Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Alsómé» Dunántúlt napló XXVIll. évfolyam, 250. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. október 23., szombat Egységes szemlélet, tettrekészség! Gazdasági aktívaértekeziet a Parlamentben Pérrt«Jc®n a Parlament kongresszusi termében gazdasági oktívaértekezletet tartottak. A tanácskozáson résztvett Fock Jenő, a kormány elnöke. Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai; dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Ott volt a kormány több tagja és az MSZMP Központi Bizottságának több osztályvezetője, továbbá az államtitkárok, az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei és budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökei, a SZOT, a KISZ, a TOT, a SZÖVOSZ és az OKISZ vezetői, a KNEB elnöke, a miniszterek első helyettesei, a minisztériumok pártbizottságainak titkárai, az iparági szak- szervezetek vezetői, nagyvállalatok igazgatói, párt és szak- szervezeti titkárai, a központi lapok főszerkesztői, gazdasági életűnk számos ismert személyisége. A tanácskozáson Fodc fenő tartott beszámolót. Fock Jenő miniszterelnök beszámolója Tiszteit aktfvoé rteke zl et I Kedves Elvtársak I Régóta nem tartottunk gazdasági kérdésekről aktrvaérte- kezletet. Időnként szükséges és hasznos, ha ilyen körben is áttekintjük a népgazdaság helyzetét. Megvizsgáljuk, hói mutatkoznak akadályok terveink végrehajtásának útjában, mit kell tennünk azok elhárításáért, ifiéivé a kedvező tendenciák erősítéséért Az őszinte helyzetfelméréssel, a tennivalók tisztázásával, a gazdasági folyamatok reális értelmezésével azt akarjuk elérni, hogy egységes szemléletet alakítsunk ki. Fock Jenő hangsúlyozta: az ilyen tanácskozásra — amikor a kormány nevében a gazdasági élet valamennyi területérői ősz-1 szehívják a szakembereket — azért is szükség van, hogy az ágazatok egymás közötti kapcsolatában is egységes gondolkodásmód, egységes cselekvés alakuljon ki. Szükséges ez azért is, hogy időről időre feltárjuk, elemezzük az adott időszak pozitív és negatív vonásait A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozata átfogó képet nyújtott népgazdaságunk helyzetéről, és megjelölte munkálkodásunk további fő irányait. Ezekre az alapelvekre és gyakorlati útmutatásokra épült az Országgyűlés által ez évben jóváhagyott kormányprogram. Mai tanácskozásunkon szükségtelen lenne ismétlésekbe bocsátkozni, célravezetőbb, ha most gazdasági életünknek csupán néhány fontosabb kérdésére fordítjuk figyelmünket. A gazdasági irányítás jelenlegi rendszerének bevezetését megelőzően mintegy két és fél éves közös munka során alakítottuk ki az egységes álláspontot Ez hozzásegített ahhoz, hogy az áttérés az új irányítási rendszerre necsak zökkenőmentes legyen, hanem biztosítsa az eredményes gazdálkodást az áttérés időszakában is. Az utolsó három esztendőben e népgazdaság alapjaiban egészségesen fejlődött Számos gazdasági folyamat kedvezően alakult. Javultak a tervek meg; valósításának feltételei. Kedvező irányúak a strukturális változások. A gazdálkodás egészét mindinkább az jellemzi, hogy a vállalatok és az irányító szervek döntéseiben a gazdaságosság, 'e jövedelmezőség a korábbinál jóval nagyobb szerepet tölt be. Ozemeink, vállalataink többsége jól gazdálkodik. Emelkedett a termelékenység. Megszilárdultak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, jelentősen emelkedett a termékek egy részének hozama. A lakosság áruellátása, mind mennyiségét, itiind minőségét tekintve, gyors ütemben javult. Az életszínvonal emelésére vonatkozó terveinket túlteljesítettük. E kedvező folyamatok ellenére a népgazdaság fejlődése néhány területen jelentős problémákat vet fel, melyek leküzdéséhez ugyanolyan egységes szemlélet és tettrekészség szükséges, mint ami az új gazdaságirányítási rendszer kidolgozását és bevezetését jellemezte. Az elmúlt években is minden időszak gazdálkodásának megvoltak a pozitív és negatív jellemzői. 1968 -1969-ben például jól alakult külkereskedelmi mérlegünk, de problémák voltak a termelékenységgel. 1970—71-ben külkereskedelmi mérlegünk alakulása különböző okok folytán kevésbé pozitív, viszont a termelékenység alakul jól. További fejlődésünk feltétele, hogy erősítsük a kedvező folyamatok kibontakozását, a néhány ponton tapasztalható feszültségeket pedig közős összefogással mielőbb megszüntessük. Feladataink nagyok, teljesítésük az erők szorosabb összefogását igényli. A mai tanácskozástól azt várjuk, hogy helyzetünk és tennivalóink megtárgyalása nyomán kialakítsuk a további egységes cselekvéshez szükséges azonos szemléletet A reform teljes kibontakoztatása Gazdaságirányítást rendszerünk reformjának teljes kibontakoztatása hosszabb folyamat, amelynek még egyáltalán nem vagyunk a végén. A gazdasági életben időről időre jelentkező problémák részben függetlenek a kibontakozás folyamatától, de a felszínen azzal összefüggésben jelentkeznek. S ez a körülmény táptalaja a számos téves nézetnek. Népgazdasági problémáink tekintélyes része a gazdaságpolitika végrehajtása, az irányítás gyengéiből és hibáiból, különféle következetlenségekből és emberi gyarlóságokból fakad. Ezért kijavításuk útját is csak sokoldalú, a népgazdaság egészét szem előtt tartó elemzés segítségével kereshetjük. Fock Jenő ezután arról szólt hogy az utóbbi időben az egységes értelmezésekben bizonyos bizonytalankodás és az azonos elveken alapuló cselekvésekben megtorpanás tapasztalható. Egyesek azt mondják, hogy a reform elvei nagyon helyesek, elérkezett az ideje, hogy még gyorsabban és következetesebben érvényesítsük azokat, feloldva a tudatosan beépített korlátokat Ez a nézet jóindulatú türelmetlenséget tükröz, de gyakran nem veszi kellően figyelembe a reális helyzetet, lehetőségeinket Hamis nézetek alakultak ki a gazdasági szabályozók minden- hatóságáról. Mintha a szabályozókkal, mint valami varázs pálcával, mindent meg lehetne oldani. Ez naivitás, de néha ennél is rosszabb, a gazdasági élet bonyolult folyamatainak fel nem ismerése. A problémákat nem lehet csak a szabályozókkal megoldani. Nem lehet minden nehézséget, az emberi tehetetlenséget a szabályozók rovására írni, a tervtörvényből eredően a szabályozók betartása kötelező, s az adott tervidőszakban nem lehet rajtuk változtatni, bár a jövőt illetően lehet és kell is vitatkozni róluk. A lelkiismeretes, gondos munka, a felelősségtudat, a népgazdasági érdekek szem előtt tartása, a célratörő, ugyanakkor rugalmas vezetés minden kötelező előírásnál fontosabb. Célszerű, szocialista elveinken alapuló intézkedésekre van szükség, amelyek a kollektívák erejére, | összefogására, véleményére : épülnek. Ezért mind jobban érvényesíteni kell a demokratizmust, fejleszteni az üzemi demokráciát, s ugyanakkor erősíteni kell a kollektív bölcsességen alapuló egyszemélyi vezetést. A továbbiakban Fock Jenő hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági erőivel sáfárkodó, felelős emberek ne csak azt nézzék, károsodik-e és milyen mértékben ágazatuk, vállalatuk az irányítás hibái miatt, hanem azt is, mit veszít mulasztásaik következtében az egész népgazdaság. A miniszterelnök aláhúzta, hogy a hatáskörök leadásával a vállalati önállóság növekedésével nem szűnt meg, inkább fokozódott a vezető szervek felelőssége, mert a munka, a vezetés, minden szinten bonyolultabb lett. Nem ritkán találkozunk azzal a felfogással is, hogy még mindig sok a központi intézkedés, a megszorítás, a vállalati önállóság kibontakozását túl sok szabályozós gátolja. Ebben van igazság, hiszen a reform kibontakozása még tart. Valljuk, hogy az anyagi lehetőségek határain belül, a vezetés minden síkján még több önállóságra van szükség. A központi irányító szerveknek azonban biztosíta- niok kell a népgazdasági érdekek, a tervszerűség, az arányok érvényesítését, a társadalmi szükségletek kielégítését minden esetben és kellő időben. Vannak, akik úgy vélik, hogy a hatáskörök bővítése fellazu- j láshoz vezetett, tág teret nyitva j a felelőtlenségnek, hanyagság- ! nak, fegyelmezetlenségnek, ka- landorságnak. Ide sorolhatnám a gazdasági bűnözés fokozódásáról elterjedt túlzásokat, irányítási rendszerünk reformjának számlájára írt mende-mondá- kat. A tény, hogy a gazdasági életben rendellenességekkel, az előírások, rendelkezések kijátszásával is találkozunk. Vannak, akik vétenek törvényeink ellen, bűnöket követnek el a gazdasági életben, s azon kívül is. Gazdasági bűncselekmények elkövetésére az emberi gyarlóságon túl gyakran lehetőséget adnak rendelkezéseink hiányosságai, gazdasági szerveink, intézményeink munkájának gyengéi is. Következésképpen, e jelenségek ellen részben az emberek nevelésével, részben a tolvajt szülő alkalmak megszüntetésével kell harcolnunk. Akik bűnt követnek el, azoknak a törvény előtt kell felelniük tetteikért. A Legfőbb ügyészség nemrégiben készített egy alapos felmérést, amely azt bizonyítja: a gazdaságirányítás reformja óta mind a társadalmi tulajdont károsító, mind a népgazdaság' bűnügyek száma csökkent. A gazdasági bűnözés területén egyedül a devizagazdálkodás érdekeit veszélyeztető bűntettek szaporodtak. Ez a tényleges helyzet. Sokat haltunk és olvasunk az önzésről, kapzsiságról, a hará- csolásról. Ügy tűnik, mintha ezek a káros jelenségek szaporodnának. Ez összefügg azzal, hogy egyesek igényei a növekvő lehetőségekhez mérten enyhén szólva túlzottak és gátlástalanul törnek azok kielégítésére. Erről pártunk X. kongresszusán is szó esett. A felvilágosító, nevelő munka minden eszközével és természetesen törvényeink következetesebb érvényesítésével is harcolunk az össztársadalmi érdeket háttérbe helyező mindenfajta megnyilvánulással szemben. Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy a kapzsiság, harácsolás oka a gazdaságirányítás reformja. Az önállóságnak, a helyesebb anyagi ösztönzésnek, a jobb ellátásnak, a közgazdasági szemlélet megjavulásának semmi köze sincs az eléggé el nem ítélhető anyagi kisiklásokhoz Ezek ellen ma a korábbinál is kíméletlenebb harcot, nyílt fellépést hirdetünk. Ez az oka an(Folytertás a 3. oldalon) Koszigin Montrealban Koszigin szovjet miniszterelnök, aki Trudeau miniszterelnök vendégeként Kanadában tartózkodik, s csütörtökön országjáró körútra indult, Ottawából Mont- realba érkezett. Drapeau, Montreal polgármestere csütörtökön délután az egykori kanadai világkiállítás, az EXPO 67 egyik reprezentatív éttermében ebédet adott a szovjet kormányfő tiszteletére. Koszigin pohárköszöntőjében elmondta: ő és Trudeau „hasznos tárgyalásokat” tartottak a legkülönfélébb kérdésekről. Az ebéd után Koszigin, aki egykor Leningrád polgármestere volt, hivatalos meghívást nyújtott át Drapeau-nak; tegyen látogatást a két szovjet metropolisban, Moszkvában és Leningrádban. A szovjet kormányfő még a nap folyamán tovább utazott Vancouverbe. Hazánkba látogat a linn külügyminiszter Vöinö Leskinen, a Finn Köztársaság külügyminisztere a közeljövőben Csehszlovákiába, majd Ausztriába utazik és onnan Magyarországra látogat. Szovjet-amerikai tárgyalások Hivatalos moszkvai közlés szerint október 12—21 között tárgyalások folytak Moszkvában a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a felek hajói, repülőgépei és helikopterei közötti lehetséges nyílttengeri vagy légi incidensek elhárításáról. A szovjet küldöttséget Vlagyimir Kaszatonov flotta-tengernagy, a szovjet hadiflotta főparancsnokának helyettese, az amerikai küldöttséget pedig J. W. Warner, haditengerészeti miniszterhelyettes vezette. A tárgyalások aktív légkörben és a problémák konstruktív megközelítésének szellemében folytak le. A tárgyalások alatt a felek egy sor kérdésben nézet- azonosságra jutottak. Az idén 220 ezer szabolcsi ládát készítenek el a mozsgói ÁFÉSZ faipari üzemében. A jövő évi szerződés —, amelyet a HUNGAROFRUCT-tal kötöttek — már több mint 240 ezer darab ládára szól Fotó: Rács
