Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

r

I

197Woktóber 1.

DUNANTOLI NAPLÓ

3

Első a népgazdaság!

Tízévi stagnálás utan megkezdték tehénállományuk fejlesztését az állami gazdaságok

Az utóbbi években számos elmarasztalás érte az állami gaz- | dóságokat, hogy nem fordítanak kellő gondot szarvasmarha-állo- ] mányuk, ezen belül a tehénlétszám fejlesztésére. Jóllehet a megye távlati mezőgazdaság fejlesztési terve világosan meghatározta a nagyüzemek feladatát ezen a téren: a háztáji tehénlétszám tendenciózus csökkenéséből — ami megállíthatatlan folyamat — eredő létszám-kiesést a nagyüzemnek kell pótolnia, ahhoz, hogy a lakosságot el tudjuk látni tejjel, hússal.

A mezőgazdaság kulcskérdése

Pillanatnyilag 111 kilogramm az egy főre eső tej, 2,3 kilogramm az egy főre jutó évi vaj és 9 kiló a marhahús fogyasztása. Ez a fejlett államokhoz képest nagyon alacsony — és még ez a fogyasztási szint is csak nagy áldozatok árán, jelentős /tejpor és vaj importtal — tartható már fenn, mert a marhalétszám egyre kevesebb. Nem is beszélve az exportról, hisz a belső fogyasztáson túl évente több mint félmillió hízó- marhát exportálunk, ami ugyancsak szükséges, mert ez a termék biztosítja a tőkés exportdeviza bevételünk mintegy 50 százalékát.

Ezek után érthető, ha napjainkban a népgazdaság egyik kulcsfontosságú kérdése a szarvarmarha program megvalósítása. A negyedik ötéves tervben a tehénállományt 10 százalékkal, a tejtermelést 20 százalékkal, a marhahús termelést mintegy 11 százalékkal kell növelni ahhoz, hogy ezeknek a követelményeknek megfeleljen az ágazat. Ezt szolgálták azok a kormányintézkedések, amelyek a múlt évben léptek életbe. Ez ösztönzők hatását felmérve azonban kiderült, hogy az átmeneti fellendülés után ismét tartós stagnálás következett be, vagyis ez év első három hónapjában országosan 20 ezerrel több tehenet vágtak ki, mint az előző év hasonló időszakában. Ez összefügg azzal is, hogy a tehénállomány 45 százaléka még mindig a kisüzemben van, a tejtermelés pedig csökkent, az év első nyolc hónapjában 33 millió literrel kevesebb tejet értékesített közfogyasztásra a mezőgazdaság, mint tavaly azonos időszakban.

Addig is termelni kell.. .í

E súlyos gondokkal a baranyai állami gazdaságok problémája ott függ össze, hogy az

elmúlt időszakban ezek az üzemek jelét sem adták annak, hogy tenni kívánnak valamit a megoldásért. Míg a megye termelőszövetkezeteiben az elmúlt tíz év alatt megkétszereződött a közös tehénállomány — 1960- ban még csak 6800 tehenük volt a tsz-eknek, most 13 000 körüli állománnyal rendelkeznek — addig az állami gazdaságok egy lépést sem tettek előbbre: I960, évi 4877 darabos létszámukkal most — az 1971. évi induló állományt alapul véve — 4861 tehenet tudnak felmutatni. Tehát itt valóban tartós stagnálásról beszélhetünk, még akkor is, ha az elmúlt években tbc mentesítették az állományukat, ami mindig termeléscsökkenéssel jár.

Magyarázat lehűlne ez a létszám stagnálásra, vagy csökkenésre is, de nem jó magyarázat, mert közben a termelőszö- vekezet is mentesített.' A korszerű férőhelyhiány épp úgy gond volt és jelenleg is az a szövetkezetekben.

Marad az ágazat viszonylag alacsony jövedelmezősége, mint döntő érv. Azonban ez a tény is egyformán érinti a két szektort. Nem mintha bárki is azt állítaná, hogy a jövedelmezőséget figyelmen kívül kell hagyni, e kérdés megoldása csak részben van az üzem kezében, s feltétlen további kormányintézkedéseket kíván, azonban addig is termelni kell, mert alapvető élelmezési cikkről van szó. És ki termelje meg a tejet és a húst, ha a kisüzem felszámolja az állományát, csak a termelőszövetkezet? Miért, a tsz-nél talán elhanyagolható körülmény a jövedelmezőség?

Mindezek a kérdések gyakran elhangzottak az évek során, mígnem a kérdés feltevése helyett most a közelmúltban intézkedések történtek. Többek között; amelyik állami gazdaságban alacsonyabb lesz az év végi tehénlétszám az év eleji- nél, ott a vezetők prémiumát, vagy annak egy részét megvonják. S ez érthető, hisz egyetlen ország mezőgazdasága sem teheti meg büntetlenül, ha legyengíti „nehéziparát”, mert ahhoz három év kell, míg egy borjúból tehén lesz, s ilyen lassú szaporulat mellett megengedhetetlen akkora mértékű selejtezés, mint amilyet az év elején végeztek.

Az Állami Gazdaságok Tolna —Baranya megyei Főosztálya megtette időben az intézkedéseket, melyek máris éreztetik kedvező hatásukat, hisz tíz év óta ez az első év, amikor 5 ezer darab fölé emelkedett a tíz gazdaság tehénlétszáma. Az év végi állomány 5056 darab lesz, szemben az év eleji 4861 - gyei, ami egyszerűen azt jelenti, hogy a gazdaságok teljesítik a negyedik ötéves terv 1971- re előirányzott fejlesztést. Ez az ütem évi 2,5—3 százalékos fejlesztést ír elő a tervidőszakban, s ha ezt évről évre teljesítik, akkor igazán nem érheti szó a ház elejét.

i Nem lehef ráfizetni

A feltételek adottak, épülnek az új telepek — Bogád- mindszenten, a görösgali és a pécsi gazdaságban —, s ezzel a technológia is korszerűsödik. Minden gazdaság megkezdte az áttérést a korszerű Alfa-La- val fejőberendezések használatára, s mindez sokat lendít majd a termelésen s ezáltal a jövedelmezőségen.

Az ágazati ösztönzők újbóli kormányszintű felülvizsgálata természetesen nem késhet sokáig, de ahol jól csinálják — mint például a Szentlőrinci Tangazdaság, a Bolyi vagy a Gö. rösgali Állami Gazdaság —, ott a jelenlegi ösztönzők mellett sem fizetnek rá.

— Rné —

— 1 milliárd 326 millió! Ez a

szóm pontosan 104 millióval több, mint amennyit a téglaipar szeptember közepéig az eredeti elképzelések szerint gyártani készült. Az új és fejlesztett üzemek termelése azonban a vártnál gyorsabban futott fel, s így vált lehetővé, hogy a belkereskedelemnek eddig 62 millió téglával többet adott ót értékesítésre, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában.

A beteg mozdonyok a fűtőházban laknak. Sugarasan futnak szét a javítóvágányok, be, a tető alá. A fordítókorong lustán mozdul — éppen egy szombathelyi illetőségű Diesel motorkocsit perdít egy másik vágányra. Felbőgnek a motorok, a szürke óriás odébbáll.

Itt, az első szektorban a Diseleket javítják. A zöld kyk- lops — felül egyetlen szemreflektora a napfényben meg- meg csillan — elején nyitott ajtó, odabent homály, mindenféle csövek, titokzatos szerkezetek és — némi űr. Kompresz- szora a vágány mellett a földön. Javítják. Mellette egy új jövevény, a piros vonatok egyik motorkocsija. Még két másik j zöld Diesel, s amott egy régi kis vicinális motor.

A gőzösök arrébb vannak. A tizennégy javítóvágányból csak három áll üresen, egyet korszerűsítenek. Mindenütt kibele- i zett gépóriások állnak, rajtuk és bennük szorgoskodnak a beteg mozdonyok doktorai, a fűtőházi munkások, a mozdonyjavítók,

*

A műhelyfönök — Geisz Mihály gépészmérnök — mindent pontosan elmond, ízelítőt kapok munkájukból, s úgy érzem hamarosan, hogy tájékozott vagyok. Mégis megilletődöm, amikor meglátom az egyik mozdony tetején a biztosító övvel derekán dolgozó fiatalembert. Tiszteletet parancsoló, monstrum-masina.

Hátul, szerkocsi nélkül egész más egy mozdony képe. Ketten J állnak a platón, aztán egyi- 1

Mozdonyjavítók

kük nekiveselkedik, bebújik a tűztérbe. Csak a talpa látszik, de azt is behúzza.

Szegény öreg mozdony. Ha szerelvényt vontat, nagyobb legény. Tűzterében sok száz fok, kazánjában tíz-tizennégy atmoszféra nyomás uralkodik.

Mi bajuk támad vajon és hogyan gyógyítanak?

— A Dieseleket tizenöt naponként vetjük alá egy rutin vizsgálatnak. Erre a revízióra mintegy ötven órát fordítanak. Ez azt jelenti, hogy világviszonylatban rendkívül karbantartásigényesek a magyar járművek, a fejlett országok mozdonyai többet futhatnak revízió nélkül. Minden harmadik revizió egy tüzetesebb vizsgálat illetve javítás, negyedévenként kerül sor az úgynevezett D2-es javításra, végül félévenként az utolsó fokozatra, gmelyet nálunk végeznek, erre már közel nyolcszáz munkaórát fordítanak. A gőzösöknél más a helyzet, azokat három, hat illetve tizenkét hónaponkét hozzák be részlegvizsgálatra, két és fél évenként, ötévenként nagyjavítást végez rajtuk a Központi Járműjavító.

Azt is megtudom, hogy a beteg kompresszort egy M 46-os- ból emelték ki. Nem rajong érte senki, nem túl sikerült konstrukció, fel is hagytak a gyártásával. Hét fut a MÁV vonalain összesen az országban, mind a hét itt szaladgál Pécsett. S most kényeszerű újítást vezetnek be: nem kapni gumiperj selyt, így műanyagbevonatot | kapnak a csavarok. Nem túl jó | megoldás, de mindenesetre a mozdony üzembehelyezhető majd.

*

Az egyik javítóvágány mellett már kis árok jelzi, hogy valami készül. Lemélyítik majd, korszerű, oldalaknás vágányt képeznek ki. Javulnak a munkakörülmények, nem a földön kell kúszni. Nézem: elég alacsony az akna. „Ja, annakidején úgy javították, hogy mindig húztak rá egy réteg betont". Görnyedni kell a mozdony alatt.

A félköralakú fűtőház másik szektorában megállunk egy gőzös előtt. Nem nagyon ismerni rá: a kazán eleje nyitott, odabenn két ember kuporog. Csövek, csövek, csövek mindenütt. A mozdony mellett, bakon áll nak -a hajtórudak. Végük fehér.

— Repedésvizsgálaton esik

át. Krétaporral vonják be, miután bőven olajozzák, aztán hevítik, majd ráütnek. Ahol repedés van, ott kipréselődik az olaj és kirajzolódik a krétaporon. ,

— Szellemes módszer — próbálkozom meg a kritikával.

— Igen, bár egyidős az ipari forradalommal.

*

A fűtőházi létszámot még a gőzösparkra dolgozták ki és engedélyezték. Ma ez már túlhaladott, folyamatosan érkeztek és érkeznek a Dieselek, a létszám nem változik. »Nem

t

Használt gépkocsik eladására szolgáló telephelyet létesít Pécsett a MERKUR a Fürst Sándor utcai benzinkút mellett. A november közepéig megnyíló telepen mind bizománybán, mind vi- szonteladásban értékesítik majd a használt gépkocsikat. A telep egyébként 300 gépkocsi befo- gadására lesz alkalmas.

Kádár János Tolna megpi látogatásai

(Folytatás az 1. oldalról)

emléksorokat írt a brigád naplójába: jókívánságait fejezte ki eddigi eredményeihez, s újabb sikereket, jó egészséget kívánt tagjainak. Kádár János a látogatás végén elismeréssel nyilatkozott a látottakról, az üzem munkájáról.

Ezt követően a Szekszárdi Állami Gazdaságot kereste fel. A látogatásnál jelen volt Tatár Lajos, a Szekszárdi Járási Párt- bizottság első titkára és György József, a Járási Tanácsi Hivatal vezetője is. Mohácsi Károly igazgató és Kemény István párttitkár köszöntötte a kedves vendéget, aki ezt követően az igazgató tájékoztatója alapján megismerkedett a jelenlegi keretei között 1962-ben kialakult, s 15 000 holdat meghaladó területű gazdaság többirányú termelő tevékenységével, eredményeivel, további feladataival. A gazdaság főleg szántóföldi növényeket, szőlőt és gyümölcsöt termel, s jelentős arányú állattenyésztést is folytat. Ez évben mintegy 10 és félezer katasztrá- lis holdnyi szántóterületen és ezer holdat meghaladó szőlő- területen gazdálkodik. Kenyér- gabonából a 10 évvel ezelőtti, holdankénti 17 mázsával szemben 23 mázsára emelkedett az átlagtermés. A pillangósoknál mintegy 60 százalékkal növekedett a hozam, a szőlő terméstragédia" mondta a műhelyfőnök „a termelékenységet kellene emelni”. Az anyagi eszközök viszont korlátozottak, kevés újhoz nyúlhatnak. Maguk újítanak. A Dieselek kazánmosásához külön motoros meghajtást szerkesztettek, így párhuzamosan végezhetik a motor javítását is. Időspórolás.

Négy szakmában képeznek tanulókat: diesellakatosokat,

járműlakatosokat, esztergályosokat és villanyszerelőket nevelnek. Száztizenöt tanulójuk van. A harmadéves járműlakatosok már fontos emberek. Ök javítják a mozdonyokat. A szerelőmunkát önállóan végzik. Egyébként százhat munkást foglalkoztatnak. Gyárnak is beillő létszám.

Télen becsukják a kapukat, a munka odabent folyik. De már sok a Diesel, a fűtés meg a második és harmadik szektorban kályhával történik. Azt pedig nem szabad, ha ott áll a motor. Valamit biztosan kitalálnak, hogy ne fázzanak a munkások.

*

Az olajsár hepehupás kemény réteget vont a kőburkolat fölé. \ A sínek csillognak, összetörtön futnak a fordítókorong felé, s onnan kívülről már készülődik valamennyi gép az itt futó nyolcvan közül, hogy meggyógyítsák. Kehesen, küszködve bevánszorog, vagy betolatják, kazánja kihűl, lecsendesedik, s akkor szorgalmas doktorok szétcsavarozzák, belebújnak, megtisztítják, hegesztik, kikovócsol- ják — aztán kezelői felfűtik, újból nekilódulhat . . .

Kampis Péter

átlaga pedig több mint kétszeresére nőtt. A gazdaság bruttó termelési értéke szintén több mint kétszeresére emelkedett tíz év alatt. Állattenyésztésben fő profiljuk a sertéshús előállítása. A jelentős fejlődést - fokozott gépesítéssel — úgy érték el, hogy közben csaknem egyötödével csökkent a dolgozók létszáma.

Szó esett a tájékoztatóban arról a jelentős szerepről is, amelyet a gazdaság életében, eredményeinek elérésében a szocialista brigádok játszanak. A munkaversenyben jelenleg 9 brigád küzd a Szocialista brigád cím eléréséért, 11 pedig a megtartásáért. A szocialista brigádok eredményes termelő munkájának tapasztalatairól, e kis kollektívák embertformáló, felelősséget fokozó erejérőj, egymás iránti segítőkészségérol is sok szó volt a találkozón, maguknak az érdekelteknek, a mozgalomban résztvevő brigád- vezetőknek a beszámolóiban. Egymás után kértek szót a találkozón a szocialista brigádok vezetői: Mátrai Gyula, Fiath László, Győri Lajos, Szilágyi Erzsébet, Heilmann Józsefné, Szá- szi József, Palkó Péter, Wéber János. Szavaikból kiderült, hogy a munka megszervezésének e komplex formája a szocialista brigádok keretében jelentős előnyökkel járt. A brigádszervezet szép és tartalmas keretet ad a brigád tevékenységének. A gazdaság sárközi kerületében működő egyik brigád például hét év alatt négyszer nyerte el a szocialista címet, 4400 holdon termel kenyérgabonát, kukoricát, silótakarmányt, s munkagépeit is maga javítja. Egyöntetűen helyeselték, hogy munkájukat a végtermék, a megtermeli árumennyiség alapján díjazzák.

Egy másik brigád alkatrészeket is előállít, hogy az alkatrészellátás hiányosságaiból előálló problémákat lehetőleg megelőzzék. Előnyös a brigádszervezet a szakképzettség fokozása szempontjából is. Szó esett arról is, hogy derekasan megállják helyüket a német nemzetiségű, s a cigány brigádtagok is, jó egyetértésben dolgoznak együtt társaikkal. Jelentős az a segítség, amelyet a brigádok a cigány tagok emberi fejlődéséhez, ismereteik gyarapodásához, kulturált élet- körülményeik megteremtésének előmozdításához nyújtanak.

Számos cigány brigádtag már tíz éve dolgozik a gazdaságban, a szocialista brigádban, s szorgalmas munkája révén községi belterületen új, megfelelően berendezett otthonba költözhetett. A brigádok tevékenységével kapcsolatban K. Papp József arra utalt, hogy a szocialista brigádmozgalom jelentősen enyhített a gazdaságban a munkaerő-gondokon.

Kádár János örömét fejezte ki, hogy közvetlenül is mégis- ■ merkedhetett az országoshí ű ; gazdaság életével, elismerését nyilvánította eddigi eredményeiért és további sikereket kívánt . jövőbeni tevékenységéhez. Eredményei — mint mondotta — olyan szépek, hogy ilyenekről már országos átlagként is szívesen hallanánk. A továbbiakban rámutatott: a szocialista

brigádmozgalom kiterebélyese- dése is azt bizonyítja, hogy országunkban erősödik az emberek szocialista öntudata, felelősségérzete a közösség ügyei iránt. A szocializmus építéséhez nélkülözhetetlenek a szocialista gondolkodású és öntudatú, a közösség ügyeiért fokozott felelősséget érző emberek, s helyes, hogy az anyagi érdekeltség is ilyen irányú alkotó, gondolkodó munkára ösztönözze őket. A szocialista brigádmozgalom életerős mozgalom, amelyben találkozik népünk érdeke az egyes ember, a család érdekével. Óva intett azonban attól a párt első titkára, hogy a jó eredmények láttán önelégültségbe essenek, feladataikat könnyedén vegyék, s ez valamiféle lazulást idézzen elő tevékenységükben, mert káros következményekhez vezethet. Helyeslőén nyilatkozott arról, hogy a végzett munkát a végtermék eredménye alapján díjazzák, s felhívta a figyelmet a brigádok, mint kollektívák nevelőtevékenységének fontosságára is.

A vendégek ezután Bakonyi József igazgató-helyettes kalauzolásával megtekintették a gazdaság pincészetét, majd Pet- rits Pál igazgató-helyettes ismertető szavai után és kalauzolásával a várdombi új sertéstelepet. A sertéstelep, amely valóságos sertésgyár, a világon ismert legkorszerűbb módszerekkel dolgozik. Évente 30 000 hízott sertést küld piacra. A gazdaságban saját kísérleteik révén elérték a biológiai optimumot.

Kádár János ezután a Sárköz központjába, Decsre látogatott el, ahol felkereste a szőtteseiről, hímzéseiről messze földön híres Sárközi Népművészeti és Háziipari Termelőszövetkezetet.

A Központi Bizottság első titkára ezt követően visszautazott Szekszárdra, ahol a város nevezetességeivel ismerkedett. A Bakta hegyről Szekszárd panorámájában gyönyörködött, majd rövid sétát tett a város- központban a Babits Mihály Művelődési Központ impozáns épületéig, ahol dr, Vadas Ferenc igazgató fogadta és tójé- | koztafcta az intézmény munká- | járói.

Negyvennél több szakkör, klub és művészeti csoport működik a központban, s az első | évben 300 000 látogatója volt. j Kádár János a művelődési központban megtekintette a kiál- | Irtásokat, a művészeti csopor- I tok próbáit, szakköri foglalkozásokat, az új Panorama Moziban megnézte a művelődési központ filmklubja által — Kiss István vezetésével — Tolna megyéről készített dokumentumfilmet. A művelődési központban szerzett tapasztalatait a vendégkönyvben úgy összegezte, hogy e'even, sokoldalú kulturális munka folyik az intézményben, gratulált eredményeihez és további sikereket kívánt tevékenységéhez.

A látogatás befejezéseképpen az MSZMP Tolna megyei Bizottsága, a Megyei Tanács, s a Hazafias Népfront megyei bizottsága Kádár János tiszteletére vacsorát adott a szekszárdi Gemenc Szállóban.

r