Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

DUNANTQLI NAPLÓ 1971. október 6. BÉLYEQ AUTÓ-MOTOR Tél élői fi fanácsok auf ósoknak Űrhajósok emlékére A Magyar Posta 4-en, hétfőn bocsátotta forgalomba a Szojuz—11 és Szaljut űrhajó hősi halált halt három szovjet űr­pilótája emlékét megöiökííő 10 Ft névértékű légiposta-blokkját. Kékesi László grafikusművész terve alapján. A blokkon V. Volkov, G. Dobrovolszkij és V. Pacajev arcképe látható barna színben, kék háttérrel, ahol a világűrben száguldó járművük, a Szojuz—11 és a Szaljut látható. A felső résien a szörnyű tragédia időpontja, 1971. június 30. olvasható, amikor a küldetésüket legpontosabban teljesítő, minden tudományos fel­adatot elvégző űrhajósok Földet érve életüket vesztették. A bélyeg­blokk ezüst színű keretében az alsó fehér szegélyű fekete szalag- részen „PRO GENERE HUMANO, PROGRESSIONE ET SCIENTIA" (Az emberiségért, a haladásért és a tudományért) szövegrész olvasható. „Mivel ősztől tavaszig korán esteledik, hosszabb ideig hasz­náljuk a világítást, mint más évszakokban. A megnövekedett ..11 áramfogyasztás és a gyakori hidegindítás miatt az akkumu­látornak, a dinamónak és a fe­szültségszabályzónak kifogás­talannak kell lennie. Ilyenkor sűrűbben használjuk a köd­lámpát is, melyet a többi lám­pával együtt nem árt ismétel­ten beállítani. „Télire" kell ál­lítani a feszültségszabályzót. Is, hogy több ampert adjon le az akku, ezt a műveletet azonban bízzuk szakemberre, mert mű­szer és próbapad nélkül nem lehet tökéletesen beállítani. Aki télen egyáltolán nem hasz­nálja a kocsit, szerelje ki az akkut, töltse fel a nívóig desz­tillált vízzel és lehetőleg állan­dó, nulla fok feletti hőmérsék­letű helyiségben tárolja. Ha­vonként egyszer hálózatról tölt­sünk utána. Egyébként, ha jó az akku, jók az áramtermelő berendezések, felesleges töltö­getni, a hosszabb élettartam érdekében azonban másfél-két- havonként nem árt akkutöltővel is feltölteni. Aki télen „csillag­garázsban” tartja a kocsit, be­burkolhatja az akkut ronggyal, hogy óvja a hidegtől, a garázs­ban tartott kocsiknál azonban felesleges ezt tenni. Még a tél előtt ellenőrizzük az ékszíjakat, mert nincs kelle­metlenebb, mint esőben, hó­ban, fagyban az országúton ékszíjat cserélni. A síkos, csú­szós utakon különösen fontosak a jó gumik. Ha valaki, ebben a gumiszegény világban, csak két jó gumira tud szert tenni, azokat feltétlenül előre rakja, akár mellső-, akár hátsókerék- meghajtású a kocsi. A téli min­tázatú gumit — ha abból csak kettő van — a meghajtott ke­rékre kell szerelni, hogy köny- nyen ki tudjunk jönni a hóból. Hóláncot csak ott használjunk, ahol legalább 15-20 centi vastag járatlan, puha hó fedi az utat. Ha kemény, vagy je­ges a talaj, azonnal szereljük le a hóláncot, mert ilyen úton nagyon hamar tönkreteszi a gumikat. Ha ónos eső esik, s ráfagy az útra, egy-két tized atmoszférával csökkentsük a gumik nyomósát, így nagyobb lesz a tapadási felület, bizton­ságosabban fékezhető és kor­mányozható a koc;i. A léghűtéses kocsiknál nincs gond a hűtővízre, a vízhűtése­seknél azonban nagyon kell vigyázni, mert a hűtőszétfagyás, vagy blokkrepedés nem olcsó mulatság. Legcélszerűbb fagy­álló folyadékot tölteni a hűtő­be. Kapható bármelyik benzin­kútnál, AUTÓKER-ben, háztar­tási boltban. A keverési arányt azonban szigorúan be kell tar­MILYEN ÚJDONSÁGOK VÁRHATÓK? Az év utolsó negyedében há­rom különleges kiadással lepi meg a gyűjtőket a Magyar Pos­ta. Elsőnek a Budapesti Egye­temi Botanikus Kert 200 éves fennállását köszönti egy 8 v-i- rágbélyegből álló 14 forint név­értékű sorozattal. Érdekessége, hogy Cziglényi Ádám tervező- művész fekvő négyszög alakban mutatja be az egyes virágfajo­kat. Novemberben a 600 éves Képes Krónika legszebb illuszt­rációi kerülnek bélyegre. A 10 forint névértékű blokk és hét címletből álló, 15 forint névér­tékű sor a X—XIV. századi ma­gyar történelem- néhány döntő pillanatát örökíti meg az egy­korú művészek képei alapján. Decemberben a Sapporo vá­rosban megrendezésre kerülő téli olimpia alkalmából újszerű megoldású sorozat és blokk lát napvilágot. Közben még né­hány emiékbélyegre is számít­hatunk, amelyek az időszerű eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolódnak, így többek kö­zött a faji megkülönböztetés elleni harc éve alkalmából meg­jelenő 1 forint névértékű bé­lyegre. EGÉSZSÉGÜGYI TÉMÁJÚ BÉLY EGK!ÁLLÍTÁS A Pécsi Orvostudományi Egye­tem Bélyeggyűjtő Köre fennál­lásának 10 éves jubileumára a MABÉOSZ Dél-dunántúli Terü­leti Bizottságával és az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Megyei és Egyetemi Bizottságával közösen a Pécsi Orvostudományi Egyetem Klub­jában az egyetemi napok alkal­mából 1971. október 15—16-án rendezi a kiállítást. Értesüléseink szerint a kiállí­tás anyagában a gyógyítás és egészségügy története, orvos­portrék, egészségügyi konferen­2 darab keveset használt HO—4/A—IV. típusú búvár­szivattyú eladó Gépüzem, Szobadszentkirály. ciá’k, kongresszusok, betegsé­gek elleni küzdelem (rák, ma­lária, himlő, lepra stb.) egész­ségügyi intézmények (kórházak, üdülők), balesetvédelem, Egész­ségügyi Világszervezet működé­se, új székháza, r20 éves jubi­leuma stb. Éhség elleni küzde­lem, gyógyszerészet, gyógynö­vények, Vöröskereszt (története, működése stb.) témájú gyűjte­mények szerepelnek. A kiállítás időtartama alatt alkalmi postahivatal működését is tervezik. vegyes bérmentesítés A magyar bélyeg centenáriu­ma alkalmából a Posta-vezér­igazgatóság lehetővé tette, hogy a forint-fillér pénznem be­vezetése, vagyis 1946. augusztus 1. óta kibocsátott minden bé­lyegünk felhasználható bér- mentesítésre. Bár a forint beve­zetése óta megjelent bélyegeink kereskedelmi értéke jóval ma­gasabb névértékűknél, bizonyá­ra sok gyűjtő élni fog a lehető­séggel, hogy érdekes és válto­zatos vegyes bérmentesítésű bo­rítékokra tegyen szert. Például az olimpiákról mindig megem­lékezett a posta. Ha ezek közül ragasztja majd a gyűjtő pl. a jövő évi olimpiára megjelenő bélyegek mellé valamelyiket, ér­dekes „tematikus” bélyegössze­állítást kaphat B ór tart még a napsütéses, . viszonylag meleg idő, de \ októbert írunk már, s rövidesen > megérkezik a ködös, esős no- ) vember, majd a hé és a jég, ( hogy keservessé tegyen minden ? egyes kilométert autónak, vezető* ( n«!< egyaránt. A gondos autós ^ sciját és mások biztonsága, va- ) larr.int kocsija — és pénztárcája \ — megóvása érdekében lelkiis­meretesen felkészül az őszre és a télre. Melyek a speciális, ősz­szel és télen jelentkező műszaki problémák, hogyan tehetjük biz­tonságossá és főként üzem­biztossá a téli autózást? A taná­csokat Aradi Tibor’ól, a Magyar Autóklub pécsi műnzoki állomá­sának vezetőjétől kértük: tani. Azoknak, akik nyáron sem engedték le a tavalyi fagyállót az Autóklub november 1-től hű­tőfolyadék mérést végez; bírja-e még ezt a telet is a hűtővíz. Érdemes megnézni a hűtőtaka­rók és a hűtőzsaluk állapotát is. Ha télen ritkábban használ­juk a kocsit és csak tiszta vizet töltünk a hűtőbe, nulla fok kö­rüli és alatti hőmérsékletnél mindig engedjük le esténként a vizet, ügyeljünk arra, hogy az összes csapot megnyissuk, hogy a blokkból is kifolyjon a víz. Ha kifolyt a víz, mindjárt csavarjuk vissza a csapokat, különben befagynak, s másnap kínlódhatunk. Az ablakmosó készülékbe sem árt fagyállót, vagy Tükör ablaktisztítót tölteni, mert az is könnyen szétfagy. A hidegben megdermed az olaj, nehezebben forognak o fogaskerekek a váltóban és a differenciálműben, s a motor is nehezen indítható. Ezért leg­célszerűbb a többfokozatú, úgy­nevezett multiqrade olajokat használni. Ezeket nem kell cse­rélni, télen, nyáron egyaránt használhatók. Ha ritkán járunk télen a kocsival, nem szükséges „télire” cserélni az olajat, ilyen­kor azonban indítás után min­dig haladjunk 5—600 métert lassan, első sebességben, hogy „megtörjön” az olaj. A motornak talán a legtöbbet a hidegindítás árt. A porlasztó­kon kétféle hidegindító beren­dezés találhotó: reteszes és csappantyús. A reteszesnél in­dításkor tilos rálépni a gázpe­dálra, a csappantyúsnál viszont rá kell lépni. Az automata szi- vatónál — ilyen van például az újabb Volkswagenekben - szin­tén tilos rálépni. Reteszes hi­degindítóval szerelték fel pél­dául a Trabantot, csappantyús- sal a Wartburgot, a Moszkvi­csot, a Zastavát, a Polski Fia tot. A Trabanttal egyébként nagy hidegben mindig behúzott szivatóval álljunk le, akkor másnap könnyen indul. Ha a motor üresben egyenletesen, tehát nem „sántán" jár, akkor meleg, akkor indulhatunk. Ha nagyon sürgős, álló helyzetben való melegítés nélkül is elin­dulhatunk, de amíg fel nem melegszik a motor, lassan, ket­tes sebességben haladjunk. A sózott, lucskos, vizes utak különösen az alvázat teszik hamar tönkre, ezént nagyon fontos az alváz védelme. A megtisztított alvázra Ferrofág, vagy CR 25 rozsdaátalakítót kenjünk ecsettel, így eltűnnek a rozsdafoltok. Ezután a szer­vizben Lobokon, vagy Fideka alvázvédő bevonattal befújat- juk. A Catepox alvázvédőt há­zilag is felhordhatjuk ecsettel, azonban gyorsan dolgozzunk vele, mert könnyen keményedé. A karosszériát lakkbalzsammal, pasztával kenjük be, a krómo­zott részeket krómpasztáva! megtisztítjuk, majd színtelen lakkal befújjuk, melyet szóró­dobozos csomagolásban árusí­tanak a benzinkutaknál. Még sok apró fogás, hasznos tudnivaló teheti könnyebbé a téli autózást. Végezetül ezek­ből néhányat. A Trabantnál többször ellenőrizni kell a tél folyamán a vízzsákot, mert ha az befagy, nem kap benzint a motor. Nézzük meg már most az ablaktörlőlapátot is, mert igen sűrűn lesz rá szükség. Mí­nusz 3-4 fokos hidegben köny- nyen ráfagy a köd kívül a szél­védőre, ezért kenjük be az üve­get jégmentesítő folyadékkal. A hátsó ablakot kenjük be be lül páramentesítő folyadékkal. Zárt ajtók mellett a garázsban ne melegítsük? a motort, mert a kipufogó gáz halálos méreg. Ha éjszakára megállunk — a garázsban főként - ne húzzuk be a kéziféket, mert a napköz­ben megolvadt hóié ráfagy a fékdobokra és reggel meg sem mozdul a kocsi. Télen egy fok­kal alacsonyabb hőértékű, vagy több hőértékű gyertyát használ­junk. Síkos úton motorfékkel fékezzünk, az hat a legbizto­sabban egyszerre a négy ke­rékre, így nem csúszik meg olyan könnyen a kocsi. Ha még­is megfarol, mindig arra teker- jük a kormányt, amerre a ko­csi „viszi a hátulját”. így ellen­kormányozzuk a csúszást. Csi­náljuk meg időben a rossz fű­tést, mert azonkívül, hogy kel­lemetlen hideg autóban utaz­ni, a belülről befagyott abla­kon körömmel lyukat kapar- gatni, hogy menetközben kilás­sunk, nem valami vidám dolog. Bár kissé korainak tűnik még a télről beszélni, mégis érde­mes, mert kinek a pénzét, kinek az idejét kell beosztani, hogy zökkenőmentesen „átállhasson” a téli autózásra. A bosszanko- dást, s főként a baleseteket csak úgy kerülhetjük el, ha idő ben, gondosan felkészülünk.” Panics György HORQÁSZAT 4 „nem riadó" horgászok Az amur és busa révén ho­nossá váltak a Pécsi-tóban, a többi halfajtótól eltérően erő­sen „riadó” halak. Sajnos ugyanúgy, de ellenkező előjel­lel, a Pécsi-tó révén váltak ná­lunk közismertté a „nem riadó” horgászok is. Ezeket a horgá­szokat nem lehet sem szóval, sem írással, de még az eseten­ként meghozott — és az okulás céljából a nagy nyilvánosság elé is tárt-fegyelmi ítéletekkel sem elriasztani attól, hogy a maguk befizetett 240 forintjáért ne azt tegyék, a „sporthorgá­szat” örve alatt, „ami nekik tetszik”. És nem elég, hogy szinte napról napra tudatosan törvényellenes a horgászati te­vékenységük, nagyhangú, sőt fenyegető magatartásukkal megfélemlíteni igyekeznek azo­kat a becsületes’ horgászokat, akik szabálysértő viselkedései­ket szóvá merik tenni —, szinte állandó jelleggel követik el a horgászközösség közvagyona el­leni merényleteiket. Jellemző esetként lehet el­könyvelni azt az esetet, amikor a szeptemberi jó „kapások" idején az egyik ilyen fajta hor­gász o megengedett 3 db mé­retes ponty helyett 5 darabot tett a haltartójába. A „nem ria­dó” horgászok közül kerülnek ki azok is, akik a tilalom elle­nére sorozatosan megpróbálkoz­nak az éjszakai horgászattal, vagy nem tartják be a napkel- tétől-napnyugtáig tartó horgá­szati időt, mert hol jóval előbb kezdik meg horgászatukat, vagy jóval később sem fejezik be a halőr felszólítása nélkül. Sorolhatnánk még példákat a szabálysértések mikéntjeiről. Elég sűrűn jelentik is a halőrök az előforduló eseteket. Az egyesületi fegyelmi bizottságok azonban igen lassan dolgoznak és a vezetőségek is késlekedve küldik el az IB-nak a lefolyta­tott eljárások jegyzőkönyvéit, s így lassan, késlekedve kerülhet­nek rovatunk utján a nyilvános­ság elé a szabálysértők név­sorai. Az eddigi tapasztalatok alapján a szabálysértőkkel kap­csolatos mottó nem lehet más; gyorsított és szigorú eljárást a horgászat megcsúfolói ellen. HÍREK Érdekes megfigyelésben volt részük azoknak a horgászoknak, akik szeptember 20-án kinn vol­tak a Pécsi-tónál. Ekkor zaj­lott le a szárnyashangyák raj­zása a tó tükörsima vízfelülete felett. A nászrepülésüket elvég­zett hangyák milliárdos szám­ban hullottak a tó vizére s az addig sírna víztükör ettől kezdve a mohón táplálkozó halak tö­megétől vált fodrossá. A má­jusban lezajlott bundáslégy raj­záskor és a közelmúltban lezaj­lott szárnyashangya rajzás al­kalmával vízbe hullott rovar­hullákon meghízhattak volna o tó 1967-ben, a hirtelen lecsapo- lás következtében elszökött gar­dáink. Most ismét szó van arról, hogy az Intéző Bizottság, a sió­foki halászok fogási eredmé­nyeitől függően, ismét beszerez és kihelyez a tóba egy szállít­mányra való gardát. * Szép zsákmánnyal térhettek haza a Majláth-pusztai tóról azok a horgászok, akik nem sajnálva a fáradtságot, felke­resték ,ezt a szép horgászvizet és „tórpézésre" szánták el magukat. A Pécsi-tóban megjelentek a horgokon a 2 éves, méreten aluli süllők. Figyelmeztetjük a horgászokat, hogy az Országos Horgászrendtől eltérően ezeket a halakat itt vissza kell juttat­ni a vízbe, s ezért a horogtól való megszabadításukat a leg­nagyobb gonddal kell végrehaj­tani. * Az Intéző Bizottságnak szán­dékában van, hogy október vé­gén a bikali halgazdaságból, a kihelyezési kötelezettségén felüli mennyiségben vásárol és helyez ki amurt, busát és pon­tyot az Orfűi és Pécsi-tóba. * Salgótarjánban hallottuk, hogy a város közelében lévő duzzasztott horgőszvizen, mely az egyik vállalat horgászainak a vize, az ottani horgászok „irigyek” az idegenből odake­rülő és ott halat fogó horgász­ra. Egy ilyen horgász mesélte el, hogy amikor halat fogott, a közelében horgászó helybeliek közül öten szaladtak hozzá a collstokkal, hogy segítsenek megállapítani a hal „méretét”. Az illető horgász a későbbiek során rájött, hogy az „irigy” jel­zőt elhamarkodottan alkalmaz­ta, mert látta, hogy az ottani horgászok egymás fogott halát is összeszaladva közösen mé­ricskélték, s közösen döntötték el a hal további sorsát. Méltat­lankodást emiatt nem tapasz­talt. Szeretnénk, ha a mi ta­vaink partjain is meghonosod­na ez a collstokkal való sza­ladgálás, ami az egymás szi­gorú ellenőrzését jelenti és ki­zárja egymás esetleges meg- gyanúsítását is, A TERMÉSZET CSENDJE A víz varázsa „A horgászat sportszerű gya­korlása, üdítő és az ügyességet fokozó szórakozás .. .” Így szól a meghatározás az új magyar lexikonban a horgász sportról. Sok könyv méltatja ezt a szen­vedélyt — és egy kissé mind­járt ki is egészítettem a lexikus meghatározást —, mert mind­ezeken kívül szenvedéllyé is válik e szórakozás. Melyik ponton? Azt hiszem a természet csöndje, a víz vará­zsa, a kibicek — kéktollú jég­madár, gémek, pézsmapocok — apró zsivaja csak színezi azt az izgalmat, a feszültséget, ami egész napos eredménytelenség mellett is a parton tartja a hor­gászt: valahol a lusta mélyben óriási halak tanyáznak és a várva-várt kapás nemsokára megjön. Ki tudja mi piszkálja c c.sci- . lit, ha az úszó vagy a bot vége megrezdül? Még minden lehet: ponty, kecsege, dévér, márna, compó, törpe ... Ilyen­kor dobog rettentően a horgász­szív, küzdelem következik: „még várok egy kicsit, hadd egye, ne vidd szépen, így, jól van — hoppá I A fene egye meg el­ment ... Majd megakasztom a következőt”. A horgászat — mint a hal­szerzés egyik lehetősége — ősi tevékenység. Múzeumainkban, vitrinek alatt találkozunk csont és bron?horgokkal. Lényegük­ben semmiben sem különböz­nek a maitól, amelyeket nagy­ipar gyárt és fillérekért besze­rezhetők. Nagy idő telt el, míg a horgászat jelenlegi formája kialakult, különösen a szerve­zeti élet, amely hazánkban is csak a XX. század elején indult meg. Az első horgász egyesü­let a tizes években alakult meg s a szervezet az első világ­háború után erősödött. A hu­szas és harmincas években lát­tak napvilágot az első horgász­újságok és szakkönyvek. Ekkor tevékenykedett a magyar hor­gászat első nemzedéke és ez i idő tájt terjedtek el — ha nem is túl széles körben — a kor­szerű horgászati módszerek ét 4 eszközök. A horgászatot ma a halászati törvény, illetve a Magyar Or­szágos Horgász Szövetség sza­bályai szerint gyakorolják. Sport — mert egy 1928-ban megjelent sportenciklopédía még nem említi a sportok kö­zött — és e sportnak ma 90 ezer hódolója van. * És már tudomány is — egy kicsit. „Eredményes horgászat­hoz a hal életkörülményeinek, szokásainak, táplálkozásának és tartózkodási helyének alapos is­merete szükséges” — írja a lexi­kon. Élettan biológia, ökológia s ki tudja hány féle okos tan világosítja meg a horgász el- 'mét: hogyan járhat túl a hal eszén? Jó tudni mindezeket. Aztán a felszerelés. „Finom, könnyű szerszám keli a sport­horgászathoz” — olvastam Kovácsházy Vilmos könyvében. Peremfutó orsó, műanyagbot, damil, karcsú műlégy, jó ég tud­ja mi mindenféle. De egy ismerősöm — öreg Duna-menti ember — nem tu­dományos alapon horgászott és nem műanyag holmival, az egyik nyári hajnalon. Amikor délelőtt megérkezett a ladikkal, a bárkájában volt két ponty, három kecsege, két szép süllő, egy nagy csuka, négy paduc és tömérdek keszeg. Kérdezte mit bámulok, aztán elmondtam ne­ki a tudományt, a felszerelést, meg mindent. A vízbe köpött. — Jó, ha van tudománya az embernek — mondta aztán — meg szép blikfangos botja, or­sója. De azért szerencse is kell ... * Bárki horgászhat. Először úgy is mindenki „stikában” próbálja meg, kifog egy-két keszeget és máris fertőzött. Engedélyt vált­hat majnem mindenütt, s me­het Dunára, Balatonra, Drává­ra, Orfűre — jaj a halaknak! Bárki végig járhatja Garadna tuskós, sziklás, lapuleveles part­ját pisztrángra „vadászva”, bárki ringatózhat a Balaton al- konyi csendjében, bárki baran­golhat naphosszat a gémek lát­ta Duna árterein, a parton, s ha nem is fog halat, nem, kíséri a szerencse, mindenképpen nyer: a természet belső nyu­galmát, a lelki rendet nyeri. Kampis Péter I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom