Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

4 DUN ANTOL N APLÓ 1971. október 3. Mindenütt az alfeoté munkát látjuk Jevgenyij Zernov interjúja munkatársunknak Az év végéig elkészülnek a tervek Jövőre indulhat a munka Új utak, sétányok, turistaközpontok, menedéxházak a Mecseken Ma már senki sem vitatja, hogy mekkora a jelentősége a zöldövezetnek az ember életé­ben. A rohanó élet, a városi kőrengetegek, a gyárak, autók füstje, mind-mind a napok „megkeserítője". Vágyunk a csendre, a jó levegőre — o ter­mészetbe. A mondás is meg­született: a városokban nem­csak lakni, hanem élni is kell — egészségesen. A város és a természet kapcsolatát pedig nem adja más, csak a zöld­övezet. Adottságaink Sok városban örülnének, ha ilyen erdőik lennének mint ne­künk a Mecseken. Kitűnő kli­matikus lehetőségek: a termé­szetjárás, a túrázás, a kirán­dulások és a hétvégi séták szinte önmagukat kínálják. A Dömörkapu, Kisrét, Lapis, Me­A Szakszervezetek budapesti Tanácsa meghívására 1971. szeptember 27-től több mint 300 kiváló szovjet munkás és újító, mérnök, műszaki dolgozó, tu­dós, valamint vállalatok és szervek vezetői, — valameny- nyien szakszervezeti aktívák — tartózkodik hazánkban. Közülük Pécsre csütörtökön — szeptem­ber 30-ón — 160 fő érkezett — az MSZT vendégeként. Baranya megye vezető tiszt­ségviselőivel, valamint pécsi üzemek, intézmények és gyárak vezetőivel, munkásaival való ta­lálkozás után interjút kértünk Jevgenyij Zernovtól, a Repülő- gépipar Szakszervezetének elnö­kétől, Moszkva város Szakszer­vezeti Tanácsának tagjától, a küldöttség vezetőjétől. — ismereteim szerint Moszk­vában ötmillió szakszervezeti tag tevékenykedik. A tömeg- szervezetnek, melyek a főbb cél­kitűzései napjainkban? — A szovjet szakszervezetek — általában — az SZKP XXIV. kongresszusa határozata alap­ján — többek között — állan­dóan fejlesztik kapcsolataikat minden ország szakszervezetei­vel. A kölcsönös ismerkedésre és együttműködésre törekszünk, mert ebben látjuk a népek kö­zötti barátság megerősödésé­nek zálogát. A szakszervezetek Moszkva város Szakszervezeti Tanácsa 18 ország fővárosának szakszervezeti központjával tart fenn ilyen kapcsolatot. — A kapcsolatok jellemző formája? — Mind nagyobb teret kap a szakszervezeti kapcsolatokban az úgynevezett Barátság vona­tok indítása a szocialista orszá­gokba. Az így létrejött munka- kapcsolatok, tapasztalatcserék jelentősége igen nagy. A gyár- látogatások, találkozások a kol­lektívákkal, a különböző réte­gekkel folytatott beszélgetések mind hozzájárulnak a népek jobb megismeréséhez, a testvéri kapcsolatok további megerősí­téséhez. — Ez történt Pécsett is. Mint­egy tíz ipari, szállítási, közle­kedési, hírközlési és kereske­delmi válalatot, két tanintézetet látogattunk meg. Itt találkoztunk szakmai kollégákkal, kicseréltük termelési és szakszervezeti ta­pasztalatainkat, beszélgettünk munkasikereinkről és jövőbeni terveinkről, megismerkedtünk a pécsi dolgozók élet- és munka- körülményeivel, szociális és pi­henési lehetőségeivel. — Említette Zernov elvtárs, hogy hazánkba jövetelük előtt tanulmányozták országunk je­lenlegi helyzetét. — A Barátság vonat részt­vevői, amikor a látogatásra ké­szültek, ismerkedtek Magyaror­szággal. Sok mindent megtud­tak. De most a látogatás során az olvasmányélményeink a Ma­gyar Népköztársaságról sokkal mélyebbek és színesebbek let­tek. — Az országban utazva lát­tuk az önök nagy és kisvá­rosait. Ezekben a különböző városokban egy közös vonást találtunk: valamennyi átalakul, fiatalodik és szépül: kifejezi a szocialista Magyarország új ar­culatát. Itt tartózkodásunk ide­jén meggyőződtünk arról a ha­talmas társadalmi és gazdasági átalakulásokról, amelyeket az MSZMP X. kongresszusa határo­zatainak megfelelően valósíta­nak meg országukban. — Szilárd meggyőződéssel valljuk, — fejezte be nyilatko­zatát Jevgenyij Zernov, — hogy a termelő- és szakszervezeti munka tapasztalatainak kicseré­lése, továbbá a szakszervezeti központjaink közötti további együttműködés, segíti népeinket abban- hogy még nagyobb si­kereket érjenek el a szocializ­mus és a kommunizmus építé­sében. * A szovjet szakszervezeti kül­döttség tegnap Harkányba és Siklósra látogatott. Délután Pé­csett, a központi temetőben koszorút helyezett el a szovjet hősök emlékművénél. Este tisz­teletükre a Puskin Művelődési Házban szovjet—magyar barát­sági estet rendezett a Szakszer­vezetek budapesti és Baranya megyei Tanácsa. A 160 fős szovjet csoport mellett, ugyan­annyi magyar vendég volt a baráti esten. Köszöntőt Markvart Károly, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti bizottságának tit­kára és Bogár József, az SZMT vezető titkára mondott. A baráti esten műsort adott a szovjet csoport öntevékeny mű­vészegyüttese, és a Mecseki Szénbányák fúvószenekara, a Puskin Művelődési Ház női ka­mara kórusa, a 12-es Volán Bartók Béla férfi kara és a HVDSZ megyei bizottságának népitánc-csoportja. A szovjet szakszervezeti kül­döttség ma visszautazik Buda­pestre. Nagy István Szocialista országok filmtodősainak szimpozionja Pécsett Hétfőn egyhetes szimpozion kezdődik Pécsett, az Üdülő Szál­lóban a szocialista országok filmtudósainak, esztétáknak, szocio­lógusoknak, pszichológusoknak a részvételével. A többnapos ta- \ nácskozás főtémája a film, a tévé és a néző viszonya, ezt a kér­dést igyekeznek majd többoldalúan, bemutatásra kerülő filmek segítségével, előadásokon, vitákon át megközelíteni. A szocia­lista országokból érkező vendégeknek egyéb programról is gon­doskodtak, a Kisplasztikái Biennálét, a ma nyíló siklósi kőtárat nézik majd meg, s esténként pécsi művészeti élményekben lesz részük, többek között műsort ad számukra a Bóbita Bábegyüttes is. A szimpoziont, amelyhez sok reményt fűznek a szakemberek, a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Filmtudományi Intézet rendezi. Az eddigi évek kialakult szokása alapján a közeli napokban került volna sor Pécsett a játékfilm-szemlére is. Ez az idén — né­hány rendezési és szervezési kérdés tisztázatlansága, a szemle körüli vitás kérdések eldöntetlensége miatt — elmarad. Por, füst, korom és gázok Levegőtisztaság-védelmi vizsgálatok Baranyában Rövidfilmsorozatok Meszesen és a városi művelődési központban Október 7-től minden hónap első csütörtökjén — délután a meszesi művelődési házban, es­te a Doktor Sándor Művelődési Központban — A rövidtilm mű­vészei címmel filmsorozatokat mutatnak be. Egy-egy sorozat előtt Csányi Miklós filmrendező tart bevezetőt. A forgalmazásban sajátosan alakult a rövidfilmek „státusza’1. A rendszeres mozilátogató is teljesen véletlenszerűen juthat hozzá olykor a nagy játékfilm­nél is művészileg sokkalta ér­tékesebb, rangosabb rövidfil­mekhez. A kísérőfilmeket ugyan­is elég ritkán hirdetik. Ezt a hiányosságot kívánja pótolni részben a most induló rövid­filmsorozat, amelyben 6 előadás keretében vászonra kerülnek a rövidfilm klasszikusai, illetve a magyar rövidfilmművészet leg­jelentősebb alkotásai. Három részletben a Balázs Béla Stú­dió 5—5 alkotását mutatják be; a sorozat záró összeállítás pe­dig a magyar rajzfilmművészet- rői ad képet. Világszerte probléma: a szennyezőforrások rohamos nö­vekedésével egyidejűleg, mi­ként őrizhető meg a levegő tisztasága. A legsúlyosabb a helyzet az ipari létesítmények­kel teli városokban, megyénk­ben Pécsett. Ugyanakkor, a nemrégiben tiszta levegőjű vidéki városokban, nagyobb települé­seken is észrevehető romlás kö­vetkezett be. Erről a figyelmez­tető jelenségről ezidáig nem sok szó esett, mivel csak rész-ada­tok álltak rendelkezésre. A Baranya megyei KÖJÁL bioklimatológiai csoportja leve­gőtisztaságvédelmi vizsgálato­kat kezdett meg a nyár folya­mán Baranya városaiban, a na­gyobb forgalmú helyeken, va­lamint a déli ipari és szőlő­vidéken. Az egy éven át tartó komplex vizsgálatok célja: pon­tos képet kapni, feltérképezni a városok „levegőjét", megállapí­tani a szennyezettség mértékét, felderíteni, melyek a legveszé­lyesebb szennyező objektumok. Az eddigi mérések szerint, je­lenleg még megnyugtató a helyzet Szigetváron, a szennye­zettség a megengedett határ közelében van és csak időn­ként lépi túl. Mégis, igen szi­gorúan kell megítélni, mivel urbanizálódás kezdetén lévő városról van szó. A konzerv­gyár, a Görösgali Állami Gaz­daság szárítótelepe, a vasút­állomás, a gázokat, gőzöket, ipari szennyező anyagokat ki­bocsátó bútorüzem mellett erő­sen szennyeznek a gimnázium, kórház stb. fűtését ellátó ka­zántelepek. Ősszel és télen ag­gasztó fordulat állhat be. A vizsgálat időszakában ugyanis még nem volt jelentős a közü­leti és lakossági fűtésből szár­mazó füst és korom mennyi- i sége. Már elkészült az a terv,- I amely összefogná a különböző I szerveket, intézményeket, egy központi energiabázisra építve a már meglévő és majdan épü­lő létesítmények fűtését. Ny­modon megszűnne a sok, erő­sen kormozó kazán. Mivel a fűtőrendszer kiépítése igen költ­séges, jelenleg még nincs egyetértés az érdekeltek között. Mohácson az öntödei Vál­lalat okozza a legnagyobb gon­dot, az új lakótelepek tőszom­szédságában porral, gázokkal szennyezve a levegőt. Súlyosbít­ja a helyzetet, a közeli ga­bonabegyűjtő, és hogy a kör­nyék lakói a poron kívül az ál­landó zajtól is szenvednek. A Duna parthoz kapcsolódó te­rületek levegője kellemes, tisz­ta, amit a nagyobb természetes | széljárás is kedvezően befolyá­sol. Komlón örvendetes javulás tapasztalható, mióta filterekkel látták el az erőmű kéményeit. Már csak az hiányzik, hogy a szénosztályozónál is beépítse­nek porleválasztót. Az ipari üzemek mellett egy­re veszélyesebb levegőszeny- nyezőként kell számontartanunk a gépjárműveket. Az autókból, motorokból kipufogó gáz meny- nyisége számottevő már a nagy­forgalmú kirándulóhelyeken. — Ezért került a vizsgálati prog­ramba Harkány, Siklós, ahol a beépülés is nagymérvű, növek­szik a népsűrűség. Méréseket végeznek a déli ipari vidéken és a történelmi borvidék vonu­latát követve Harkánytól Ma­gyarbolyig, valamint Drávasza- bolcstól Lapáncsáig, különös te­kintettel a nagyharsányi kőbá­nya és feldolgozó, valamint Beremend környékére. Okulva a más megyei hibákon, még a Beremendi Cement- és Mész- i mű üzembe helyezése előtt j megteszik az intézkedéseket, amelyek a levegő tisztaságát óvják. legmány, a források mind-mind kirándulóközpontok, a legifjab- | baktól a legidősebbekig min- menki megtalálhatja a maga szórakozását. Számháborúzástól gombaszedésig — sétáktól túra- versenyekig. Az évek azoban — a sok jó mellett: hisz épült egy vidám­parkunk, egy állatkertünk és egy úttörővasutacska, — némi visszafejlődést hoztak. A turista- utakat, a sétányokat benőtte a növényzet, a vadásztársaságok területeiket, útjaikat lezárták, és sorolhatnám tovább... A park­erdő helyett maradt az erdő. A dömörkapui centrum egyre zsú­foltabb, vonzási területén döntik a fákat, építkeznek. Egy-egy vasárnapon, ünnepnapon a jó időn kívül mást nemigen talál az ember. Zsúfoltság és sötét­ség, a szalonnasütés helyett al­kalmi virsli — és fáradtság. Nem vitás: további fejlesztésre ezen a vidéken már nemigen kerülhet sor — egyesek pedig azonnal megálljt parancsolná­nak minden kőművesnek. Pedig a távlati tervek szerint egy esetleges 200 ezres Pécsnek kö­rülbelül 1700 holdnyi zöldövezet kellene. Mi tehát a teendő? Tovább terjeszkedni! Adott a lehetőség: további erdőrészeket birtokba venni. A feladat kettős: egyrészt a ter­mészeti egységet meghagyva, másrészt mégis a kirándulók érdekeit szolgálva a jelenlegi parkerdő területét kibővíteni. Új utak kellenek — és ez az elsődleges. Ma mór egyre több autós van, s az autós turizmus elé senki sem vethet gátat. Parkolóhelyek építése a másik feladat. A forrásokat helyre kell hozni, szalonnasütő tűzhelyeket, esőbeállókat, sétányokat kell kiépíteni. A tervek már 1967- ben elkészültek: Remeterét, La­pis, Tubes által határolt terület alkalmas a program megvaló­sítására. Ha sikerül az Abaliget felé vezető utat összekötni a mecseki kempinggel — ami szin­tén terv. — akkor az eddig szinte kihalt területeket sikerül bekapcsolni a turizmusba. Kan­taváron egy kisvendéglő épülne, Remeteréten menedékház autó­parkolóval. És szükség is van erre, hisz a vendéglátás „me­cseki" helyzete elég siralmas ké­pet mutat. A Fehérkúti Mene- dékhóz csapnivaló hely — in­kább kocsma, mint pihenő. És más egyelőre nincs. Túraközpontok kialakításával több természetbarátot lehetne szerezni, a régiek visszanyerésé­ről nem is beszélve. A köz­pontok: Kisrét, Lapis, Remete­rét, Darázsforrás, Páfrányos, Szuhadó-nyereg, Kőlyuk környé­ke — ez utóbbi valamikor ki­tűnő kirándulóhely volt, ma megközelíthetetlen —• és Rigó- kút, vagy Józsefháza. A sétá­nyok helyrehozatala — a Bá­nyász sétány, a Szívbeteg sé­tány, a Éger-völgyi sétány és a legszebbnek ígérkező 7 forrás sétány, amely a Kisréttől Ár­pádtetőig vezetne, — szintén nagy feladat. Az a bizonyos „kocogó” mozgalom itt teret és lehetőséget kapna. A távlati tervek feladata pe­dig az úgynevezett harmadik parkerdő-terület kialakítása; az Árpádtető, Kisrét és Kozári va­dászház nyomvonalán lévő er­dőterület „parkosítása”. E prog­ram keretében a Mohácsi útról fel lehetne jutni a Dömörkapu- hoz — így a Mecsek minden oldalról elérhetővé válna. S mindezt hogyan? Mint mindig, most is a pénz­eszközök beszerzése a legna­gyobb gond. Több forrást kell megnézni: talán állami költség- vetésből, az országos erdőfel­tárási alapból és a helyi lehe­tőségekből — idegenforgalom, vendéglátóipar és a közlekedés­— az 1967-ben elfogadott el­képzelést a megoldás felé le­hetne segíteni. A város embe­reinek társadalmi munkájára pedig mindig lehet számítani Ez bebizonyosodott a Kultur­park építése során is. Tizenhétezer úttörő, 450 KISZ alapszervezet és szinte meg­számlálhatatlan szocialista bri­gád adná az alapot. Csak a konkrét feladatot kell kiadni. S azt hiszem, hogy ennél szebb társadalmi munkát nem is kell kívánni, mint hogy kint az erdő­ben, félig a teendőket, félig a romantikát tartva szem előtt, építsük a Mecseket. A bizottrág októberben alakul A közelmúltban tartott érte­kezleten az illetékesek megfo­galmazták a tennivalókat. A régi parkerdőt kivonni az építkezés alól, a Lapist a Re­meteréttel összekötő műutat megépíteni, túraközpontokat ki­alakítani, a régi kirándulóhelye­ket és sétányokat rendbehozni — elsődleges feladat. Még eb­ben a hónapban létrehozzák a munkabizottságot, amelynek fel­adata, hogy az év végéig meg­tervezze a nagy programot, ami végső soron a Mecsek új­jászületését eredményezheti... Jövőre pedig indulhat a munka. Kozma Ferenc Pécsi diákok a kongresszusért Most, a KISZ Vili. kongresz- szusára való felkészülés és a vezetőségválasztások időszaká­ban a fiatalok különböző válla­lásokkal, felajánlásokkal, akci­ókkal segítik a kongresszus si­kerét. Az üzemek termelést se­gítő mozgalmakkal, a diákok sajátos akciókkal készülnek a kongresszusra. A Radnóti Közgazdasági Szakközépiskola tanulói városi szintű szavalóversenyt hirdettek a kongresszus tiszteletére. A Leöwey Gimnázium KlSZ-szer- vezete a Leöwey Híradóban cikksorozatot indít „Mit tettünk a X. pártkongresszus határoza­tainak végrehajtásáért?" cím­mel. A kongresszusi előkészü­leteket és a kongresszusi ese­ményeket „kongresszusi falon” kísérik figyelemmel. Minden osztályban készítenek kongresz szusi faliújságokat. A Nagy La jós Gimnázium kiszesei villany fényes városi középiskolás ko sárlabda-bajnokságot hirdetnek A Nagy Lajos néhány alapszer vezete és fotoszakköre fotoki állítást állít össze, melyet a vá rOsi küldöttértekezleten kívánnak bemutatni. A Művészeti Gimná zium KlSZ-szervezete szőtteseket, dísztárgyakat készít, melyeket elküldenek a kongresszusra. A középiskolai KlSZ-szerveze- tek két fontos feladatot tűztek ki maguknak. Az egyik a tanul­mányi eredményeket segítő ta­nulmányi versenyek meghirde­tése. Az Építőipari Technikum, bon már folyik ilyen komplex ta­nulmányi verseny az aíapszer- vezetek között. A másik fő fel* adat a szervezeti élet mozgal­masabbá tétele, aktív politikai légkör teremtése és a KISZ kommunista jellegének erősíté­se. A Zipernovszky Károly Gép­ipari Technikumban például a KISZ-vezetőség mellett létrehoz­tak 9 munkabizottságot, így újabb 100 tag kapott konkrét megbízatást. A városi szintű tár­sadalmi munkákban is több ezer középiskolás fiatal vesz részt. Folytatódik az „Egy napot Pé­csért” mozgalom, melynek kere­tében a mecseki ródlipáyát épí­tik majd a diákok. A MÉV kiste- sek kirobbantják a pálya Vona­lát, a többi munkát a szakmun­kásképző intézetek diákjai vég­zik. A most következő időszak­ban iskolai KISZ- és pórtveietŐk meghívásával összevont évfo- lyamankétokot tartanak, mélye­ken aktuális politikai kérdéseket vitatnak meg a tanulók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom