — nézünk be találomra. A villanymotor nem indul — a fáziskiesés a meleget késlelteti. Talán délutánra helyrehozzák. A Magyar Lajos és az Ajtósi-Dü- rer utcában még több helyen nincs bekötve a szivattyú, amely a vizet cirkuláltatja. így van ez már tavaly óta, pedig naponta szólnak az építőknek. A tízemeletesek örök problémája marad az emeleti hőguta és a földszinti frigider-szint. A fűtési rendszer egycsöves, s míg a felső emeleteken 30 fok van, addig a lentiek örülhetnek a 20- nak is. — Minket szidnak állandóan — panaszkodik kalauzom — mindenben a hőszolgáltatót okolják. Pedig, ha tudnák, hogy hányszor szólunk az építőknek. Azt persze nem lehet elérni, hogy minden lakásban egyforma legyen a klíma. — Az áramszünet hideget csinál? — Néhány épületben a lépcsőházi fázisra vannak a motorok bekötve. Ezért, ha nincs villany, megáll a cirkulálás. A fűtőtestek kihűlnek . . . A legnagyobb uránvárosi hőközpont az Acsádi utca, 2, 6 és 1Ö-es számú tízemeleteseket fűti. Meinik József szerelő 11 órakor mái a végső hőt kapcsolta e radiátorokra. — Otthon szénnel tüzel? — Szerencsére nem. A Szántó Kovács János utca 6-ban lakom. Távfűtéses. Nem panasz- kodhatom. A Hőszolgáltató Vállalatnál éppen három napon át mértek 12 Celsius fokot, s emiatt, a rendelet értelmében meg kell indítani a melegszolgáltatást. 1962 óta, egyre több lakás kap központi meleget. Idén télre 9051 lakás gazdája lett a vállalat Pécsett és Komlón. Pécsett 6701 távfűtéses és 1056 tömb- kazán-fűtéses lakás van. Kilencezer lakás, óvodák, iskolák, intézmények — megszámlálhatatlan igény. A csúcsfogyasztás januárra várható. Het- venmillió kilókalória hőt fogyasztunk egy ilyen dermesztő napon egy óra alatt. Lehet számolni: 1 tonna gőz hőértéke „csak” 720 ezer kilókalória . .. Kozma Ferent, — A Montmartrei ibolya rendezése számomra, azért különösen érdekes és izgalmas, mert először dolgozom a pécsi együttessel. Ez az első találkozás nagyon kellemes együttműködést jelentett. A darab minden egyes résztvevője a legnagyobb szeretettel, tehetséggel, odafigyeléssel végezte munkáját, s ennek remélhetőleg meg is 'esz az eredménye. Ezen az ismerkedésen túlmenően annyit szeretnék elmondani, hogy az operett rendezését mindig halálosan komolyan veszem. Ez nem azt jelenti, hogy a darabban másodlagosnak tekintem g humort, hanem — miután ennek a műfajnak van a legnagyobb közönségbázisa — különösen fokozott figyelemmel kell ízlésbeliig úgy mégjelentetni ezt q nagyon nehéz könnyű műfajt, hogy a szórakoztatáson kívül azért legalább valamilyen esztétikai élményt jelentsen. Mindig figyelek arra, hogy oz operett adta lehetőségeken belül is emberi sorsokat ábrázoljunk. — Fontosnak tartom továbbá az operett zenei igényességét. Nem tudok beletörődni azoknak az irányzatoknak az érvényesülésébe, amelyeket az országban itt-ott láthatunk, hogy ezt a zenét, valahogy „elköny- nyítve”, nem elég pontosan, összecsapva állítjuk színpadra. Hiszen az operettnek elsősorban a zene adja a máig tartó életlehetőségét. Kálmán Imre ebben az operettjében különösen igényes, kedves, finom eléggé nehéz muzsikát írt. — örömmel láttam azt, hogy min- j den egyes munkatársam megértette ezt a törekvésemet és még a szokottnál is nagyobb felkészüléssel látótt munkához. F. D. megóvásáról tanácskoztak. Szigetvári János szakmérnök a probléma lényegét érintő előadásban vázolta ezt a helyzetet. Népi műemlékeink a . népi életformát szolgáló, helyben hozzáférhető anyagokból, közösségi munkával készített épületek. Ma ez, mint alkotó tevékenység már nem létezik. A fejlődés természetéből következően a régi pedig megszűnik vagy átformálódik. A baj ott van, hogy a népi építészet jellegzetes emlékei, mint kulturális örökségünk fontos részei, lassan — nincsenek ... A formálódó új falukép mindenütt a városias jegyeket másolja, utá- .nozza, ritka kivétellel. S 10—15 éve lefotózott népi műemlékházak tucatjai ma már a valóságban nem léteznek. Van viszont néhány község, ahol megmaradt egy-egy fontos, a helyre, a vidékre jellemző épület. Ezeknek a megóvása és ha lehetséges, eredeti környezetében való megőrzésük a műemlékvédelem eoyik legfontosabb feladata. Felkutatásuk megtörtént, a továbbiakban a tennivalókat kell számba venni. Egyfelől a kijelölt népi műemlékek megvásárlásában, megóvásában, másfelől a jámbor, de rossz, káros törekvések (pl. változtatás az eredeti jellegen) visszafogásában. Az elhangzott javaslatok alapján az albizottság megállapodott a legfontosabb feladatokban. Mindenekelőtt fényképes kataszteri felméréssel egységesen dokumentálni kellene népi műemlékértékeinket. Vidéki szakemberek bevonásával bővítik a figyelő, illetve bejelentő hálózatot, A jelenlegi leggyorsabb beavatkozást igénylő, magántulajdonban levő kilenc épület megóvásához pedig az albizottságnak megfelelő anyagiakkal rendelkező állami mecénást kell keresnie. A Műemléki Albizottság foglalkozott a nemeskei református templomban történt súlyos műemlék-pusztulással. Az 1792-ben épült nemeskel református templom tatarozására a közelmúltban került sor és műemlékről lévén szó, az Országos Műemléki Felügyelőség pontosan előírta az építkezés során követendő szabályokat, előírásokat. Ezeket azonban sem a tatarozásra megbízást adó szerv, sem a munkát végző vállalkozó nem tartotta be. Az építkezés során a kórust tartó tölgyfagerendát szétfűrészelték és feldolgozták épületfának. A kórus mellvédjét díszítő színes fatáblákból zsaludeszkákat készítettek a betonozáshoz, egyes darabjait elfűrészelték és malterosládához használták fel. Az építkezés ideje alatt rendkívül mostoha körülmények között tárolták a kórus feljáratát, a szószéket és a padokat díszítő színes fatáblákat, s azok megrongálódtak. Mire múzeum tudomására jutott az eset, az 1850-ben készült nép- művészeti alkotás egy része jóvátehetetlen károkat szenvedett, más része pedig csak nagy költséggel lertne helyreállítható. A pusztulásnak leginkább kitett fatáblákat — köztük a szétfűrészelt, malteros és meszes festett deszkákat — beszállították a pécsi múzeumba. A szakértői becslés szerint legalább Százötvenezer forintba kerül o színes fatáblák restaurálása. SZABAD nyomdai kapacitás reklám' *s irodai nyomtatványok, borítékok stb.f alufóliáé címkék, műanyag mappák, különleges kivitelben — csak vállalatunknál kapható GRABONA (díszbőr utánzatú anyagból) TERMELŐI ÁRON. Uj címünk; MEZÖPROP, Pécsi Irodája, Zrínyi u, 10. szám. Telefon? 35*17= Jövőre 100 éves a hazai műemlékvédelem. Ebből az alkalomból az IKONOSZ (Európai Országok Műemlékvédelmi Kongresszusa) Magyarországon tartja ülését. Ezen foglalkoznak a magyar műemlékvédelem törekvéseivel is. Különös tekintettel népi műemlékeink védelmére, megóvására, ami jelenleg az egész magyar műemlékügy legsúlyosabb problémája, középponti kérdése. Erről szólt bevezetőjében Baranya múzeumi és műemléki albizottságának tegnapi ülésén dr. Görcs László, az albizottság elnöke, Baranya megye népi műemlékeinek helyzetéről és