Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

1*71. október 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A tervezők a tüskésréti zagykazettát javasolják Hol legyen az ipari vásár állandó helye? Ipari vásárunk már van, ál- andó helye azonban nincs. Ha a pécsi köztársaság téri isko­lákba sikerült is életet lehelni, a környezet vásári hangulatot árasztott, már az első Pécsi Ipari Vásár ptán felmerült: ki kellene lépni a tantermekből. Egyes nagyobb kiállítók — bu­dapestiek, baranyaiak, de még jugoszláv kiállító is — ráígértek: hajlandók állandó pavilonokat építeni. A kiállítás-zárás után ezeket az épületeket használ­hatják raktárnak, garázsnak, ahogy tetszik. Lényeg az, és ezt szorgalmaztuk mi is a Napló hasábjain, jelöljenek ki egy ál­landó vásárterületet, ahol eze­ket az ígéreteket be tudják vál­tani, s ha megvan a mag, a ké­sőbbiekben kiterebélyesedhet a vásárváros. Elvégre eszményi a helyzetünk. Pécs hatalmas gaz­dasági körzet központja lehet és a pécsi vásár nem egysze­rűen Dél-Dunántúl legnagyobb ipari seregszemléje, de egyben a magyar—jugoszláv hotármenti árucsere legfontosabb fóruma termékbemutatóinak, mintavá­sárainak színhelye. Vásár húsz hektáron Hal legyen a Pécsi Ipari Vá­sárok állandó helye? A telepí­tési tanulmányterv elkészítésére a városi Idegenforgalmi Hiva­tal a Pécsi Tervező Vállalatnak adott megbízást. A tanulmány elkészült, az alábbiakban ve­gyük szemügyre a telepítési vál­tozatokat. íme, az új területtel szembeni legfontosabb elvárá­sok: körülbelül húsz hektárnyi, a szükséges közművekkel ellát­ható, jól megközelíthető, mező- gazdasági késztermékek kiállí­tására is alkalmas legyen. Négy kiállító-csarnokot kívánnak el­helyezni.. A könnyűipari pavilont körülbelül 4000, a gépipari, az életmiszer-vegyiáru és a bá­nyászati pavilont 3000—3000 ■ négyzetméter alapterületűre ter­vezik. A csarnokokon kívül sza­badtér is biztosítandó a jármű-{ az építő- és építőanyag-, a fa­ipar és más ipari kiállítók cél­jaira. Kapcsolódó létesítmé­nyekkel is számolni keit. Ilyen a kereskedelmi-információs köz­pont, a nagyszámú látogató együttes tájékoztatására alkal­mas többcélú helyiség, egy sor más épület, a gondnokságtól a központi göngyölegraktárig; ke­reskedelmi, vendéglátó és szol­gáltató egységek, pihenőterü­letek. A kívánalom, hogy mind­ezt áttekinthető szerkezettel tervezzék, az egyes létesítmé­nyek bővíthetők és télen Is használhatók legyenek. S vé­gül: a terület beépítésének el­ső üteme 1975 körül várható. öt terület jött szóba, közü­lük hármat vizsgáltak meg. Az l-es: a pécsi köztemetőtől dél­re, a siklósi és a nagyórpádi út közötti terület. A li es: a 6-os üt északi oldalán, a tervezett patacsi lakóteleptől nyugatra fekvő rész. S végül a lll-as: a tüskésréti feltöltött zagykazetta területe. A tervezők úgy talál­ták, hogy területfelhasznólási és gazdaságossági szempontból - az egyes változatot legked­vezőbbnek ítélő előzetes vára­kozással ellentétben — a tüs­késréti feltöltött zagykazetta a legalkalmasabb állandó vásár­területnek. A hármas számú változat Az összefoglaló értékelés sze­rint a telepítési változatok a kü­lönböző követelményeknek egy­mástól eltérő módon felelnek meg. Az l-es számú változat, I attraktív megjelenésű lehet. Hátránya, hogy viszonylag messze, 3 és fél kilométernyire esik a város történelmi részé­től. Közművesítése is sokba ke­rül. A szakemberek úgy talál­ták, hogy a ll-es számú válto­zat minden szempontból a leg­kedvezőtlenebb. A várostól való távolsága öt és fél kilométer. Marad a harmadik változat. Fz majdnem minden szempontból kedvezőbb a többinél. Igen kö­zel, másfél kilométerre fekszik a történelmi városmaghoz Alapközmű-ellátottsága kiváló. A későbbi ütemekben, ha az M—6-os autóút megépül és rendezik a környezetét (víztáro­zó tavak, üdülőterület, korsze­rű iparterületek), vonzó megje­lenésű lehet A Pécsi Ipari Vásórcdc végle­ges területének kialakítására te­hát a tüskésréti feltöltött zagy­kazetta a legalkalmasabb. Lás­suk ezt a környéket Sík, víz­szintes terület ahol a terepren­dezés során nagyobbszabású földmunkálatokra nincs szük­ség. A zagykazetta felületét azonban megfelelő humuszré­teggel kell lezárni. Járművel a 48-as térről a Sport utcán ke­resztül lehet megközelíteni. En­nél a változatnál kapcsolódó beruházásként a megközelítő út építése szerepel. Ennek költsé­geit mindössze egymillióra be­csülik, míg a többi változatnál a kapcsolódó beruházások 5—7 millió forintba kerülnének. Ki épftl meg? Impozáns terv. A rajzasztalon a tervező már mindent lezon- g őrá zott. Lelki szemeim élőtt felmagasodnak a pavilonok, ez itt a könnyűipar, az ott a gép­ipar kiállító-csarnoka, amott a jugoszláv kiállítók. Zöldterüle­tek, pihenőterületek, parkírozó­helyek, díszburkolatok. Az étte­remben éhem elcsapom, a köz­ponti presszóban kávét hörpin- tek. Csakhogy. Szárnyaló képze­letem minduntalan a földhöz ragad. Mikor lesz minderre pénz, s ha lesz is, U fogja mindezt felépíteni? A Pécsi Ipari Vásárok helyét illetően a végső szót persze a városatyák mondják Irt. Enged­tessék azonban meg, hogy vé­leményünkkel megelőzzük a Városi Tanács döntését. Egy pillantás a múltba és a jelenbe. Tervbe vettek már korábban sokmindent új megyeházát és ifjúsági házat, fedett vásárcsar­nokot és házgyárat, óvodákat és üzletházakat, fedett uszodát és sportcsarnokot Hol vannak? nincsenek. Majd és majd. Ha építőipari kapacitás lesz. Ar­ról azonban, hogy kapacitás terén mikor érjük utol magun­kat, senki sem tud nyilatkozni. Belátható időn belül nemigen. Mi a biztosítéka hát annak, hogy 1975-ben hozzákezdenek az állandó vásárterület beépí­téséhez? Gyorsan kellene Ogy gondoljuk, szerényebb, takarékosabb megoldást kelle­ne egyelőre találnunk. Szeged oz Mén huszárvágással hozta ki Ipari vásárát a tantermekből A Tisza-parti város nagypiacán felfújható, óriás csarnoksátra­kat állítottak fel. A vásárzárás után a legkülönbözőbb célokra használják. Pécsnek is gyorsan kellene állandó vásárterűlet Kapcsolódhatnánk például a városbelsőben lévő nagyobb létesítményekhez, mondjuk g fedett sportcsarnokhoz vagy á vásárcsarnokhoz, melyeket ar­ra a tíz nyári napra könnyű­szerrel át lehetne alakítani a kiállítás céljaira. Nem arról van szó, hogy vessük tűzbe a most készült terveket. Jó hogy van, már csak azért is, hogy tisztán lássunk, ne ringassuk illúziók­ban magunkat. Szükség van rá. De egyelőre tegyük félr^. Egyszer maid bizonyára felma- gasodhatnak azok' az impozáns kiállító-csarnokok. Ha az er­szény és az építőipar Is bírja Miklósvári Zoltán Reklám­propaganda Szervzési és reklám-propa­ganda bemutatóval egybekötött ankétot rendezett tegnap Pé­csett a Baranya megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége és a Kisipari Szövetkezetek Ipargaz­dasági és Szervező Irodája, a Megye utca 20. szám alatt lé­vő Steinmetz Miklós művelődési ház nagytermében. Dr. Hajós György, a KISZORG igazgatója tájékoztatót mondott a szervezéstechnikai, valamint reklámpropaganda munkáról a jelenlevő — mintegy 120 — vállalati igazgatónak, szövetke­zeti elnöknek, oktató tiszteknek és munkásvédelmi felügyelők- 'nek. Az ankét keretében mun­kásvédelmi filmeket, reklómfil- meket vetítettek, nyomdaipari termékeket, ajándékcikkeket mutattak be. Munkások és vezetők Olasz kertészeti gépbemutató Bútor újdonságok 1 Mielőtt választ, nézzen körül nálunk is! IMPORT ÉS HAZA! KOMPLETT LAKÓSZOBÁK, KÁRPIT GARNITÚRÁK ÉS SZEKRÉNYSOROK NAGY VÁLASZTÉKBAN. BAJCSY-ZSILINSZKY ’ ÜT 3». Ipar utca sarok. / A HOB fii tofajmoré, amely nemesek a sork5z8ket, de a fák kSzét e fatftrzsek fi&vét is megmßveli anélkül,, hogy a fát megsértené» Nobili-gépek Jozsefmajorban Több, mint száz , szakember volt kíváncsi — Tolnából, Ba­ranyából és Somogybái — az olasz NOBIU cég permetező, metsző és gyümölcsszedő gépei­re, melynek bemutatóját csü­törtökön délelőtt tartották meg a Pécsi Állami Gazdaság jó- zsefmajorf üzemegységében. A cég fehér overálos szerelői mun­ka közben mutatták be a NOBI­LI permetező gépcsaládot, a kis, 2 hektoliter töltésű ventillátoros permetezőt, amelyet inkább sző­lőkbe és kisüzemi gyümölcsö­sökbe ajánlanak, s a család két óriását a 15 hektós tartállyal rendelkező — ezt öt holdan­ként kell újratölteni — és a 20 hektós. tartalmú membrán szi­vattyús permetezőgépeket. Ezek permetsugara igen erős, oldalt 40 méter távolságra szórnak, fölfelé pedig olyan magasba, hogy a jegenyefák csúcsát is képesek megpermetezni. Ezek voltak a bemutató slágerei. Az AGROKER képviselője a bemu­tatón végzett piackutatás után kijelentette, hogy Baranyában 15 nagyüzem venne azonnal ilyen permetezőt, ha a behoza­tal megindulna. Nagy sikert aratott oz ola­szok pneumatikus metszőgépe, amelynek karja 3 méter hosz- szan ki tud nyúlni a gyümölcsfa ága után, s egy gombnyomásra, tükörsima felülettel vág le 5—6 centiméter átmérőjű ágakat is, melyeket jelenleg csak fűrész­szel lehet levágni. Alkalmazásá­val a gyümölcsösök metszési munkája lerövidülne. Nem ki­sebb elismerést vívott ki NOBI- Ll-ék ágzúzója. Ez a gép a fák ról lemetszett és a földet min­den metszés után szinte be­borító nyesedéket 5—6 centi- méteres vékony szilánkokra tépi, ezek aztán elkorhadva, gazda­gítják a talaj szervesanyag készletét. Bemutattak egy nagy­teljesítményű kukoricaszárzúzót Is, amely szinte porrá őrli a ku­korica szárát úgy, hogy alá- szántása nem okoz semmiféle problémát Nagyon praktikusnak találták a magyar szakemberek az ola­szok fasorköz maróját, amely 5—6 centiméter mélyen műveli meg a gyümölcsös talaját és mindkét oldalról közvetlen meg tudja közelíteni a fa törzsét is. Egy szedetlen szakaszon, ahol a termés még a fákon volt, ki­próbálták a gyümöicsszedő gé­pet is, amely járva szedő, nyolc ember szedheti róla két-két ol­dalon az almát. Az ötletes lá­daemelő megmarkolja és akár három méter magasra is fel­emeli a gyümölccsel teli ládát a rakodólappal együtt és centi­méter pontossággal tudja a helyére tenni. A korszerű olasz kertészeti gépeket eddig négy helyen mu­tatták be az országban, min­denütt nagy sikerrel. Érthető, hisz teljesítményük megfelel a hazai nagyüzemi gyümölcsösök követelményeinek. A nagy élő­munka igényű ágazat gépesíté­se égető gond a gazdaságok­ban. A tegnap bemutatott olasz gépkollekció értéke 500—600 ezer forint Ezt a gépparkot a gazdaság meg akarja vásárolni. A gépek beállításával nemcsak munkaerő problémáin enyhít a gazdaság, de egyidejűleg haté­konyabbá teszi az emberi mun­kát, és az eddiginél nagyobb figyelmet fordíthat a minőségre. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalatnál a közelmúltban széles körű felméréssel próbáltak a pártszervezetek választ kapni: milyen náluk a vezetők és mun­kások kapcsolata. A vállalat párt-végrehajtóbizottsága érté­kelte a többhónapos vizsgála­tot. Az első megdöbbenést az okozta, amikor rájöttek: ilyen címszó alatt öt esztendeje nem foglalkoztak ezzel a fontos kér­déssel. Csak néhány pillanatig gondoltak azonban keserű száj­ízzel a vb-tagok arra: hogy va­lamiféle súlyos mulasztást kö­vettek el. Hamar kiderült: he­lyes értelmezés kérdése, mit Is jelent tulajdonképpen a veze­tők tömegkapcsolata? ’ Ha a főmérnök olyan műve­lési tervet készít, amely meg­könnyíti a bányászok munká­ját, ezt miért ne lehetne a ve­zetők jó „tömegkapcsolataként” értékelni? Vagy: ha a szolgál­tató üzemben végre sikerülne megoldani a melegvízellátást, ha valahogy meg lehetne szün­tetni a kővágószölősi autóbu­szok zsúfoltságát, az nem a ve­zetők gondoskodásának, együtt­érzésének bizonysága lenne? Vitathatatlan, ez Is tömeg- kapcsolat De fordítsuk meg a kérdést! Ha a vezetők mindent megtesz­nek azért, hogy a munkások a lehető legjobb körülmények kö­zött, maximális biztonságban megfelelő bérért dolgozzanak, már teljesítették mindennemű kötelezettségüket? ók már be­zárkózhatnék a párnázott ajtók mögé, miközben egykori mun­katársaik csalódottan emlékez­nek a satupadokon majszolt közös reggelikre? A Mecseki Ércbányászati Vál­lalatnál kényes vállalkozásokba kezdtek a kommunisták, ami­kor a munkások véleménye alapján kezdték felmérni: mi­lyen is náluk a vezetők tömeg­kapcsolata. Sok munkás ugyanis hajlamos arra, hogy azokat a vezetőket érezzék magukhoz kö­zelállónak, akik elnéző, amo­lyan »jó ember” módszerrel irá­nyítanak, s a kocsmákban kel­lemes terefere mellett bizony­gatják: pajtikám, semmi sem változott, te a gép mellett, én a kormánynál, de azért mi ugyanazok vagyunk. S hogy a munkások milyen nagyon igénylik, hogy a vezetők közéjük járjanak, az kitűnik az előjegyzési naptárakból: sport­köri közgyűlés, szocialista bri- gódgyűlés, újítóköri értekezlet veteránok találkozója, és sorol­ni is nehéz, hányféle meghívás, időnként terhes kötelességének kell eleget tenni. S a rendezvé­nyek többsége úgy tűnik siker­telen, ha a főnök nincs ott S akkor már bizonyos, hogy a ve­zető elszokodt a tömegektől? Sajnos, ilyen hangulatban szü­letnek a történetek az új, ma­gyar felsőtízezerről, az állami mersédesek, luxusvillák, fényűző irodák világáról. Persze, kép­mutatás volna eltagadnunk: nem alaptalan, amikor a műn, kások egy ilyen csoport léte­zéséről beszélnek, de azt hi­szem, azt sem kell különöskép­pen bizonygatnom, hogy képte­lenség a mai magyar társadal­munkat a munkások és vezetők kibékíthetetlen ellentétével jel­lemezni. Ez a hamis kép sok kárt okoz, ugyanis sokan azt hiszik, hogy vezetők és veze­I tettek vitája feltétlenül az utób­biak kárára fordul. Hány okos gondolat, jogos bírálat marad kimondatlanul, mert kishitűek vagyunk, mert félünk, hogy nem kapunk fizetésemelést, ha né­zeteltérésünk támad a főnök­kel. Sajnos, sok példa van erre is, de mégis több az olyan eset, amikor nem a vezetők és mun­kások jó, vagy rossz viszonya hanem a bennünk levő félelem az egyetlen gátja mindennek. Mikor Jó hát a vezetők tö­megkapcsolata? Ha a vezető „népszerű”? Vagy ha a munká­sok között járva csak egyetlen dologra összpontosítja minden erejét: megszüntetni az okokat, melyek miatt kő eshet a mun­kás fejére. Nehéz kérdés. Az Uránnál azonban úgy tűnik mégis jól válaszoltak rá — még­pedig éppen a munkások. A tapasztalatok szerint a kö­zépszintű vezetők és munkások kapcsolatában jelentkezik a legtöbb probléma. A tapasztalt, nagytudású idősebbek már ma­gasabb vezető állásban, vagy nyugdíjban vannak. Az öreg, rutinos munkások a mostani fiatal generációt nehezen fo­gadják el felettesükként Külö­nösen akkor nem, ha a kezdeti bizonytalan, vagy éppen elhibá­zott intézkedésüket, barátság­talan, fennhéjázó magatartás­sal próbálják ellensúlyozni. Az Uránnál az egyik özem műszaki személyzetét hat napra kivették a termelésből, s a mun­kásokkal való helyes bánás­módra oktatták. A Mecseki Szénbányák nemrégiben körle­vélben utasította műszaki dol­gozóit, hogy a bányászok ügyes­bajos dolgaival foglalkozni kell, fontos feladat mint a termelés meg szerveré se. Sorolhatnám a példákat: mun­kások és vezetők között miként kötődtek elszakíthatatlan szá­lak anélkül, hogy a vezetők szabadidejükben, vagy az üzem­ben, kocsmában, vagy másutt görcsösen bizonygatták: Ht va­gyok, nem változtam, jól emlék­szem most Is, milyen vizes, t meleg volt a munkahelyünk ott a negyedik szinten... A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat pórt és szakszervezeti bi­zottsága minden pénteken 10 szocialista brigádvezetőt behív egy kis beszélgetésre. Nincj más célja ezeknek az összejö­veteleknek: csak megkérdik a munkásokat, mi újság, hogy ér­zik magukat? 5 úgy tűnik, ha a munkások nem is mentesek attól, hogy vezetőiket szubjek­tiven, népszerűségük mértéké­nek függvényében ítéljék meg, mégis ezeken a beszélgetése­ken nagyon sok okos dolog hangozhat el. Lombos! Jenő Értesítjük kedves üzletfeleinket és vásárlóinkat, hogy Kaposvár, Budai Nagy A. a. 7. szám alatti „SZERELVÉNYARUK" szaküzletünket 1971. novembei 8—20-ig LELTÁROZÁS MIATT ZARVA TARTJUK ÁFÉSZ, Kaposvár bőripari ifjú mérnökök és technikusok I. országos találkozóig Téma: az automatizálás Köze) száz ifjú mérnök és technikus részvételével tegnpp délután 5 órakor megkezdődött a bőripar' Ifjú szakembereinek első találkozója. A kétnapos ankét fő témája az automati­zálás. Bérei Pál, a Pécsi Bőrgyár igazgatója köszöntötte az or­szágos találkozó résztvevőit a Technika Házában. Az első előadást Vajda Jó­zsef, a gyár gyárrészleg vezető­je tartotta Az automatizálás le­hetőségei a bőriparban címmel. Az előadás szünetében a talál­kozó célját a következőkben foglalta össze: — A bőriparban egyre több az olyan fiatal, aki munkája során részt vesz a műszaki fej­lesztésben. Úgy gondoltuk, hogy fórumot kell teremteni szá­mukra is, amikor az MTESZ szakegyesületének segítségével meghirdettük az első találkozót. S mivel az automatizálást vá­lasztottuk fő témánknak — s a Pécsi Bőrgyár ebben azt hi­szem, nyugodtan mondhatom igen jó helyen áll — érdemes volt Pécsett megrendezni az ankétot. — Az automatizálás kérdése — Igen érdekes téma. A bőr­gyártásban különösen a vegyi folyamatok során lehet meg­tenni az első lépéseket Erre utal a külföld példája is, s ne­künk nem szabad lemaradni — hiszen a termelékenységet nö­velő tényezőről van szó. Elő­adásom mottója: az a bertz- házás a leghasznosabb a nép­gazdaság szempontjából, ahol különösebb építés nélkül jön létre a több termelése. Hiszen amúgy is építési kapacitáshi­ánnyal küszködünk minden té­ren. — Szeretnénk, ha a találkozó sikerrel zárulna, s ha megte­remtené így a fiatal bőrösök hagyományaként az évenkénti találkozás lehetőségét. A kétnapos program mo foly­tatódik. Délelőtt 9 órakor Mar­ton Antal gyárrészlegvezető he­lyettes az automatizálás vegyi problémáiról számol be, majd gyárlátogatás során ismerked­hetnek a fiatalok a gyakorlat kérdéseivel. Résztvesz a mai ankéton többek között Pesti Ernő, a könnyűipari miniszter helyettese. Délután mindkét előadás vitáját rendezik meg — foglalkoznak a gyárlátogatás tapasztalataival is. k.f.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom