Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-23 / 250. szám

1971. október 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ r Uj iparág a vi lágűrben Az űrhajózás technikájának ki­alakulása a termelőerők fejlő­désének törvényszerű következ­ménye. eszköz és lehetőség a természet erőivel folytatott em­beri harcban. A kozmikus be­rendezések lehetőséget adnak arra, hogy a népgazdaság fon­tos kérdéseit a leghatékonyabb módszerekkel oldjuk meg. Az űrkutatás már napjainkban is számos gyakorlati kérdés meg­oldásának műszaki bázisa. A vi­lágűrben új iparág kezd kiala­kulni. Földünkön nincs olyan or­szág, ahol szakemberek kisebb- nagyobb serege ne foglalkozna a geodézia kérdéseinek megol­dásával. Aprólékos munkájuk nyomán alakult ki a Föld vi­szonylag pontos térképe, a gra­vitációs mezők elhelyezkedésé­nek ismerete. Az egyes országok területén térképészeti mérőpontok háló­zatát hozták létre. Ezek látótá­volságon belül, 10—30 kilomé­terre vannak egymástól. Több pontból végzett mérésekkel, mértani módszerek alkalmazá­sával határozzák meg az egyes földrajzi objektumok helyét. A hagyományos módszerek­kel végzett geodéziai felmérési rendszer nagyon munkaigé­nyes és költséges. Mivel a látó- távolság korlátozott, sok száz­ezer mérőpontot kell létesíteni, hogy a Föld felszínét felmér­jük. A módszer 5—10 ezer kilo­méteres távolságon túl már hi­balehetőségeket rejt magában. A feladat sokkal egyszerűb­ben megoldható a műholdak segítségével. A szputnyikok új korszakot nyitottak a geodéziai felmérésekben, hálózatuk rend­kívül pontos térkép készítéséhez ad alapot igen rövid időn belül. Az űrhajósok és űrszondák által készített felvételek elem­zése egyértelműen bebizonyí­totta a szputnyik-rendszerek hatékonyságát. Első és legfon­tosabb előnyük a globális átte­kintés lehetősége. A kisebb te­reptárgyak elveszítik jelentősé­güket, ugyanakkor határozot­tabban érvényre jut a nagyobb objektumok elhelyezkedésének kölcsönös összefüggése. így a megfigyelések teljesen új infor­mációval szolgálnak a Föld fel­színének szerkezetéről, annak tulajdonságairól és a benne le­játszódó folyamatokról. A Föld felszínén lezajló gyors folyamatok — erdőtüzek, jég- és hóhatárok változása, helyi és nagykiterjedésű bel-, valamint árvizek, tűzhányóki­törések, jéghegyek vándorlása stb. — megfigyelésére televí­ziós kamerát alkalmaznak. Az űrkutatás fejlődése a gyakorlati feladatok megoldá­sán túl egyéb előnyökkel is jár az emberiség számára. A koz­mikus iparág keletkezése, a vi­lágűrben folytatott tudomá­nyos és műszaki alapkutatások, új gondolatok és technikai esz­közök keletkezését segítették elő. Bevezetésük a hagyomá­nyos ipari termelésbe óriási előnyökkel jár. A kozmikus energetika lehe­tővé tette a jelnlegi energiai rendszerek korszerűsítését. Az űrhajók villamos energiát szol­gáltató fűtőelemei az elektro­mos gépkocsi kialakítását gyor­sítják meg. Ez például megsza badítja az emberiséget egy nagy veszedelemtől, a légkör elszennyezésétől. A fűtőelemek a mezőgazdaság területén is nagy szolgálatot tehetnek. Ha­sonlóan felhasználásra kerülnek a rádióizotópos és atom-ener­giaforrások. A különleges megbízhatóság és a kis méretek szükségessége a rádióelektronika területén mi­niatűr készülékek kialakításá­hoz, tranzisztorok és integrál áramkörök alkalmazásához ve zetett. Ugyanakkor az elekt a nikus számítógépek bevezetése lehetővé tette, hogy a nép gazdaságban jelentős tartóié kok szabaduljanak fel, és egy re több idő jusson az alkotó munkára. A kozmikus rakéta- technika különféle szerkezeti anyegok kidolgozását tette szükségessé. Különösen nagy jelentősége van a nem fémes, réteges, kombinált, alacsony és magas hőálló anyagok al- kalmazéiának az épületszerke­zeteknél. A fentiekből látható, hogy a kozmikus technika nemcsak elősegíti a gyakorlati felada­tok megoldását, de ösztönzi !s az emberi tevékenység külön­böző formáinak fejlődését, mér­hetetlen segítséget adva ezzel a népgazdaságnak. INTERPRINT ”71 Nemzetközi nyomdaipari szakkiállítás Budapesten Egymillió kábítószerfogyasztó Az ENSZ kábítószerbizottsága rendkívüli értekezletet tartott Genfben annak hatására, hogy a világszervezet titkárságának egy jelentése hivatalos ameri­kai források alapján hátborzon­gató adatokat közöl a kábító­szerek szedésének terjedéséről. Közel egymillió ember él ál­landóan heroinnal, vagy mor­fiummal a világon, húszmillió szív állandóan hasis-, vagy marihuana-cigarettót, s 2-4 millióra tehető azoknak a szá­ma, akik kokalevelek rágcsá- lásával elégítik ki kábítószer­igényüket. Az Egyesült Álla­mokban tíz év alatt 60 ezerről 150 ezerre emelkedett a heroi­nisták száma, de ez az adat csak 1969-ig volt érvényes, mert azóta megkétszereződött a szá­muk. New York-ban máris na­ponta átlag három ember hal meg a kábítószerek roncsoló hatásának következtében, s ta­valy 23 ezer személyt tartóztat­tak le az USA-ban a kábító­szertörvénybe ütköző cselekmé­nyekért. Rohamosan emelkedik a 18 éven aluli kábítószerfo­gyasztók száma Amerikában. Bár 1968-ban kb. 600 kilo­gramm ópiumszármazékot fog­lalt le a világ különböző tájain a rendőrség és a vámhatóság, feltételezik, hogy ugyanabban az évben 6—12 tonna heroin került feketén forgalomba, ami 600 millió adagra elegendő. U Thant ENSZ főtitkár táv­iratban kérte fel a bizottságot, hogy vegye fel a harcot „ko­runk eme pusztító járványa” ellen. Az értekezleten egy kü­lön alap létesítésére szólítot­ták fel a kormányokat, amely­hez elsőként az USA járult hoz­zá 12 millió dollárral. Olvasóinknak beszámoltunk arról, hogy milyen nagy érdek­lődést váltott ki az elmúlt év őszén Zágrábban megrendezett INTERGRAFIKA '70 nyomdaipa­ri világkiállítás. A különböző országok nyomdagépeket és berendezéseket gyártó vállala­tai a legkorszerűbb technikát vonultatták fel, a kiállítás mé­rete impozáns volt. Ha szeré­nyebb külsőségek között is, de hasonló célkitűzésekkel rendez­ték meg az elmúlt héten Buda­pesten az INTERPRINT ’71 nyomdaipari szakkiállítást, ame­lyen 11 ország 41 kiállítója, 90 gyár képviseltette magát. A kiállítás mind nZa k ma i, mind az érdeklődők körében nagy elismerést váltott ki. A magyar nyomdaipar 1955-ben 38 ezer, 1960-ban 60 ezer, 1970-ben 120 ezer tonna újsá­got, könyvet, prospektust állí­tott elő. A fejlődés ellenére közismert, hogy a nyomdaipar kapacitáshiánnyal küzd, egyre hosszabbak az átfutási idők, egyre több megrendelést kény­telenek visszautasítani, fontos kiadványok megjelentetését nem tudják vállalni. Az utóbbi időben sok szó esett arról, hogy a nyomdaipar rekonstrukciója halaszthatatlan feladat, hiszen sem mennyiségben, sem minő­ségben, a jelenlegi technikai színvonalával, nem tud eleget tenni a követelményeknek. Az INTERPRINT 71 most ha­zánkban is bepillantást nyúj­tott, hol tart jelenleg a szakma technikai színvonala, milyen korszerű gépeket, felszerelése­ket kínálnak a különböző gyá­rak a további fejlődéshez. A szakemberek érdeklődéssel fo­gadták ezt a kínálatot. Sokan keresték a kiállításon a fejlesz­tési gondok megoldásának le­hetőségeit. ........ A SOLNA 225 1970-bsn előállított kétszinnyomásra alkalmas ofszet ívnyomógépe A Gazdasági Bizottság hatá­rozata kimondja, hogy a IV. ötéves tervidőszakban 40—45 százalékkal kell növelni a nyom­dai kapacitást. A tervek szerint a nyomdatermékek mennyisé­gének 1975-re el kell érnie a 174 ezer tonnát. Ennek érdeké­ben új termelőberendezéseket állítanak munkába, emelik az ipar műszaki színvonalát, sok régi gépet kicserélnek korsze­rűbbre, termelékenyebbre. A fejlesztési program kidolgozá­sánál azt is figyelembe vették, hogy az iparra a budapesti koncentráltság a jellemző, itt található a munkáslétszámá­nak 74, az állóeszközeinek 75 százaléka. Ezért úgy döntöttek, hogy a fejlesztés során csök­kentik a nyomdaipar nagyfokú fővárosi koncentráltságát, fej­lesztik a vidéki nyomdákat. A MONOPHOTO 600 típusú angol gyártmányú filmszedőgép Fiatalkori vulkánosság nyomai Baranyában A fakibefi kutasát már ötöd­ször érte kudarc. Mit mondjon a megbízónak? Amit az előzők­nek, hogy az a nyavalyás feke­te kő...? Ezen a részen mind­untalan abba ütközik. Ás öt­hat méterre, aztán vége min­dennek. Szikrázik a csákány, kicsodául az ásó... Itt már megáll az ő tudománya. De mi lehet ez a kő? Mintha ilyes­mit látott volna a vasúti sínek, között. Nem, az nem lehet Mert hogyan is kerülne ide. Ilyen kÖ csak a Balatonnál van, a Badacsony, meg a többi hegy gyomrában. A termelőszövetkezetnek *s szüksége volt egy jó mély kút­ra. Nem az öreghez mentek, hanem vállalathoz. De a gépek sem boldogultak. A kútfúrók megmondták: itt nem érdemes kutat csinálni, ebből a kőből senki emberfia nem fakaszt vi­zet A tenger már rég elvonult e vidékről. Ember, állat, növény­zet így szokta már meg, száraz­földnek. Csak a folyó változtatja időnként tengerré a vidéket. Az örökösén vándorló emberek nyugtalanok. A föld állandóan mozog, morajlik alattuk. Félnek. És egy hajnalon megnyílt a föld. A hordák üvöltve menekül­tek a tűzáradat elől. Kár volt. A bizonyíték: bazalt Bárban A folyékony tűz pár nap múlva lapos dombocskává merevült. A föld elcsillapodott, a robaj távolabbra húzódott. A dombocskát finom por lep­te el, az évszázadok, évezredek során egészen eltűnt, s mire az ember végleg megtelepedett ezen a vidéken, már semmi sem emlékeztetett a föld kérgének hajdani tüsszentésére. A föld titkait vallató geoló­gus néhány éve a bári Duna- parton sötétszürke sziklára fi­gyelt fel. Mi ez, honnan került ide? A kalapácsütés nyomán szikrát hányt a kő. Különös. Ilyennel errefelé még nem ta­lálkozott. De van-e belőle má­sutt is? Ki adhatna erre jobb választ, mint a kútásó? Az lel­kesen magyarázott, örült, hogy végre szakembernek beszélhet kudarcairól és sorra elvezette a meddő kutakhoz. Semmi két­ség, a kő mindenütt ugyanaz, mint amit a Duna vize szabadí­tott ki a löszös partoldalból. A különös lelet után évek tel­tek el. A geológusok sokat vi­tatkoztak a kőzet eredetéről. Megtalálója, dr. Szederkényi Tibor kréta- vagy miocénkori vulkánosság maradványának vélte, hiszen Baranya területén ilyen régi, 30, illetve 10—12 mil­lió év előtti vulkáni tevékeny­ség maradványaival találkoztak már, igaz, hogy nagy mélység­ben. Viczián István, a MÁFI ki­váló vulkanológusa a minták laboratóriumi elemzése alapján másként vélekedett: fiatalabb, felső-pannon korú vulkánosság­ról lehet szó, s a kőzetté mere­vült anyag az elmúlt 1 millió éven belül törhetett utat ma­gának a felszínre. Tehát a bári bazalt — mert csakis az lehet a sötétszürke kő — egykorú a Balaton-felvidékí tanúhegyek­kel. Lóczy Lajos, a mai Jugo­szlávia területéről Batina (Kis- kőszeg) környékéről leírt mór a 910-es évek elején ilyen fiatal korú, de erősen lepusztult vul­káni maradványokat. De hogy ez kiterjedt vulkáni tevékeny­ség része lett volrta, azt dzóta sem feltételezték. Az elmúlt heteikben a geoló­guskalapács nyomán gyémánt­fúrókkal kezdték vallatni Bár­ban a földet: milyen — és főleg mennyi? — a bazalt? A fúró­magokat itt tartom a kezemben. Az első a bazaltlepény tetejé­ről, a másik a közepéről, a har­madik az aljáról való. A két szélső szivacsszerűen likacsos, könnyű, sötétszürke, kemény kő. A középső tömörebb állomá­nyú, de ez is habos kissé. Nem az a megszokott bazalt, az út­burkolatok, a vasúti sinágyok anyaga, de kegyetlenül ke­mény ez is, karcot hagy az üve­gen. Három fúrást mélyítettek le Bárban. Az eredmény minden szakembert meglepett. A ba­zalt mintegy 500 méter átmérő­jű, 20-30 méter vastagságú le­pény, ami a Duna-parton több száz méteres hosszan feltárt állapotban figyelhető meg. S a tulajdánképpeni érdekesség, amivel korábban sertki nem számolt: a vulkánosság rend­kívül fiatal volta. A bazaltle- pény alatt pleisztocén-kóri vö­rös agyag üledék, felette lösz. Ez az elhelyezkedés határozza meg a korát, amely Hónig Gyula geológus eredeti meg­állapítását igazolva a pleiszto­cén (jégkorszak) felső részér« tehető. Ez pedig „magyarul” azt jelenti, hogy ez a vulkáni tevékenység 100-120 ezer év­vel ezelőtt — geológiai órával mérve szinte ma - zajlott le. * Bazalt Baranyában? A szén­től az uránig annyi mindent adott már a kincses Baranya, de bazaltot most először. Igaz, ez nem egyéb tudományos ér­dekességnél, geológiai szenzá­ciónál. A földkéreg valamikor tüsszentett egyet és a maradé­ka ez a kis bazalt. Hanem arrébb ... Dr. Sze­derkényi Tibor DNy-Dunántúl födmágnességi térképét mutat­ja, ami az elmúlt évek kiterjedt kutatómunkájának eredménye­ként született. Ez Bárban kis kiterjedésű anomáliát mutat, ahol a földmágnesség erővona­lai sűrűsödnek. A térképet a bazalt igazolja. És ott feljebb, kissé északkeletre? Himesháza. Somberek és Palotabozsok kép­zeletbeli háromszöge egy má­sik hasonló anomáliát zár ma gába. Jellege szerint inkább a barival egyezik, semmint a Pécs környékiekkel. S ha a na­gyon fiatal pleisztocén kori lösz itt is vulkáni nyomokat, netán bazaltot takar? Az anomália kiterjedése és erőssége komo­lyabb bazaltmező jelenlétére utalhat. Jó lenne ezt is kivallat­ni, hátha Baranya egyéb kin­csei mellé besorolhatnánk a bazaltot is. Hársfai István Számunkra örvendetes, hogy ebben a programban szerepel a Pécsi Szikra Nyomda rekonst­rukciója is, melynek megvaló­sítása ugyan nehéz feladat lesz, de bizonyára meghozza majd a várt eredményeket. A kapacitásnövekedésen túl első­sorban azt is, hogy lapunkat rövidebb idő alatt, szebb, ol­vashatóbb kivitelben tudják majd előállítani. A fejlesztési tervek szerint ugyanis sor kerül a jelenlegi öreg, korszerűtlen lapnyomógép kicserélésére, egy modern ofszetrotációs gépre és természetesen a kiszolgáló rész­legeinek teljes felújítására is, lehetőség szerint még ebben az ötéves tervben. Mivel hazánkban csak igen korlátozott számban és kis vá­lasztékban gyártanak nyomda­ipari gépeket, az ipar csak kül­földről szerezheti be az ötéves tervidőszakban is a nagyarányú rekonstrukcióhoz szükséges gér pékét. Az utóbbi időben a kül­földről behozott gépek értéke körülbelül- 3 millió rubel és 1 millió dollár volt évente, Első­sorban az NDK, Csehszlovákig, Szovjetunió tudja biztosítani számunkra a legszükségesebb gépeket, felszereléseket. A Szov­jetunióval 3,6 millió rubel ér­tékű gépimportra kötöttünk szerződést, de megállapodás történt az NDK-val is, ajánlato­kat kértek az olasz, a svájci, a svéd és a nyugatnémet cégek­től. Az INTERPRINT 71-en min­denekelőtt azok az országok és cégek vonultak fel, akik részt akarnak vállalni ebből a rekonstrukciós programból, ajánlatokat téve, bemutatva azokat a gépeket és felszere­léseket, melyek a hazai igé­nyeket minden vonatkozásban ki tudják elégíteni. Az NDK-t a POLYGRAF cég képviselte, üzemközben mutatta be a PLANÉTA-BRILLANT 01 ívofszetgépet, melynek órán­kénti nyomóteljesítménye 11 ezer ív. A kiállítás egyik érdekessége az IBM bemutatója volt, a láto­gatókkal megismertették a Composer Sysfem-et, a síknyo­máshoz alkalmazható, teljesen automatikus szedőgépet, mely­nek rendszere a gömbfejes technikán alapul és lehetővé teszi a különböző írástípusok és betűméretek gyors cseréjét. Hat angol cég képviseltette magát a kiállításon. A legna­gyobb érdeklődést a MONO­TYPE CORPORATION keltette fel a legmodernebb technikán alapuló és valóban világszín­vonalat képviselő MONOPHOTO 600 típusú filmszedőgépánek bemutatásával. Az olasz kiállítók közűi az OMCSA egy hatszínű ofszet ívnyomógépet küldött a kiállí­tásra, a LA PIETRA hatszínű rotációs gépsort mutatott be. A többi külföldi kiállítók közül sikert arattak a ROLAND of­szetgépek, a svéd SOLNA egy-, két-, valamint négyszínnyomású gépei, a francia MARIONI kör­forgó újságnyomó ofszetgépe, a MILLER-JOHANISBERG cég könyvnyomtató gépe. A kiállítás tehát sikeres volt és mivel a nyomdaipari beru­házások jelentős részéről csak a későbbiekben történik majd döntés, lehetséges, hogy az első INTERPRINT - kiá II ítá st még újabbak követik majd Magyar- országon. Mitzki Ervin *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom