Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-16 / 244. szám

1971. október 16. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Az átszervezett járást közigazgatás tapasztalatai Jelentős energiák szabadultak fel — Nőtt a községek önállósága Április 25-e fordulópontot je­lentett a járási közigazgatási apparátusok életében. Hús? esztendő után — az új tanács- törvénynek megfelelően — meg­szűnt a járások tanácsi jogál­lása, azaz megszűntek a járási tanácsok, s a szervezetek csök­kentett létszámmal a megyei tanács vb járási hivatalaiként folytatták tevékenységüket. Az­óta, öt hónap telt el, s ennyi idő már alkalmas a tapasztala­tok összegezésére. Pirisi János, a Baranya megyei Tanács V. B. Szigetvári Járási Hivatalának elnöke az év elején a választá­sokig tanácselnök-helyettesi minőségben a tanácselnök fel­adatát is ellátta. így amikor a tapasztalatokról beszélgetünk vele, önként kínálkozik az első kérdés:- Milyen különbséget érez a tanácselnök és a hivatali elnök funkciója közötti- A járási tanácselnök ener­giáját nagyon lekötötte a tes­tületi tevékenység és az ered­mény nem mindig állt arányban a befektetett munkával. Az át­szervezés folytán a hivatal el­nöke számára is jelentős ener­gia szabadult fel, amit a köz­ségek segítésére lehet fordíta­ni és több eredményt lehet el­érni.- De ez az ehr nyilván nem csak az elnök személyére vo­natkozik ...- Nem. A járás munkáját mindig is a községek munká­ján keresztül lehetett lemérni, így von ez most is. A közsé­gek eredményei, eredményte­lenségei mögött ott van a hi­vatal is, hiszen a járást nem le­het elszckítoni a községektől; Most' nagyobbak a lehetőségek az együttműködésre, á helyi se­gítségnyújtásra. Azelőtt a já­rási apparátus a községi testü­leti .üléseknek mintegy 40 szá­zalékán volt jelen. Most már 70 százaléknál magasabb az arány és arra törekszünk, hogy lehetőleg minél kevesebb ta­nácsülésre kerüljön sor a mi jelenlétünk nélkül. Ez persze nem csak az egyszerű fizikai jelenlétet Jelenti. Részt veszünk az ülések előkészítésében úgy, hogy segítséget nyújtunk az anyagok összeállításában, ügye­lünk arra, hogy törvénysértő határozatok ne szülessenek és figyelemmel kísérjük a határo­zatok végrehajtását- Figyelemreméltó a járási apparátusnak ez a nagyobb arányú jelenléte, hiszen köztu­dott, hogy az átszervezés egy­ben létszámcsökkentést is jelen­tett, Hogyan alakultak az utób­bi időkben a járási hivatal lét- számviszonyaii- 1966-ig a járás szoros egy­séget alkotott Szigetvárral. A járási székhely várossá alaku­lásával a feladatok zöme a városban maradt. A 45 község és a 18 közös tanács a 23 000 la­kossal már nem kívánta meg a 70-en felüli létszámot Az első jelentős létszámcsökkentésre mégis akkor került sor, amikor fölmerült a tanács megszünte­tésének gondolata. Sokan ke­restek és találtak maguknak helyet és 1971. január 1-én már „csak” 61 főből állt a járási tanács apparátusa. A hivatal megalakulásáig 21 dolgozónk elhelyezését kellett megoldani. Ez — azt hiszem — mindnyájunk megelégedésére sikerült. Azok­kal, akiktől meg kellett vál­nunk, a községeket szerettük volna erősíteni. Ez sajnos nem sikerűit. Mindössze ketten vol­tak, akik vonzónak találták a községekben végzendő munkát. S hogy a szűkebb járási appa­rátussal is több időt tudunk a községekben tölteni, abban nem kis szerepe van annak is, í hogy sok hatáskört adtunk le a helyi tanácsoknak, ami viszont a lakosság dolgát könnyíti meg. — Viszont ez a hatáskörle­adás lokozza - legalábbis egy ideig - a segítségnyújtás szük­ségességét. — Természetesen, hiszen a személyi feltételek sincsenek meg mindenütt, de ahol meg­vannak, ott is előfordulhat még egyes esetekben bizonytalan­ság. Tény az, hogy ha maguk­ra hagynánk a községi taná­csokat, sokszor bizony nehezen boldogulnának. Most volt pél­dául egy nehéz és fontos fel­adatuk: a szervezeti és műkö­dési szabályzatok elkészítése. Ebben a munkában is folyama­tosan résztvettünk, most már a végéhez közeledik és a sza­bályzatok folyamatosan a tes­tületi ülések elé kerülnek jó- | vá hagyásra. — A hivatali munkában meg­nyilvánuló segítségnyújtáson kí­vül van-e a hivatalnak egyéb lehetősége is a községek segí­tésérei Természetesen nem anyagi segítségre gondolunk, hiszen a hivatal nem rendelke­zik anyagi eszközökkel. — Szerintem a koordinációk szervezése lehet a leghatáso­sabb segítség. Miről lehet szó? Járásunk jóminőségű ivóvízzel való ellátottsága még sok kí­vánnivalót hagy maga mögött A harmadik ötéves terv indu­lásakor mindössze egy törpe- vízművürrk volt — Dcncsházán. A tervidőszak végére sokat ja­vult a helyzet mert Boldogasz- szonyfán, Mozsgón, Nagypeter- den, Szentdénesen és Szent- lászlán létesült törpevízmű. A járási tanács utolsó bevételi többletéből Rózsafán és Nagy­dobszón támogattuk e törpe­vízmű építését Ezután ilyen be­— A tanácstagi fogadóórák tapasztalatairól és az 1971-es év második félévének fontosabb tennivalóiról tárgyalnak azon a tanácskozáson, amelyet a Ha­zafias Népfront Városi Titkár­sága rendez. Az MTESZ pécsi előadótermében október 19-én 16 órakor kezdődő munkaérte­kezleten a körzeti elnökök és titkárok vesznek részt ruházást már csak a helyi erők mozgósításával lehet megvaló­sítani. Ebben lehet a hivatal­nak kezdeményező szerepe, mint ahogy a szervezésben is nagy segítséget nyújthat. Ugyanígy a helyi erők koordi­nálásával tudnánk előbbre lép­ni az óvodaépítésekben is. Je­lenleg összesen három óvoda működik a járásban, Ez nagyon kevés. Nem véletlen, hogy ép pen itt kezdeményezték az is­kolára előkészítő tanfolyamo kát és dolgozták ki országosan is bevezetett metodikájukat. A járás általános iskoláskorú gye­rekei nagy hátránnyal indultak tanulmányaikban azokhoz ké­pest, akik óvodába járhattak Ezek a tanfolyamok — az idei nyáron 18 helyen tartottak — segítenek valamit behozni eb­ből a hátrányból. Az igazi meg­oldás mégis az lenne, ha a gyerekek óvodába járhatnának Legalább a körzeti központok­ban lenne szükség ezekre az intézményekre, ahová a társ­községekből be lehetne szállíta­ni a gyerekeket. Egy község ugyanis — még ha körzeti köz­pont is — nem rendelkezik any- nyi óvodáskorú gyermekkel, hogy az intézményt kellően ki tudják használni. Mozsgón most épül helyi összefogással óvo­da. Ezt a módszert kell követni másutt is. A járási hivatal kez­deményező szerepe itt sem nél­külözhető. — Bizonyára sok érdekes ta­pasztalatról lehetne még beszél­ni. Helyettük egyetlen kérdést még: hogyan alakult a járási pártbizottság és a hivatal kap­csolatai- Csak azt mondhatom, hogy ez a kapcsolat semmit sem változott Ugyanolyan, mint amikor a két testület működött együtt. A' pártbizottság ugyan­úgy figyelemmel kíséri és segí­ti a munkánkat s ugyanúgy, mint korábban, most is a járá­si hivatalban dolgozó kommu­nistákon keresztül valósulnak meg a határozatok - fejezte be nyilatkozatát Pirisi János, a Ba­ranya megyei Tanács V. B. Szi­getvári Járási Hivatalának el­nökök H. I Osztani, nagyobb gonddal... (Tanácstagi bejelentés Vasas- ról: A7 új ABC kevés hús, illetve töltelékáruval rendel­kezik. A vásárlók elégedetle­nek . .) Ez ér januárjának közepén nyílt meg Vasason az ABC áruház. Való igaz, hogy első napokban húsáruban nagy volt a választék. Később azon­ban — de különösen töltelékáruban — csökkent az ellátás mennyiségben is, választékban is. Az üzletvezető megmutatta a rendelési lapokat, il­letve a szálütójegyzéket. Szeptember 28-án például 73 kilogramm fagyasz­tott és 60 kilogramm friss sertéshúst kaatak, ezenkívül 43 kilogramm töl­telékárut. A bo t feladata, hogy elő­ször az intézményeket — napközi, óvoda stb. — lássa el. Ez rendjén van. Az már kevésbé, hogy töltelékáru­ban hallatlanul srűk a választék, pe­dig az igény éppen az első Őszi hó­napokban jelentkezik. Ilyenkor már elfogyott a házaknál a téli vágásból származó készítmény, az új rá-ási időszak pedig csak december eíején kezdődik meg A megye kereskede'mi és tanácsi szervei most úgy próbálnak enyhíteni a hiányon, hoav más megyéből sze­reznek be töltelékárut — persze nem valami biztató mennyiségben. Csak amennyit kapnak. Az elmúlt napok­ban a pécsi vágóhíd megkezdte a hurkaféleségek készítését, következés- képoen nvolc-tiz fajta áruval bővít­hetik a választékot. Ennél többet ck sem tehetnek, mert a hús még min­dig keretgazdálkodás alá eső áru. A tanácsi szervek véleménye azon­ban az, hoay az elosztást — és ez a kereskedelmi vállalatok feladata — kissé nagyobb gonddal kell a jö­vőben lebonyolítani, tekintettel a pe­remvárosrészek amúgy is nehezebb ellátottságára. A szocialista gazdasági integráció útján (3.) Hatékonyabb formák Beszétintóvelési szakkör indul A helyes és szép magyar be­széd nemcsak a társadalom ér­telmi és esztétikai igénye, ha­nem fontos gyakorlati szüksé­gesség is: iskolában, vizsgákon, a közéleti szerepléskor, a leg­különfélébb hivatások ellátásá­nál. A felelő diákoktól a szó­nokokig sokaknak adhat segít­séget az a beszédmüvelési szak­kör, amely a Doktor Sándor Mű­velődési Központban indul ok­tóber 18-án. Retorikai, beszéd­művelési gyakorlatok, foglalko­zások lesznek hetente egyszer, mindig szerdán 17 órától 19 óráig, egészen a jövő év ápri­lis végéig. Az egész évre 50 fo­rint tandíjat fizetnek a diákok, 100 forintot a dolgozók. A gya­korlatokat Gergely Jánosné, a Leöwey Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanára vezeti. A jelentkezőket október 18-ón, hétfőn 16 és 18 óra között vár­ják a művelődési központban (Déryné u. 18.). Egyéves eltolódás ax új városközpont l/A ütemének építésénél Gondok a második ütem előkészítése körül A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy a Pécs új város- központjában épülő KÖJÄL- srekhár építésének eltolódása miatt a Megyei Tanács végre­hajtó bizottsága az idei évre előirányzott 10.8 millió forintot egyéb célokra — elsősorban az Epítóanyagipari Vállalat fejlesz­tési feladatainak megoldására — fordítja. Az itt mutatkozó eltolódás láncreakcióként hat tovább a városközpont jelenleg épülő ún. I/A ütemében megvalósuló más beruházásokra. A Szalai András út és a Szabadság út sarkán épülő KÖJAL-székház ez évre tervezett befejezése egy évet csúszik. Emiatt később fe­jeződik be a Megyei Tanács székházának — egyelőre még el sem kezdett — építése is. Az 1973 III. negyedévre tervezett átadás a jelenlegi ismeretek szerint 1974-re várható, de az építkezésre még nincs kiviteli szerződés. A 3000 adagos ét­teremnek és a Megyei Tanács ehhez csatlakozó tanácstermé­nek 1974 II. negyedévre terve­zett átadása is csúszik. Az első szakasz esetleg 1974 végére, a második szakasz 1975-re ké­szül el. A kivitelezés alatt álló l/A ütemnél tehát már most leg­alább egy év eltolódásra lehet számítani és félő. hogy az évek folyamán ez még csak növe­kedni fog. S míg az első ütem­nél a kivitelezési problémákról kell beszélni, a soronkövetkezö l/B ütemnél már egészen más­természetű gondok jelentkez­nek. Ez az ütem a Bojcsy-Zsi- linszky út, Szalai András út, Jókai utca és Rákóczi út által határolt tömb teljes rekonstruk­ciójára terjed ki, s itt még je­lenleg is meglehetősen sok vállalat található. Ezek sajnála­tos módon még mindig nem veszik elég komolyan a kitelepí­tés már korábban megállapított határidejét. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az általuk még használt terület igénybe­vételére a felvonulás megkez­désekor van szükség, erről pe­dig egyelőre nincs szó. A má­sik ilyen gond, hogy a beruhá­zói döntések a részletes rende­zési terv használhatóságát te­szik kétségessé. A terv elkészül­te után vált például ismeretes sé a Belkereskedelmi Minisz­térium döntése, ami szerint el­marad az ide tervezett szálloda építése. Elbizonytalanodott a DÉDÁSZ irodaházának építése és pillanatnyilag vitatott az e területen építendő lakások szá­ma is. Ugyanakkor felmerült az. hogy az l/B ütem területén épülne fe| a Megyei Művelődé­si Központ Szólni kell még ar­ról is, hogy a beruházók né­melyike nem kellően megalapo­zott pénzügyi háttérrel köt le területeket és ezzel környeze­tük kialakítását is befolyásolják. Az építkezések beindításával kapcsolatban kedvező hírnek számít, hogy az egy egységet képező MHS és SZMT szék­házak, valamint az Ifjúsági Ház előkészítése megfelelően halad. A Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa új székházának kiviteli terve már elkészült, az MHSZ-székház és az Ifjúsági Ház 1972-es kezdése esetén 1974 évi befejezésére lehet szá­mítani, bár a kivitelezésre még nem kötötték meg a szerződést. ' Pécs az új településhálózat- ! fejlesztési tapcepció szerint ki- j emelt felsőfokú központtá fej- I lesztendó város és mint ilyen i nagyobb terület, egész Dél- Dunántúl centrumává válik. Ih- dokolt tehát, hogy a város új központja ne csak a város és a megye központja, hanem egész vonzásterületének köz­pontja legyen. A városközpont építésénél tehát mindenképpen szükséges az egységes akarat folyamatos biztosítása, ezért magasszintű koordinációs bizott­ság létrehozásáról van szó, ami a végső döntések meghozata­lára is illetékes lenne. Az új kifejezés — a szocia- , lista gazdasági integráció - félreérthetetlenül jelzi a KGST i országok együttműködésének az I eddigiektől eltérő, minőségileg más, magasabb rendű fejlődé­si szakaszát. Az új fejlődési sza­kasz jellegének megfelelően a komplex program felvázolja a I legfontosabb közös tennivaló­kat, az együttműködés korsze- , rűbb módszereit, hatékonyabb j formáit. A KGST országok feladatter­vébe első ízben iktatták be pél­dául az alapvető gazdaságpoli­tikai kérdésekről folytatott köl­csönös konzultációkat. Az egyes országok gazdasági, szo­ciális, tudományos-műszaki po­litikájának azok az alapkérdé­sei lesznek o kölcsönös eszme­cserék témái, amelyek megoldá­sa túlnő az egyes tagállamok lehetőségein, keretein. A tervkoordináció eddig Is a KGST országok együttműkö­désének módszertárában szere­pelt. Jellege, mélysége azon­ban megváltozik a jövőben. Az ötéves tervek összehangolása idáig jobbára a kétoldalú 5 esztendős külkereskedelmi meg­állapodások előkészítését szol­gálta. A komplex program elő­irányozza a legfontosabb nép­gazdasági ágok és termékfaj­ták hosszútávú (10-20 éves) terveinek összehangolását. A komplex program az új fejlődési szokasznak megfelelő­en a KGST intézmény-rendsze­rének továbbfejlesztésével is foglalkozik. így mindenekelőtt lehetővé vált, hogy az egyes tagországok intézményei, szer­vezetei, minisztériumai, ipar­ágai, trösztjei, vállalatai köz­vetlen kapcsolatot létesítsenek egymással. E kapcsolatok jelle­gét, mélységét, a közvetlen megállapodások tartalmának természetesen határt szabnak az egyes országok törvényei, jogszabályai, az egyes intézmé­nyek, szervezetek, vállalatok stb. adott hatásköre. A magasabb szintű együttműködés: a köz­vetlen kapcsolatok építése, vagy például a több iparágak és termék együttes tervezése nem öltheti a nemzetek feletti­ség ' jellegét, nem sértheti a résztvevő országok önállósá­gát, a kormányok hatáskörét. Mindez nem zárja ki, hogy a különböző Intézményeket, szer­vezeteket, vállalatokat szükség szerint olyan hatáskörrel ruház­zák fel, amely lehetővé teszi az ésszerű együttműködést, o szerződéses kötelezettségek vál­lalását. Sőt, a program állam­közi gazdasági, illetve nemzet­közi gazdálkodó szervezetek lét­rehozásának feltételeit is tag­lalja. A tagországok egésze, vagy egy része létrehozhat kö­zös nemzetközi gazdálkodó együttműködéseket, intézeteket, központokat, vegyes vállalato­kat, kereskedelmi, vagy műsza­ki tervezési-szerkesztési irodá­kat stb. Ezek a nemzetközi gaz­dálkodó szervezetek saját va­gyonnal, önelszámolással, pol­gári jogi felelősséggel rendel­kezhetnek. Mind a nemzeti vállalatok, mind a nemzetközi gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsola­taikat, együttműködési megál­lapodásaikat. jogaikat, kötele­zettségeiket szerződésekbe fog­lalják. A szerződéskötések pe­dig feltételezik a KGST tagál­lamok általános jogi rendsze­rének továbbfejlesztését. A töb­bi között kidolgozzák azoknak a vitás kérdéseknek a megol­dási módjait és rendjét, ame­lyek a szerződésben vállalt kö­telezettségek teljesítése körül keletkezhetnek. A komplex program taglalá­sa, ismertetése során kiderül, hogy alapvetően nem az integ­ráció végrehajtásának konkrét határidős tennivalói dominál­nak, hanem főként az előkészí­tést, a bevezetést megalapozó munkaprogrammal van dolgunk. Mindez persze nem csökkenti az új távlatokat jelző dokumen­tum nemzetközi jelentőségét A KGST tagállamai először vet­ték számba és rögzítették együt­tesen az új szakasz, a maga­sabb szintű együttműködés hosszútávú és rendkívül össze­tett tennivalóit. Néhány KGST ország például már kétoldalúan megállapodott bizonyos termékek, főleg fo­gyasztási cikkek kontingens nél­küli kereskedelmében. Ennek jegyében a külkereskedelmi egyezménytől, a mennyiségi és az érték keretszámoktól függet­lenül különböző fogyasztási cikkeket szállítanak egymásnak — a kereslet-kínálat alapján. A termékek árát az érdekelt kül­kereskedelmi vállalat állapítja meg. A program előirányozza, hogy tanulmányozzák a kontin­gens nélküli sokoldalú árucse­rét, amelynek értékét nem fel­tétlenül szükséges kétoldalúan kiegyenlíteni. A sokoldalú elszámolások rendszerének bevezetése ezúttal csakúgy, mint a kontingentált termékeknél feltételezi o kollek­tív valuta (transzferábilis rubel) tényleges működését. Ez az egyik legbonyolultabb feladat, amellyel ugyancsak számol a komplex program. Ahhoz, hogy a rubel betölthesse egységes értékmérő szerepét a KGST pia­cokon, meg kell, hogy szűnjön például a tagországok kétol­dalú elszámolásainál jelenleg még tapasztalható árszint-kü- lönbség. Egységes elvek alap­ján szükséges rendezni továb­bá a kollektív valuta árfolya­mát (átválthatóságát) a nem­zeti pénzekhez és a nemzetkö­zi valutákhoz (például a dol­lárhoz) viszonyítva. Bonyolult és hosszadalmas folyamatról van tehát szó a valutóris és külkereskedelmi munkában egyaránt. A komplex program lehetővé teszi, hogy bármely kérdésben - így a kol­lektív valuta megteremtésében is —, csak azok az országok ál­lapodjanak meg, amelyek ér­dekeltek benne. Azok az országok pedig, ame­lyek korábban — ilyen vagy amolyan okok miatt — nem kí­vántak résztvenni a program egy-egy intézkedésében, később bejelenthetik érdekeltségüket, részvételi igényüket. Kovács József Lakásaink tűzvédelme Hogyan tároljuk a fűtőolajat? —• A fűtőolaj tárolására vonatkozó előírások 1971. augusztus 1-én meg­változtak. A tárolható olaj mennyisé­gére — többi között — a korábbihoz mérve számos engedményt tesz. Az előírások megismertetésére hasznos a néhány mondatos tájékoztató. — A tárolható mennyiség lakóépü­letekben a következő lehet: —■ Fűtőolajat 25 literig bármilyen edényben (üvegedény kivételével) le­het tárolni, illetve szállítani. Az edény azonban hézagmentesen zá­ródjon. — 200 liter mennyiségű fűtőolaj már csak zárható acéllemez hordó­ban tárolható. — Egy lakásban — a tüzelőberen­dezéssel közös helyiségben — 50 li­ter tárolható, egyenként legfeljebb 25 literes edényben. •— Az olajat tartalmazó edényeket nem szabad olyan helyen tárolni, ahol ki van téve körvetlen hőhatás­nak. — Pincékben, nem lakás céljára szolgáló alagsori helyiségben laká­sonként 250 liter fűtőolaj tartható. A tárolt mennyiség lépcsőházanként 9 2000 litert nem haladhatja meg. — Lakóépülettől különálló, nem ég­hető anyagú épületben lakásonként a megengedett mennyiség 600 liter. Az ilyen helyiségben követelmény, hogy szellózónyílás legyen. — A fűtőolajjal együtt egyéb ég­hető anyagot tárolni tilosI A tároló helyiségekben dohányozni vagy nyílt lángot használni nem szabad. A fűtőolaj tűzveszélyes folyadék.- Az olajtüzelő berendezés csak a sza­bályok szigorú megtartásával bizton­ságos, ezért mindenkitől tokozott gon­dosságot követel. A tárolt olaj tűz esetén sokszoro­san fokozza a veszélyt, ezért a Tűz­rendészet! Parancsnokság kéri. hogy a legkisebb tüzet is azonnal jelez­zék a tűzoltóságnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom