Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-15 / 243. szám
mi. október IS. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A szentlőríncl kísérlet Aranycsinálás kapun Mi oi, Hogy kísérleti szövetkezet Szentlőrincen? Az. hogy igazi oranycsináláshoz kezdtek o fogyasztási szövetkezetben. Közelebbről megvilágítva a témát: a fogyasztási szövetkezetek az új gazdaságirányítási rendszerben messzemenő önállóságot kaptak. Belső mechanizmusukban azonban nem történt változás. Irányítási rendszerük merev, a vezetés centralizált. Órát kellene igazítani kapun belül is. A belső mechanizmus korszerűsítése — éppen ez az a terület, ahol hallatlan tartalékokkal rendelkezik még a magyar gazdaság. *Kiselnökök“ A szentlőrinci kísérlet a SZO- VOSZ ajánlásai, a MÉSZÖV felkérése alapján jött létre. Lényege, hogy decentralizálták a irányítást. Tehát nem a gazdaságot, hanem az irányítást. Kisebb gazdasági egységeket hoztak létre és ezek az egységek önelszámolók. Élükre — sántító hasonlattal „kiselnököket" — alapegység-vezetőket neveztek ki. Az egység most méginkább érdekelt a gazdálkodásban, alkalmas arra, hogy teret kapjon az egyéni kezdeményezés, kibontakozzanak az egyéni alkotóenergiák. Az első fecske a királyegyházi körzet volt. öt község tartozik hozzá, 13 egyszemélyes bolttal, köztük italboltokkal. Nos, mi történt azt követően, hogy a körzet gazdát kapott, aki naponta bemotorozza a községeket? Korábban a szakelőadóknak közömbös volt, hogy a leltár kisebb-nagyobb óruhegyek- kel találkozott a bolt raktárában. Elfekvő készlet? Viselje a boltos a következményeit. A fogyasztási szövetkezetei sem érdekelte különösebben, hogy valamelyik istenhátamögötti boltban tízezer, vagy csak ötezer forint volt a veszteség. A nagy egységek eredményét nézték, mert ezek hozták, vagy vitték a pénzt. Most viszont van, aki odafigyel a kicsiségekre. Az elmúlt negyedév eredményei önmagukért beszélnek. A királyegyházi körzetben a bázishoz viszonyítva 5—6 százalékkal felfutott a boltok forgalma. Csaknem teljesen felszámolták az elfekvő készleteket. Nem utasítgató döntnök Az alapegység-vezető ideje nagy részét a területen tölti. Járja a boltokat. Ott van, amikor a kereskedelem áruszállító kocsija begördül, amikor a boltos feladja rendeléseit. Intézkedik, ha lemarad valami, több vagy kevesebb árut rendeltet a boltossal. Ott van a leltározásoknál, sőt, maga is tart leltárt. Ez persze nem elszámoltató, hanem tájékoztató, közgazdasági célzatú leltár. Az alapegységvezetőnek jutalmazási kerete van, célfeladatokat tűz ki, jutalmazza a boltosokat. Javaslatot tehet elbocsátásra, felvételre. Intézkedik, ha betörik a kirakatüveg, kőművest keres, ha kisebb tatarozást kell elvégezni. Vagyis gazdája körzetének. Nem arról van szó, hogy a boltos helyett dolgozik. Bár utasíthat, döntési joga van — mégsem utasítgató döntnök. Inkább amolyan tanácsadója a boltosnak. Intézkedéseinek alapja a szakmai tekintély és a tapasztalat. Káros is lenne, ha feszültségek keletkeznének a boltosok és az alapegység-vezető között, hiszen érdekeik azonosak. Fontos tehát a kiválasztás. Szentlő- rincen csupa fiatal szakembert neveztek ki alapegység-vezetőnek. Megbíznak bennük, tudják róluk, bizonyítani akarják rátermettségüket, szíwel-lélekkel végzik majd munkájukat. Az egységvezetők alapbért kapnak, ezen túl anyagilag abban érdekeltek, hogy növeljék a forgalmat és a nyereséget. Királyegyházán az érdekeltség nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a nyereség és a forgalom növelése között. Recept nincs, ez is kísérlet, majd kiforr. Meg kell gondolni: ha csak a forgalom növeléséhez fűződik érdeke az egységnek, akkor esetleg sok készletet tart, ami a nyereség rovására megy. Ha viszont egyedül a nyereség a hajtóerő, akkor esetleg szűkén rendelnek a boltosok, áruhiány keletkezik a hálózatban, ez pedig nem érdeke a szövetkezetnek. Nyilvánvaló, eltérő érdekeltségek lesznek az egyes alapegységekben. Ezért van szó kísérletről. Hiszen sok még a nyitott kérdés. Például ki kell dolgozni az egységek közötti áramlás ösztönzőit. Világosabban: ha valamelyik alapegység jó kapcsolatai révén olyan áruttud beszerezni, amit a másik nem, akkor juttasson belőle neki is. Csak a lényegre A jövő évi kezdettel tíz alapegysége lesz a szentlőrinci fogyasztási szövetkezetnek. Király- egyháza már sínen van, október elsejével további öt, év végével valamennyi egység átáll az új, önelszámoló rendszerre. A tíz egység közül három vidéki körzet: Királyegyháza, Bükkösd, Hetvehely. Szentlórincen, mivel itt nagyok a hálózatok, szakosítottak, a felosztás a tevékenységek szerint történt. Alapegységek: élelmiszer, iparcikk, vendéglátás, TÜZÉP-telep, faipar és védőruhaüzem. A szövetkezet központjában három osztályt összevonnak. A kereskedelmi, az ipari felvásárlási és az ellenőrzési osztályokból áruforgalmi és termeltetési főosztály lesz. A szakelőadók közül nevezik ki az egységvezetőket, a főosztályvezetőt szakértők veszik majd körül. Az alapegység-vezetők hetenként beszámolnak. Ekkor érik be az átszervezés gyümölcse, A központ, a vezetők tehermentesülnek a részletkérdések intézésétől, a lényeges kérdésekre összpontosíthatnak. A döntéseket ott hozzák, ahol a problémák .jelentkeznek, apró-cseprő ügyekben nem szaladgálnak, nem telefonálnak a központba. A szövetkezet vezetői nem merülnek el a részletekben, alapegységenként áttekinthetik a gazdálkodást. Miklósvári Zoltán 24 óra alatt 2955 tonna szén A Mecseki Szénbányák Zo- bák bányaüzeméből kapott jelentés szerint, fennállása óta legnagyobb teljesítményét nyújtotta az akna: 24 óra alatt 2955 tonna szenet termelt az üzem kollektívája. Ezzel megdőlt az eddigi szállítási rekord is. A szállítókörlet dolgozói 4951 csille szenet hoztak felszínre. Az október 13-án 0 órától október 14-én 0 óráig elért páratlan eredmény az üzem valamennyi dolgozójának érdeme Á közművek áthelyezése tervszerűen halad A tervezettnél valamivel lassabban megy a szanálás a Rózsa Ferenc utcában. Az ok: a lakásátadások sem a várt ütemben haladnak, a bontásra ítélt házaknak pedig addig állniok kell, míg a lakókat új otthonaikban el nem tudják helyezni. A Pécs-Baranyai Beruházási Vállalatnál kapott információ szerint ez remélhetőleg nem jelent akadályt a felüljáró építésénél, hiszen a hídtest részére kijelölt területen már nem áll épület. A nagyszabású építkezés útjában álló épületeket a Rózsa Ferenc utca felső szakaszán is lebontják még ebben az évben, így ilyen akadályról már nem lehet beszélni. A felüljáró építésének jelenlegi előkészítő szakaszában a közműáthelyezések folynak. — Nem kis munka ez. Csapadék- csatornát, gáz- és vízvezetéket, postai és elektromos kábeleket kell kimozdítani jelenlegi helyükről és új helyre telepíteni, ahol a felüljáró építését mór nem akadályozza jelenlétük. S e munkákat még ebben az évben 1091 kérdés a fiatalokról Sikeresen vizsgázott a televízió Fóruma Forró hangulat a stúdióban — forró hangulat a képernyők előtt — ez jellemezte a televízió szerda esti Fórum című műsorát. Az ifjúsági politika aktuális kérdéseivel foglalkozó adás népszerűségére jellemző, hogy amint 18 órakor első alkalommal közölték az ügyeletes telefonszámokat — hot másodperc múlva máris befutott az első érdeklődő hivós, ami lényegében azt jelenti, hogy az ország ,,felkészülve" várta az esti adást. Az ország lakosságának mintegy 50 százalékát közvetlenül érintő adás címére összesen 1091 kérdés futott be. A vendégek Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Lázár György mun: kaügyi miniszter, dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszter- helyettes, Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke és Gyürke László író, Fforváth János műsorvezető közreműködésével — 77 választ adott a felvetődött legkülönbözőbb problémákra — a lakásépítési gondoktól a hosszú haj divatjáig, a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásának gondjaitól a tiki-takiig . . . A tervezettnél 13 perccel hosszabb, 100 percen felüli program meglehetősen próbára tette nemcsak a meghívottak tudását, de a telex-gépeket is, amelyek megállás nélkül ontották még az utolsó pillanatokban is a nézők problémáit. Ezúttal a szokásos három ügyeletes fővárosi telefonszám mellett három vidéki számot is i közöltek a nézőkkel. Leninváros- ban, Kecskeméten és Szombathelyen a televízió riporterei fogadták a hívásokat, így összesen 190 vidéki néző kérdése jutott el a televízióhoz. A már említett helységeken kívül Győrből és Szegedről Is sokan csengették lei a tv-t> Mivel a szerdai műsor rendhagyó módon a kérdezők évszámára is kíváncsi volt — érdekes a kor-statisztika is. Az 1091 kérdés zöme a 26—30 évesek kategóriájából származott, de akadt a telefonálók között természetesen tizen- és. negyvenéves is. A legfiatalabb „érdekelt” egy 12 éves kisfiú volt, a legidősebb pedig egy 70 éves bácsi. Nemek szerinti megoszlásban a férfiak vezettek, a jelentkezők mintegy 65 százaléka tartozott az „erősebb” nemhez. A legtöbb névre szóló kérdést Lázár György munkaügyi miniszter kapta, ugyanakkor mintegy 20 telefonáló azt kifogásolta miért csak egyetlen nő, Varga Gáborné, az ország- gyűlés alelnöke foglal helyet ezúttal a Fórum „csapatában”. A Fórum címére beérkezett, j azonban idő híján meg nem I j válaszolt kérdésekre az illetéke- j 1 ick visszatérnek. ' el kell végezni! De hol is tar- I tanak velük? A csapadékcsa- ; torna munkaárkát csaknem a I vasúti átjáróig kiásták, a Vágóhíd utca és a Légszeszgyár ut- | ca közötti szakaszon pedig ki- j sebb kihagyásokkal elvégezte az alsó rész betonozását Is a Dél- 1 dunántúli Vízügyi és Közmű- i építő Vállalat pécsi főépítés- | vezetősége. Folyamatban van a i gázvezeték áthelyezése. Az előírásoknak megfelelően természetesen hegesztett acélcső veszi át az eternitcsövek szerepét. Ha az új gázvezetéket, amelynek hegesztése és röntgenezé- se folyik már, üzembehelyezik, a régi gázvezeték helyére viheti a Vízmű a vízvezetéket. A cserét az indokolja, hogy a gázvezeték jelenleg az előírt védőtávolságon belül van az épületek előtt. Ezért nem maradhatott ez a vezeték a helyén. A gázvezeték és a csapadék- csatorna az út keleti, a többi közmű pedig a nyugati oldalára kerül. Ezekben a napokban semmi olyan körülmény nem tapgsztal- ható, amiből esetleges „csúszásra” lehetne következtetni. Minden simán, tervszerűen halad és az év végére előreláthatóan eredményesen le is zárul ez az előkészületi szakasz. A Pécsi Közúti Igazgatóság — mint a felüljáró beruházója — a megrendelést átadta már a Hídépítő Vállalatnak, az építkezés generálkivitelezőjének, s a közeljövőben sor kerül a szerződés megkötésére is. E formaságtól függetlenül azonban a hídépítők is megkezdték előkészületeiket. Megrendelésük alapján a cserkúti Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalatnál készülnek már a híd vasbeton tartógerendáinak sablonjai. Egy l-szervényű tartó- gerenda 40 tonna súlyú lesz, hossza 30,8 méter, magassága 1.3 méter, talpszélessége pedig 1 méter, s ebből több száz darab alkotja majd a hidat. Az elemek gyártása a Volán- központ előtti területen lesz. A Hídépítő Vállalatnak terv szerint december végéig fel kell vonulnia ide, hogy a jövő év első negyedében teljes kapacitással megkezdhesse a tartó- gerendák gyártását. Ezek tárolása a Rózsa Ferenc utca és a Bolgár Néphadsereg útja közötti háromszögben történik majd. H, L i A szocialista gazdasági integráció útján (2.) Az országok saját programja A KGST országok régóta keresik annak útját-módját, hogyan lehet a nyolc tagállam 350 milliós lélekszámú, hatalmas piaci lehetőségeit legjob- | ban kihasználni, óriási termelő- } erőit összefogottan, leghatékonyabban fejleszteni. Volt időszak, amikor feltételeztük, hogy ez központosított tervezéssel, egy nemzetközi tervhivatal közreműködésével megvalósítható. Később kizárólag a nemzetközi áru és pénzviszonyok tökéletesítésétől, a vállalatok és intézmények sokoldalú külgazdasági kapcsolatainak elmélyítésétől vártuk a kibontakozást. A termelés hatékony nemzetközi szakosításához és kooperációjához, az optimális méretű üzemnagyságok létrehozásához, esetenként a közös beruházások, az áruk, a műszaki és tudományos vívmányok szabadabb áramlásához persze nélkülözhetetlenek bizonyos közgazdasági feltételek. De ezek megteremtése csakúgy, mint a távlati, 10—15 éves nemzetgazdasági tervek hatékony összehangolása, közös prognózisok készítése, esetenként egyes ágazatok és termékek nemzetközi szintű tervezése, a gazdaságpolitika álta- ános egyeztetése feltételezi a KGST országok kormányainak közös döntését, újfajta együttműködését. A kormányok feletti tervezés és nemzetközi együttműködés azonban megvalósíthatatlan. A szocialista integráció nem jelent nemzetközi gazdasági uniót. A KGST országok nem hoznak létre olyan nemzetközi gazdasági szervezeteket sem, amelyekre a kormányok átruháznák bizonyos hatásköreiket. Az önálló népgazdaságok olyan ösz- szefogásáról van szó, amelyben minden ország megőrzi szuverén gazdasági, műszaki, pénzügyi stb. politikáját. Változatlanul nemzeti keretek kört tervez, szem előtt tartva külgazdasági kapcsolatai sokoldalú elmélyítését, a szocialista integrációban rejlő nagy lehetőségek hasznosítását. A KGST államok közötti nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész rendszerének továbbfejlesztését tűzte napirendre a szocialista integráció megalapozását és kibontakozását célzó komplex program. Természetes, hogy olyan nagy- jelentőségű kérdéskomplexumban, amilyen a valamennyi tagországot közvetlenül érintő integráció, a nézetazonosság nem jött és nem jöhetett létre automatikusan. A különböző gazdasági fejlettségű országok között, amelyek eltérő gazdasági feltételek közepette tevékenykednek és esetenként másmás módszereket és elképzeléseket képviselnek, az érdekazonosság, az egység csak vitákban kovácsolódhot ki. A többféle kínálkozó, célszerű megoldás közül közösen választották, alakították ki a mindenki számára előnyös és elfogadható alternatívát, gyűjtötték össze a még rendelkezésre, kimunkálásra váró tennivalókat. így valamennyi KGST tagállam mint saját programján tevékenykedhet a szocialista országok gazdasági közösségének építésén, a szocialista integráció további előkészítésén és kibontakoztatásán. Hazánk, amely kezdettől fogva híve, támogatója a szocialista integrációnak, a sokoldalú komplex gazdasági együttműködés gondolatának, szintén magáénak vallja a közösen megfogalmazott és elfogadott programot. Pártunk és kormányunk meggyőződéssel vallja, hogy nem j egyes részintézkedések, hanem a gazdaság valamennyi fő kérdésének összehangolt programja, a gazdaságpolitika koordinálása, a termelési és a fejlesztési célkitűzések egyeztetése, a korszerű és rugalmas pénzügyi, hitel- és kereskedelempolitika közösen kialakított rendszere teszi lehetővé a szocialista országok nagy gazdasági erőforrásainak intenzív hasznosítását. Hazánk ezért kezdeményezően részt vett és részt vesz a szocialista országok gazdasági együttműködésének korszerűsítésében, az előremutató alkotó vitákban, a kapcsolatok olyan progresszív formáinak kialakításában, amelyek lehetővé teszik az életszínvonal gyorsabb emelését, erőink növekedését a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben, a világkereskedelemben. •ft( komplex program konkrét feladatai, útmutatásai tartalmazzák a magyar álláspontot is. A dokumentumban megjelölt s 1971-1973. során még kidolgozásra váró további kérdések pedig lehetővé teszik elképzeléseink teljesebbkörű érvényesülését. Eleve számoltunk azzal, hogy az együttműködés új, magasabb szintjének megteremtése — bármennyire is szeretnénk az átmenetet gyorsítani —, nem megy máról holnapra. Hosszú átmeneti időszak szükséges a nagyarányú termelési, műszaki-tudományos, kereskedelmi kooperáció nemzetközi közgazdasági (pénzügyi, elszámolási, ár stb.) feltételeinek kialakításához, a kormányközi megállapodásokhoz, a vállalatok, az intézmények külgazdasági érdekeltségének, aktivitásának fokozásához. Az integrációs folyamat kibontakoztatása - ez is része o magyar álláspontnak -, nem feltételezi a különböző belső irányítási rendszerek azonosságát, a meglévő eltérések felszámolását. Igaz, a KGST országok foglalkoznak irányítási, tervezési mechanizmusaik korszerűsítésével, a pénz- és áruviszonyok hatékonyabb érvény- rejuttatásával s a jövőben a nemzetközi együttműködésre, tapasztalatcserére e tekintetben is több lehetőség kínálkozik. Azért a jövőben is lehetnek lényeges eltérések. Ezek nehezíthetik bizonyos problémák felismerését, például a külkereskedelmi hatások tovagyűrűzését a vállalatok gazdálkodásában, de nem akadályozhatják meg az integráció térhódítását. Jól szemlélteti ezt, hogy az együttműködés új, előremutató elemei, a kooperáció, a közös vállalkozások — mondhatnánk, hogy az integráció alapelemei — eddig is utat törtek maguknak. A gazdasági mechanizmusok különbségei ellenére a nemzetközi munkamegosztás az árukapcsolatok, és nem a terv- utasítások révén fejlődött. Azok a kezdeményezések, ajánlások, megállapodások bizonyultak életképesnek, amelyek a nemzeti érdekek reális számbavételén, egyeztetésén alapultak, amelyek végrehajtásához kölcsönösen megtalálták a hatékony formákat, módszereket is. A tapasztalatok azt is félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a nemzetközi közgazdasági, pénzügyi feltételek kialakulatlansága volt a hatékonyabb együttműködés térhódításának legfőbb akadálya. A komplex programban azért is szerepelnek a külkereskedelmi együttműködés, az árképzés, a valutáris-pénz- ügyi kapcsolatok tökéletesítésének, a vállalatok, intézmények közötti közvetlen kapcsolatok bővítésének kérdései. Hazánk és a többi KGST ország elveinek, érdekeinek, igényeinek megfelelően a szocialista integrációt nem zárt, hanem nyílt jelleggel kívánjuk kialakítani. A komplex program lehetővé teszi, hogy más országok — társadalmi berendezéseiktől függetlenül —, csatlakozhassanak az integráció egészéhez, vagy egyes részfeladatához. Nyitva tehát az ajtó mindenki számára, aki a KGST országokkal együttműködni óhajt. Elsősorbafi a KGST-n kívüli szocialista országok csatlakozására számítunk, ahogy 1962-ben Mongólia lépett be o gazdasági tömörülésbe. De Jugoszláviához hasonló, vagy más külön megállapodás megkötésére is készek a tagországok. Természetesen szóba jöhetnek nem szocialista országok is a csatlakozásban. Az integrációs programban deklarált, nyílt jelleg annak arányában válik majd realitássá, a csatlakozás vonzóvá, ahogy a szocialista gazdasági együttműködés kiterebélyesedik, intézmény- és eszköz- rendszere fejlődik, anyagi lehetőségei bővülnek, mind nagyobb előnyöket kínálva a benne résztvevő országoknak. Kovács József Felüljáró-építés
