Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-24 / 251. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. október 24. Megszűnik az éjjeli személy Kulturáltan utazunk-e a vonaton? Kétnapos ankét a vasútigazgatóságon Helyjegyközpontok létesülnek Pontosabbak lesznek a vonatok, tisztábbak a kocsik, az állomások. Takarítógépeket sze­reznek be, a vagonok külső mosására pedig forgókefés, Ceccato-hoz hasonló berendelést állítanak be. Helyjegyközpontot szerveznek, s amíg az elektronikus helybiztosítást nem oldják meg, e köz­pontok pontosabban és megbízhatóbban adják ki a helyjegyeket az ország valamennyi ezpressz- vonatára. Pécsett — villanyújsághoz hasonló — elektromos utastájékoztató berendezést szerelnek fel, amelyen látható lesz: mikor, milyen vonat és honnan indul? Nem utópisztikus elképzelések ezek, hanem maga a realitás. A kulturált közlekedés ma köz­ponti kérdés, a KPM Vasúti Fő­osztálya is napirendre tűzte. Két­napos ankétot hívtak össze a MÁV Pécsi Igazgatóságán, ame­lyen a személyszállítás időszerű kérdéseit tárgyalták meg, s amelyen megjelent az ország valamennyi vasútigazgatóságá- nak forgalmi osztályvezetője, személyszállítási szakembere, a legnagyobb állomások — Bu­dapest Keleti, Déli, Debrecen, Szeged, Pécs — vezetője és sze­mélyforgalmi reszortosa. Túlterheltek a fővonalak Kurucz Károly, a KPM Vasúti Főosztálya forgalmi szakosztá­lyának helyettes vezetője a sze­mélyszállítás színvonalának meg­javításáról tartott előadást, ame­lyet az első napon már élénk vita követett. A második napon — tegnap — a személykocsi fel- használásról esett szó. Mi szolgálja a kulturált sze­mélyszállítást vajon? A pontos­ság a királyok udvariassága — mondták valamikor, s a MÁV nem különösen udvarias. Orszá­gos viszonylatban túlterheltek a fővonalak, ezen enyhíteni nem lehet, legfeljebb a vasúti fegyel­met javítani. Ettől várnak vala­melyest pontosabb menetidőket, a menetrend precízebb tartását. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a pontos; ság jó műszaki feltételeket, kor­szerűen felszerelt fűtőházakat, jó gépparkot és pályát feltéte­lez: Van még tennivaló. A legégetőbb, talán nagyon Is szembetűnő probléma a vasúti állomások és személykocsik tisz­tasága. Vonatjaink koszosak, még az expresszek is, az abla­kok csakúgy, mint a mellékhelyi­ségek, vagy utasfülkék. Mi az oka? Munkaerőhiány. Kevés a kereset, nem jönnek el kocsit takarítani a MÁV-hoz. A Pécsi Igazgatóság területén mintegy hetvenen hiányoznak — ami sok. De erre hiába hivatkozik akárki, a kocsik, ablakok ettől nem lesznek tisztábbak. Javas­lat: több fizetést kell adni a ta­karítóknak. Erre is történt mór intézkedés. De gépesíteni is le­hetne, hiszen biztosan vannak kisgépek, amelyek segítségével GÉPKOCSIRAKODÓKAT FELVESZÜNK Fizetés megegyezés szerint. JeientErezés Új Élet Tsz Pécs-Reménypuszta, személyzeti előadónál. munkaerőt lehet megtakarítani, de a kocsikat is „meg lehet ta­karítani”. A vagonok külső mo­sását jelenleg Dombóváron vég­zik kézzel, mint hajdan nagy­apáink. Miskolcon szereztek gé- oi berendezést, hisszük, hogy Pécsett is nemsokára lesz. Úi beszerzések Meleg vonatok? A fűtési sze­zonban lényeges kérdés. Előfű- tőtelep? Három éve épül Pé­csett. Még nincs. Minden fülké­ben található egy kapcsoló, amely hidegre vagy melegre ál­lítható. Ezek általában nem mű­ködnek rendeltetésüknek megfe­lelően. Kondicionáló kapcsolók. Úgy hat éve emlékszem viszont egy olajos emberre, aki végig­ment a szerelvényen és megkér­dezte az embereket: elég meleg van-e? Ez a kulturáltság. További szolgáltatásokat ve­zetnek be, illetve meglevőket bő­vítenék. Ilyenek a bevezetőben megemlített berendezések — helyjegyközpont, automata pogy- gyászmegőrzők, vlllanyújság — viszont meg kell jegyezni, hogy néhányat beszüntettek. Ilyen a hálókocsi, amelyet Pécs—Bu­dapest viszonylatában kihasz­náltak, de visszaállításáról any- ríyira nincs szó, hogy a jövő év­ben az éjszakai vonatok is meg­szűnnek e viszonylatban. Meg­szűnt a Mecsek-expresszen az étkezőkocsi szolgálat Az indo­kokat figyelembe véve helyes intézkedés volt, elfogadható, hogy jobban szolgálja a kultu­rált kiszolgálást, utazást a tal­ponálló, mint az abrosz, viszont semmi néni menti a választék hiányát: étel és ital tekintetében a jelenlegi büfékocsi tizedony- nyit sem nyújt mint hajdan az étkező. Irányelvek Mindenesetre: a kérdést napi­rendre tűzték, s a vasúti sze­mélyszállítási szolgáltatások mi­nőségi előírásainak irányelvei megszülettek. A tegnapi megbe­szélésen is jelentős kérdéseket vetettek fel: néhány helyütt nem megfelelő kocsikat közlekedtet­nek bizonyos vonalakon. Azokat a kocsikat, amelyeknek középütt is ajtajuk van, nem volna sza­bad például gyorsvanati szerel­vényben közlekedtetni. Kidolgoz­zák és pontosan szabályozzák a jövőben, hogyan vegyék elejét az ilyen szabálytalanságoknak. És az új kocsik elosztásában is döntések születtek: az új beszer­zések Budapesten maradnak, onnan viszont az igényeknek megfelelő mennyiséget és kocsi­minőséget kapja meg a vidéz. A kétnapos ankét országos tanácskozás volt. Ennek eredné nyeknét valamennyi vasútigaz- gatóság elkészíti a maga irány­elveit, amely a negyedik öteves terv időszakára vonatkoztatható és a személyforgalommal kap­csolatos. A MÁV Pécsi Igazga­tósága december 15-ig készíti el az irányelveket. Végezetül: hasonló méretű tanácskozás eb­ben a témában még nem vo't, az hogy foglalkoznak a személy- szállítás kérdéseivel, nagyon so­kat jelent. .. — kampis — / Megalakult a pécsi felsőoktatási koordinációs bizottság Pécsett mór hat felsőokta­tási intézmény működik. Külö­nösen az utóbbi időben, amikor megkezdte munkáját a Műszaki Főiskola és a közgazdasági egyetem kihe­lyezett tagozata, szükséges­nek látszik az együttműködés jobb megvalósítása, az intéz­mények koordinálását biztosí­tó fórum megteremtése. Ezért alakult meg az MSZ­MP Pécs városi Bizottsága Agitációs és Propaganda Bi­zottsága mellett a Pécsi Fel­sőoktatási Koordinációs Bi­zottság. A bizottság elnöke Szentirányi József, a Városi Pártbizottság titkára, a bizott­ság titkára Takács Géza, a Városi Pártbizortság munka­társa. Tagjai az érintett felső- oktatási intézmények vezetői és pártvezetőségi tagjai, in­tézményenként 2—2 fő. •A koordinációs bizottság péntek délutáni ülésén meg­állapodott a főbb tenniva­lókban. Eldöntötték pjldául, hogy tanévkezdéskor rendsze­resen találkozzanak majd az intézmény vezetői és össze­hangolják a tanév legfonto­sabb teendőit, megbeszélik az év főbb rendezvényeit és az ezeken való együttműkö­dés lehetőségeit. Az intézmé­nyek pártszervei között rend­szeres kapcsolatot kívánnak kialakítani. Koordinálják az egyetemek és főiskolák neve­lési bizottságainak munkáját, valamint terv készül a marxiz­mus—leninizmus tanszékek együttműködésének módjairól. A kollégiumok állami és diák­önkormányzati vezetői együtt készítik el a kollégiumok ne­velő tevékenységét összehan­goló munkatervet. Az intéz­mények kulturális bizottságai a kulturális tevékenység koor­dinálását végzik el. A diák­jóléti bizottságokra hasonló tennivalók várnak. Az egye­temek és főiskolák közötti együttműködés fontos, im­már megállapodásban rögzí­tett módja a tanácsüléseken való kölcsönös részvétel, egy­más tudományos és kulturá­lis rendezvényein való közre­működés és részvétel. A koordinációs bizottság nem gyakori ülésekkel, ha­nem e tennivalók hatékony végrehajtásával kívánja mű­ködését kifejteni. Első, alaku­ló ülésén valamennyi felso­rolt feladatban megegyezett, s megbízta az egyes terüle­tek felelőseit. Próbaüzem Egybázasharasztik» A megye egyik legnagyobb kukoricatermelő üzemében, az egyhózasharaszti Jóbarát Ter­melőszövetkezetben több, mint kétezer holdon kell betakarí­tani a kukoricát. A kombájnok mór szeptember 22-én megin­dultak, de azóta mindössze 80 —90 vagonnal tudtak betárolni, a kis Farmer szárító nem győz­te a betakarító gépek kiszol­gálását. Tegnap egycsapásra megvál­tozott a helyzet, s ma már két­szer annyi kombájn sem tudná folyamatosan kiszolgálni azt a nagyteljesítményű — 30—40 mázsa/óra — szárító üze­met, amelyet a Mosonmagyar­óvári Mezőgazdasági Gépgyár szerelői tegnap adtak ót ren­deltetésének. Pénteken befűtöt- ték az olajkazánt, felbúgtak a gépek s a garatra billentette terhét az első pótkocsi. A pró­baüzemelés szombaton folytató­dott s a déli órákban Páder Béla főszerelő arról tájékozta-’ tott, hogy a bejáratás sikerült, a maguk részéről a munkát befejezték. A most átadott termelőszövet­kezeti szárító MGF típus, OB azaz oldal betárolás változat, s a HP jelzés most elsőízben került a szárító neve mellé, ez pedig a Heesen prés rövidítése. Holland licenc alapján kezdte meg a prés gyártását Magyar­óvár, s Baranyában ez az első üzem, ahol felszerelték, s a jövő tavasszal már lucernát granulálnak vele. A gyár az üzemet a granulá­lóval együtt 3.2 millió forintért szállította, az épületet a tsz saját brigádja készítette. Kapuzárás előtt a II. nemzetközi felnőttbábiesztivál Témagazdag és rendkívül színvo- nalas szakmai vé- TOdli^iifW 'eménycsere indí- tóttá el tegnap a felnőttbábfesztivál ▲ harmadik, azaz utolsó előtti nap­jának programját. Csakúgy, mint az előző napon, most is eléggé a vita fókuszában állt az élő szemé­lyek szerepeltetése, szűkebb ér­telemben: az ember és a báb kapcsolata a bábszínpadon. Többen foglalkoztak a buda­pesti Orfeo Bábegyüttessel, az­az P. Weiss Mockinpot úr da­rabjának bábszínpadi előadá­sával. A vélemények csaknem kivétel nélkül megegyeztek ab­ban, hogy magas, színvonalú, egységes, sajátosan egyéni fel­fogású és művészi rangú báb­játékot láttunk tőlük. Délelőtt 11 órakor kezdődött meg az UNIMA magyar köz­pontjának tisztújító közgyűlése. Dr. Szilágyi Dezső, az UNI­MA magyar központjának elnö­ke, a Magyar Állami Bóbszín ház igazgatója bejelentette, hogy a filmgyár, a televízió és az Állami Bábszínház művészei­nek távolléte miatt a közgyűlés nem szavazatképes. Ezért nyílt szavazásra került sor, amely megerősítette tisztségében az UNIMA magyar központjának jelenlegi vezetőségét Hollós Róbertné, a magyar központ titkára beszámolt a szervezet elmúlt két évben vég­zett munkájáról. A bábművé­szettel kapcsolatos rendezvé­nyek között feltétlenül meg kell említeni, hogy a nemrégiben kiírt Ki mit tud? című televízió­YVES JOLY EQYÜTTESE A z a helyzet, hogy a pécsi bábfesztiválon résztvevő Yves Joly együtteséből csak az „együttessel” tudtam beszélni. Monsieur Joly belázasodott és éppen kórházban kezelték, hogy vasárnap meg tudja tar­tani valóban nagy érdeklődés­sel várt előadását. Az „együt­tes” egy főből áll, lila pulóvert visel és hosszúnadrágot, őszes, rövidrenyírt haja és hallatlanul élénk, ide-oda röpdöső, feke­te szeme van. Ö Madame Joly. Míg beszélgetünk, míg hosz- szú, töredezett, dallamos mon­datok hangzanak el Madame Joly fátyolos, nevetésekkel meg­szakított, mély hangján — erős, csontos kezét figyelem, amely néha beleszánt a levegőbe, né­ha másodpercnyi pihenőt tart, olyankor is nyugtalanul rezeg­ve, ugrásra készen. A kéz egy szövőasszonyé vagy egy nap­nyugtáig serénykedő paraszt­asszonyé is lehetne, magán vi­seli a munka nyomait. Csak talán fehérebb, s folytonos ideges rezgését kapja föntebb- ről, az agy tájékáról. — Milyen körülmények között dolgozik Yves Joly együttese,, s hol, merre lép fel Francia- országban? — A háború után gyermek­színházzal kezdtük, ma mór csak felnőtteknek szóló dara­bokat adunk elő. Színházunk nincs, klubházakban és kis­kocsmákban lépünk fel, ahová hívnak. Vegyes technikával dol­gozunk, legtöbbet mégis sík­bábokkal, azért papírszínház­nak is hívnak bennünket. Há­rom hónapja semmit, azelőtt estek sorozatát csináltuk kul- túrházakban. Egy hónapig pe­dig Hollandiában voltunk, ahol egy barátunk fesztivált szerve­zett, de nem ilyet, csak elő­adássorozatokból állót. — Hogyan lettek bábművé­szek? — A háború előtt egy ván­dorcirkusz csoport tagjai vol­tunk. Nagyon fiatal emberek­ből, lelkes amatőrökből alakult ez a csoport, kicsit a klasszikus francia színház nyomasztó ural­ma, a sztárok kultusza ellen is. Lassan kezdettt kialakulni az íz­lésünk, stílusunk, de a háború szerteszórta a csoportot. Yves fogoly volt, s társai szórakoz­tatására fogott először kézbe valami rongyot vagy tárgyat, aztán bármit, amivel játszani lehetett. Csinálnunk kellett va­lamit, hogy meg ne őrüljenek. — A „papírszínházban" pa­píremberek papírtragédiát játsz- szák el? — Hogyne. Van egy valódi papírtragédiánk. Egy hölgy, aki a tisztaságot kedveli, négy hint; nemű lény, melyek közül hórom a durvaságot, az ösztönöket. A papírlány a papírfiatalemberrel szeretne boldog lenni, de a há­rom másik megöli őt. Valódi papírhalállal hal meg: fölmeté­lik darabokra és meggyújtják. — Milyen anyagok vannak még ebben a színházban? — Minden. A papír mellett szövet, fa, fém. Figurák és egy­szerű tárgyak. Minden jó, ami az ember kezébe kerül. Az ócs­kapiacon vagy egy padláson. Mindegy. — A tárgyak közül születtek főszereplők is? — Egy esernyő. Találtunk egyet, s rófogtug, hogy kis­lány. Mit kezdjünk vele? Nem illett hozzá más. Míg végül ta­láltunk (ugyancsak véletlenül) egy másik ernyőt. Kimentünk a piacra, kerestünk ernyőket. Mindnek más volt az egyéni­sége. A kislány körül családi miliő kerekedett és egy nagy sztori. Még a rendőrség is ül­dözi a fiút. A család sötét szí­nekkel van festve, de ennek a történetnek jó a vége .., — Mindent ketten csinálnak? — Igazi bábosnak mindenhez kell érteni, zenéhez, fényhez, ritmushoz, mozgásművészethez, koreográfiához, az anyagokhoz. Zenét azért nem szerzünk. Né­hány barátunk néha ír nekünk zenét, elég hosszúakat, amikből aztán húzni kell, de ismert, klasszukus zeneszámokat is fel­használunk. Semmi sem szerve­zett. — A klubok, kultúrházak, kis­kocsmák közönsége mit szól a műsoraikhoz? Egyáltalán: van közönségük otthon? — Ez se szervezett. Nehéz is lenne megszervezni. Ügy mond­hatom: megy a dolog... Ha fiatalok vannak, mindig oda­jönnek és elárasztanak kérdé­sekkel. Ha vegyes a közönség, vegyes az érdeklődés is. Bejárták a fél világot, Észak- és Dél-Amerikát, Marokkót, In­diát, meg ki tudja hány fran­cia kiskocsmát. Yves Joly, az egykori fogoly, 1955-ben „drá­maművészeti felügyelő” lett, aki a bábosok képzését végzi. Bukarestben, a hivatásos együt­tesek 1958-as nagy fesztiválján elnyerték „az eredetiség és a fantázia” nagydíját. a e sorozatban a bábművészet ön­álló kategóriaként szerepel majd, ami egyben elismerését is jelenti. Ugyancsak a televí­zióban láthatjuk ismét a „Játsz- szunk bábszínházát!” műsorait. A közgyűlés végén az UNI­MA elnöke, Ludwig Krallt és dr, lan Malik, az UNIMA főtit­kára köszöntötte a résztvevőket * Szombat délután következett a fesztivál eddigi legszorosabb bemutatósorozata. A szakmai bemutatók a Kamaraszínház­ban kezdődtek meg 2 órakor, a Plovdivi Népi Bábszínház két darabjával (Petruska; A kuké- rik játéka.) őket követte ugyan­itt az Állami Bábszínház Stú­diószínpada négy különböző stílusú, hangulatú és tartalmú jelenettel. (A Stand néni masz­kos játék egy Karinthy-novella nyomán: a Falun lírai játék Bartók Béla műve alapján; ak Avantures groteszk pantomim; a Kompozíció pedig bábpan­tomim élő szereplőkkel, Ka­rinthy Frigyes emlékére). Az Álami Bábszínház Stúdiószín­pada öt esztendeje működik, mostani műsoruk premier, ■ pécsi fesztiválra készült el. A továbbiakban két amatőr­együttes mutatkozott be a Dok­tor Sándor Művelődési Központ Színpadán. Balázs Béla A köny- nyű ember című bábjátékát a kecskeméti Ciróka Bábegyüttes adta elő. A szakmai bemutatók sorát végül a békéscsabai Nap­sugár Bábegyüttes zárta be Ez mind az utcán bevert I című szatirikus kabaréműsorával. Este a két hivatásos együttes: a bolgár népi bábszínház és az Állami Bábszínház Stúdió- színpada a pécsi közönségnek tartott előadást. A késő esti órákban a rendezőszervek fo­gadást adtak a fesztivál műso­rában fellépő együttesek és művészek tiszteletére. A II. nemzetközi felnőttbáb­fesztivál ma Őélelótt ünnepé' lyes értékeléssel és díjkiosz­tással zárul. Tegnap este tanácskozásra ült össze o fesztivál értékelő bizottsága. Ennek tagjai: Leo­nora Spet (Szovjetunió), dr, Erich Kőtár (Csehszlovákia), dr. Henryk Jurkowski (Lengyelor­szág), dr. Szilágyi Dezső, az UNIMA magyar központjának elnöke, Koós Iván, az Állami Bábszínház rendezője. Hollós Róbertné, a Népművelési Inté­zet főelőadója és Várady Géza, Pécs Városi Tanács népműve­lési csoportvezetője. Tanácsko­zásuk eredményét a ma dél­előtti fesztiválzárón ismertetik. Mai program: Doktor Sándor Művelődési Központ: 9.00: Záróértékelés, fesztiváliáró ünnepség. Kamaraszínház: 16.00: Yves Joly együttesének be­mutatója (Szakmai bemu­tató) . 20.00: Yves Joly együttese (Nyil­vános előadás).

Next

/
Oldalképek
Tartalom